Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-06 / 185. szám
I860, anffusítus 6. Szorul) at Hány vietnami gyermek holttestével készíti elő Johnson a választásokat ? Párizs Vajon hány vietnami gyermek holttestére van szüksége . John- sonnak a választások „jó előkészítéséhez”? — ezzel a főcímmel jelent meg a l'Humanité pénteki száma. A lap Vietnamba küldött tudósitójának, Madelaine Riffaud- nak megrázó helyszíni tudósítása mellett Yves Moreau vezércikkét közli. Moreau megállapítja, hogy amit a bombázás szemtanújaként átélt francia újságírónő megtáviratozott, az lesújtó az amerikaiakra. A gépek halált osztó terhüket vaktában dobták le lakóházakra és szalmakunyhókra. Riffaud halott vagy megcsonkított gyermekek tucatjait látta kihúzni a romok alól... Az a magyarázat viszont) amit Washington fűzött ehhez a támadáshoz, felháborító. Cinizmusában odáig jutott, hogy kijelentette: katonailag nem volt szükséges Haiphong bombázása, Johnson választási meggondolásoknak engedett. A három hónap múlva esedékes szavazás közeledtével. amelyen az amerikai vezetőket választják meg, Johnson meg akarja mutatni, hogy nem hátrál meg semmi elől. Tudtul akarja adni af eszkaláció fokozását. A cikkíró a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az ismételt támadások a demilitarizált övezet ellen, a genfi egyezmények újabb súlyos megsértései és esetleg előjátékát jelentik az Észak-Vietnam elleni szárazföldi agressziónak, amit a saigoni bábok követelnek. Határozott és mértéktartó nyilatkozatában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa is levonta a következtetéseiket ebből a/veszélyes helyzetből. Ez a nyilatkozat alkalmas rá, hogy kedvét szegje az eszkaláció híveinek. E/gy ilyen pillanatban — írja Moreau — rendkívül károsak a kínai vezetők megosztó lépései. Johnsonnak se legyenek azonban illúziói. Johnson nem lesz abban a helyzetben, hogy bebizonyítsa az amerikai választóknak: agresszi- ós politikája győzelemhez vezet. Kállai Gyula fogadta az indiai kongresszus párt elnökét Kállai Gyula, a Miniszterta-' nács és a. Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke pénteken fogadta Kumaraszva- mi Kamairadzsot, az indiai kongresszus párt elnökét és Ra- maswami Venkataramant, az indiai Madrasz, állam iparügyi miniszteréi. A találkozón részt vett Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Szarka Károly külügymindszterhelyfettes, Nagy János hazánk delhi nagykövete, valamint J. C. Kakar, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Anglia saját gyarmatosító céljaira akarja felhasználni a Biztonsági Tanácsot New York Csütörtökön este ismét összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa Anglia panaszát, amely szerint a Dél-arábiad Államszövetség légiiterébe két repülőgép hatolt be Jemen területéről és állítólag bombázta az angol gyarmat egyik városát. N agy - B ritannia képviselője felszólalásában országának a közép- keleti béke és biztonság fenntartására irányuló törekvését hangoztatta és azt állította, hogy a két repülőgép az EAK tulajdonába tartozik. Az angol küldött állításait megcáfolta az EAK, Jemen, Jordánia és a Szovjetunió képviselője. El- Kony, az EAK képviselője kágú- nyolfca Angliának azt a szándékát, I Pravda vezércikke a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakáról A Pravda pénteki száma vezércikket szentel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa legutóbbi ülésszakának. Mint az ülésszakon megállapítást nyert, gazdasági tekintetben az ország előtt az a feladat áll, hogy gyorsabb ütemben fejlessze az ipar és a mezőgazdaság vezető ágazatait. Továbbra is gyors ütemben fog fejlődni a nehézipar, de nagy gondot fordítanak a fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termékek előállításának gyorsabb ütemű fejlesztésére. , Az ülésszakon nagy figyelmet szentelnek a külpolitika kérdéseinek is. Az egyetemes békét különösen veszélyezteti az Egyesült Államok vietnami agressziója, A Szovjetunió egyre növekvő gazdasági és katonai, anyagi és erkölcsi segítséget nyújt a hősiesen harcoló vietnami népnek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szónoki emelvényéről ’ erélyes szavakkal ítélték el az amerikai agressziót. A szovjet kormány utasítást kapott arra, hogy dolgozzon ki és tegyen újabb intézkedéseket a vietnami nép megsegítésére, az általános béke és biztonság megszilárdítására. A Pravda befejezésül megállapítja, hogy a Legfelsőbb Tanács most véget ért ülésszakának eredményeit minden szovjet ember nagy megelégedéssel fogadta. (MTI) hogy magát „az arabok védőjének” tüntesse fel és kormánya nevében kijelentette, hogy az EAK repülőgépei nem sértették meg Dél-Arábáa légiterét. Jemen képviselője számos olyan esetet sorolt fel, amikor angol csapatok és repülőgépek megsértették Jemen határait, békés falvakat, bombáztak és foglaltak el. Kérte a Biztonsági Tanácsot, halassza el ülését mindaddig, amíg kormánya ki nem vizsgálja az incidenst. Fedorenko szovjet küldött rámutatott, hogy a Biztonsági Tanácshoz intézett angol levélben semmi bizonyíték sincs még a gépek hovatartozását illetően sem. Anglia a Biztonsági Tanácsot saját önző céljaira kívánja felhasználni, hogy elterelje a figyelmet a déi-arábiai félszigeten uralkodó feszültség valódi okairól. Ennék a feszültségnek a forrása — mutatott rá Fedorenko — az angol kolonializmus jelenléte, a gyarmati népek és a szomszédos Jemen ellen elkövetett ag- ressziós cselekedetek, az adeni katonai támaszpont fenntartása. Fedor-enko kérte, hogy a Biztonsági Tanács ítélje el Anclia dél- arábiai gyarmatosító politikáját. A jordániai küldött kérésére a Biztonsági Tanács ülését hétfőig elhalasztották. Hir n Tokióból utaztunk Fukuóká- ba. Az expressznek délután 4- kor kellett befutnia Hirosimába. A naptár augusztus hetedikét mutatta... Akkor Japán már túl volt az augusztus hato- diki emlékezéseken. Kevés szó esett az atombombáról, amely huszonegy esztendővel ezelőtt Hirosima felett robbant és pusztított. Az expressz légkondicionált kupéjában az utasok önfeledten tréfálóztak. Odakint a rizsföldek zöldjét piros színű reklámtáblák törték meg: „Vásároljon Toyota gépkocsit!”. Vonatunk alig félórányira Hirosima előtt a tengerpart mentén száguldott... Milyen lesz ez a város, amelyről nyomban a bomba, a pusztulás, a szenvedő emberek, kétszázezernél több halott jut eszünkbe? Hogyan fogad majd bennünket Hirosima, a pályaudvar? Tokióban, Oszakában Nagojában, az északi Sapporo ban, s mindenütt, ahol megfordultunk a japán szigeteken, rengeteg prospektust, reklámfüzetet kaptunk. De Hirosima és N agaszaki egyikben sem szerepelt. — Milyen arca van ma ennek a városnak, amely fölött 1945. augusztus 6-án, hétfő reggel 8 óra 15 perckor elszabadult a poklok pokla? Mi, magyarok, ott szorongtunk az ablakoknál, óránkat nézve vártuk, mikor bukkan fel a város, ahol három napon keresztül dühöngött a tűzvész, ahol kilcméteres körzetben minden a lángok martaléka lett, ahol a kőházak is elégtek. Hányszor olvastunk erről, s a bujdosó élőkről, akik elrejtőzve várták a halált! És azokról, akik megmenekültek, de magukban hordozták az ismeretlen kórt és hirosimai létüket eltagadva kerestek élettársat maguknak... ■ És pár perccel négy előtt a vonat szinte befutott a házak közé. a földszintes és egyemeletes faépületekkel szegélyezett utcákon át vágtázott be Hirosima központjába. A kalauz éppen olyan szenvtelenül kiáltotta Hirosimát, mint korábban Kobe vagy Okayama nevét. A peronon szörpöket és fagylaltot kínáltak az árusok, odafönt egy repülőgép zúgott... S mi kérdőn tekintettünk egymásra: hol van Hirosima, a pusztulás városa?... Csak a félig romba dőlt ipar- csarnok kiégett kupolájának vasváza tűnt fel a távolban, azután Szaszaki Teiko, a kórházban papsrdaruka-t hajtogató kislány szobrával, tetejében az atombomba gyermekeinek emlékműve. Teiko úgy tudta: az ősi monda szerint a darvak ezer évig élnek. Amikor tizünkéi éves korában kitört rajta a lappangó „atombomba-betegség”, a kórházban elhatározta, hogy ezer paoírclárvát hajtogat — és akkor ő is meggyógyul. Teiko azonban a 644. papírdaru után örökre lehunyta a szemét. Neki és az atombomba gyermekeinek állít emléket a bronzszobor. De hányán akadnak, akiket ma is rombol a szörnyű kór, az atombomba hatása és hányán halnak meg napjainkban is Hirosimában, a romokból felemelkedett, de lelkében azóta is • beteg városban? Amikor Akihito japán trónörökös meglátogatta az atombomba rombolását megörökítő múzeumot, a kiállított borzalmak nagy részét előre letakarták, hogy óvják az ifjú herceg idegeit. Pedig ezeket a szörnyű emlékeket, az összeégett csontvázakat, a 8.15 órakor megállt órákat, az összeolvadt rohamsisakokat, a hamuvá lett iskolás- füzeteket éppen azért gyűjtötték össze, hogy vádoljanak és emlékeztessenek! 1945 augusztusában Japán sorsa már megpecsételődött, a háború napjai meg voltak számlálva. De az amerikai stratégák a japánokon még kipróbálták ezt a szörnyű fegyvert, hogy azuián zsaroljanak atombombáikkal... Ma már mindez a múlté. Hirosima újjáépült, mégsem felejt, s mi sem feledhetjük azt a huszonegy esztendővel ezelőtti augusztus hatodikál. Azért emlékeztetünk rá, hogy ne legyen több Hirosima, ne legyen több Nagaszaki és a darvak valóban ezer évig éljenek... Sebes Tibor II Gyulai Háziipari Termelőszövetkezet a lakosság szolgálatában VÁLLALJA: női és gyermekruhák alakítását és újak készítését, ágyneműk, fehérneműk javítá- . sát. valamint hímzéseket és gombbehúzást \ Vállaljuk továbbá kosarak javítását és méret utáni készítését. Felvevőhely: , GYULA, HÉTVEZÉR U. 4. • TELEFON: 174. ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS! PONTOS MUNKA! Város az o*£árofb Útijegyzet 9. — Nem lehetetlen feladat. A A parancsnoki hídon a műsze- budapesti földalatti is negyven- reket magyarázzák. A mélység- öt ven méter mélyen van. Ezt mérő 50 métert mutat, előttünk pedig hatvanra számítják levin- hajók. Szabad szemmel nem látni, csak a radar képernyőjén rajzolódnak ki. — Ez mi? — Ez a robotkormányos — mondja a kultúrtiszt. — Nyugodtan rábízhatja magát az ember, de azért tartalékban itt van a régi nagy kormány is. A La Manche csatornán utazunk. Helyenként háremszáz kilométer széles, a legkeskenyebb része pedig 32 kilométer. A hossza 500 kilométer. — Csak azt’tudnám, hogy miért nevezik ezt csatornának? — Azt ni. A La Manche csatornán is szerencsénk volt. Nem volt vihar. Az idő hűvös. Messze járunk már Afrikától. Az úticél Hollandia, pontosabban Rotterdam. Hollandia az az ország, ahol állandó és kitartó harcot vív az ember a tengerrel. A partvidék alacsonyabb, mint a tenger. Emberek alkotta gátak védik a területeket. Milyen hatalmas a tenger és még hatalmasabb nála az ember. Meglovagolja a tengert, az óceánt. Rámerészlkedik én sem tudom. Min- . az ember szemében hatalmasnak denesetre itt nagyobb biztonság- pjnő hajókkal, amelyek az óce- ban érzem magam, mint az At- áhhoz viszonyítva akkorák, mint lantin, ahol öt-hat ezer méter egy szalmaszál a Balatonban. Es mély volt a víz. a rettenetes erő ellen gátakkal A part egyik oldalán Anglia, védekezik eredményesen. Sőt, a másikon Franciaország. Dower évről évre mindig nagyobb és fehér szikláinál piegjegyzi valaki: nagyobb területet hódítanak el — Itt építik meg az alagutat a roppant tengertől. Franciaország és Anglia között. Rotterdam a világ legnagyobb kikötője. Hajónk majdnem a város központjában köt ki. Dokkok, daruk, hajók mindenütt. — Évente 25 000 hajó köt ki ebben a kikötőben! Számolni kezdek. Majdnem hetven naponta. És egy-egy hajó több száz vagon árut hoz vagy visz. Roppant mennyiségű áru érkezik ide, vagy indul innen. A kikötőtorony 190 méter magas. Fent a magasban mfpt a szabálytalan gomba, kiterebélye- sedik. Irodák vannak ott. — Három hét alatt építették! Tévedésnek véljük. Szokatlan ez a gyorsaság. Tévedésről szó sincs. Valóban ennyi idő alatt épült fel ez a torony. A ma csaknem egymilliós várost tönkrebombázták a németek a második világháborúban. Ennek nyomai ma már csak így érződnek: — Sajnos, kevés a régi, eredeti épület. Bár nagy részét eredeti stílusban építették újjá. De ezek már újak. Itt e|y régi templom. Olyan, mint a mieink, de nem messze egy új, modern. Ha nem mondanák, az ember sportpalotának nézné. Egy szobor áll a téren. A háború emlékére állították. Egy
