Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
SOSe. augusztus 20. 4 Szombat Monumentális kísérlet Mszeberényben Egymillió téglához két munkás — Huszonkét tonna viz a kéményben 1 — Munkára fogják a „hulladékhőt" — Téglahordás „páholyból" — Csehszlovák, német és más nemzetiségű szakembereik jártak itt, szaporán bólogattak, hümmögtek, aztán ekképp nyilatkoztak: „Óriási kísérlet...!” Megszokta az ember, hogyha kísérletről hall, valamilyen laboratóriumot képzeljen maga elé, ahol Uveglombiikokikal, pipettákkal bajlódnak, esetleg érzékeny műszereket figyelnek, vagy patikamérlegen méricskélnek. Nos, ez a kísérlet, amelyik Mezőberény- ben folyik, nemhogy patikamór- leget kívánna, de még a mázsa vagy a hídmérleg is szaporátlan eszköz az itteni munka regisztrálására. előretartási biztosít, hogy az ősz- l meg, a munkásnőket, akik régeb- szegyúrt alapanyag harminchat ben két és fél ezer téglát mozA Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mezőberényi L- es telepe országos kísérlet színhelye. Egy ősi, több évezredes iparág feszegeti a régi technológia kereteit, megűjhodni vágyik. A te'glaégetés igaz, ma már merőben más körülmények között történik, mint akár 100 évvel ezelőtt, a technika azonban évről évre fejlődik. Mi a mezőberényi munka lényege?— kérdeztük Berki Lászlótól, a Békés megyei Tégla- és j Cserépipari Vállalat igazgatójától. (Berki elvtárs éppen a helyszínen ellenőrizte a gyár egyik új beruházásának munkálatait.) — A technológiai sor az agyagbányától az égetés befejezéséig a ’egkorszerűbb elvek szerint lett kialakítva. A kotrógéptől szállító- szalag hordja az agyagot, mely az előkészítés után önműködő vezérlésű előszárítóba, ’majd alagútke- mencébe kerül. A kemencét egy éve helyeztük üzembe, a szállítószalag legmegfelelőbb formáját nemrégen sikerült kikisérletezni és szeptember végére lesz kész az adalékagyagtároló szín, amely biztosítja, hogy az esős, nedves, őszi-téli időjárás ellenére is száraz fűrészport, szenet tudjunk felhasználni. A munka tehát folyamatos, mindig egy-egy újabb fázist modernizálnak, s közben a gyár termel, jelentős tervet teljesít. Az eddig használt aprítógép helyett a korszerű szovjet gyártmányú vágóprés üzembe helyezése lesz a legközelebbi láncszem. Ez a berendezés egyrészt olyan órát „pihenhet”, s ezáltal homogénebb, jobb minőségű lesz a téglák nyersanyaga, másrészt gazdaságosabban dolgozik a réginél. Mondják, ez a gyár nemcsak Magyarországon egyedülálló, de Kö- zép-Európában sem igen találni párját. Mi a legfontosabb új vonás az itteni technológiában? — Az, hogy nemcsak a tégla- égetés történik külső tüzelőanyag felhasználása nélkül, hanem az előszárításhoz is „hulladékhőt” használunk fel. Szendrői László, a téglaipari vállalat műszaki osztályának vezetője szemléletesen magyarázza, 'hogy az alagútkemencékben kizárólag a tégla alapanyagában levő szén és fűrészpor a fűtőanyag, s ami hő felszabadul, azt a szárításhoz használják. A mezőberényi téglagyárban tehát különleges módon takarékoskodnak. Minden csepp kalóriát teljes egészében hasznosítanak. gattak meg naponta és körülbelül 45 kilométert „sétálgattak”. Q A cél, amire törekszenek, olyan termelékenység, a gépesítésnek annyira magas foka, hogy egymillió tégla előállításához, mozgatásához mindössze két fizikai dolgozó legyen szükséges. A szárítás és a téglaégetés a korszerűbb, de hagyományosan berendezett üzemekben körülbelül 12 napot vesz igénybe. Mezőberény- ben 70 órát. — Mi a legfőbb gondjuk most? A kérdésre Gyuricza Imre gyárvezető válaszol: — Tovább csökkenteni a selej- tet, javítani a minőséget. Két kisebb kéményre mutat: — Látja azt a füstöt ott? Nem füst egyébként, hanem vízgőz. Naponta több mint 20 ezer kiló víz párolog el ezeken a kéményeken. Az a cél, hogy állandóan csökkentve a nyersanyag nedvességtartalmát, energiát takarítsunk meg a szárítás folyamatában. Ugyanakkor olyan méreteket, olyan formát kialakítani, amely megfelel a szilárdsági követelményeknek és a jó minőség kívánalmainak. Sokat írtunk, beszéltünk arról, hogy a munka gépesítésével mentesül az ember a nehéz fizikai fáradalmaktól. Vajon tényleg men- tesül-e? A legilletékesebbeket kérdeztük — Én nem cserélnék a régi munkámmal — mondja nevetve Frei Ilona, s ezt könnyű el is hinnünk. Gombnyomással működő elektromos tolópadot irányít, s a rakodást gép végzi helyette. — Nem is lehet összehasonlítani, hogy mennyivel könnyebben keressük meg a fizetésünket most, mint a gépesítés előtt — mondja Kovács Lajosné a „páholyból”. Valóban páholyban ül, így nevezik azt a magasított helyet, ahonnan a futószalagra kerülő előszárított téglák minőségét ellenőrzi. A nagy kísérlet egy egész iparág számára jelent majd valami újat, modernet, végső soron azonban az emberért van és a munkások, munkásnők életét változtatja szebbé. Vajda János Jólesik a fagyi. Fotó: Kiss Albert ■■■■■■«■■■■■aw A gabonatermő terület felébe őszre ismét kalászos kerül Vegyszert csak indokolt esetben használnak Évek óta visszatérő jelenség, hogy a termelőszövetkezetek gabonatermő területének jelentős részébe ismét kalászost kell vetTöbb megbecsülésben részesítik a munkásmozgalom veteránjait gondozza a Povázsai utcát A Povázsai utca Békéscsabán, az V. kerületben van. Olyan, mint a -többi külterületi utca, kövezetlen, de még annak sem hagyják, hogy legyen. A rajta naponta végigrobogó hatalmas dömperek gondoskodnak róla, hogy az úttest feltörtté, hepehupássá, járhatatlanná váljék, s a pornak ne maradjon ideje leülepedni. Az utca lakói is dolgozók, fizikai, szellemi munkások. Tisztában vannak azzal, hogy közérdek diktálta — a két orvosi rendelővel is bíró — az utcát a személyszállító járműforgalommal szemben a teherjárműfor- galom részére is megnyitni. Hiszen a teherautók és dömperek nem céltalanul közlekednek ott, hanem a téglagyár területéről hordják az értékes anyagot, terméket. Azonban az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ugyanezek a lakók, utcájuk iránti szeretet- ből 10 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, a maguk módján és eszközeivel rendbe hozták az úttestet, a járdaszéleket. Fásítottak és gondozzák is a fákat és így tovább. Ügy gondolják, hogy ezt kicsikét méltányolnia kellene a városi tanácsnak valami módon. Hogyan? Miképpen? Például máshonnan felszedett és feleslegesnek látszó bazalt kockakövekkel kiköveztethetné a váratlanul nagy forgalmúvá avanzsált Povázsai utcát. A BÉKÉSCSABAI LENIN TSZ paradicsomszedésre idénymunkásokat vesz lel 20 fillér/kg szedési árral. Jelentkezni a tsz I. sz. kertészeti központjában, Békéscsaba, Tanya 46. 85041 A MAGYAR MUNKÁSOSZTÁLY több mint fél évszázados, sok áldozatot követelő küzdelmes forradami harcaiból Békéscsaba népe becsülettel kivette a részét. Nagy múltja van a város munkásmozgalmának. Különösen az 1919-es Tanács- köztársaság kivívásában szereztek sokan elévülhetetlen érdemeket, a 25 éves Horthy-kor- szakban pedig nagy gondot okoztak az uralkodó osztálynak az ismétlődő forradalmi megmozdulások. Szép számban vannak olyanok, akik 30—50, egyesek pedig 60 éve vesznek részt a munkásmozgalomban. Közülük a legtöbben már elfáradtak a harcokban, s átadták helyüket a fiatalabbaknak, de itt élnek köztünk, s gazdag forradalmi tapasztalataikat ma sem nélkülözhetjük. Kötelességünk, hogy méltó megbecsülésben részesítsük őket. Az MSZMP Központi Bizottsága határozatát magáévá téve, a városi pártbizottság számos intézkedést tett és tenni kíván a jövőben is. Így például a régi harcok emlékét őrző Bandika-fat és a Körös-parti részt, valamint a Veszélyt védetté nyilvánítják és mindkét helyen emléktáblát állítanak majd fel, amelyet 1967. május 1-én lepleznek le. A VETERÁNOK jelentős része ma már magas kora miatt leginkább csak a lakóhelye környékén mozog, nemigen tud eljutni az új üzemekbe, lakótelepekre. Nagy örömet váltott ki, amikor júliusban autóbuszon egész napos városnézésen vettek részt. Ennek megszervezéséhez komoly segítséget nyújtott a régi párttagok aktívacsoportja. A városi tanács elnöke és elnökhelyettese tájékoztatta őket az építkezésekről és a jövőbeni tervekről. Látták az új lakótelepeket, a már termelő üzemeket és a termelőszövetkezetek nagyarányú építkezéseit. A vállalatok igazgatói, a gyáregységek vezetői és a tsz-el- nökök adtak tájékoztatást a fejlődésről, eredményekről és a nehézségeket sem hallgatták el. A KISZ-tábort is megtekintették. AZOKAT AZ ELVTÁRSAKAT, akik betegségük miatt nem vehettek részt a városnézésen, mint Koczina Mihályt, Filipinyi Jánost és Pepó Andrást személyautón vitték ugyanoda. Ezt megelőzően Resetár Mátyás javaslatára az 1919-es veteránok j egy csoportja egész napos szarvasi ; kiránduláson vett részt, augusztus J 25-én pedig a szarvasiak látogat- ! nak Békéscsabára. A jövőben — a párthatározatnak megfelelően — a végrehajtó bizottság rendszeres tájékoztatást ad majd az idős elvtársaknak pártunk fontosabb határozatairól, bel- és külpolitikánkról. Az igazolt elvtársaknak egyéni problémáik megoldásához is segítséget kíván nyújtani, mint például a kórházi ápoláshoz, üdüléshez stb. Több üzem veterán nyugdíjasa sérelmezi, hogy semmilyen rendezvényre nem hívják meg őket. A vb gondoskodik majd, hogy ilyen vonatkozásban is helyrehozzák a mulasztást. AZ IDŐS ELVTÁRSAK ma is szeretnek politizálni, mert ez életelemük. Szükségünk van a tapasztalatukra, elvi szilárdságukra. De a megbecsülésük azért is fontos, hogy a mai nemzedék lássa: aki a fejlődést, haladást szolgálja, arról a társadalmunk nem felejtkezik még. Pásztor Béla ni. — közölte Arató István, a megyei tanács növényvédelmi felügyelője. Ez a ténj1 bizonyos értelemben felelősségteijes gazdasági intézkedést követel valamennyi üzem vezetőjétől, mert a gabonakultúra ismétlődő termesztése — azonos területen — a kártevők elszaporodásához vezet. Korábban — tavaly és azelőtt — a szakemberek felismerték az előbb említett termelésszervezés hátrányát s arra törekedtek, hogy olyan növényvédelmi intézkedéseket tegyenek, melyek révén a kártevőket a talajban elpusztítják és így a gabona gabona után is eredményesen termeszthető. Ebben az esztendőben — ezekben a napokban — a tarhosi növényvédő állomás szaktanácsadásával egybekötve valamennyi közös gazdaságban hozzálátnak a talajmintavételhez. A növényvédő állomás laboratóriumának segítségével megállapítják a íertö- zöttséget, meghatározzák, hogy a területen milyen talajfertőtlenítő vegyszer használata kívánatos. Vegyszert csak a legindokoltabb esetben szórnak ki, tekintettel arra, hogy az aldrines készítmények importból származnak. a HORIZONT-,,"! HORIZON ’i televízió ára 6100,— Ft. OTP-hitelakcióban is vásárolható! 1997
