Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-31 / 205. szám
If6«. augusztus 31, 5 Szerda Gyula vára a tarok—magyar harcokban Az 1566. évi ostrom 400 éves jubileumára — ii. T emesvár és Szolnok török kézre kerülése után megnőtt a feudális kiskirályokkal eleinte Temesvárról hadakozó Károly Róbert királytól épített — vörös téglavár hadászati jelentősége. Ekkor kapta a Vég-Gyula nevet, minthogy — a szeszélyesen szertekanyarodó Fehér- és Fekete-Körös, illetve a terpeszkedő vadvizek közt a höditó török hadműveleteinek első vonalába került. Sőt nemcsak a déli Temesvárnak és a nyugati Szolnoknak nézett ellenséges szemmel, hanem támadóra talált a Habsburg-zsoldosoktól újra kiürített, török hűbérállam jellegét visszanyert Erdély végvárában, Váradban is. A „bécsi király” a feudális Magyarország töröktől és Erdélytől nyugtalanított gyulai végháza egy mélyen lenyúló katlan déli csücskén feküdt. Stratégiai helyzete miatt rendkívül előnytelen küzdelem jutott osztályrészéül, mivel a legközelebbi királyi utánpótlás- központ,' Kassa, légvonalban is 230 kilométerre volt. Bár a felriadt bécsi udvar 1536-ban szervezett udvari haditanácsa nagyobb tervszerűséggel látott hozza a védőbástya szerepre kárhoztatott magyarországi védvonal kiépítéséhez, s a magyar országgyűlés ugyancsak ebben az évben törvénybe iktatta (1556:17. te.) Gyula vára megerősítését, kapitánya, a felső-ma- gvarországi Bornemissza Benedek három év múlva sem talált semmiféle vigasztalást sorsában, ..Bizony, nagy szükségem volna, hogy én nagyságodat gyakran értesíthetném levelemmel — írta 1358-ban Nádasdy Tamás nádornak —, de igen messze és sok ellenség közt vagyok. A nagyságodnak járó pénzt is elküldtem, de Balassi Menyhárt (váradi) vitézei útközben elfogták katonáimat, Izabella (erdélyi) királynő elé vitték, és aranyaikat elszedték. Ilyen palánkban, mint az orrunk előtt Jánosháza, már 300 török tanyázik. Ha nagyságod látná, mely igen semmivel van ez ház (Gyula vára), soha végház rosszabbul nem lehet, mint ez van, Harmadnapiglan italó golyóbis sincsen, sem tarack. Kegyelmes uram, nincs hiányom katonában, csak volna mit nekik fizetni.” ,Se pénz, se posztó’ — mondhatták keserűséggel a gyulai kapitány legényei. Négyszáz lovasnak és kétszáz gyalogosnak kürtőit Bornemisza Benedek két kürtöse, s mindössze két pattantyús vigyázta ágyúit, közben az aradi és a lippai várak török bégjei a vidék lakosságával építtették Gyulával szemközt Jánosháza, Gyulavarsánd és Ottlaka palánkjait, amelyekben a krónikás szerint számos törökök „benne heverésznek”. A bécsi udvar is felfigyelt Gyula vára elhanyagoltságára és így esett a választás az. új kapitány személyét illetően Kerecsényi Lászlóra, aki a várépítésben es a törökellenes honvédő harcokban többek között a dél-dunántúli Szigetvárban szerzett tapasztalatokat, s aki felesége révén sógorságban állt Erdély igen jelentős személyiségeivel, Báthory Istvánnal és Kristóffal. i Kerecsényi jóval szélesebb körű felhatalmazást kapott elődjénél: Gyula székhellyel Magyarország alsó részeinek főkapitányt tisztét töltötte be. A várőrség ellátására és a'vár fenntartására hivatott törvényes adókörletéhez tartozott Erdély határától nyugatra a Tiszáig az egész Körös—Maros-köz, azok a területek Is, amelyek korábban a temesvári és az egri várkapitányok adófennhatósága alá estek. Elméletben kilenc megye — Toron tál, Temes, Szolnok. Arad, Csanád, Csongród, Békés, Bihar és Zat-ánd — adójövcdelme táplálta volna a gyulai őrség erejét. Innen járt a várban szolgálatot teljesítő földesúr-tiszteknek a jobbágytélkenként 50 dénárral pénzben fizetett úgynevezett cenzus, u malom-, a kocsma- és halászatjog bérösszege, illetve a természetben fizetett kilenced, a robot és az ajándék. Kerecsényi kapitánynak jelentős birtokai voltak a morvaországi Nikolsburz- ban, az északnyugat-magyarországi területeken, s a király újabb bir- tokadományokkal gazdagította Gyula térségében, mindenekelőtt a most életre keltett hűtlen ségi törvények erejénél fogva az erdélyi államhoz, annak királyához — Szapolyal János Zsigmondihoz — átállt Csanádi, csongrádi, békési stb. birtokosok birtokaival. De jutott adományul magánbirtok a gyulai hadnagyoknak és kisebb rangú vitézeknek is. Ez utóbbiak közé tartozik a békési származású toli- forgató. Balázsdeók Márton, Bat- tonya új ura. / A végvárak jövedelmét szaporította a török időben az egyházi tized is, különösen állt ez a gyulai vár esetében, hiszen az illetékes váradi püspök az ellenséges Erdély területén élt, A várőrség eltartására hivatott, legfőbb jövedelmet az állami adónemenként az országgyűlés által megszavazott dika képezte. Ez jobbágy telkenként 2 forintra rúgott, s a királyi vizsgáló (mustra) bizottságok ellenőrizték azt, hogy a kapitány kiállítja-e a dikajövedelem arányában a katonalétszámot, illetve megkapják-e a lovas közlegények a 3 és a gyalogosok a 2 forint hó- pénzt (zsoldot). (Folytatjuk) Dr. Virágh Ferenc Gödöllőre költözik a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Ü.i székhelyén, új épületben ünnepli majd fennállásának 100. évfordulóját a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Jogelődje, a Magyaróvár! Mezőgazdasági Tanintézet Eszköz- és Gép vizsgáló Állomása 1869-ben alakult, ebből fejlődött a második világháború után önálló, s azóta Budapesten működő intézménnyé. Azonban I telephelyét már régen kinőtte, s I jellegénél fogva egyébként is indokolt kiköltöztetése a fővárosból, új székhelye Gödöllő lesz. ahová rövidesen kiköltözik az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kara is. Az intézet 50 millió forintos költségűre tervezett építkezéseit az idén kezd- I lék meg, és 1968—63-ben fejezik I be. (MTI) Szeptember 2-án érkezik hazánkba a román néphadsereg művészegyüttese A Magyar Néphadsereg Művész- együttese romániai vendégszereplésének viszonzásaként szeptember 2-án hazánkba érkezik a román néphadsereg művészegyüttese. Kéthetes magyarországi turnéjukat Debrecenben kezdik. Harmadikén, negyedikén Nyíregyházán, 6-án Karcagon, 7-én Szolnokon, 8-án Szegeden, 10-én Békéscsabán, 11-én Kiskunfélegyházán, 12-én Kecskeméten lépnek fel. A budapesti közönségnek szeptember 15-én mutatják be műsorukat. q fev°ben láfcbuk Gyilkosok önvallomása Zrínyi-emlékpénzt vernek Az Állami Pénzverde Zri- nyi-emlékpénzeket bocsát ki 25 és 50 forintos névértékben. A Zrínyi Miklós mellképével, illetve Zrínyi-címerrel díszített érméket Iván István ée Szabó József, a pénzverde iparművészei tervezik. Tartós barátság született A honvédség orosházi alakulatának mintegy 35 iagú csoportja Okany község vendége volt augusztus 20-án. A község tsz-einek kezdeményezésére létrejött találkozón barátságos labdarúgó-mérkőzésre. közös vacsorára, majd ünneplésre, szórakozásra került sor. A szabadtéri gyűlés után a vendégek szavaiéi, táncosai és zenekara szórakoztatták a nagyszámú közönséget. A szabadtéri táncmulatság a hajnali órákig tartott. Ez a hír így önmagában talán sablonos. De a tsz-tagok még ma is emlegetik: „Kellemes találkozás volt néphadseregünk fiataljaival. Máskor is szívesen látjuk őket". Arra kértek, mondjak köszönetét nevükben. Tímár Imre az okanyi művelődési otthon igazgatója Az egészséges gondolkodású, életet szerető ember, vagyis az emberek túlnyomó többsége a földön a szorgos munkálkodást, a másokkal való jóindulatú törődést, a derűt kedveli, szeretetve vágyik és benne js kiapad- hatatlanul buzog az embertársai iránti szeretet, segíteni akarás vágya. Ami tehát ma Vietnamban folyik annak szerencsétlen népe ellen, az embertársadalom legigazibb érzésének, törekvéseién aljas megcsúfolása. Nem csoda hát, hanem az élet igazi híveinek, a becsületes embermillióknak legtermészetesebb magatartása az. hogy világszerte erősebb a felzúdulás. Kik ellen? Nem fantomok, nem valamiféle „földöntúli", hanem nagyon is néven nevezhető, fülön fogható földi hatalmasságok ellen! Az amerikai imperializmus és szekértolói nem bújnak el a nyilvánosság elől, hanem új Hitlerként nyíltan hangoztatják, hogy „kötelességük", „küldetésük” a vietnami nép gyötrése és irtása. Kannibálok a javából. A televízióban augusztus 28- án, vasárnap este megismételt Gyilkosok önvallomása című dokumentumfilm — melyet szerintem mindennap meg kellene ismételni, a mozikban a híradókhoz mellékelni — a maga teljes csupaszságában, borzalmasságában mutatja be korunk legkiemelkedőbb gyilkosait. Láthatjuk Johnsont és társait, amint fejük felett glóriával, kezükben a béke olajágával, szájukban a kommunista veszélyről szavalás egyre hatástalanabb szólamaival védik a hadianyaggyárosok, monopóliumok és kapcsolt részeik mind magasabbra hágó profitérdekeit és egy átúszással vagy snittel máris előttünk az igazi ihletőjük, Hitler, amint véres szájjal bolsevista veszélyről üvöltöz, közben válogatás nélkül legázoltatja vérgőztől bódult hordáival az útjában levő „nem kommunista" országokat is, mert a mögötte álló tőke érdeke ezt diktálja. Ahogy az égő falvak, városok, menekülő és holtan összeeső nők, gyermekek, öregek pusztulását látjuk, már képtelenek vegyünk különbséget tenni a hitleri hadak és a Vietnamot el- özönlött agresszorok cselekedeti közt, hiszen a kettő egy tőről fakad. Borzadály fogja el mindezek láttán a becsületes embert. Hát nincs megállás? A film végén megkönnyebbülten lélegzünk fel a világ minden táján egyre gyakoribbá, erőteljesebbé váló hatalmas tömegdemonstrációk láttán. A szenvedő vietnami nép melletti szolidaritás és az agresszorok elleni mérhetetlen gyűlölet lángja világszerte mind magasabbra lobog! A dokumentumfilm szövegírója, Kende Márta olyan kitűnően érvelő, amellett gördülékeny szöveget adott a képeket szenvedéllyel kommentáló előadóművészek szájába, mely mélyen a szívre és értelemre ható volt. A rendező — dr. Kende István — filmszerkesztése is annak bizonysága, hogy a szakember rutinosságán túl, a maga szeretetét és gyűlöletét — kinek mi jár — is beleadta a válogatásba, a szerkesztésbe. — t’j tvwvwvauwwimwwiwwwwawvwwuHwwu' SZÁLLODA Több szállodánk bővítése és helyreállítása után megkezdődött a .Budapest-szálló" építése a budai hegyek lábánál, szemben a Széchenyi-hegyre vivő fogaskerekű vasút végállomásával. Csodálatos épület lesz az új szálló. Tizennyolc emelete hatvanöt méter magasra nyúlik, és 280 szobájával 560 vendég számára adhat szállást. Az épületet Sztrogh György mérnök tervezte és Sutor János mérnök a felelős kivitelezője. Az épület alsó része négyszögletes, úgynevezett „lepény”, amelynek közepén tíz, egyenként 1200 tonna teherbírású pillér tartja magát a toronyépületet. A „lepényben” kap helyet a főbejárat az előcsarnokkal, az étterem, az eszpresszó, a bár, a borivó, az olvasószobák, konyha, mel lékhelyiségek, fűtőház — és a két nyitott terasz. A tizennyolc emeletre három felvonó szállítja a vendégeket. A szálló tetején szintén egy terasz épül büfével — mesés kilátás nyílik innen a budai hegyekre. A tervek szerint a szálló 1970-re készül el. Rózsa László A szálloda makettje.
