Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1566. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Afa. m fH|ér XXI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Áz újítómozgalom ■ ■■ vw ■ jovoje Nagy várakozás előzte meg az újítók körében a gazdasági mechanizmus reformját. Érthető is, hiszen ezek a jobb, gazdaságosabb termelésért fáradozó, önállót alkotó vagy a meglevőt korszerűbbé változtató emberek sokszor érezték, hogy a bürokratizmus gúzsba köti kezüket és az újításokban is gyengíti a vállalati, vezetői érdekeltséget. Jóleső érzéssel tanulmányozzák most a párt határozatát, és bizonyosra veszik, hogy a jövőben nagyobb szerepe lesz munkálkodásuknak, hiszen a legfőbb mutató, a vállalati jövedelmezőség attól is függ, hogy a megvalósított újítások és ésszerűsítések révén mennyivel növekszik a megtakarítás, vagy a többletként keletkező új termelési érték. Tagadhatatlan, hogy az úji- tómozgalom az elmúlt időben szép eredményeket hozott. Becsült adatok szerint évente mintegy 250 000 újítási javaslatot adtak be az üzemekben, s az értük kifizetett díj — ami pedig mindössze 3—4 százaléka a népgazdasági ered- \ ménynek — több százmillió forint volt. Ebből is következtethetünk, milyen fellendülés előtt áll ez a mozgalom, hiszen az lesz rá is a jellemző, ami a gazdasági mechanizmus egészére: a vállalati vezetőket nem az adminisztratív előírások, hanem a közgazdasági szükségszerűségek késztetik az újítások fokozottabb támogatására. Részletekről beszélni még korai lenne — az egyes feladatokat úgyis elsősorban a vállalati önállóság és az ebből eredő sajátosságok határozzák majd meg. Időszerű azonban már most hozzákezdeni néhány általánosabb intézkedéshez és beszélni olyan teendőkről, amelyek minden üzemben szükségesek lesznek. Egyik legfontosabb: az újítómozgalom irányításának, vezetésének a jelenleginél magasabb színvonalú megszervezése. A vállalati újítási felelősök jó része ugyan műszaki szakember már, de találunk jócskán olyanokat is, akiknek a szakképzettsége, esetleg szakmai jártassága nem elégséges, hogy képes lenne önálló döntésekre, elbírálásokra vágy ezek megszervezésére. Az is előfordul, hogy az újítási ügyintézés nem kapcsolódik sem szervezetileg, sem pedig — vezetője beosztása miatt — személyileg a műszaki fejlesztéshez. Tanácsos már most megvizsgálni a vállalatoknál: nincs-e szükség az újítómozgalom üzemi vezetésének átszervezésére vagy megerősítésére. Ez egyezne egyébként a legtöbb újító jogos kérésével, sőt követelésével is: a szak- szerűség javítása mellett gyorsabbá és határozottabbá kell tenni a válaszokat, a döntéseket. A magasabb színvonalú vezetéssel függ össze, hogy a legtöbb üzemben ösztönössé- gen alapuló mozgalmat egyre inkább a tervszerűség és tudatosság váltsa fel. „De hiszen eddig is kötelező volt az újítási feladatterv elkészítése és végeredményben ez jelentette — a jövőben is ez jelenti majd — a tervszerűséget” — mondhatná bárki. Valóban előírás az újítási fel- adatterv kidolgozása, de miután ezt is elsősorban az adminisztrációs szükség diktálta, legtöbb vállalatnál nem teremtették meg a nyilvánosságát, menet közbeni ellenőrzését és rendszeres propagandáját. Ez a magyarázata, hogy — ugyancsak becsült adatok szerint — az ipari és a mezőgazdasági üzemekben egyaránt beadott újításoknak mindössze 10—12 százaléka kapcsolódott közvetlenül vagy közvetve az újítási fel- adattervekhez. Időben tanácsos elkészíteni az újításra jobban ösztönző jutalmazási, díjazási módszereket is, és ezekkel nagyobb önállósággal, több felelősséggel bánjunk. Vállalati és népgazdasági érdek, emberi és becsületbeli érdek követeli, hogy csökkenjen' a bíróságra beadott követelések száma, az újításokkal kapcsolatos igen gyakori huzavona. Indokolt olyan világos és egyértelmű intézkedések kidolgozása is, hogy milyen következményekkel jár, ha valaki a vállalaton belül meghiúsítja vagy megakadályozza egy-egy jó ötlet alkalmazását. Eléggé elhanyagolt az újítási tapasztalatcsere, a más üzemekben bevezetett és bevált ötletek átvétele. A jövőben ezzel is érdemes lesz többet törődni. Mód van erre, hiszen a népgazdaságon belül megszűnt a „gyártási titok” fogalma, az üzemek minden újítást kötelezően bejelentenek, sőt kiállításokon, bemutatókon is közzétesznek. Kényelmességgel magyarázható talán, hogy igen sokan nem látnak túl az üzem falain vagy nem vettek fáradságot maguknak, hogy körülnézzenek a testvérüzemekben. esetleg csak bepillantsanak a műszaki dokumentációba. Az újítások mögött sok milliárdnyi érték van. Bátran és ésszerűen élni kell a lehetőségekkel, hogy ezt a nagy kincset a népgazdaság, a vállalat és a dolgozók érdekében kiaknázhassuk. A módszerek kereséséhez már most lássunk hozzá, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig megtaláljuk a kincset.. s Kovács András Nagyobb figyelem terelődik az emberek életkörülményeire Több felelősséget igényelnek a nyári munkák Megbeszélést tartottak tanácsi vezetők Békéscsabán Tegnap délelőtt megbeszélésre hívta össze a megyei tanács végrehajtó bizottsága a járási és városi tanácselnököket s a megyei tanács szakosztályainak vezetőit. Első napirendi pontként Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tájékoztatta a megjelenteket a szociálpolitika időszerű feladatairól. Elmondotta többek között, hogy államunk világviszonylatban is a legkiemelkedőbbek között gondoskodik a családok egészségéről, jólétéről, a gyermekek neveléséről, az idősek nyugodalmas életkörülmé- nypiről. Ennek ellenére még sok javítanivaló van, s ehhez országsáért e szervezetten látnak hozzá a tanácsi szervek. Az idősekről történő jobb gondoskodás jeleként említette meg Klaukó elvtárs, hogy Békéscsabán, Orosházán, Kondoroson, Körösladányban és Újkígyóson hozzáláttak az öregek otthonának megteremtéséhez. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa augusztus 3-án ülést tartott, melyen részt vett Vas- Witteg Miklós, a SZOT alelnö- ke és ár. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. Az • ülésen Vas-Witteg Miklós tájékoztatta a megjelenteket arról, ; Ezek egyike-másika már szeptemberben megkezdi működését. Az értekezlet második napirendi pontjaként Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács vb elnök- helyettese adott rövid áttekintést a nyári munkákról. Főleg a hiányosságokra terelte a figyelmet. Többek között arra, hogy helyenként nem veit tervszerű az aratás, s ilyen gyengéd vannak a különböző járulékos munkáknak is. Megemlítette, hogy például amíg egyedül Megyik Sándor már mintegy 750 hold gabonát aratott le, addig a kevermesi Lenin Tsz-ben hét kombájn eddigi összteljesítménye nem éri el a 909 holdat sem. Az idei aratás megerősíti azt a tanúságot, hogy nem szabad elmulasztani a vegyszeres gyomirtást, mert a gyom is lényegesen csökkentette a kombájnok teljesítményét. Az őszi munkáikról szólva Csatári elvtárs elmondotta, hogy ez a nyáriaknál is sokkal nagyobb feladat elé állítja megyénk szövetkezeteit. Ugyanis több mint 260 ezer holdról kell betakarítani és elszállítani mintegy 3,5 millió {önerővel lehet elérni. Végül K. Nagy István megköszönte a bizalmat. na termést. Ezzel egyidőben el kell vetni több mint 250 ezer hold búzát, őszi árpát és takarmánykeveréket, mindezeken túl pedig 550 ezer holdon befejezni a mélyszántást. Csatári alvtars hangsúlyozta, s kérte a tanácsi vezetőket, ők i6 hangsúlyozzák, hogy az idén is alku nélkül kötelező búzát vetni a szántóföld egyhamiadába legkésőbb október 31-ig, s a lehető legjobban megválasztott elővete- mény után jól megmunkált talajba. Megemlítette a dobozi Petőfi és a békésszentamdrási Zalka Máté Tsz példáját, amelyek, miután nagyobb gondot fordítottak a talaj megválasztására, jó megmunkálására, egyik évről a másikra 8—9 mázsáiéi 16 mázsára növelték a termésátlagot. Mivel a sók szállítani valóhoz kevés a jármű, ezért szükséges, hogy, a gépjárműveknek legalább felét két műszakban üzemeltessék a termelőszövetkezetek. Ezzel és minden más móddal igyekezzenek elkerülni azt, hogy a tavalyihoz hasonlóan több, száz vagon kukorica menjen részben vagy egészében tönkre a késve történt beszállítás és a helytelen tárolás miatt. Az elhangzottakhoz többen hozzászóltak, s aztán írásban kapták meg a járási és városi tanácselnökök azokat az irányszámokat, amelyek alapján területükön a termelést és az áruértékesítést kell, hogy irányítsák a harmadik ötéves terv idején. Kiállítók háza táján A Szakszervezetek Hegyei Tanácsának ülése K. Nagy Istvánt választották meg a SZMT vezető titkárává hogy a szakszervezetnek a jövőben még nagyobb feladatokat kell megoldania, ezért bizonyos személycsere is szükségessé válik. Ismertette a SZOT-elnök- ség, a megyei pártbizottság és az SZMT-elnökség javaslatát, amely Lipták Pált, az SZMT vezető titkárát az eddigi teendői alól felmenti és helyére K. Nagy Istvánt, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét jelöli. A tanácsülés a felmentést egyhangúlag jóváhagyta és K. Nagy Istvánt az SZMT vezető titkárává, Lipták Pált pedig titkárrá választotta. Vas-Witteg Miklós ezután a SZOT elnöksége nevében köszönetét mondott Lipták Pálnak az eddigi munkájáért és arra kérte, továbbra is hasonló szorgalommal, törekvéssel lássa el a feladatát. Ugyancsak felmentette a tanácsülés Hajdú Antalt a titkári teendők alól, aki ezután is a szakszervezeti mozgalomban marad. Befejezésül Vas-Witteg Miklós arra kérte az elnökség és a tanács tagjait, hogy támogassák munkájában K. Nagy Istvánt és Lipták Pált, mert eredményt csak összefogva, együttes Vasalják a pizsamákat a Férfifehérnemügyár békéscsabai gyárában. Képes tiport a 3. oldalon. Fotó: Demény Gyula
