Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-31 / 205. szám

If6«. augusztus 31, 5 Szerda Gyula vára a tarok—magyar harcokban Az 1566. évi ostrom 400 éves jubileumára — ii. T emesvár és Szolnok török kézre kerülése után meg­nőtt a feudális kiskirá­lyokkal eleinte Temesvárról ha­dakozó Károly Róbert királytól épített — vörös téglavár hadá­szati jelentősége. Ekkor kapta a Vég-Gyula nevet, minthogy — a szeszélyesen szertekanyarodó Fehér- és Fekete-Körös, illetve a terpeszkedő vadvizek közt a höditó török hadműveleteinek első vonalába került. Sőt nem­csak a déli Temesvárnak és a nyugati Szolnoknak nézett ellen­séges szemmel, hanem támadóra talált a Habsburg-zsoldosoktól újra kiürített, török hűbérállam jellegét visszanyert Erdély vég­várában, Váradban is. A „bécsi király” a feudális Magyarország töröktől és Erdélytől nyugtalaní­tott gyulai végháza egy mélyen lenyúló katlan déli csücskén fe­küdt. Stratégiai helyzete miatt rendkívül előnytelen küzdelem jutott osztályrészéül, mivel a legközelebbi királyi utánpótlás- központ,' Kassa, légvonalban is 230 kilométerre volt. Bár a felriadt bécsi udvar 1536-ban szervezett udvari hadi­tanácsa nagyobb tervszerűséggel látott hozza a védőbástya sze­repre kárhoztatott magyarországi védvonal kiépítéséhez, s a ma­gyar országgyűlés ugyancsak eb­ben az évben törvénybe iktatta (1556:17. te.) Gyula vára megerő­sítését, kapitánya, a felső-ma- gvarországi Bornemissza Benedek három év múlva sem talált semmiféle vigasztalást sorsában, ..Bizony, nagy szükségem volna, hogy én nagyságodat gyakran értesíthetném levelemmel — írta 1358-ban Nádasdy Tamás nádor­nak —, de igen messze és sok ellenség közt vagyok. A nagysá­godnak járó pénzt is elküldtem, de Balassi Menyhárt (váradi) vi­tézei útközben elfogták katonái­mat, Izabella (erdélyi) királynő elé vitték, és aranyaikat elszed­ték. Ilyen palánkban, mint az orrunk előtt Jánosháza, már 300 török tanyázik. Ha nagyságod látná, mely igen semmivel van ez ház (Gyula vára), soha vég­ház rosszabbul nem lehet, mint ez van, Harmadnapiglan italó golyóbis sincsen, sem tarack. Kegyelmes uram, nincs hiányom katonában, csak volna mit nekik fizetni.” ,Se pénz, se posztó’ — mond­hatták keserűséggel a gyulai ka­pitány legényei. Négyszáz lovas­nak és kétszáz gyalogosnak kür­tőit Bornemisza Benedek két kürtöse, s mindössze két pattan­tyús vigyázta ágyúit, közben az aradi és a lippai várak török bégjei a vidék lakosságával épít­tették Gyulával szemközt János­háza, Gyulavarsánd és Ottlaka palánkjait, amelyekben a króni­kás szerint számos törökök „ben­ne heverésznek”. A bécsi udvar is felfigyelt Gyula vára elhanyagoltsá­gára és így esett a válasz­tás az. új kapitány személyét ille­tően Kerecsényi Lászlóra, aki a várépítésben es a törökellenes honvédő harcokban többek között a dél-dunántúli Szigetvárban szer­zett tapasztalatokat, s aki fele­sége révén sógorságban állt Er­dély igen jelentős személyiségei­vel, Báthory Istvánnal és Kristóf­fal. i Kerecsényi jóval szélesebb körű felhatalmazást kapott elődjénél: Gyula székhellyel Magyarország alsó részeinek főkapitányt tisztét töltötte be. A várőrség ellátására és a'vár fenntartására hivatott törvényes adókörletéhez tartozott Erdély határától nyugatra a Ti­száig az egész Körös—Maros-köz, azok a területek Is, amelyek ko­rábban a temesvári és az egri várkapitányok adófennhatósága alá estek. Elméletben kilenc me­gye — Toron tál, Temes, Szolnok. Arad, Csanád, Csongród, Békés, Bihar és Zat-ánd — adójövcdelme táplálta volna a gyulai őrség ere­jét. Innen járt a várban szolgála­tot teljesítő földesúr-tiszteknek a jobbágytélkenként 50 dénárral pénzben fizetett úgynevezett cen­zus, u malom-, a kocsma- és ha­lászatjog bérösszege, illetve a ter­mészetben fizetett kilenced, a ro­bot és az ajándék. Kerecsényi ka­pitánynak jelentős birtokai vol­tak a morvaországi Nikolsburz- ban, az északnyugat-magyarorszá­gi területeken, s a király újabb bir- tokadományokkal gazdagította Gyula térségében, mindenekelőtt a most életre keltett hűtlen ségi törvények erejénél fogva az er­délyi államhoz, annak királyá­hoz — Szapolyal János Zsig­mondihoz — átállt Csanádi, csongrádi, békési stb. birtokosok birtokaival. De jutott adomá­nyul magánbirtok a gyulai had­nagyoknak és kisebb rangú vité­zeknek is. Ez utóbbiak közé tar­tozik a békési származású toli- forgató. Balázsdeók Márton, Bat- tonya új ura. / A végvárak jövedelmét szapo­rította a török időben az egyházi tized is, különösen állt ez a gyulai vár esetében, hiszen az illetékes váradi püspök az ellen­séges Erdély területén élt, A várőrség eltartására hivatott, legfőbb jövedelmet az állami adónemenként az országgyűlés által megszavazott dika képezte. Ez jobbágy telkenként 2 forintra rúgott, s a királyi vizsgáló (mustra) bizottságok ellenőrizték azt, hogy a kapitány kiállítja-e a dikajövedelem arányában a katonalétszámot, illetve megkap­ják-e a lovas közlegények a 3 és a gyalogosok a 2 forint hó- pénzt (zsoldot). (Folytatjuk) Dr. Virágh Ferenc Gödöllőre költözik a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Ü.i székhelyén, új épületben ünnepli majd fennállásának 100. évfordulóját a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Jogelődje, a Magyaróvár! Mezőgazdasági Tan­intézet Eszköz- és Gép vizsgáló Állomása 1869-ben alakult, ebből fejlődött a második világháború után önálló, s azóta Budapesten működő intézménnyé. Azonban I telephelyét már régen kinőtte, s I jellegénél fogva egyébként is in­dokolt kiköltöztetése a fővárosból, új székhelye Gödöllő lesz. ahová rövidesen kiköltözik az Agrártu­dományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kara is. Az intézet 50 millió forintos költségűre ter­vezett építkezéseit az idén kezd- I lék meg, és 1968—63-ben fejezik I be. (MTI) Szeptember 2-án érkezik hazánkba a román néphadsereg művészegyüttese A Magyar Néphadsereg Művész- együttese romániai vendégszerep­lésének viszonzásaként szeptem­ber 2-án hazánkba érkezik a ro­mán néphadsereg művészegyütte­se. Kéthetes magyarországi turné­jukat Debrecenben kezdik. Har­madikén, negyedikén Nyíregyhá­zán, 6-án Karcagon, 7-én Szolno­kon, 8-án Szegeden, 10-én Békés­csabán, 11-én Kiskunfélegyházán, 12-én Kecskeméten lépnek fel. A budapesti közönségnek szeptem­ber 15-én mutatják be műsorukat. q fev°ben láfcbuk Gyilkosok önvallomása Zrínyi-emlékpénzt vernek Az Állami Pénzverde Zri- nyi-emlékpénzeket bocsát ki 25 és 50 forintos névértékben. A Zrínyi Miklós mellképével, illetve Zrínyi-címerrel díszí­tett érméket Iván István ée Szabó József, a pénzverde iparművészei tervezik. Tartós barátság született A honvédség orosházi ala­kulatának mintegy 35 iagú csoportja Okany község ven­dége volt augusztus 20-án. A község tsz-einek kezdeménye­zésére létrejött találkozón ba­rátságos labdarúgó-mérkő­zésre. közös vacsorára, majd ünneplésre, szórakozásra ke­rült sor. A szabadtéri gyűlés után a vendégek szavaiéi, táncosai és zenekara szóra­koztatták a nagyszámú kö­zönséget. A szabadtéri tánc­mulatság a hajnali órákig tartott. Ez a hír így önmagában talán sablonos. De a tsz-tagok még ma is emlegetik: „Kel­lemes találkozás volt nép­hadseregünk fiataljaival. Máskor is szívesen látjuk őket". Arra kértek, mondjak köszönetét nevükben. Tímár Imre az okanyi művelődési otthon igazgatója Az egészséges gondolkodású, életet szerető ember, vagyis az emberek túlnyomó többsége a földön a szorgos munkálkodást, a másokkal való jóindulatú tö­rődést, a derűt kedveli, szere­tetve vágyik és benne js kiapad- hatatlanul buzog az embertársai iránti szeretet, segíteni akarás vágya. Ami tehát ma Vietnam­ban folyik annak szerencsétlen népe ellen, az embertársadalom legigazibb érzésének, törekvése­ién aljas megcsúfolása. Nem csoda hát, hanem az élet igazi híveinek, a becsületes ember­millióknak legtermészetesebb magatartása az. hogy világszerte erősebb a felzúdulás. Kik ellen? Nem fantomok, nem valamiféle „földöntúli", ha­nem nagyon is néven nevezhető, fülön fogható földi hatalmassá­gok ellen! Az amerikai impe­rializmus és szekértolói nem bújnak el a nyilvánosság elől, hanem új Hitlerként nyíltan hangoztatják, hogy „kötelessé­gük", „küldetésük” a vietnami nép gyötrése és irtása. Kannibá­lok a javából. A televízióban augusztus 28- án, vasárnap este megismételt Gyilkosok önvallomása című do­kumentumfilm — melyet sze­rintem mindennap meg kellene ismételni, a mozikban a hír­adókhoz mellékelni — a maga teljes csupaszságában, borzal­masságában mutatja be korunk legkiemelkedőbb gyilkosait. Lát­hatjuk Johnsont és társait, amint fejük felett glóriával, ke­zükben a béke olajágával, szá­jukban a kommunista veszély­ről szavalás egyre hatástalanabb szólamaival védik a hadianyag­gyárosok, monopóliumok és kapcsolt részeik mind maga­sabbra hágó profitérdekeit és egy átúszással vagy snittel már­is előttünk az igazi ihletőjük, Hitler, amint véres szájjal bolse­vista veszélyről üvöltöz, közben válogatás nélkül legázoltatja vérgőztől bódult hordáival az útjában levő „nem kommunista" országokat is, mert a mögötte álló tőke érdeke ezt diktálja. Ahogy az égő falvak, városok, menekülő és holtan összeeső nők, gyermekek, öregek pusztu­lását látjuk, már képtelenek ve­gyünk különbséget tenni a hit­leri hadak és a Vietnamot el- özönlött agresszorok cselekedeti közt, hiszen a kettő egy tőről fa­kad. Borzadály fogja el mind­ezek láttán a becsületes embert. Hát nincs megállás? A film végén megkönnyebbül­ten lélegzünk fel a világ minden táján egyre gyakoribbá, erőtel­jesebbé váló hatalmas tömeg­demonstrációk láttán. A szen­vedő vietnami nép melletti szo­lidaritás és az agresszorok elleni mérhetetlen gyűlölet lángja vi­lágszerte mind magasabbra lo­bog! A dokumentumfilm szöveg­írója, Kende Márta olyan kitű­nően érvelő, amellett gördülé­keny szöveget adott a képeket szenvedéllyel kommentáló elő­adóművészek szájába, mely mé­lyen a szívre és értelemre ható volt. A rendező — dr. Kende István — filmszerkesztése is an­nak bizonysága, hogy a szakem­ber rutinosságán túl, a maga szeretetét és gyűlöletét — kinek mi jár — is beleadta a váloga­tásba, a szerkesztésbe. — t’j ­tvwvwvauwwimwwiwwwwawvwwuHwwu' SZÁLLODA Több szállodánk bővítése és helyreállítása után megkezdő­dött a .Budapest-szálló" építé­se a budai hegyek lábánál, szemben a Széchenyi-hegyre vivő fogaskerekű vasút végál­lomásával. Csodálatos épület lesz az új szálló. Tizennyolc emelete hat­vanöt méter magasra nyúlik, és 280 szobájával 560 vendég számára adhat szállást. Az épü­letet Sztrogh György mérnök tervezte és Sutor János mérnök a felelős kivitelezője. Az épület alsó része négyszögletes, úgy­nevezett „lepény”, amelynek közepén tíz, egyenként 1200 tonna teherbírású pillér tartja magát a toronyépületet. A „le­pényben” kap helyet a főbejárat az előcsarnokkal, az étterem, az eszpresszó, a bár, a borivó, az olvasószobák, konyha, mel lékhelyiségek, fűtőház — és a két nyitott terasz. A tizennyolc emeletre három felvonó szál­lítja a vendégeket. A szálló te­tején szintén egy terasz épül büfével — mesés kilátás nyí­lik innen a budai hegyekre. A tervek szerint a szálló 1970-re készül el. Rózsa László A szálloda makettje.

Next

/
Thumbnails
Contents