Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

Í966. augusztus 24. 5 azerdí A Gortía a szegedi szabadtéri színpadon A grúz balett már az Otellóval meghódította a Szegedi. Szabad-' téri Játékok publikumát. Ennek is tulajdonítható, hogy amikor au­gusztus 10-én este megszólaltak a fanfárok, 8 ezer néző figyelme fordult a színpad felé: a Gorda cí­mű mesebalett bemutatására ke­rült sor. s A mű — népmese balettban el­mesélve, Cselekménye gazdag, zsúfolt, bonyolult, mint a népme­sék. Váratlan fordulatokban gaz­dag; bősei rendkívüli, romantikus emberek. Főhőse — Gorda, a szob­rász — vadregényes sziklák között ki faragja a cár leányának képmá­sát, aki beleszeret a csodálatosan szép férfibe, Irema, a cárleány szerelme lírai: Gordát minden lány bálványozza, a legégetőbb lánggal a herceg leánya lobog iránta, aki a későbbiek során, csa­lódottságában bosszút esküszik. Gorda nemcsak a szobrászvésővel, a nyíllal és a karddal is kiválóan bánik^tgazi romantikus hős... A kalifa követet küld, s a cár leá­nyának kezét kéri. A nemleges vá­laszt, Gorda viszi meg, aki rend­kívüli tulajdonságai folytán erre a legalkalmasabb. . Kíséretével ,a kalifa színe elé kerül, aki ékteien haragra gerjed a visszautasítás miatt. Testőre! kardot rántanak s a cár küldötteit összevágják. Egyedül Gorda menekül meg úgy, hogy még a kalifát is megöli. Sok viszontagság után kerül vissza hazájába, ahol elnyeri méltó ju­talmát: a szép cárleány kezét. Kis­fiúk születik, boldogan élnek ~~ egy darabig. A temperamentu­mos hercegllány, aki teljesen el­lentéte a lírai íremének, elérke­zettnek látja a bosszúállás Idejét. Jésnőnek öltözik, s megjövendöli: az összeomlott várat csak akkor sikerül felépíteni, ha oda Gorda kisfiát elevenen befalazzák. S amíg Gorda a cár seregében hő­siesen harcol a kalifa haláláért bosszút lihegő ármádiával, itthon szép hitvese kisfia életéért, könyö­rög. Mint ahogy a mesékben len­ni szokott, Gorda a győztes sereg­gel az utolsó pillanatban érkezik vissza, s hárman örülnek meair- demalt boldogságuknak: együtt a győzelmet ünneplő néppel. Ez röviden a mű cselekménye. Kimondottan népi: a kérdés az, hogyan érvényesülhet a balett nyelvén. A balett, mint műfaj, ná­lunk a nagy tömegek előtt még nem túlságosan népszerű. Elmé­lyült élvezete magas esztétikai In­telligenciát igényel. A Gorda, Toradze mesebalettja érthető. Nem a hagyományos klasszikus balett nyelvén szólal meg: a flo;­Cignadze a cár leányának szerepében. klórból táplálkozik, Hihetnénk helyenként, hogy népi táncjátékot látunk — balett fokon. Ezekben a részekben töretlen. Kis zavart csak akkor érzünk, amikor a ka­vargó, forrongó temperamentum», a néptáncból táplálkozó népi kosztümös tömegjeleneteket klasz- szikus balettszólók, klasszikus tüllben váltják fel. Ha népi egy mű, akkor a cár is népi, a leánya is népi, s a szemléletnek is népi­nek kell lennie. Olyannak,- aho­gyan azt a nép elképzeli, (például a Háry János). A Gorda eleve szabadtéri szín­padra készült. Monumentális tü- megjelenetei: a harci jelenetek térförmavéltozásai csak tórszínpa- don képzelhetők el. Látványos, színes, hatalmas. Csabuklani kore­ográfus harci jelenetei a grúz temperamentumot adják vissza; Toradze zeneszerző muzsikája színpadi muzsika, igazi balettmu- zsika. A mű nincs híjával a felejthe­tetlen jeleneteknek: Gorda vi­szontagságos hazatérése szívbe- markolóan drámai; Kíkaleisvili férfias szépséggel, dekoratív kül­sővel, csodálatos tánctudás&a; méltó címszereplőnek bizonyul, j Irema, ez a törékeny, csupa líra | balerina a hagyományos klasz- | szikus balett megszemélyesítője, I gyermekéért való küzdelmében | torkot szorítóan anya volt. EJlen- | té'te a herceg leánya, akit • MitaUvüi vitt színre, Kisemmi- : zeit, bosszúért lihegő, amolyan | grúz Carment jelenít meg elsöprő ' erővel, temperamentummal. Cso- j dálatosan könnyed ugrásai nyílt- í színi tapsot kaptak a sok nyelvet | beszélő, hatalmas publikumtól. I A mű zárókóperől külön kell i szólni Hatalmas kontraszt, monu- 1 mentális tabló: így lehetne tömö- i ren jellemezni, A gyermeke éle­iéért szinte tébolyul tan könyör- 1 gő Irema, a sötétben lobogó fák- I lyák, a fekete tónusú zene, a < Hóm kísérteties sziluettje a kő- , zelgő halált lehelték a színpadról; I s egy pillanattal később, a győztes j seregek megérkezésekor rejtett I kórus hangja zúgta az igazság győ­zelmét a gonosz felett. Nyolcezer ember vastapsa dü­börgőit e zárókép után, köztük háromszáz Békés megyei nézőé is. Ternyák Ferenc § Előadásokat hallgatnak, szakkönyveket olvasnak és tapasztalatcsere-látogatásokat szerveznek a kerttársulások tagjai Ot évvel ezelőtt Rákóczi­telepen alakult meg az orosházi járás első kerttársulása. Ezt kö­vette a középlaki, á kardoskúti, majd az idén a szentetornyai kei'tgazdák elhatározása. Jelenleg a négy kerttársulást 102-en vall­ják magukénak, S a mintegy 14 holdra tehető zártkertben már szakszerű gyümölcstermelés fo­gadja a látogatót, öt esztendő szorgalmának, megannyi töpren­gésnek, türelmes kísérletezések­nek az eredménye mindaz, ami Rákóezitelepen, Közeplakon, Kardoskútűn és Szentetornyán a társulások kertjeiben látható. Kovács Sándornak, az Oroshá­za és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet igazgatósága el­nökhelyettesének szavai1 nyomán szinte magunk előtt láttuk azt a nagy akarást, amely a társulások tagjaira éiek óta .jellemző. A téli hónapokban előadásokat hallgat­nak, szakkönyveket olvasnak. Gondosan összeállított tema­tika alapján, szaktanárok közre­működésével sajátítják el a he­I lyes gyümölcsfatelepítést, a faj- lamegválasztást, s a kártevők el­leni védekezést. Az utóbbi hetek­éiben, hónapokban újabb kezdemé­nyezés bontakozott ki Orosházán, Májusban a járási művelődési ház szakkörvezetője javasolta, hogy a kerttársulások és a műve­lődési ház szakkörének tagjai te­remtsenek egymással szorosabb kapcsolatot. E javaslatot követő­en június 6-én már megtartották első közös tanácskozásukat. Itt határozták el a június 26-i rákó- ezitelepi, szentetornyai és közép­laki kerttársulások gyümölcsösei­nek meglátogatását. Különösen a mintakertekben időztek sokáig. Mert ilyenek is vannak már az orosházi járásban. A mintakertek gazdái kölcsönt kapnak, ugyan­akkor terményük jelentős részét a földművesszövetkezetnek adják át szerződésre. Augusztus 14-én a négy kert­társulás a járási művelődési ház szakkörének tagjaival az orosházi gyümölcsösökbe látogatott el. Majd augusztus 24-én, mintegy I nyolcvanan a Mezőheg.yesi Álla­mi Gazdaság kertészetébe tesznek j tanulmányi kirándulást. Szeptern- bér első felében pedig Kecske­méten a katonatelepi kísérleti I gyümölcsössel ismerkednek meg. Miközben elméletileg és gya­korlatilag egyaránt gyarapodik e kerttarsuldsok tagjainak ismerete, a földművesszövetkezet évről év­re több permetezőgépet szerez be, amelyek egy részét kölcsönként, más részét megvásárlással juttatja el a kertgazdákhoz. Jelenleg IS kü­lönböző típusú permetezőgépet vehetnek kblcsön a társulások tag­jai. Ugyanakkor az év első felé­ben 40 olasz gyártmányú perme­tezőt vásároltak meg a kertgaz­dák, Jelentősen növekszik a nö­vényvédőszerek és a különböző műtrágyák iránti igény is. A szakszerűen kezelt gyümölcsösök hozama gyors üteműén növekszik, ami kifejezésre jut a földmű­vesszövetkezettel megkötött ter­melési szerződésekben. Balkus Imre Tiltott határátlépések és államhatárrend Ennek a gondolatnak a felve­tését elsősorban az teszi szüksé­gessé, hogy sajnos, gyakori jelen­ség az államhatár rendjének meg­sértése, s így határőrizeti szerve­ink gyakran foganatosítanak in­tézkedéseket olyan személyekkel szemben, akik nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy az államhatár tiltott átlépé­se és a törvényes rendeletekben előírt határrend be nem tartása büntetendő cselekményt képez. Sajnos, egyes személyek, s ezek közül is főként az államhatár mentén élők nem tartják kellő tiszteletben az államhatárral kap­csolatos törvényeket és törvényes rendeleteket. Határőreink gyakran értetlenül állnak egyes, határ mentén élő dol­gozók nagyfokú felelőtlensége láttán. Nem problémáznak azokon a tiltott határátlépést elkövető személyek cselekedetein, melyet tudatos, ellenséges szándékkal, vagy fondorlatos módon külföld­re szökési kísérletképpen követ­nek el. Ezekkel a személyekkel szemben ugyanis a törvény kellő szigorával mindenkor fel lehet lépni. Ma már széles rétegekben is­mert, hogy a Magyar Népköztár­saság államhatárainak tiltott át­lépése igen kevés sikerrel kecseg­teti azokat a személyeket, akik a cselekmény elkövetésére határoz­zák el magukat. Határőrizeti szer­veink számára viszont nagy gon­dot okoz a gyakran előforduló ha- tarrend-megsértési esetek magas száma, melyet becsületes szándék­kal, becsületes emberek gondat­lanságból követnek el. Naponta találkozhatunk olyan személyek­kel. akik a Magyar Népköztársa­ság államhatárénak rendjét úgy sértik meg, hogy baráti szándé­kuknak kifejezést adva átkiabál­nak vagy csomagot dobnak át. Vannak, akik. útjukat szándékoz­nak megrövidíteni és az államha­tárt figyelmen kívül hagyva, egyes lciszögellóseket átvágva rövidítik meg útjukat. Találkozni szorgal­mas mezőgazdasági dolgozókkal, akik a határnyíladék kaszálásá­nál a Román Szocialista Köztár­sasági területéhez tartozó füvet is „készségesen lekaszálják". Czirle Mihály eleki lakos az el­kóborolt sertése i^tán ment át a Román Szocialista Köztársaság területére, hogy azt visszahajtsa. Balogh Ferenc, Sánta * János geszti lakosok lováskocsival 3 méter mélységben és körülbelül 20 méter hosszúságban hajtottak át a határon, mivel egy árkot kí­vántak megkerülni és így rovi- aebbnek találták az utat. Balogh Ferenc és Balogh Béla lökösházi lakosok a határnyíladék kaszálása közben a Román Szo­cialista Köztársaság tulajdonát képező füvet is lekaszálták és így j kívánták „segíteni” a Román Szo- ! cialista Köztársaság határnyíladé j kának tisztítását, j Daróczi Mihály battonyai lakos átbeszélt az államhatáron. A felsorolt esetek az első olva­sásra és hallásra jelentéktelennek tűnnek. De úgy gondoljuk, csak azok számára jelentéktelen, akik kevésbé ismeriky törvényeket, vagy nem tudják megérteni, hogy egy állam szuverenitása, s annak tiszteletben tartása milyen felté­teteket követel meg. Azonban ne menjünk el ilyen messzire, ezeknek az eseteknek az elkövetőinél- ne keressük az álla­mok közötti kapcsolat követelmé­nyeit, hanem maradjunk a min­dennapi helyzetnél és tegyük fel úgy a kérdést, hogy vajon Czirle Mihálynak a felelőtlen cselekede­te megérte-e számára azt, hogy a kivizsgálás végett két napig a na- tárőrizeti szervek „vendége" volt. Vagy amikor a népgazdaság kü­lönböző területein nagyon komo­lyan foglalkozunk a takarékossag kérdésével, közömbös lehet-e szá­munkra, hogy határőrizeti szerve­ink az esetek kivizsgálására igen jelentős összeget fordítanak. amely semmi esetre sincs arány­ban a határrend-megsértő szándé­kával Amikor az államhatár megsér­tése bekövetkezik, nyilvánvalóan még a fcándékot nem ismerheti a hatóság. A szándék akkor tisztá- j zódik, amikor a kivizsgálás befe- í jeződött. Tehát nem jelentéktelen I az állam költsége, amely a kivizs­gálás során adódik. Vannak, akik abban a tudatban követik el tettüket, hogy az úgyis fedve marad, és az illetékes szer­vek úgysem tudják meg, hogy ki követte el. Azt is feltételezik egyesek, hogy a határőrség úgy­sem folytat vizsgálatot ilyen „egy­szerű” cselekedetért. A tények bizonyítják, hogy az egyszerű át- kiabálások sem maradnak felfe­dés nélkül. A lakosoknak tudniuk kell, hogy a határőrségnek joga és kötelessége mindazon szemé­lyeket elfogni, előállítani, akik nem a határforgalom számára megnyitott helyeken, engedély nélkül, vagy a határforgalom szá­mára megnyitott átkelőhelyen ugyan, de útiokmány nélkül lépik át a határt, illetve ilyen módon kísérlik meg a határátlépést. Határőrségünk a lakosság aktív támogatásával őrzi államhatá­rainkat, s a felsorolt példák eile nére is a lakosság túlnyomó többsége becsületesen eleget tesz állampolgári kötelességének. E néhány törvényre hivatkozó sor pedig legyen intő azok szá­mára, akik néha meggondolatla­nul cselekszenek. Zagyva Béla határőr őrnagy A MŰM. 611. sz. INTÉZETE PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi rríűszaiki tanári állásokra: Hő 1 lő építőipari technikus (szobafestő, mázoló szakmunkásbizonyítvánnyal é® 5 éves szakmai gyakorlattal) Jelentkezés augusztus 30-ig, Békéscsaba. Lenin út 3. sz. alatt. 85054 induló gyártási A SZOLNOKI CUKORGYÁR az augusztus 29-én idényre (érti segédmunkásokat felvesz Ebéd, vacsora, szállás térítés ellenében biztosítva. 69566

Next

/
Thumbnails
Contents