Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-06 / 185. szám
1988. augusztus 6. 3 Szombat As Alkotmány Tss nem hagyja magát Századszor kóstolta meg az új kenyeret Gyula legöregebb embere 1865. augusztus 28-án született Szilágyi István gyulai lakos. Mint kisgyermek, pontosan 100 évvel ezelőtt kóstolta meg először az új kenyeret. Mint földmunkásnak, minden évben sokat jelentett az új kenyér. Valóságos ünnep volt a foszlós Tsz. A szövetkezet havonta 100 forinttal toldja meg az idős tag nyugdiját, ezenkívül minden tavasz- szal ezer forint rendkívüli segélyt adnak Szilágyi bácsinak, hogy minél gondtalanabb legyen élete. Képünkön Szilágyi István Éppen jókor értünk az okányi Alkotmány Termelőszövetkezetbe. Pár perccel később mérnem találtuk volna a központban Kiss Lajos elnököt és Deli Istvánt, az alapszervezet titkárát, akik határjárásra készülődtek. A hűvös irodában arról beszélgetünk az elnökkel, hogyan látja a közös gazdaság jelenlegi helyzetét. — Földjeink nem a legjobbak — mondja elgondolkodva az elnök —, azaz nem is a minőséggel lenne itt baj, hanem a mély fekvéssel, azzal, hogy szinte mmden évben sokat szenvedünk a belvíztől. Tavaly például mindössze hatvan hold közös kukoricánk volt, az idén sikerül háromszázhúsz hold termését betakarítani. Százötven hold kender vetését terveztük. ötvenkét holdon sikerült csak a kendertermelés. Igaz — teszi hozzá gyorsan —. ez annál jobb, legalább ötvenmá- zsás holdanként! átlagtermésre számítunk. Száznyolcvan hold borsós napraforgót vetettünk takarmánynak. Semmi sem lett belőle a víz miatt. Százhetven holdon termelünk cukorrépát, örülünk, ha elérjük a százharminc mázsás termést. A rint a növénytermesztésben jelentős a kiesés. — Bizony az. Legalább két és és fél millió forinttal kevesebb jövedelmünk lesz, mint ameny- nyit. terveztünk. — Lehet ezt pótolni? — Azt hiszem — mondja egy pillanatnyi szünet után elgondolkodva az elnök —, nem vagyunk túlságosan optimisták, ha azt állítjuk, hogy — lehet. Mindjárt a növénytermesztés is tud egy kicsit pótolni, hiszen a kukoricánk például a vártnál több jövedelmet hoz. Természetesen a pótlást az állattenyésztéstől várjuk, illetve az állatokkal érjük el. Anélkül, hogy a hizlalásunkat akadályozná, eladtunk terven felül 1650 süldőt — ez már majdnem 1 millió forint. Ezerhatszázötven hízó helyett az idén 2080-at szállítunk el. A hizlalásnál különösen nagy jelentőségű az, hogy nemcsak számszerű növekedést tervezünk, hanem az eredeti 106 kilogrammos súly helyett 120 kilogrammos sertéseket adunk el. Terven felül nevelünk 8 ezer csirkét, ezekből két és fél ezret már elszállítottunk, a jövő héten megy a többi. Opauszky László bélű fehér kenyér megszegése. Most már nyugdíjas, a Zöld Mező Tsz tagja, de ma is szellemileg, fizikailag friss, érdeklődik minden iránt, örömmel hallotta, hogy az idei búzatermés jó, az új kenyér minősége — szerinte — kifogástalan. Szilágyi István öt gyermekét mezőgazdasági munkásnak nevelte, az unokák között azonban már értelmiségi és ipari dolgozókat is találni. Népes családja készül a nagy ünnepre: 101. születésnapján köszöntik Gyula legöregebb emberét. De köszönti a „nagy család” is, a Zöld Mező kedvéit helyén látható: a ház előtt üldögél s szemléli a járókelőket, akik közül gyakran akad beszélgetőpartner. A Szarvasi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás műszaki gárdája és kiváló szerelői arról híTalán az őszi szél Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen a V—6-os épületet körülállványozták és leverték a külső vakolatot. Ami rossz, újra kell csinálni. A szövetkezeti lakások tulajdonosai nem is tettek ellenvetést emiatt. Várták, hogy a garanciális javítás befejeződjék. Ámde a nagy kezdeti igyekezet egyszerre csak abbamaradt. Most ott az állvány, a szél a lakásokba befújja róla és a falról a port. piszkot és emberek, akiktől remélni lehelne, hogy egyszer befejezik ezt a munkát, sehol nincsenek. Hogy hová tűntek el, senki nem tudja. A lakók titokban mégis bíznak abban, hogy újra megjelennek az állványon, s le sem szállnak róla, amíg el nem készülnek. Talán az őszi szél már nem fújja be a piszkot és a port a lakásokba. resek, hogy igen sok hasznos újítással segítik a mezőgazdaság gépesítését, a gépek javítását. A. R. Univerzális önhordozó alváz kiselejtezett magyar kombájnokból — Ésszerű javaslatok, átalakítások a Szarvasi Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson — répában és más növényekben is rendkívül nagy kárt tett az emlékezetes kétnapos májusi eső. — A kalászosok? — lia a Töviskesi Állami Gazdaság nem sietett volna a segítségünkre, talán az első hó is a tarlókon érte volna a kombájnokat — mondja az elnök. A Sarkadi Gépállomás hét kombájnja és egy rendrearató ■ gép kezdte meg idejében az 1700 hold gabona betakarítását. Még most is van hátra vagy 400 hold. A belvíz miatt rendkívül gyenge, gazos szalmájú gabonákban sorra akadtak el a gondatlanul kijavított gépek. Van olyan Balaton, amely még egyszer sem ürített... Elsején azután beállt a táblákba a Töviskesi Állami Gazdaság négy príma SZK-ja — azóta megy a munka. — Az eddig elmondottak szeMéltó utódok kezébe került a jó zsíros bánkúti föld... — Nagy terméshozamok, kiváló minőségű magvak a Bánkúti Állami Gazdaságban — A világhírű bánkúti búza minőségéről ma is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak hazai és külföldi szakemberek egyaránt. A magas sikértartalmú búza nemesítésének színhelyén gazdálkodik ma a Bánkúti Állami Gazdaság. Kíváncsi voltam, hogyan ..sáfárkodnak” az utódok a zsíros talajjal, milyen eredményeket érnek el a különböző terményekből? Amikor ott jártam, az utolsó hold búzát vágta a ^kombájn, embert ábrázol, amint összerogyik. Az ember melle üres. Valami kitépte a szívét. Az idegenvezető magyaráz, mi kapkodjuk a fejünket. — Ez itt a mezőgazdasági főiskola. Háromezer hallgatója van. A háromezerből hetven nő. És közülük az egyik a mi idegenvezetőnk. — Mennyi az ösztöndíj? — Négyszáz gulden. — És kijön belőle? — Ki. Nyolcvan guldent fizetek a diákotthonért. Hideg-meleg víz, különszoba, főzési lehetőség. .Magam főzök, mert így olcsóbb. Azért idegenvezetést is vállal. Ügy látszik, a négyszáz gulden mégsem elég. Ebből senki se vonja le azt a következtetést, hogy Hollandia szegény. Jól élnek a hollandok. És vigyáznak is a jólétükre. A vízumot mi is csak úgy kaptuk meg, hogy aláírtunk egy nyilatkozatot, mely szerint tudomásul vesszük, hogy Hollandiában nem telepedhetünk le. így védekeznek a külföldiek ellen. Sőt, a kormány még segélyt is ad annak a holland állampolgárnak, aki végképp elhagyja a hazáját. Az utcák autókkal, motorokkal, segédmotorokkal zsúfoltak. Az út két oldalán egy keskeny sáv. Ez a kerékpároké. Rengeteg a kerékpár. — Ez a nagyáruház. Valóban nagy. Bent az udvari részét úgy képezték ki, hogy még az emeletekre is felmehetnek az autók. Rengeteg áru és rengeteg alkalmazott. Hatezer alkalmazottja van ennek az áruháznak. Lent a földszinten ismerős tábla. Tokaj- étterem. Magyar ruhás kiszolgálók, magyar ruhás zenészek. Mintha valami népszínmű szereplői lennénék. Minden magyaros, csak az ételek nem. Az árak sem paprikásak. Borsosak. , A csatornákon — körülbelül hétezer kilométer csatornahálózattal rendelkezik Hollandia —, amelyek behálózzák Rotterdamot, apró hajók ringanak. — Nálunk is van lakáshiány. Ez ideiglenes megoldás. Húszezer guldenba kerül egy ilyen kis hajó. Ezt meg kell venni. A „vízházhelyért” pedig bérletet fizet az államnak. Húszezer gulden nem kis pénz. Különösen, ha tudja az ember, hogy az átlagmunkáskereset 600 —700 gulden. (Folytatjuk) Szalai János aratták a cukorrépamagot, készültek a különféle aprómagvak betakarítására. — Az eddigi eredmények alapján jó esztendőre számíthatunk — tájékoztat Szalontay János igazgató. — Búzából 23 mázsa körüli az átlagunk, őszi árpából csaknem 22 mázsa. Mi nagyon sok kerti magot termelünk, főleg nyugati exportra. Ezen a területen sem panaszkodhatunk. Cukorrépából például a tervezett 9 mázsa helyett 12 termett holdanként, salátából 250 kiló helyett 320 kiló magot takarítottunk be. Sárgarépából oly jól sikerült a dugványunk, hogy a tervezettnél nagyobb területen ültethettünk maghozót, ráadásul az átlagtermés is várakozáson felül mutat. Méltó utódok kezébe került a bánkúti határ. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben a kollektíva csaknem egymillió forint terven felüli termelést vállalt. A szakemberek és a fizikai dolgozók egyaránt évek óta ott dolgoznak, a talajt, az éghajlati viszonyokat, egymást igen jól ismerik. Azt is tudják, hogy az aprómagvak termelése több száz holdon igen nagy felelősség. A nyugati cégek ugyanis nagyon „kényesek”. Fajtiszta, jó csírázóképességű magot vesznek csak át. A népgazdaságot súlyos kár érné, ha a bánkútiak nem lennének annyira körültekintőek. — A kapásnövényeink is nagyon szépek — folytatja az igazgató. — Cukorrépából például 240—250 mázsát várunk holdanként, kukoricából pedig legalább 4 mázsával toldjuk meg a tervet májusi morzsoltban számítva. Jó volt hallani azt is, hogy a Bánkúti Állami Gazdaság nemcsak a saját dolgával törődik. Szívesen segít a környékbeli termelőszövetkezeteknek. Még be sem fejezték a saját aratásukat, amikor már 500 hold búzát vágtak le a szövetkezetek földjen. Később még több kombájnt adtak segítségül az aratásban lemaradt kollektiv gazdaságoknak. Egyébként is segítenek szaktanácsokkal és amivel csak lehet. — Ary — Legújabban a kiselejtezésre váró öreg magyar kombájnok hasznosítására tettek ésszerű javaslatodat. A kombájnok ugyanis 60 lóerős motorral működnek, s ezt az erőt okosan fel lehet használni. A szarvasiak univerzális önhordozó alvázat alakítanak ki a selejtezésre váró kombájnokból, amelyeket legfeljebb ócskavasba értékesíthetnének. Összesen tízfajta hasznosításra tettek javaslatot s számításaik szerint évente legalább 10 hónapon át segíti a mezőgazdasági munkákat. Többek között szer- vestrágya-rakodásra, cukorréparakodásra. álló helyzetben öntözőberendezések meghajtására, darálók, morzsolok működtetésére és egyéb munkákra alkalmazhatók az univerzális önhordozó kombájn-alvázak. A Szarvasi Gépjavító Állomáson mintegy 30 magyar kombájn vár kislejtezésre. A körzetből több termelőszövetkezet igényelt már belőlük s az ócskavasértékben megvásárolt kombájnokat ügyesen kihasználják különböző munkákra. — A — ffes türelmetlenség* Örömmel olvasták a sarkadi Ady Termelőszövetkezet vezetői g kormányhatározatról szóló hírt. melyben a tsz-ek támogatásának módosítása szerepel, többek között az is, hogy ösztönözni kell a gazdaságokat, arra, hogy mielőbb rendezkedjenek be a gépek saját karbantartására, vagyis, hogy önálló karbantartó műhelyeket létesítsenek, ahol a kisebb javításoka' elvégezhetak. — Bizony nagyon is időszerű volt e határozat meghozatala — mondották a sarkad iák. — Érezzük a saját bőrünkön ennek szükségességét. Jelenleg, a tehergépkocsikkal együtt 32 erőgépünk van, nem szólva a rengeteg munkagépről. Ha a legkisebb javításra is szükség van. mindennel a gépjavítóhoz keli szaladnunk, ott viszont szalag- rendszerű javítás folyik. Nem kívánhatjuk hát. hogy a md kedvünkért álljanak le és azonnal lássanak hozzá a gépünk javításához. Meg kell várni a sort. így aztán sokszor fölösleges órák vesznek kárba. Áll a gép, holott, ha saját műhelyünk lenne, rövi- deb'b idő alatt készen lehetne és folytathatná a munkát. A termelőszövetkezet vezető ezután arról beszéltek hogy már több mint két éve gondot okoz nekik egy műhely építése. Ösztönzés nélkül is szívesen vállalják, s a tsz brigádja minden mást leállítana es vállalná az építést. Így másfél-két hónap alatt el is készülnének vele. Gondot okoz azonban, hogy nincsen egy »erre alkalmas épületük, amit átalakíthatnának műhellyé. Egy új létesítéséhez pedig a saját anyagi erő kevés. Segítség kellene. Mégpedig sürgősen, hogy még az idén készen lehessenek. A határozat jól jött, bár csak a jövő évben lép életbe. Ök nem bánnák, ha már most megkapnák azt a segítséget, amire a műhely építéséhez szükségük van. Az ilyen tűre!1 metlenség egészséges és figyelemreméltó. Kasnyik Judit \
