Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
/ 1986. július 7. 3 Csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) a szocialista társadalom további építése és erősítése, a lakosság életvisizonyai, egészségvédelme, kulturális fejlődése és szociális ellátottságának további javítása céljából. A tervidőszak iparfejlesztési politikája keretében erőteljesebbé kell tenni áz ipari hatékonyság fejlesztését. Nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlesztés műszaki, gazdasági, szervezési- feltételeinek megteremtésére A gazdasági helyzet olyan iparpolitikáit követei, mélynek megvalósítása során egyre nagyobb mértékben kell az intenzív fejlődésre törekedni, figyelembe kell venni a még szükségszerű extesn- zív irányzatot is ott, aihoi a volument csak így lehet növelni. Egyre fokozottabb feladat a gazdasági hatékonyság fokozása. Ennek feltételeit a terv célkitűzései részben tartalmazzák. Emellett kedvező talajt kell teremteni a gazdaságosság színvonalának emeléséhez. A terv a hatásfok javításával számol, amikor a termelésnövekedés 80 százalékát a munka termelékenységének emelésével tervezi elérni. A népgazdasági terv a mezőgazdaság fejlesztését továbbra is kulcskérdésnek jelöli meg. A mezőgazdasági termelés 1961—65. évek átlagához 13—15 százalékos emelkedést irányoz elő az 1966—70-es évek átlagára. Továbbra is fontos feladatként jelöli, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelése ne csökkenjen. A terv rögzíti, hogy lehetővé kell tenni a mezőgazdasági nagyüzemekben a termelt nyersanyagok helyi feldolgozását. A terv célul tűzi ki, hogy tovább kell csökkenteni az’ egyes területek között még fennálló lényeges gazdasági és életszínvonalbeli különbségeket. Ezeknek érdekében az erőforrásoktól függően törekedni kell az ipar és a mezőgazdaság olyan területi fejlesztésére, amely biztosítja az ország iparilag elmaradott körzeteinek, „főleg az Alföld és Dunántúl” területeinek ipari erősítését új üzemek vidéki telepítése, meglevő vidéki üzemek bővítése, rekonstrukciója, budapesti üzemek, üzemrészek, illetve termelési profilok vidéki üzemekbe va- t ló telepítése útján. A népgazdaság harmadik ötéves terve és a megye terve is társadalmunk további fejlődését hivatott elősegíteni. Tovább fejlődik a megye gazdasága, a szorgalmas és termelékeny munka alapján a dolgozók jóléte. Éppen ezért a megye munikásosztáJya, termelőszövetkezeti parasztsága, az állami mezőgazdasági üzemek dolgozói, az értelmiség és az alkalmazottak e tervet magukénak tudják, melyben saját jólétük növekedésének feltételeit is látják. Meggyőződésünk, hogy terveink valóra váltásáért — melyek nyomán újabb üzemek, mezőgazdasági létesítmények, iskolai tantermek, egészségügyi, szociális, kulturális fejlesztés és további jelenti» lakásépítés állami, szövetkezeti és magáin jelleggel valósul meg — a megye szorgalmas dolgozó népe minden erőfeszítést meg fog tenni. A terv célkitűzéseiben testet ölt a párt politikája, a dolgozó emberről való gondoskodás, a szó. cialista haza fejlődése, mint jövendőnk alapja. Ezek után engedje meg a tisztelt együttes ülés, hogy áttérjek a gazdasági mechanizmus és a pártpolitikai munka, a gazdasági mechanizmus és az állami munka egyes kérdéseire. E téma bevezetőjeként szabadjon felsorolni a gazdasági mechanizmus reformja főbb céljait. U harmadik ötéves terv társadalmunk további fejlődését hivatott szolgálni A reform célja, hogy erősítse szocialista rendszerünket, meggyorsítsa pártunk és népünk céljának elérését, a szocialista társadalom teljes felépítését. Fejlessze a szocialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket, növelje a szocialista vállalatok önállóságát, javítsa tevékenységüket. Biztosítsa a gazdaság fejlődésének nagyobb tervszerűségét, fejlessze és korszerűsítse a szocialista tervgazdálkodás módszereit. Hatékonyan érvényesüljön a szocialista bérezés elve, fokozottabban ösztönözze a vállalati kollektíváikat, az alkalmazottakat és minden dolgozót a szorgos, jó minőségű munkára. Segítse elő, hogy a társadalom összmunkája hatékonyabbá, s azon belül minden gazdasági egység munkája szervezettebbé váljon. A felsorolt célkitűzésék szolgálatába kéll állítanunk pártbizottságaink, a pártalapszerveze- tek, az állami szervek és államigazgatási szervezetek, a tömegszervezetek és mozgalmak, az intézmények és gazdasági egységek munkáját. A célkitűzések megvalósítása megköveteli, hogy tovább erősítsük a pártot, a párt egész tevékenységét. Az új helyzetben ugyanis a párt feladatai megnövekedmék és nyilván bizonyos mértékben módosulnak is. Szemléletünkben a pártot mint élő, eleven szervezetet kell felfognunk és ebből szükségképpen következik, hogy ez kifejezésre jusson elméleti és gyakorlati tevékenységében. Az elmúlt éveikben végibement politikai, társadalmi, gazdasági fejlődés minden kétséget kizáró bizonyítéka, hogy a párt vezető szerepe érvényesült. Ez viszont nem zárja ki azt az igazságot, ha úgy merül lel a kérdés; hogyan érvényesült a párt vezető szerepe a különböző területeken, akkor nem válaszolhatjuk azt, hogy minden területen kifogástalanul és tökéletesen, hogy e téren nincs semmi tennivalónk. A párt vezető szerepévél kapcsolatban több helytelen nézet tapasztalható. Az egyik leggyakoribb, hogy minden kérdésben közvetlenül a pártszerveknék kell dönteniük. Minden részfeladatot a pártnak kell meghatározná. Az állama, tömegszervezetá szervek szerepe pusztán a végrehajtás. Erre természetesen a párt képtelen, ez a vezető szerep pralkti- cista értelmezése, s ha ezt konzerválnánk, nem fejlődne megfelelően az állami és tömegszervezetek önállósága és felelőssége, a dolgozók minden előforduló kis hibáért a pártszervezetéket, vagy a felsőbb pártszerveket tennék felelőssé. Találkozom olyan helytelen felfogással is, amely a párt vezető szerepét valamiféle megfoghatatlan eszmei irányításinak tekinti, helyteleníti a fontos feladaitok megoldására hozott konkrét párthatározatokat, mondván, hogy a párt nem ért hozzá. A párt vezető szerepének helyes értelmezése azt jelenti, hogy a párt vezető szervei dolgozzák ki — a párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával — a társadalmi fejlődés igényeinek elemzése alapján a politikai, gazdasági, kulturális élet fő tennivalóit és határozzák meg a pártszervezetek feladatait. Éppen ezért fejleszteni kell az elméleti munkát a pártban. A gazdasági kérdésékben a vezető pártszervek a gazdaságpolitika lényeges kérdéseit, illetve a I fejlődés fő irányát és ütemét határozzák meg. A konkrét gazdasági irányító munka túlnyomórészt állami feladat. illetőleg egyre inkább azzá kell, hogy váljon. Ez természetesen nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a párt, illetve szervezetei tétlenül, közönyösen szemléljék a társadalmi, a gazdasági fejlődési gátló körülményeket. A pártvezetésben és tevékenységében erősíteni kell az ideológiai, a politikai, a gazdasági, a kultúrpolitikai irányítást, a kádermunkát és minden téren a pártellenőrzést. A gazdasági mechanizmus reformja kapcsán, mint ismert, jelentősen nő a tanácsok önállósága és ezzel párhuzamosan természetesen felelőssége is. Ebből szükségképpen következik az j állami és államigazgatási munka tartalmának, színvonalának. szervezettségének igénye, mind a gazdasági feladatok, a város- és település- fejlesztés, a kommunális ellátás és nem utolsósorban a mezőgazdasági fejlesztési tervek kialakításában, a termelőszövetkezetek állami támogatásában. I Meggyőződésünk, hogy a taná- ! csók és azok igazgatási szervei egész tevékenységüket fejlesztve a jövőben még inkább biztos garanciái lesznek a párt politikája érvényesítésének a maguk területén. A népgazdasági terv és benne megyénk fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása a megye dolgozóinak tudatos, cselekvő munkáján nyugszik. Emellett a tervék valóra váltásában, hogy az céljainknak megfelelően alakuljon, fontos feladat és felelősség hárul a megye párt, állami, tö- megszervezeti és mozgalmi, gazdasági kádergárdájára. Ez a kádergárda, amely ma különböző fontos posztokon dolgozik, az elmúlt évek során döntő többségében becsülettel megállta a helyét a párt politikájának végrehajtásában. A jövő feladatai fokozott igényt támasztanak a marxista és szakmai műveltség további fejlesztésében; munkánk tartalmának állandó’ gazdagítása, a szervezett és fegyelmezett tevékenységet igényli nap mint nap. Meggyőződésünk, hogy kádereink ezen igényeknek megfelelnek, a párt politikájának cselekvő harcosai lesznek — fejezte be beszédét Szabó Sándor elvtárs. A vita során megállapította többek között az együttes ülés, hogy a megye további iparosítását a foglalkoztatottság növelése, a növekvő élelmiszeripari nyersanyagtermelés, a feltárt földgázkészletek felhasználása, valamint a megye hagyományos könnyűiparának továbbfejlesztési lehetőségei határozzák meg. A mezőgazdaságban alapvető mindenekelőtt a nagyüzemek fejlesztése, termelésük növelése. Továbbra is fontos feladatként szabta meg a tanácskozás a háztáji, a kisegítő és más gazdasági lehetőségek kihasználását. A közművelődéssel kapcsolatban kifejezésre jutott, hogy fokozatosabban segítse a szocialista gazdasági viszonyok szilárdítását, az ipari és a mezőgazdasági termelés- növelését, az ifjúság és a felnőttek általános és szakmai műveltségének emelését, a szocialista tudat további erősödését. Az ötéves program részletes taglalása során többek között jóváhagyólag tudomásul vette az ülés, hogy a Békéscsabai Konzervgyár kapacitása a nemrég elkészült tésztaüzemmel együtt a harmadik ötéves terv során 6000 —6500 vagonra nőtt. Jelentős fejlesztéssel számol a húsipari vállalat, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 91 ezer series és 6 ezer vágó marha helyett 152 ezer sertést, és 12 ezer vágó marhát dolgoznák fel majd. Az állami építőiparban az 1965. évi termelést 1970-re mintegy 50 százalékkal kívánják megemelni, természetesen kétharmad részben a termelékenységgel. A helyiipari — tanácsi — vállalatok fő tevékenysége a lakosság szükségleteinek kielégítése, de a népgazdasági igényeknek megfelelően az árutermelésben is kapnak szerepet. Az OKISZ irányítása alá tartozó 38 szövetkezet termelési volumene 1970-ben 45 százalékkal lesz nagyobb, minit 1965-ben. A szövetkezeti építőipar programjában a tervidőszak alatt 1820 OTP- és 6 ezer családi ház építése szerepel. A legjelentősebb ipari beruházásokra a tervidőszakban 1 milliárd 400 milliót fordítanak, ezenkívül 155 milliót lakásépítésre, 250 milliót pedig az olajbányászat fejlesztésére. Külön kiemeli a program, hogy a beruházások, a műszaki rekonstrukciók és az általános fejlesztési feladatok megkövetelik a szakember- igény jobb kielégítését. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a program előírja, hogy a tervidőszakban a mezőgazdaságban az össztermelés az 1961 —1966. évek átlagához képest az 1966—1970 átlagában 14—15 százalékkal emelkedik, a felvásárlás volumene 30—35 százalékkal. A tanácskozás külön hangsúlyozta a kenyérgabona termelésének szükségességét. Átlagtermését 1970-re a megyében katasztrális holdanként 15 mázsában állapítja meg, majd ennek feltételeit taglalja, a továbbiakban pedig megállapítja: a legnagyobb növénytermesztési feladat a takarmánytermelés növelése. Ezek után pedig kimondja, hogy minden gazdaságban meg kell teremteni a lucematermesz- tés feltételeit; megyei átlagban a közős szántóterület 10—12 százalékán szakszerűen telepített lucernások legyenek; rendszeres magfogással minden gazdaság biztosítsa a magszükségletét és árumagot is termeljen. A zöld- és szálas takarmány növeléséért a tervidőszakiban 10 ezer katasztrá- lis holdra növelik az öntözött és javított legelők területét. A növekvő ipari igények, a friss korai zöldségexport, a belső szükséglet megköveteli a zöldségtermelő területek növelését. Ezért a 13 ezer 365 katasztrális hold zöldségtermelő területet 19'0-re 19 ezer holdra kell növelni. Növelni kell továbbá a szaporítóházak, az üvegházak, a hollandágyak számát. Az állatállomány fejlesztése, az állati eredetű termékek termelése az állatállomány minőségi javítását teszi szükségessé. Javítani szükséges ezért többek közt a tenyésztői munkát, tervszerűen törekedni kell az állomány nagyobb termelékenységű egyedekkél való felcserélésére. A tervszerű és jobb munka lehetővé teszi például, hogy az egy tehénre jutó tej- hozamot a jelenlegi 2300 literről 2800 literre, vagy az ossz húsmennyiséget 1970-re 6300 vagonra növeljük, ami az 1965. évi tényhez képest 20 százalékos növekedést jelent. A tanácskozás hangsúlyozta, hogy a termelés célkitűzésének megfelelően javítani szükséges a mezőgazdasági j dolgozok anyagi érdekeltségét, az alkalmazott anyagi ! ösztönzők minél jobban ser- I kentsenek a termelés meny- nyiségi és minőségi növelésén kívül a fejlett eljárások széles körű alkalmazására, a takarékosságra, a szakmai színvonal növelésére. A gazdaságilag megerősödött termelőszövetkezetek fokozatosan teremtsék meg a garantált pénzben! díjazásra való áttérés feltételeit. (Itt jegyezzük meg, hogy a mezőgazdasági program állami gazdaságok nélkül értendő.) A mezőgazdasággal kapcsolatban is egyértelműen állást foglalt a tanácskozás, hogy a célkitűzések megvalósításáért javítani szükséges a szakember-ellátottságot. Agráregyetemen a tervidőszakban 225, a kertészeti főiskolán 35, a mezőgazdasági gépészmérnöki szakon 25, technikumban 80(1 szakembert és 10 ezer szakmunkást kell kiképezni. A közlekedéssel kapcsolatban a program kimondja többek közt, hogy a nagy forgalmú utak — átkelési szakaszok — korszerűsíté- sd ütemét ki kell dolgozni. A ke- I reskedelemmel kapcsolatban pedig, hogy javítani kell az ellátottságot, fejleszteni az alapvető ellátási körzeteiket; továbbá növelni szükséges a városokban a szállodai férőhelyeket, az egész megyében pedig javítani szükséges a közétkeztetést. A továbbiakban a tanácskozás megállapította, hogy a második ötéves tervben jelentősen fejlődött megyénk kulturális élete; a tervidőszakban fő feladata a közoktatásban az oktató-, a politikai, világnézeti nevelőmunka színvonalának az emelése, a tanulók szilárd korszerű ismereteinek a növelése. A népművelés tudatosabban szolgálja a szocialista világnézet terjesztését, tudatosabban népszerűsítse a párt politikáját, a közösségi szemléletet, segítse az új erkölcs kialakulását, a művészetek propagálását, az ízlés fejlesztését, a tömegek kulturált szórakozását. Fokozott gondot fordítson az ifjúság, a tanyavilág, a munkásság kulturális ellátására. Az egészségüggyel összefüggően megállapítja’ i a program, hogy tovább szükséges javítani a betegellátást, szélesileni kell a szakorvosi ellátást, erőteljesebben kell az egészségügyet a megelőzés szolgalatéba állítani. És minden vonatkozásban érvényre kell juttatni a sízocialista etikai szemléletet az orvosok körében. Az együttes ülést Frank Ferenc elvtárs. a párt megyei bizottságának első titkára zárta be. Többek közt ezeket mondta: A megye harmadik ötéves terve pártunk gazdaságpolitikáján nyugszik. azt tükrözi. Figyelembe veszi a népgazdaság erőforrásait és az állammal, a népgazdasággal szemben megnövekedett kötelezettségeket.. j Megvalósítása biztosítja a társa- i dalom politikai, gazdasági, kultu- j rális életének fejlődését, ami miniden ember legközvetlenebb érdeke. Az együttes ülés az irányelveket elfogadta és feladatul tűzte ki a különböző szerveknek, vállalatoknak, gazdasági ágaknak, hogy ennek alapján dolgozzák ki részletesen saját terveiket.
