Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

1986. július X 2 Csütörtök Ülésezik a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé A bukaresti államtanács palotájában Walter Ulbrichtnak, az NŐK küldöttsége vezetőjének elnökletével szerdán folytatódott a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésszaka. Képűn* kön: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Péter János külügyminiszter. Tedefotó — MTI Külföldi Képszolgálat OCXXJÚOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCQOOOOOOOOOOOOOOOOOC II Sciiteia a bukaresti tanácskozás nemzetközi visszhangjáról Az Országos Béketanács elnökségének ülése Szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhazá­ban kibővített ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. Harmati Sándor, az Országos Bé­ketanács alelnöke nyitotta meg a tanácskozást, s javaslatára a megjelentek néma felállással adóztak Bereczky Albert nyugal­mazott református püspök, a Ma­gyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának tiszteletbeli elnöke, a magyar békemozgalom kimagasló egyénisége emlékének. Ezután dr. Sik Endre, az Országos Bé­ketanács elnöke számolt be a Béke-világtanács legutóbbi genfi ülésszakáról, s szólott a béke hí­vei előtt álló feladatokról. A re­ferátumot vita követte, majd az Országos Béketanács elnöksége nyilatkozatban bélyegezte meg az Egyesült Államok vietnami ag­ressziójának kiterjesztését. A bé­keszerető magyar nép nevében követelte, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya haladéktalanul szüntesse meg a terrcxrbombázá- sokat. Hősök emlékezete Az új Jugoszlávia születéséhez vezető út egyik dátumának huszonötödik évfordulóját ün­nepük ^szomszédaink. A hitleri Németország hadüzenet nélküli háborúja után, amelynek ered­ményeként 1941 áprilisát köve­tően feldarabolták az országot, Jugoszlávia Kommunista Párt­ja huszonöt esztendővel ezelőtt felhívást intézett a néphez, hogy ragadjon fegyvert és keljen fel a fasiszta megszállók ellen. Jú- Uus 1-én már támadás érte a német betolakodókat: akcióba léptek az első partizánalaku­latok. Hamarosan sikerült nagyobb létszámú egységeket felállítani, amelyek később a jugoszláv nép­felszabadító hadsereg magvát alkották és a háború végére 53 hadosztályra gyarapodtak. A seregekké nőtt partizánalakula­tok Jugoszlávia legnagyobb ré; széből kiverték a hitleristákat, a felszabadított területeket népi bizottságok igazgatták és 1943. november 29-én egy kis bosz­niai városban, Jajceban lerak­ták a jövendő, a mai jugoszláv állam, a köztársaság alapjait. A szovjet—német fronton el­szenvedett német vereségek ál­landó visszavonulásra késztették a náci Wehrmach tot, s ez kedve­ző lehetőségeket teremtett a ju­goszláv hazafiak harcához. A Jugoszláviában folytatott felsza­badító háború azáltal, hogy mintegy negyven ellenséges hadosztályt kötött le, jelentős mértékben hozzájárult a hitle­risták feletti győzelemhez. A szovjet hadsereggel együtt a ju­goszláv népfelszabadító hadsereg felszabadította Belgrádot és egészen Németországig üldözte az ellenséget. Jugoszláviában a fegyveres harccal együtt terjedt, ki a né­pi hatalom is, megteremtve a lehetőségeket egy szocialista tí­pusú népköztársaság létrehozá­sához. Ezen a huszonötödik év­fordulón a jugoszláv nép fejet hajt a hősök előtt, akik életüket áldozták a népi hatalom megte­remtéséért. S. T. Bukarest A Scinteia szerdai száma kétha- sábos cikkben foglalkozik a Var­sói Szerződés politikai tanácsko­zó testületé bukaresti ülésének nemzetközi visszhangjával. A cikk megállapítása szerint a ta­nácskozás már jóval a megnyitás előtt témaként szerepelt a nem­zetközi sajtó megszámlálhatatlan hírében és kommentárjában, amelyek — elfoglalt álláspontjuk­tól függetlenül — összességükben tükrözték az ülés iránt megnyil­vánult érdeklődést. Ebben kifeje­zésre jut napjaink egyik leglénye­gesebb alapvető realitása' az az óriási befolyás, amelyet a szocia­lista országok gyakorolnak a nemzetközi politikai életre, ko­runk egész fejlődésére — hangsú­lyozza a cikk. A nemzetközi politikai élet egyik 'problémája, amelynek Ro­mánia, a többi szocialista ország és Európa népei rendkívüli jelen­tőséget tulajdonítanak: a tartós biztonság szavatolása kontinen­sünkön. Ez a gondolat mind beha­tóbban foglalkoztatja az európai közvélemény széles rétegeit, be­leértve egy sor nyugati állam ve­zető köreit is, s úgy jelentkezik, mint az európai népek alapvető kívánsága, amely megfelel az egész világ békéje érdekeinek. Ebbe a megvilágításba helyezi sok tudósító és sajtókommentátor a bukaresti tanácskozás munkála­tait — írja a Scimteia cikke. Az európai biztonság megte­remtése elválaszthatatlanul ösz- szefügg az imperialista körök és elsősorban az amerikai imperia­lizmus ellen folytatott harccal. Az amerikai imperializmus meg­kísérli megállítani korunk vilá­gának haladó társadalmi folyama tadt, fokozza agresszív akcióit, a más népek. belügyeibe való brutá­lis beavatkozást. Segíti és báto­rítja a nyugatnémet imperializ­must és revansszellemet, összees­küvéseket és bűncselekményeket szervez, amelyek megtorpedóz­zák a nemzeti felszabadító moz­galmakat, mindenféleképpen meg­próbálja meghos zabbí tani ural­mát más országok és népek fe­lett. Éppen ezért rendkívül jelen­tősek azok a harcok, amelyeket a népek az amerikai csapatok eu­rópai jelenléte ellen, az Egyesült Államok európai katonai támasz­pontjainak felszámoláséért, vala­mint annak megakadályozásáért folytatnak, hogy az NSZK atom­fegyverhez jusson. Az európai fe­szültség felszámolásának útján jelentős lépés lenne az agresszív NATO-tömb, majd ennék fólya- mányakénl a Varsói Szerződés megszüntetése. A Román Szocialista Köztársa­ság úgy véli, hogy az európai biztonság megteremtésében az Európában ma fennálló realitá­sokból kell kindulni. Ilyen reali­tás a két német állam léte: a Né­met Demokratikus Köztársaságé, a munkások és parasztok szuve­rén államáé, az első német szoci­alista ' államé és a Német Szövet­ségi Köztársaságé. A román nép szüntelenül növel­ve hazája gazdasági erejét, ja­vítva a dolgozók anyagi és szel­lemi életkörülményeit, intenzív nemzetközi tevékenységet fejt ki az európai biztonság gondolatá­nak előbbre vitele és megvalósí­tása, kontinensünk és a világ bé­kéjének erősítése érdekében — írja befejezésül a cikk. (MTI) Szteíanovicsot felmentik belügyminiszteri tisztsége alól Belgrad A Jugoszláv Nemzetgyűlés Szö­vetségi Tanácsa szerdán megtar­tott ülésén Petar Sztambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke javaslatot nyúj­tott be, hogy mentsék fel Szve- tiszlav Sztefanovicsot a Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsban betöl­tött .(belügyminiszteri) tisztsége alól. A szövetségi tanács a javas­latot egyhangúlag elfogadta. (MTI) Tízezrek tüntettek Rómában Sukarno drámai beszéde a csonka parlamentben Sukarno elnök szerdán megje­lent a csonka parlament ülésén és ingerült hangú beszédben rea­gált a parlament ama határoza­tára, amely megfosztotta őt élet­hossziglani elnöki tisztségétől és Suharto tábornokra ruházta a kormányalakítás feladatát. A főparancsnoki egyenruhát vi­selő elnök, szembenézve régi el­lenfelével, a házelnöki székben ülő Nasution tábornokkal, háta mögött Suhartóval és a többi ka­tonai vezetővel, egyebek között kijelentette: — Rész akarok venni a nemzet vezetésében. Ha önök Suharto tábornokra bízzák a kormány- alakítást, úgy érzem, mintha be­lőlem afféle királyt csinálnak, nem akarom, hogy királyként ke­zeljenek. Némelyek azt mondják nekem: Bung Karno, te csak ülj Felbocsátották a Proton-3 tudományos űrállomást Moszkva A szovjet űrkutatási program­nak megfelelően szerdán a Szov­jetunióban hatalmas hordozóra­kéta segítségével sikeresen felbo­csátották a Proton—3 jelzésű tu­dományos űrállomást. Az űrállo­más rátért pályájára, amelynek a földtől legtávolabb eső pontja 630 kilométeire, a földhöz legköze­lebb eső pontja pedig 190 kilomé­terre van. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlás­szöge 63,5 fok. Az űrállomás ke­ringési ideje 92.5 perc. A Proton—3 űrállomáson kü lönleges tudományos berendezést helyeztek el a kozmikus sugárzás komplex tanulmányozásának folytatására; mégpedig: A tudományos és mérőműsze­rek mellett az űrállomáson elhe­lyeztek egy rádiókészüléket is, amely a 19,545 megahertz frek­vencián dolgozik. nyugodtan, mi majd megalakít­juk a kormányt. Ebbe én nem megyek bele. Ez ellentmond az alkotmánynak és az én lel'kiisme- retemnek. Még mindig jogom van ahhoz, hogy magam döntsék, de nem akarok király lenni, még a királyok királya sem. Az elnök különböző újságcik­kekről szólva igy folytatta be­szédét: — Megaláznak engem. Ütnek élőiről, ütnek hátulról, korbácsol­nak tetőtől talpig. Az alkotmány szerint az elnöknek keil megala­kítania a kormányt. Hala a min­denhatónak, a kongresszus elnöke világosan megmondta, hogy .Su­hartóval együtt az elnök alakít­ja meg a kormányt. Ha így van, rendben van. Nem akarok élet­hossziglani elnök lenni. Mi több: egyáltalán nem akarok elnök len­ni, Csupán szolgálni akarom né­pemet és a szabadságot. Indoné­zia továbbra is az irányított de­mokrácia, nem pedig a liberális demokrácia politikáját folytatja. Beszéde közben az elnök több­ször is haragosan felemelte hang­ját. Amikor pedig befejezte fel­szólalását, megtapsolták. A beszé­det a rádió is közvetítette. Megfigyelők szerint a beszéd lé­nyege abban áll, hogy Sukarno aláveti magát a parlament „trón­fosztó" határozatának, sőt abba is beleegyezik, hogy Suharto tá­bornok alakítson kormányt. En­nek ellenére egyértelműen figyel­meztette a katonai vezetőket, hogy nem hajlandó harc nélkül visszavonulni. (MTI) Giorgio Amendola, az Olasz Kom­munista Párt titkára beszél azon a nagygyűlésen, ahol tízezrek tiltakoztak Hanoi és Haiphong bombázása ellen. Telefotó —• MTI Külföldi Képszolgálat Észak-vietnami tiltakozás Ha.ioi A vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának összekötő misz- sziója július 4-én a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághaz jegyzéket intézett, s ebben megbélyegezte azokat a gaztetteket, amelyeket az ameri­kai légierő követ el Dél-Vietnam polgári lakossága ellen. — Az Egyesült Államok Dél- Vietnam „pacifikálása” keretében a mindent felégetni, mindent le­rombolni és mindenkit lemészá­rolni jelszóval jellemezhető poli­tikát folytat. Átfésülő hadműve­leteiben mérgező vegyi anyago­kat és harci gázokat használ, és légiereje barbár támadásokat in­téz Dél-Vietnam sűrűn lakott te­rületei ellen — hangzik az ösz- szekötő misszió tiltakozó jegyzé­ke, amely a továbbiakban megál­lapítja, hogy az amerikai légierő barbár támadásai súlyos veszte­ségeket okoztak emberéletben és anyagiakban a békés lakosságnak, sok falut leromboltak. Elpusztítot­tak számos iskolát, kórházat, ke­resztény és buddhista templomot. A vietnami néphadsereg főpa- ráncsnokságának összekötő misz- sziója tiltakozó jegyzékében nyo­matékosan követeli, hogy az Egyesült Államok vessen véget ezeknek a légitámadásoknak, szüntesse meg agresszív háború­ját Dél-Vietnamban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents