Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 1966. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Az üzemi demokratizmus és a vezetői önállóság dódnak a beleszólási jog kötött­A járások közül a szarvasi fejezte be elsőnek az aratási Örömmel jelentették szerkesztőségünknek a szarvasi járásból, hogy augusztus 6-án a járás egész területén, összesen 30 304 holdon befejez­ték az aratást. A gépesítés 97,6 százalékos volt. Ebből 75,3-et kombájnnal takarítottak be, 22,3 százalékot pedig aratógéppel. Kézi aratás mind­össze a terület 2,4 százalékán volt. A kombáj- nosok és az aratógépesek kitettek magukért, az elmúlt hetekben — amikor az időjárás engedte — szinte megállás nélkül dolgoztak. A további folyamatos munkákkal is jól előrehaladtak a já­rásban. A kombájnok után a szalmalehúzást ed­dig a terület 80 százalékán elvégezték. A talaj­munkákkal 21 ezer holdon vannak készen és a cséplést augusztus tizedikére befejezik. Tizenkílencezer hold búza vár még aratásra megyénkben A termelőszövetkezetek mintegy 120 ezer holdon fejezték be a nyári talajmunkát Sokan úgy vélekednek, hogy a gazdasági mechanizmus reform­jában ellentmondás van a vál­lalati önállóság és az üzemi de» mokrácia széles körű kiterjesz­tése között. Azt mondják: az igazgató egyszemélyi és önálló felelős vezetésének valóban ér­vényesülő elve nem fér össze a demokratizmussal, a dolgozók beleszólási jogával, hiszen ez bénítaná akaratát és anarchiá­hoz vezetne. Régi szemlélettel valóban felfedezhetünk ellent­mondásokat a kettő között, ám ha a mechanizmust sok össze­tevőjével együtt vizsgáljuk, fel­tétlenül észrevesszük, hogy az eddiginél is jobban kiegészíti egymást a vállalati önállóság és az üzemi demokrácia. Induljunk ki abból a közis­mert tényből, hogy * régebbi gazdálkodást a centralizált ter­melésirányítás és ebből eredő­en a központi tervmutatók nagy száma jellemezte. Üzemeink nemcsak a vállalatfejlesztésben, de a szociális, egészségügyi, munkavédelmi és kulturális be­ruházásokban sem használhat­tak fel többet és másra, mint amennyit és amire a felettes hatóságok jóváhagyásukat ad­ták. Ilyen körülmények között a dolgozók beleszólási vagy ta­nácsadási joga is arra korláto­zódhatott, hogy a központi terv- utasításokban vagy a pénzügyi keretekben előírt feladatokat mi­ként teljesíthetnék jobban. Tény, hogy ez is lehetősége volt a demokratizmusnak, az is tény azonban, hogy erősen korlátoz­va érvényesülhetett. Az új mechanizmusban a vál­lalatok önállóan készítik ter­veiket és ezekért nemcsak fe­lelősséget, hanem kookázatot is vállalniuk kell. Nagyobb lesz érdekeltségük a pénzeszközök és a jövedelmek felhasználásá­ban és felosztásában, a vállalat­fejlesztésben és mindennemű beruházásban. Ez az önállóság szinte kényszeríti a vezetőket, hogy felkarolják és támogassák a (dolgozók kezdeményezéseit, meghallgassák és megvalósítsák hasznos javaslataikat. Hatni fog ennek a fordítóttja is. A munkabérek, prémiumok és ju­talmak jórészt a vállalati nye­reségtől függnek, tehát a dolgo­zók közvetlen érdeke lesz, hogy részt kérjenek, sőt részt vállal­janak a vezetés gondjaiból. Az önállóság növekedésével felol­segei, kibővülhetnek a terme­lés minden részére, hatékonyab­ban és következetesebben érvé­nyesülhet így a demokratiz­mus. Tanácsos és indokolt azon gondolkodni, hogyan tehetnénk még hatékonyabbá az üzemi de­mokratizmus szervezeti formáit. Feltétlenül nagyobb és tartal­masabb szerepet kell biztosíta­ni „például a termelési tanács­kozásoknak és az is érdeke lesz mind a gazdasági, mind pedig a műszaki vezetőknek, hogy gyakrabban megforduljanak a szocialista brigádok körében, többször részt vegyenek tanács­kozásaikon. Azt is az élet kö­veteli, hogy szakadjanak el az íróasztaltól, kerüljenek ember­közelségbe, mert enélkül nehéz lenne egybehangolni a szükség­leteknek és a lehetőségeknek megfelelő irányítást és vezetést. Ritkán esik szó arról, hogy az önállóságot nemcsak válla­lati szinten, hanem a vállala­tokon belül is tanácsos megte­remteni, egyszerűbben szólva arról, hogy az igazgató megfe­lelő önállóságot adjon az egyes üzemrészek és műhelyek veze­tőinek. Ez is feltétele az üzemi demokráciának, hiszen azok a vezetők, akik mindennapjaikat a munkások között, a munka­helyeken töltik, még több és hasz­nosabb tanácsokat, javaslatokat szerezhetnek. Bár az elmúlt években több rendelet szabá­lyozta a művezetők jogait és kötelességeit, mégis érdemes meggondolni, hogy az új felté­teleknek és feladatoknak ele- gendőek-e ezek? A jövő gaz­dasági mechanizmusában az üzemi vezetők ezt már nem várhatják a minisztériumoktól, az igazgatók szerint a bővítet- tebb kötelességekről és jogok­ról is önállóan kell dönteniük. Azon is érdemes gondolkodni, nem indokolt-e, hogy ezek a következő években kidolgozásra kerülő vállalati kollektív szer­ződésekben szerepeljenek. Az önálló gazdálkodás és az üzemi demokrácia fejlesztése a gazdasági mechanizmus re­formjának egyik politikai cél­kitűzése is, mert kedvezőbb feltételeket teremt a munkás­ság kollektív részvételének a termelés és gazdálkodás irányí­tásában, ellenőrzésében. Kovács András Augusztus első napjaiban ismét „engedett” az időjárás a kombáj- nosoknak. Hét elején még 38 ezer holdon állt lábon a gabona, hét végére ez a terület 19 ezerre csökkent. A szeszélyes időjárás szombaton ismét kényszerpihenő­re ítélte a kombájnosokat, pedig az aratás finisében igen nagy erő­feszítéseket tesznek a gabona be­takarításáért Az erősen megdőlt, meggyomo- sodott búzatáblákon nehezen szá­radnak a kalászok, s a 8—10 mil­liméteres csapadék még a jó ta­lajon is egész napi kényszerpihe­nőt jelent. A szántótraktorok azonban szombaton is dolgoztak. A különböző nyári időszerű me­zőgazdasági munkákkal egyéb­ként egy hónappal előzték meg traktorosaink a múlt évet. A ter­melőszövetkezetek földjén mint­egy 120 ezer holdon már befejez­ték a nyári talajmunkát. A mező­kovácsházi járásban például — ahol egy évvel ezelőtt még 14 és fél ezer hold gabona állt lábon — a péntek éjszakai eső már alig 2 hold kalászost talált a földe­ken. A talajmunka a gabonaföl­deken tavaly ilyenkor alig ha­ladta túl a 2 ezer holdat, most pedig elérték a kilencezret. Jelenleg a kenyérgabona beta­karításának befejezése, a hatal­masra nőtt kender aratása és a silózás okoz komolyabb gondo­kat. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya főleg a két műszak beállítását sürgeti, hiszen, ha éj­szaka is dolgoznak a gépek, jó­val gyorsabban halad a munka. Szeptember 15-re szeretnék befe­jezni az addig felszabadult terü­let talajmunkáját, ez pedig meg­haladja a 200 ezer holdat. A ki­tűzött célok megvalósítása a je­lenleginél több kétműszakos gé­pet kíván. A mezőkovács házi Űj Alkot­mány Termelőszövetkezetben augusztus 4-én befejezték az ara­tást. Az idén összesen 817 hol­don volt árpájuk, 1420 holdon pedig búza. Az átlagos termés­eredmény árpából 18,45 mázsa, búzából pedig 18,86 mázsa hol­danként. Az aratási munkákban igen jó eredményeket érteik el a termelőszövetkezet és a gép­javító komibájnosaii. Különösen kitűnt Tűhegyi József és segítő­társa, Ács János tsz-komibájno- sok, összesen 530 holdról vágták le a gabonát az SZK—4-es kom­bájnnal és 96,3 vagon gabonát takarítottak be. Bari Antal és Bajkán György 516 holdról 94,1 összesen 2165 hold gabona várt learatásrá az idén a dobozi Petőfi Tsz-ben. A nyár e nagy munkáját már befejezték augusztus 5-én délre. Kitiinigíték a nyuydijba lépő tanítót Tegnap, augusztus 5-én, a megyei tanács épületében Klau- ká Mátyás elvtárs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke átadta a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának kitüntetését Kovács Sándor bé­kési általános iskolai tanítónak. A nyugdíjba lépő pedagógust 46 évi nevelői munkájáért a Munkaérdemrend bronz fokoza­tával tüntették ki. vagon termést takarított be. A termelőszövetkezet földjén dol­gozó gépjavító állomás kombájn­jai is jó teljesítményt értek éL Ezek közül Forián László az ACD-kombájnnai 249 holdon vágta le a gabonát és 47,66 má­zsa terméssel a járásiban az el­sők között van. Szorgalmas se­gítőtársa volt ebben a munká­ban a tsz egyik fiatal tagja, Fa­ragó József, aki igen nagy szor­galommal sajátította el a gép kezelését. A termelőszövetkezetben a jövő hét elején befejezik a csép­lést. Jó ütemben halad a szal­malehúzás és a tarlóhántás, va­lamint a másodvetés is. Jól szervezetten láttak hozzá a szövetkezetben az aratással egyidőben jelentkező egyéb munkákhoz is. Az I-es üzem­egységben már teljesen betaka­rították a kombájnok által le­aratott gabona szalmáját. Már csak néhány holdon van báláz- nivaló szalma. A nyári talaj­munka eddig nem volt valami gyors ütemű, mindössze 605 holdon végezték el. Most már ez is meggyorsul, hiszen azt a 10 erőgépet is ráállítják a szántás­ra, amely eddig a gabona szál­lításával volt elfoglalva. Ezen­kívül újabb gépeket kapnak a békéscsabai gépjavítótól is. A közeli napokban — a jövőre gondolva — főleg a talajerő­utánpótlásra fordítják a figyel­met a szövetkezetben. A terve­zett 1000 hold helyett legalább 1300 holdat tudnak megtéríteni, annyi a trágyakészlet. Ehhez egy markolóval és négy szóró­géppel rendelkeznek, mintegy 60 fogat pedig a háztáji gazda­ságok udvarából igyekszik ki­hordani minden szervesanyag­készletet wwvwvvw» BEFEJEZÉS ELŐTT OROSHÁZÁN AZ Uj KORHÁZ ÉPÍTÉSE. )|otó: Demcny Tűhegyi József a mezőkovácsházi járás legjobbja a tsz kombájnosok közül Kombájnok, erő- és munkagépek sokasága, 60 fogat segíti a gyors és jó munkát a dobozi Petőfi Tsz-ben \

Next

/
Thumbnails
Contents