Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-10 / 188. szám

Ifcútí. augusztus 10. 4 Szerda Tárjuk fel turtalókuinkai Az emberségre apellálunk Az 1875 -ös évben szerve­ződött 18 lakott helyből „Nagy Község"-nek, ahogy a történelmi adatok bizonyítják. Lassan egy évszázad telik el, hogy „Nagy Község” lett Kondoros. Az embe­reik alkotó munkája nem volt hiá­bavaló. Ma rendezett és eredmé­nyes termelőszövetkezeti gazdál­kodás folyik ott, ahol több mint fél évszázadig csak uradalmi nagybirtokok voltak. A kondorosa paraszt is, mint a többi, húzta az igát, és ha-'fia es­küvőjére új ruhát vett — mert csak ekkor vett —, az ötödik szom­szédba kellett menni, hogy meg­nézze magát a kistükörben. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődésének eredményeként szépen alakult a község lakossá­gának helyzete. Éltek a társada­lom adta lehetőségekkel, s mert szorgalmasak az emberek, így nem csoda, hogy a község terme­lőszövetkezeti tagságának átlag- jövedelme meghaladja a 18 ezer forintot. Azt hiszem, ez országo­san sem rossz eredmény. Igen — azt mondhatjuk, nem rossz ered­mény. Persze, jobbnak kell len­nie, mert jók a közgazdaság] és talajviszonyok. S ha egyszer mi is igazán öntözhetnénk... Szorgalmas emberek, el­fogadható gazdasági eredmények, mégis van nyugtalanság. Az or­szággyűlés törvénybe iktatta , a harmadik ötéves tervet. A szocia­lista törvényesség biztosítása, az ország gazdaságii fejlődése, az élet­színvonal további emelkedése megkívánja a tervteljesítést. A terv teljesítése pedig megkívánja a tartalékok feltárását és ésszerű felhasználását. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésének tervét évi 2.6—3 szá­zalékos ütemben kell végrehajta­ni. „A zöldség- és gyümölcster­melés és felvásárlás ten' szerinti növelése a harmadik ötéves terv­ben a mezőgazdaság egyik legfon­tosabb feladata.” Igen fontos, hogy megfelelő feltételeket bizto­sítsunk a kertészeti kultúrák fej­lesztéséhez. Még javában a második ötéves terv teljesítésén dolgoztunk ami­kor helyes kezdeményezéssel lét­rehozták a kertíársulásokat. Fel­tételezhetően azzal a céllal, hogy elősegítsék a házikertek megfe­lelő hasznosítását. A kert társulá­sok életre hívása a népgazdasági és ítéletidő Jugoszláviában Ítéletidő dühöngött a jugoszlá­viai Kriva Palankán és a környe­ző falvakban. Az orkán három halálos áldozatot követelt és há­romszázmillió dináros kárt oko­zott. A Kriva Réka kilépett med­réből és elöntötte a bolgár ha­tárig vezető új aszfaltutat. Kriva Palánkétól a bolgár határig szü­netel a forgalom. (MTI) az egyéni érdeket is figyelembe véve, hasznos volt. Kondoros bel­területe a jelenlegi települési vi­szonyokat is figyelembe véve, 514 katas/.trális hold 1326 négy­szögöl. Ebből 44 katasztrális hold 957 négyszögöl szántó a tsz-ek használatában van. További 139 katasztrális hald 726 négyszögöl kert és 8 katasztrális hold 1295 négyszögöl gyümölcsös van. A hiányzó többi ..kivett” terület. Ha a gondolkodó ember szemé­vel vizsgáljuk, .megállapíthatjuk, hogy egy ilyen területen komoly gazdasági eredmények érhetők el. A házikertek kihasználatlansága sok tartalékot rejt. A kertek 60-- 70 százaléka elhanyagolt, nem megfelelő kultúrákat termelnek benne és a növényvédelem sem megoldott. Pedig a 'kihasználatlan házikei tekben nagy értéket le­hetne előállítani, és ez csak Kon­doros. Hői vannak a többi váro­sok és falvaik elhanyagolt házi- kertjei? Kondoroson a termelőszövetke­zetek zöldségtermesztését figye­lembe véve, az egy katasztrális holdra jutó termelési érték átla­gosan eléri a 10—12 ezer forintot. Egyes kultúráknál még a 35 ezer forint termelési értékmutató sem feltűnő. Természetes, ez nagyüze­mi termelési módszer mellett hasznosított. Ha a házikerteknél egy katesztratis holdra nem is vetí­tünk ki termelés értéket, csupán azt mondjuk, hogy ezen a terü­leten a kerítársulasok sízakmai. növényvédelmi segítségével meg tudjuk termelni a lakosság egész évi zöldségszükségletét — mert ez lehetséges —. akkor nagy eredményt értünk el. és azt hi­szem. ezen érdemes elgondolkod­ni. Hazánkban a mezőgazdasági művelés alá vont területek mennyiségben lényegében nem növelhetők, feltétlen szót kell emelnünk az ilyen irányú haszno­sításuk mellett. Általában elmondihajt.uk — a gyakorlat ezt bizonyítja —, hogy az emberek szorgalmasan tevé­kenykednek a helyi és népgaz­dasági feladatok végzésén. S. ha ez így van, akkor csak az kell, hogy a kerttársulások ébredje­nek fel, segítségükkel az sem vol­na furcsa, ha Kondoros egy év­tized múlva modern kertváros jelleget öltene. Makrán Já'nos v b- titkár Magyar táncosok sikere A közelmúltban hazánkban megrendezett két nemzetközi tár­sastánc-versenyen a magyar ver­senyzők jól megálltak helyüket; a budapesti, maid később a szom­bathelyi erős mezőnyben nyolc magyar pár jutott be a tánctudás magas szí vonalat elismerő „B” kategóriába. löbb mint 200 tanuló a gyulai járás továbbképző iskoláiban A továbbképző iskolákban azok a tanulók vesznek részt, akik az általános iskola nyolcadik osztá­lyának elvégzése után sem közép­fokú iskolában, sepi ipari tanu­lóként nem tanulnak tovább, ha­nem alkalmi munkát végeznek vagy betanított munkásként dol­goznak. A gyulai járásban a napokban mérték fel az idén végzett tanu­lók helyzetét, s alakították ki a továbbképző iskolákat. A járás nyolc községében összesen két­száztizenhárom végzett tanuló ké­pezi magát a továbbképző isko­lákban. A többi között Dobozon, a Petőfi Tsz-ben 33 fiatal vesz részt betanított munkás képzésen és jár a továbbképző iskolába. A szövetkezet részéről a képzést az agronómus vezeti. Az eleki Lenin Tsz-ben zöldségtermesztő mun­kás képzésen vesznek részt a fia­talok. a szakmai oktatást szintén az agronómus vezeti. A sarkad- keresztúri Egyetértés Tsz-ben fejő betanított munkásokat ké­peznek, ezzel párhuzamosan hu­szonhárom fiatal látogatja a helyi általános iskolát. A többi végzett általános isko­lai tanuló Méhkeréken, Újkígyó­son. Sarkadon, Mezőgyánban és Lökösházán vesz részt a betaní­tott munkás képzésen, illetőleg a helyi általános iskola továbbkép­zésein. Kepes tudósításban már hírt adtunk a Békéscsabán megrende­zett kisállattenyésztő eszközök és gépek bemutatásáról, valamin! a baromfitenyésztők tanácskozásá­ról. E tudósítás azonban nem volt arra hivatva, hogy a megye ba­romfitenyésztésének gondjait is érzékeltesse. Pedig számos tenni­való akad még a termelőszövet­keztek és háztáji gazdaságok kis­állattenyésztése körül. Erről be­szélt bevezetőként Nun Mihály elvtárs. a MÉSZÖV elnökhelyet­tese. Mint mondotta, a háztáji gazdaságok még sokáig jelentős helyet foglalnak el az ország ellátásában és az ex­porttervek teljesítésében. E meg­állapításának igazolására mondta el, hogy 1962-ben a megye ter­melőszövetkezeteitől az ipar csak 295 vagon baromfit tudott felvá­sárolni, míg a háztáji gazdaságok 331 vagon baromfit adtak a fel­dolgozó üzemeknek. Tojásból — Lapunkban, sőt a Népszabad­ságban is jelent meg cikk, amely sürgette a gyula-remetei gyer­mekotthon mielőbbi rendbehoza­talát. Köztudomású, hogy a ta­vaszi nagy árvizek idején súlyo­san megrongálódott ez az épü­let. Az állami gondozott gyerme­kek iránt megnyilvánuló rokon- szenv lelkes felajánlásokban ju­tott kifejezésre; s ígéretek hang­zottak el: mire az új tanév meg­kezdődik. az a nyolcvan gyerek, aki jobb híján óit kap nevelést, oktatást, sőt ott élvezi az otthon szeretetét. szeptember 1-ig be­költözhet. Ahogyan azonban kezdett apadni a víz. úgy apadt a konk­rét segítés is... A napokban megnéztem az épületet: meg akartam győződni róla, mennyiben hatott az ille­tékesekre az a két cikk, amit a bevezetőben említettem. A kép. amely fogadott, a következő volt: huszonöt gyerek és két ne­velő minden műszaki irányítás nélkül téblábolt ott, a maguk módján próbálták rendbe hozni az épületet. A panasz valóságos áradatként buzogott belőlük, és a pesszimizmus is úgy. mini akik biztosak abban, hogy az új tanév kezdetére nem terem­tik meg a gyermekek remetei otthonát. A lehangoló kép után megke­restem a megyei tanács művelő­désügyi osztályát. Tájékoztattak ugyanezen évben — a nagyüzemi gazdaságok 3 millió 640 ezret, míg a háztáji gazdaságok 41 millió 110 ezret adtak fogyasztásra és to- vábbtenvesztésre. Jelentősen ja­vult azonban a helyzet a terme­lőszövetkezetek javára a múlt év­ben. amikor is a közös gazdasá­gok már 470 vagon, ami 130 va­gonnal több volt, mint amennyit a háztáji gazdaságok adtak. To­jásból viszont a múlt évben is jó néhány millióval a háztáji gazdaságok jártak az élen. Amint a MÉSZÖV elnökhelyet­tese e tanácskozáson elmondotta, amíg 1951-ben csak 51 keltető- géppel rendelkezett a megye, ta­valy már 124-re növekedett szá­muk. Szezonidőszakban azonban a 124 keltetőgép sem tudja a megnövekedett naposbaromfi- igényeket kielégíteni. E tarthatat­lan helyzeten a MÉSZÖV igazga­tósága úgy akar segíteni, hogy azoknál a földművesszövetkeze­teknél, amelyek körzetében erre szükség lesz, ott 4—5 gépes kel­tetőállomásokat létesít. Az ilyen földművesszövetkezeteknél a na- posállat-értékesítést is önállóan bonyolítják majd le. Hasonló le­hetőség kínálkozik a háztáji ba­romfitenyésztő szakcsoportok esetében is, amennyiben saját erőből vállalni tudják a kétgépes keltetők üzemeltetését. A tanácskozás célját jól érzé­keltető előadást élénk, sőt bíráló hangú vita követte. Akik felszó­laltak itt, alig akadt közöttük olyan, aki ne bírálta volna az AGROKER-t vagy a gyártó ipart. Ugyanis a termelőszövetkezetek és háztáji szakcsoportok vezetői, s az egyéni termelők legtöbbje arról panaszkodott, hogy a kisál­lattenyésztést elősegítő eszközö­ket, gépeket nem lehet beszerez­ni. Az okányiak libatömő gépeket vennének. A körösladányi Dózsa Termelőszövetkezetnek önetetőre lenne szüksége, de az AGRO- KER-től csaknem másfél év en­rols, hogy augusztus 2-án a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga határozatot hozott az intézet helyreállítására, s a pillanatnyi­lag legszükségesebb tervek, ame­lyek a parkettázási munkákra készülnek, a napokban befeje­ződnek. A tatarozó vállalat igaz­gatója úgy tájékoztatott bennün­ket, hogy amíg a terveket kéz­hez nem kapják, semmit sem te­hetnek a munka megkezdésére. Azt is emlitette: egyáltalán nem reménykedik abban, hogy meg­felelő anyagot, szigetelőt és par­kettát tudnak kapni. Minden­esetre ebben ä naptári évben ezeket a munkákat befejezik. Ha egyenként megvizsgáljuk, hogy az előbb említett szervek törvény szerint járnak-e el, ha­tározott igennel kell válaszolni. Viszont a remetei állami gondo­zott gyermekek esetében rend­hagyó dologgal találkozunk. Egyrészt azért, mert maga az árvíz is rendhagyó dolog: a töb­bi vonatkozásban meg azért, mert nyolcvan otthontalan gyer­mekről van sző, akiknek nincs hova menniük, akiknek a szülői házat a remetei otthon jelenti. Az emberségre, az együttérzésre és a kezdeti lelkesedésre apel­lálunk. amikor kérjük a felsőbb szerveket: tekintsék ők is rend­hagyónak a szomorú remetei ese­tet, és mindenáron teremtsék meg a gyermekek otthonát. T. F. ként kapnak egyet. Másik prob­lémájuk, mint mondotta a szö­vetkezet egyik vezetője, hogy többféle ,. önetetőjükhöz, kisgé­pükhöz nem Kapnak alkatrészt. Jelenleg sem tudják használni a libatömő gépeket, mert képtele­nek beszerezni azt a spirált, ami a legfontosabb részét képezi. Töb­ben — így a lökösháziak is — szóvá tették, hogy a kiállításon bemutatott villanydarálót sehol nem lehet megvásárolni, pedig a szakcsoportok számára különösen nélkülözhetetlen. A békési járási nőtanács titkára mintegy össze­foglalva a baromfitenyésztést elő­segítő kisgépék körüli problémá­kat. arra kérte a MÉSZÖV ve­zetőit, hogy rendezzék meg járá­si székhelyeken ezeknek az esz­közöknek a bemutatását. S bár az AGROKER vezetői közül többen megígérték, hogy e kisállattenyésztést elősegítő esz­közök kiállításával egybekötött tanácskozásra eljönnek, ez azon­ban csak amolyan ígéret maradt. Így a MÉSZÖV vezetői magukra maradtak a 200 jelenlevő előtt a kisgépék dolgában. Kínos hely­zet volt ez annál is inkább, mert néhány felszólalónak megközelí­tően sem tudtak'kielégítő választ adni. Vagy talán igazuk lenne azoknak a baromfitenyésztőknek, akik azt mondták: azért nem jöt­tek el erre a tanácskozásra az AGROKER vezetői, mert be kel­lett volna vallaniuk, hogy nem sokat tettek az említett eszközök és gépek beszerzéséért, azok el­terjesztéséért. Pedig nem keve­sebbről van szó, mint a megye baromfi állattenyésztésének nagy­arányú elterjesztéséről, amely legalább annyira népgazdasági érdek, mint amennyire egyéni. Balkus Imre DChik az ellentwnat Hogy az igazi csatta- nós történeteket az élet produkálja, azt ezen az utazáson tanultam meg. Igaz. ezúttal szomorú a csattanó. Az ócska vicinális már fél órája zötykölt ben­nünket, a meleg elvisel­hetetlen volt, úgy érez­tük, mintha forró gőz­fürdőbe zártak volna, pedig egyszerű fapados fülkében ültünk ketten, egy parkőrforma öreg­ember és én. A kocsi­sor előtt kis vacak ká- vódaráló pöfögött mono­ton prüszköléssel. A • kis öregember két ujja kö­zött újságot tartott, azt olvasta drótszárú papa­szemén át, időnként megnyalazta mutatóujját és fordított. Meg sem próbáltam vele beszédbe elegyedni, nem szeretek senkire ráerőszakolni kellemetlen dialógokat. Egy jelentéktelen állo­máson, már a nevére sem emlékszem, kövér ember jött be a fülkénk­be. Szuszogott, fújtatott, hatalmas kockás zseb­kendőjével törölgette homlokát. — Dög meleg van! — mondta. Tudtam, hogy beszél­gető típus. De nem szólt egészen a következő ál­lomásig. Ott is csak ak­kor, amikor már tíz per­ce álltunk. — Úgy látszik, késik az ellenvonat! Nem egyszerűen kije­lentette, hánenv leszö­gezte, úgyszólván meg- fellebezhetetlenül. A kis öreg, a parkőrforma. akihez szavait a kopasz1 kövér intézte, inkább horkantott, mint vála­szolt. — No igen! A kövér teljes terje­delmével a parkőrfor- mához fordult. — öl vasiga tünk, olvas­gatunk? Az kelletlenül mosoly­gott. A kövér ezt bizta­tásnak vette és máris forgott a nyelve. — Én a magam ré­széről sohasem politizá­lok. Marhaság. Ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak. Csinál­janak az „okosok” azt, amit akarnak! Én csak azzal törődöm, hogy mindig legyen mit aprí­tani a tejbe. Háborúz­nak? Hát csak üssék, öl­jék egymást! Megúsztam én az összes grimbuszt! A fiam is megúszta! A parkőrforma száraz kis öregember letette az újságot. Arca barázdált volt, hangja fáradt. Fel­húzta nadrágszárát. — Látja? Én is meg­úsztam. A fiam is meg­úszta. még mindig úsz- sza valahol a Donban. Nadrágszára apró sur­rogó hanggal csúszott vissza a faragott mű­lábra. Amikor az ellen­vonat nagy csattanással elrobogott mellettünk, a kövér már nem volt a fülkénkben. Leskó László Eredmények és gondok a megye tsz-einek és háztáji gazdaságainak baromfitenyésztése körül Kár, hogy az AGROKER szakemberei nem tartották fontosnak e tanácskozást

Next

/
Thumbnails
Contents