Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1966. JÜLIUS 7„ CSÜTÖRTÖK XXI. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A harmadik ötéves terv társadalmunk további fejlődését hivatott szolgáim A párt megyei bizottsága és a megyei tanács együttes ülése Ä párt megyei bizottsága és a megyei ta­nács 1966. július 6-án, tegnap együttes ülést tar­tott, amelyen megvitatták Békés megye harma­dik ötéves tervének irányelveit. A Központi Bi­zottság ipari osztályának képviseletében részt vett aa ülésen Hont Ferencné elvtársnő, ott volt Szobek András elvtárs, az Elnöki Tanács tagja, Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei tanács vb-el­nöke is. Az ülést Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára nyitotta meg, majd dr. Szabó Sándor elvtárs, a párt megy« bizottságának titkára mondotta el előadói beszé­dét az elkészített és az ülésen részt vevőknek előzőleg írásban kiadott programtervezettel kap­csolatban. A célkitűzésekben testet ölt a párt politikája, a dolgozó emberről való gondoskodás A párt Vili. kongresszusának határozata, valamint a Politikai Bizottság állásfoglalása a vidéki ipartelepítésire — különösen az iparban szegény területeikre vo­natkozóan — kedvező feltételeiket teremtett a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságai számára a megye gajzdaságfejlesztési célkitűzései- nék kimunkálásához, realizálásá­hoz a második ötéves terv idő­szakában — mondotta bevezető­ben Szabó eüvtárs, majd így foly­tatta. — Jelentős előrehaladást értünk ei a megye iparának fejlesztésé­ben, a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás alapjainak létrehozásá­ban, a művelődés, a kultúra terü­leten, a lakosság életszínvonalá­nak emelésében, A tervidőszak alatt a megyé­ben összesen 6,5 milliárd fo­rint értékű beruházás való­sult meg, melyből mintegy 4 milliárd állami költségvetés­ből származik. Az állami be­ruházásnak 36,8 százaléka aíz iparban, 39,4 százaléka a me­zőgazdaság ban, 23,8 százaléka egyéb területen {művelődés­ügy, egészségügy, lakás stb.) került felhasználásra. A megvalósult ipari beruházá­sok nagy részének jelentősége or­szágosan is számottevő. Így az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, valamint a földgáz- és köalajki termelést elősegítő be­ruházások. Az említettek mellett több jelentős rekonstrukció va­lósult meg. A mezőgazdasági beruházások összege megközelíti a 2,5 milliard forintot. Ebből a mezőgazdaság állami szektorában 1 milliard 197 millió, a tez-szektorban 1,3 mil­liárd forint került beinvesztálás- ra. Az állami ipar termetese a má­sodik ötéves terv időszaka alatt a megyében 65 százalékkal növe­kedett, az országos előirányzatnál nagyobb mértékben. Az áEamd iparon beüil azonban csökkent a könnyűipar részesedése, főleg a [ nehéz- és az élelmiszeripar ja­vára. • A termelés mennyiségi emelke­dése egyidejűleg az országos ter­melésiből történő részarány növe­kedését is elősegítette. Többek közt 1965-ben a síküveg 65,7, az égetett cserép 33, a főzeLékkon- zerv, a kötöttáru, a takarmányke. verék 9—11 százalékát a megye ipari üzemei állították elő. Jelentősen fokozódott az export­termelés is, az elmúlt esztendőiben a kötöttáru 3,5, a vágott barom­fi csaknem kétszeresen haladta meg az 1960. évi exportmennyi­séget. A második ötéves terv során az iparfejlesztésiben étert eredmé­nyek ellenére Békés megye még jelenleg is az iparilag gyengén fej­lett megyék közé tartozik. Ezt bi­zonyítja az is, hogy az állami iparban foglalkoztatottak aránya az országosnak mindössze 1,7, a lakosságnak 4,4 százaléka. A me­gyében az összes keresőknek csak 15 százalékát képezik az iparban foglalkoztatottak. Az a körülmény, hogy az ipar viszonylag ennyire fejletlen a me­gyében, a Politikai Bizottság ál­lásfoglalása alapján fontos fel­adattá teszi a keresőképes korú lakosság megyén kívüli foglalkoz­tatásának (12 ezren járnak el a megyéből) további csökkentését, az elvándorlás megakadályozását. Igen fontos célkitűzésnek tartjuk, hogy a meglevő ipar mellett további ésszerű telepí­téseket szorgalmazzunk, an­nál is inkább — mert a me­gye iparának jelentős része idényjellegű. Az idényjellegű iparvállalatok pedig sok eset­ben csak 3—4 hónapra veszik fel a dolgozókat. * Gazdasági adottságaink alapján az iparfejlesztés elsősorban a! könnyűipar, a gép- és alkatrész- j ipar, az élelmiszeripar és nem) utolsósorban a földgáz- és kőolaj-j feltárás, kitermelés területén Le- J hetséges es indokolt. A fejlesztési a meglevő üzemek rekonstrukci­ójával és új üzemek létesítésé­vel valósítható meg. A meglevő üzemek rekonstruk­ciója révén a termelés emelkedése nagyrészt a fejlettebb technika al­kalmazásából adódik és a legtöbb esetben jelentősebb létszámemel­kedést nem eredményez. Végső soron természetesen ez is a cél. A megye fentebb vázolt adatai alapján azonban olyan iparválla­latok létesítése is szükséges, ahol új munkalehetőségeket — mégpe­dig egész évre szóló munkalehe­tőségeket — teremtünk és így csökkentjük a megyéből rendsze­resen kiutazók és elvándorlók számát. Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén a népgazdaság fejlesztésének tervét megtárgyal­ta, fő célkitűzéseit, arányait és az ezzel összefüggő főbb felada­tokat jóváhagyta, amit a kor­mánynak, az országgyűlésnek megvitatásra és elfogadásra java­solt. Mint ismert, az országgyűlés | beható vita után törvényerőre emelte a harmadik ötéves népgaz­dasági tervet. Engedje meg a tisztelt együttes ülés, hogy a népgazdaság harma­dik ötéves tervének főbb elvi megállapításait idézzük abból a célból, hogy megyei fejlesztési tervünk azzal összhangban van, illetve a népgazdasági célkitűzé­sekből következik. A harmadik ötéves terv a nem­zeti jövedelem reálisan számba jöhető növelését irányozza elő. (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdte a búza aratását Gácsér Ferenc kombájnos Osztják az előlegárpát a medgyesegyházi Aranykalász Tsz-ben Hat kombájn a határban, komplett kombájnszérfi a majorban, óránként egy vagon gabona kerül a magtárba Kondoroson A kövesütról alig látná a kom­bájnokat, sűrű porfelhő követi az arató-cséplő masinákat a medgyes­egyházi Aranykalász Tsz határá­ban. A rékkenő hőségben a gép­óriások valósággal ontják magúk­ból a forróságot, Nem csoda, hogy a kombájnosokród csurog a verej­ték s az árpa pora vastagon ta­pad arcukra, csak a szemük fe­hérje vüágít. l A kondoros! Dolgozók Terme­lőszövetkezet központi majorjá­nak szomszédságában ötletes komhájnszérűt állítottak fel az egyik csővázas szín alatt. Négy GSR-rostát — kombinációiban — egy emelvényre szerelték, a ros­ták elé pedig egy 5 vagon gabo­nát befogadó garatot építettek. Billenőplatós pótkocsival a kombájntól egyenesen a garatba ömlik a gabona. Innen ej*y fel­vonószerkezet továbbítja a ros­tákra. A rostán osztályozott ga­bona az emelvény alatt egy cső­rendszer segítségével kerül zsák­ba. Ez a kombájnszérü egy szarvasi kisiparos újítása, mélyet Misik Lajosnak, a szövetkezet főagronó- musámak tervei alapján valósítot­tak meg a kondorosa Dolgozók Ts»-ben. Czesznak György, a tsz gép csoportvezetője arról tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy óránkémt a négy GSR-rosta kere­ken egy vagon gabonát takarít, juttat zsákba. Ez a mennyiség arányban van a hat kombájn napi teljesítményévéi. A szövetkezet vezetősége azonban gondolt arra az időire is, amikor a kombájnok teljesítménye meghaladja a kom­bájnszérű befogadóképességét. Ebben az esetben a gabonarostá­kat nyújtott, esetleg két műszak­ban üzemeltetik. Volt már erre példa néhány nappal ezelőtt, ami­kor az egyik árpatábla huszonhá­rom-huszonöt mázsa holdanként! terméssel fizetett. Július 5-én a szövetkezetben egy gyengébb minőségű árpatáblát takarítottak be. Ez a terület is 17—18 mázsá­jával „fizetett” holdanként. — Az árpa a legkomiszabb — magyarázza homlokát törölgetve Gácsér Ferenc, megyénk egyik leghíresebb komibájnosa. — Pon­tosan tizedik esztendeje ülök kom­bájnon. A búzából sokkal keve­sebb port nyelünk, szerencsére ná­lunk ez az utolsó árpatábla, hol­nap reggel vágjuk a Bezosztája búzát. Nálunk! Így mondja, pedig ő a Mezőkovácsházi Gépjavító Ál­lomás szerelője. De hazajön arat­ni évről évre az Aranykalászba. A faluban lakik, jól ismeri a te­repet, az embereket. Az esős időt kivéve zökkenő nélkül halad az aratás Meggyesen. — Mi a nyári betakarítás üte­mét teljesen a kombájnosokra bíz­zuk — avatkozik a beszélgetésbe Forró József tsz-elnök. — Még messze az aratás, amikor Ferivel együtt végigjárjuk a gabonafölde­ket. Azután együtt drukkolunk, hogy mielőbb indulhassanak. Á ham jelszót már ő maga adja meg, s egyszerre indul a három gép. Mivel ő a leggyakorlottabb kombájnos, a többi is az ő jól be­vált módszereit alkalmazza. A ki­segítők pedig Gácsér szavát le­sik ezekben a napokban, nem az enyémet. A kombájnosok mond­ják meg, mikor indulnak, mikor állnak le este. Nem kell őket no­szogatni. Már a harmatszáradást kinn a földön várják, este le nem áll a gép, amíg újabb harmat be nem nedvesíti a gabonát. A kombájnosok mosolyogva fe­lelik, hogy van itt hajtóerő bőven. A termelőszövetkezet holdanként egy-egy kombájnos párnak 30 fo­rintot ad, ezenkívül minőségi cél­prémium is van, ha a tarlómagas­ság és a szem veszteség a kíván­ságnak megfelél. A gépjavító sem marad el a jutalmazásban. Csupán a terv tel­jesítéséért 500 forint jutalom jár, terven felül pedig minden mű- szaknormáért 70 forintot kapnak. Ilyenkor a hőség ellenére érdemes jól dolgozni, a váltótársaknak' évekig együtt maradni. Egymás között nagyszerűen beosztják a munkát és a pihenést. Az Aranykalász Tsz-ben egyéb­ként komplex nyári betakarítást láttunk. A kombájnok nyomában halad a bálázó, s az aranysárga szalmakockákat könnyedén ko­csira rakják, szállítják rendelte­tési helyére. A traktorok is szán­tanak. Éjjel-nappal halad a bá­lázás és a szántás, így szinte nyo­mon követhetik az aratást. Az őszi árpa egyébként 14 mázsájával fi­zetett, a szovjet búza pedig 18. kö­rül ad holdanként. — Több éves hagyomány már nálunk, hogy be sem fejezzük az aratást, kiadjuk az előlegárpát — magyarázza Forró élvtárs. — A mi tagjainknak sok a háztáji álla­ta, legyen mit etetni. Munkaegy­ségenként 2 kilót adunk. A jól dolgozó kombájnosok is kapnák természetbeni premizálást, ök is falusi emberek, nekik is jól jön egy kis abraktakarmány. Gácsér például tavaly 2 mázsa árpát ka­pott, ha jól dolgozik, most is megérdemli. Mire a cikk megjelenik, javá­ban aratják az acélos szemű szov­jet búzát a medgyesegyházi Aranykalász Tsz-ben. Kevesebb port nyélnek, haladósabb a mun­kájuk a kenyércsata hőseinek, mint az árpában volt. A napi tel­jesítmény máris megközelíti az ötszáz mázsát Gácsérék kombájn­ján, de szeretnék elérni a tavalyi napi 550—600 mázsás eredményt. Ennek egyik legfőbb biztosítéka a gyakorlott vezetés, a másik pedig a műszer pontosságával működő vadonatúj SZK—4 kombájn. A. R.

Next

/
Thumbnails
Contents