Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

19*6. augusztus ", 2 Vasárnap Kérdezték — válaszolunk Merre tart a Szovjetunió külpolitikája ? Többen érdeklődtek szerkesz­tőségünkben, hogy a mai bo­nyolult nemzetközi helyzetben milyen vonalon halad a Szov­jetunió külpolitikája, egyben a szocialista államok külpolitiká­ja. Moszkvában a Nauka kiadó- ■wállalatnál megjelent A Szov­jetunió külpolitikájának törté­nete című könyv első része. A könyv részletesen jellemzi a Szovjetunió külpolitikájának céljait és feladatait. Ennek alapján és felhasználásával ad­juk meg válaszunkat. I. A Szovjetunió külpolitikájának története két nagy szakaszra osz­lik. Az első, szakasz az októberi forradalomtól addig az időpontig tartott, amikor több mint tíz eu­rópai és ázsiai ország levált a ka­pitalizmusról, vagyis körülbelül a második világháború végéig. Eb­ben az időszakiban a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság volt csak szocialista ország az egész világon. A Szovjetunió a nemzet­közi proletariátus támogatását él­vezte, de mint állam, el volt szi­getelve és a kapitalista környezet­ben élt. A Szovjetunió a különbö­ző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének elvét követ­ve mindig arra törekedett, hogy békés kapcsolatokat tartson fenn a tőkés államokkal, de ez utóbbi­ak számos agresszív cselekményé­vel és provokációjával került szembe. A Szovjetuniónak a fasiszta ag- resszorok felett aratott győzelme, a népi forradalmak számos —, nem könnyű dolog. A kapita­lizmus számos olyan lerakódást hagyott örökül a szocializmusra, amelyek idegenek a szocializmus természetétől. A szocialista orszá­goknak teljesen le kell küzdeni­ük a burzsoá rendszer által meg­honosított nacionalista és sovi­niszta előítéleteket. Ennél a témánál arról is beszél­ni kell, hogy a nemzetközi reak­ció most a világ különböző térsé­geiben aktivizálódik és agresszív cselekményeket hajt ’végre a szo­cialista országok ellen, a gyarma­ti uralom alól felszabadult álla­mok ellen, a népek forradalmi mozgalma ellen. Különösen ag­resszivitást tanúsít az amerikai imperializmus. Általános felhábo­rodást váltanak ki az amerikai katonai vezető körök indokínai cselekményei. Az Egyesült Álla­mok vezető körei kiterjesztik az intervenciót Dél-Vietnamban, ugyanakkor nyílt agressziót kö­retnek el a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen. II. A második világháború után nagy változások mentek végbe a nemzetközi politikai helyzetben. Ezeket a változásokat a fasiszta agresszorok szétzúzása, a Szovjet­unió politikai tekintélyének nőve­vet. Tarthatatlanok a nemzetközi problémákkal foglalkozó egyes polgári szakértők olyan irányú kísérletei, hogy kiterjesszék ezt az elvet a kapitalista országokon be­lül az osztályok közötti viszonyok­ra is és szembeállítsák a bé­kés egymás mellett élést a for­radalmi osztályharccal, vagy a nemzeti felszabadító mozgalom­mal. A békés egymás mellett élés­hez tartozik a külkereskedelem elősegítésének új, s a' jelekből ítélve perspektivikus formája. A Szovjetunió változatlanul törekszik a kereskedelmi kapcso­latok világszerte való normalizá­lására, s minden eszközzel törté­nő fejlesztésére. Amint ismeretes, a Szovjetunió kezdeményezte egy nagy nemzetközi kereskedelmi konferencia összehívását. Ezt a konferenciát 1964-ben tartották meg. A Szovjetunió a megkülönböz­tetések és korlátozások nélküli, kölcsönösen előnyös kereskedelem minden eszközzel való fejleszté­se mellett van. A kereskedelem jó és megbízható alap valameny- nyi ország egymás mellett élésé­hez és az egyetemes béke erősí­téséhez. A szocialista külpolitika a dip­Véres összetűzés Chicagóban, megsebesítették Hinget Chicago Csaknem ezer néger és fehér polgárjogi harcos pénteken este Martin Luther King lelkész veze­tésével a Marquette-parkból út­nak indult Chicago egyik külvá­rosa félé, ahol kizárólag fehérek élnek és százszázalékos a faji meg­különböztetés. A felvonulás célja az lett volna, hogy békésen tilta­kozzék a kertvárosiak magatartá­sa ellen, akik nem adnak munkát és lakást négernek. A békés menetet szitkozódó faj­gyűlölők fogadták. Köveket, tö­rött palackokat hajigáltak a tö­mött sorokba. Martin Luther King, az ameri­kai polgárjogi mozgalom Nobel - díjas élharcosa kis híján menekült meg a fehér ellentüntetők merény­letétől. Amikor kiszállt kocsijából, hogy a felvonulás élére álljon, valaki egy nagy kődarabbal fej­be vágta. King, fájdalmai ellené­re, kitartott. Nem sokkal később alig kerülte el egy repülő kés. A késdobáló egy 19 éves fehér su- hancot talált el, akit kórházba kellett szállítani. szer megalakulása, az imperializ­mus gyarmatrendszerének szét­hullása és az a tény okozta, hogy az ázsiai és afrikai népek nagy ré­sze az önálló fejlődés útjára lé­pett. A haladó erők megnöveke­dett befolyása, elsősorban a Szov­európai és ázsiai országban elért jetunió erejének növekedése azt sikere megnyitotta a szovjet kül­politika fejlődésének második nagy szakaszát. A kapitalista kör­nyezet megszakadt, a Szovjet­unió többé már nincs egyedül. Létrejött a szocialista világrend- szer. A Szovjetunió a szocialista rendszeren belüli kapcsolatokat a szocialista internacionalizmus el­vei alapján építi ki, vagyis a proletárnemzetköziség marxista elvét alkalmazza a szocialista or­szágok államközi kapcsolataira. Az internacionalizmus ebben az új alkalmazásában azt jelenti, hogy a szuverén és teljesen egyenjogú szocialista államok kö­zötti kapcsolatok a sokoldalú együttműködés és az elvtársi se­gítségnyújtás alapjaira épülnek. Ez elvileg új jelenség az államok közötti kapcsolatokban. A szovjet kormány politikájá­ban mindig abból az igazságból indul ki, hogy minden szocialista ország sikere összefügg az egész szocialista rendszer sikereivel. S minél nagyobb eredményeket ér péknek az imperializmus el az egész szocialista rendszer, 1 ‘ r annál eredményesebben fejlődnek egyes tagországai. Természetesen az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakí­tása — amelyek a szocialista in­ternacionalizmus elveire épülnek kedése, a szocialista világrend- lomáciai munkai új módszereit és ' " eljárásait honosította meg. a nemzetközi kapcsolatokban. Mivel a szocialista állam politikája tel­jes egészében a nép érdekeinek biztosítására irányul, ezért nincs szüksége csalásra és hazugságra, ami az imperializmus politikájá­nak és diplomáciájának elenged­hetetlen tartozékát képezi. A szocialista és az imperialista külpolitika harca már csaknem fél évszázada az egész nemzetközi élet tengelyét képezi. E harc so­rán a szovjet külpolitika egyre nagyobb befolyásra tesz szert, mind nagyobb mértékben megha­tározza a nemzetközi helyzet ala­kulását. Ezekből látható, hogy a szovjet külpolitika céljai világosak és ha­tározottak: a békés feltételek biztosítása a szocialista közösség országaiban a szocializmus és a kommunizmus felépítéséhez, a béke és a haladás ügyének védel- mezése. Kocskár János eredményezte, hogy újabb lehető ségek nyíltak az új világháború elhárítására. Ez még megvalósít­hatatlan volt a harmincas évek­ben, amikor a fasiszta agresszió kirobbantotta a második világhá­borút. A háború elhárításának lehető­sége azonban nem jelenti, hogy a háború keletkezésének veszélye megszűnt. A veszély ma is fenn­áll. A második világháború befe­jezése után az Egyesült Államok és más imperialista hatalmak gyakran háborúskodtak, állandó­an beavatkoztak más országok bel- ügyeibe, s most „szennyes hábo­rút'’ viselnek a vietnami nép el­len. A békeharc, következésképp az agresszió elleni harc mindig a Szovjetunió külpolitikájának egyik legfontosabb feladatát ké­pezte. A szovjet állam fellép mindenféle hódító háború ellen, a felszabadító népi mozgalmak elfojtására irányuló helyi háborúk ellen, támogatja az elnyomott né­elleni harcát minden formájában. III. A békés egymás mellett élés el­ve az államok közötti kapcsolatok területén érvényesül. A szovjet kormány csakis az államközi kap­csolatokra alkalmazza ezt az el­— mondotta — elsősorban a sú­lyos indonéz államadósság kérdé­séről kíván tárgyalni. Mint isme­retes, a Szovjetunió Indonézia egyik legnagyobb hitelezője, de ennek ellenére nem kapott meg­hívást a hitelezők tokiói értekez­letére. Malik a kelet-európai hi­telező országok valamiféle külön konzorciumának lehetőségét is felvetette. Hz indonéz külügyminiszter szocialista országokba kíván utazni Djakarta Malik indonéz külügyminiszter pénteken este beszédet mondotta Djakartában akkreditált külföldi tudósítók klubjának avató ünnep­ségén. Kijelentette, hogy a Ma­laysiával való „fizikai szemben állás” politikája megszűnik, és folytatására nem kerül sor. Hoz­záfűzte azonban, hogy azokat a problémákat, amelyek a „kon- frontációs politika” kialakítására a kezdetben vezettek, nem oldot­ták meg olyan iramban, mint amilyenre Indonézia számított. Mint a Reuter írja, politikai megfigyelők ezt az utalást úgy értelmezik, hogy az indonéz kor­mány továbbra is szeretné, ha Sarawakban és Sabahban népsza­vazást rendeznének a hovatarto­zás kérdéséről. Az ország súlyos gazdasági helyzetéről szólva Malik közölte, hogy nemsokára elutazik külön­böző szocialista országokba, így a Szovjetunióba, Lengyelország­ba, Csehszlovákiába és Jugo­szláviába, valamint látogatást tesz Egyiptomban, Indiában és Pa­kisztánban is. A Szovjetunióban Bonni önálló felfegyverzési minisztérium Berlin A Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában nagy felhá­borodást keltett a nyugatnémet CDU—CSU-nak az a terve, hogy hitlerista mintára Bonnban önálló felfegyverzési minisztériu­mot szervez. Önálló felfegyverzési minisztérium alakítása — hangoz­tatják a demokratikus Berlin po­litikai körei — nyilvánvalóan azt mutatja, hogy a bonni kormány tovább fokozza agresszáós előké­születeit. Ipari vállalatok, közületek, termelőszövetkezetek! A CSEPEL AUTÓGYÁR FELESLEGES KÉSZLETEIBŐL (saját gyártás, vásárolt alkatrész, hengerelt áru, épí­tési anyagok, félkész termékek, kötőelemek, regie- anyagok, használt szerszámok stb.) kiárusítást tart A kiárusítás 1966. július 11-től augusztus 28-ig tart a BNV területén levő autó- és traktoripari pavilonban. Megközelítés: a Kacsóh Pongrácz út 7. sz. bejáraton. Árusítás: helyszínen, a 104/966 sz. OT—PM rendelet alapján. Ügyintéző: Vollár Mihály. Telefon: a Csepel Autógyárban 131—660/134 m. A vásár területén: 229—031. 1221 Város az (feá/von. Útijegyzet 10. godt, vidám, nagy örömök nél- Az egyik moziplakát Dijkstra, kuli emberek. És nagy gyerekek a többszörös holland műkorcso- is. Gyakran látni felnőtt/ embe lyázó exvilágbajnoknő filmjét reket, akik a tereken négy-öt hirdeti. Dijkstra profi lett. Ame- öves gyerekekkel bujócskáznak, rikába szerződött és most ame- kergetőznek. Nagy a gyerekkul- rikai filmen ellátogat minden túsz. Egyben hasonlítanak hoz- holland moziba. Egy másik film- zánk. A futballban ők sem is- plakáton ez olvasható: tiáen- merik a tréfát. A pályák szélén nyolc éven felülieknek. Furcsa ez a felirat, hisz az újságárusok­nál sztriptízújságok kaphatók. És ezt bárki megveheti. Igaz, az ára elég borsos. Négy gulden, és egy dollárért csak három gul- dent adnak. ők is elvesztik a kiegyensúlyo­zottságukat. Igaz, hogy Hollandiát két év­századig csaknem százmilliós gyarmatbirodalom tömte. De nemcsak ezért gazdagok. A hol­méterrel alacsonyabban van. mint a tenger. És ezen gazdálkodnak. És nem is rosszul. A tájban felbukkan egy szél­malom, és vele szembe valami csillogó anyagból épült, obszer­vatóriumhoz hasonló épület. — Atomreaktor! Atomreaktor és szélmalom. Múlt és jövő egy tájban, alig néhány száz méterre egymástól. — Sok szélmalom van Hollan­diában? — Ezerhatszáz. És kilencszáz még mindig működik. Delftbe érünk. Valóban régi város. Talán a német kisvárosok­hoz lehetne hasonlítaná. Csak­hogy itt szinte minden utcában Rotterdam nagyon szép város nem ismernek lehetetlent, és nagyon tiszta. Mindenütt vi- Erről magam is meggyőződ- rág. A kis családi házak függő- tem. Delit felé, egy ősi holland nyei félrehúzva. Hadd lássanak városka — hetvenezer lakosa be az utcán járó kelők. Nem tit- van — vitt az ■autóbusz. Rotter- kolják a lakásukat, sőt büszkék dam és Delft között időnként rá. És nagyon kíváncsiak is egy- előbukkant a holland táj. Köz­más lakására. Az emeleti laka- vetlen az út mellett sertések le­sok ablakaiban tükrök. Bepillan- gelésztek. De milyen legelőn! A tó tükrök. Ügy helyezték el, legelőt három-négy négyzetmé- hogy a szomszéd a tükrön ke- teres darabokra szabdalták a resztül beláthasson a mellette csatornák és bennük csillogott a levő lakásba. Különös szokás. v*z' széles csatorma van. A csatorná- landok nagyon szorgalmasak és kon csónakok, kisebb-nagyobb hajók közlekednek. A hidak a fő­Hogy a kíváncsiság alakította-e ki ezt a szokást, vagy valami más, ki tudná ezt ma már meg­mondani. A hollandok nem ismerik a 1 nagy szenvedélyeket. Békés, nyu­— Ma már nem szélkerék hajtja a szivattyúkat, hanem vil­lanyáram! — mondta az idegen- vezető. A szivattyúk állandóan mű­ködnek, hisz ez a terület nyolc csatornán felnyithatók. Amíg a hajó elmegy, addig a nyitott híd­nál várnak a gépkocsik, kerékpá­rosok. Delfinek nemcsak az a neveze­tessége, hogy valamikor királyi temetkezési hely volt, hanem az is, és elsősorban az, hogy 1653 óta itt működik a híres delfti kék porcelángyár. Gyárlátogatáson voltunk itt anélkül, hogy a gyár belsejéből valamit is láttunk volna. A kiállítási termekben apró és hatalmas porcelántárgyak: vá­zák, tálak, tányérok, csempék... — Nézzétek, ezen Rembrandt- kép van.

Next

/
Thumbnails
Contents