Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1966. JÜLIUS 7„ CSÜTÖRTÖK XXI. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A harmadik ötéves terv társadalmunk további fejlődését hivatott szolgáim A párt megyei bizottsága és a megyei tanács együttes ülése Ä párt megyei bizottsága és a megyei tanács 1966. július 6-án, tegnap együttes ülést tartott, amelyen megvitatták Békés megye harmadik ötéves tervének irányelveit. A Központi Bizottság ipari osztályának képviseletében részt vett aa ülésen Hont Ferencné elvtársnő, ott volt Szobek András elvtárs, az Elnöki Tanács tagja, Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke is. Az ülést Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára nyitotta meg, majd dr. Szabó Sándor elvtárs, a párt megy« bizottságának titkára mondotta el előadói beszédét az elkészített és az ülésen részt vevőknek előzőleg írásban kiadott programtervezettel kapcsolatban. A célkitűzésekben testet ölt a párt politikája, a dolgozó emberről való gondoskodás A párt Vili. kongresszusának határozata, valamint a Politikai Bizottság állásfoglalása a vidéki ipartelepítésire — különösen az iparban szegény területeikre vonatkozóan — kedvező feltételeiket teremtett a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságai számára a megye gajzdaságfejlesztési célkitűzései- nék kimunkálásához, realizálásához a második ötéves terv időszakában — mondotta bevezetőben Szabó eüvtárs, majd így folytatta. — Jelentős előrehaladást értünk ei a megye iparának fejlesztésében, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás alapjainak létrehozásában, a művelődés, a kultúra területen, a lakosság életszínvonalának emelésében, A tervidőszak alatt a megyében összesen 6,5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, melyből mintegy 4 milliárd állami költségvetésből származik. Az állami beruházásnak 36,8 százaléka aíz iparban, 39,4 százaléka a mezőgazdaság ban, 23,8 százaléka egyéb területen {művelődésügy, egészségügy, lakás stb.) került felhasználásra. A megvalósult ipari beruházások nagy részének jelentősége országosan is számottevő. Így az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, valamint a földgáz- és köalajki termelést elősegítő beruházások. Az említettek mellett több jelentős rekonstrukció valósult meg. A mezőgazdasági beruházások összege megközelíti a 2,5 milliard forintot. Ebből a mezőgazdaság állami szektorában 1 milliard 197 millió, a tez-szektorban 1,3 milliárd forint került beinvesztálás- ra. Az állami ipar termetese a második ötéves terv időszaka alatt a megyében 65 százalékkal növekedett, az országos előirányzatnál nagyobb mértékben. Az áEamd iparon beüil azonban csökkent a könnyűipar részesedése, főleg a [ nehéz- és az élelmiszeripar javára. • A termelés mennyiségi emelkedése egyidejűleg az országos termelésiből történő részarány növekedését is elősegítette. Többek közt 1965-ben a síküveg 65,7, az égetett cserép 33, a főzeLékkon- zerv, a kötöttáru, a takarmányke. verék 9—11 százalékát a megye ipari üzemei állították elő. Jelentősen fokozódott az exporttermelés is, az elmúlt esztendőiben a kötöttáru 3,5, a vágott baromfi csaknem kétszeresen haladta meg az 1960. évi exportmennyiséget. A második ötéves terv során az iparfejlesztésiben étert eredmények ellenére Békés megye még jelenleg is az iparilag gyengén fejlett megyék közé tartozik. Ezt bizonyítja az is, hogy az állami iparban foglalkoztatottak aránya az országosnak mindössze 1,7, a lakosságnak 4,4 százaléka. A megyében az összes keresőknek csak 15 százalékát képezik az iparban foglalkoztatottak. Az a körülmény, hogy az ipar viszonylag ennyire fejletlen a megyében, a Politikai Bizottság állásfoglalása alapján fontos feladattá teszi a keresőképes korú lakosság megyén kívüli foglalkoztatásának (12 ezren járnak el a megyéből) további csökkentését, az elvándorlás megakadályozását. Igen fontos célkitűzésnek tartjuk, hogy a meglevő ipar mellett további ésszerű telepítéseket szorgalmazzunk, annál is inkább — mert a megye iparának jelentős része idényjellegű. Az idényjellegű iparvállalatok pedig sok esetben csak 3—4 hónapra veszik fel a dolgozókat. * Gazdasági adottságaink alapján az iparfejlesztés elsősorban a! könnyűipar, a gép- és alkatrész- j ipar, az élelmiszeripar és nem) utolsósorban a földgáz- és kőolaj-j feltárás, kitermelés területén Le- J hetséges es indokolt. A fejlesztési a meglevő üzemek rekonstrukciójával és új üzemek létesítésével valósítható meg. A meglevő üzemek rekonstrukciója révén a termelés emelkedése nagyrészt a fejlettebb technika alkalmazásából adódik és a legtöbb esetben jelentősebb létszámemelkedést nem eredményez. Végső soron természetesen ez is a cél. A megye fentebb vázolt adatai alapján azonban olyan iparvállalatok létesítése is szükséges, ahol új munkalehetőségeket — mégpedig egész évre szóló munkalehetőségeket — teremtünk és így csökkentjük a megyéből rendszeresen kiutazók és elvándorlók számát. Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén a népgazdaság fejlesztésének tervét megtárgyalta, fő célkitűzéseit, arányait és az ezzel összefüggő főbb feladatokat jóváhagyta, amit a kormánynak, az országgyűlésnek megvitatásra és elfogadásra javasolt. Mint ismert, az országgyűlés | beható vita után törvényerőre emelte a harmadik ötéves népgazdasági tervet. Engedje meg a tisztelt együttes ülés, hogy a népgazdaság harmadik ötéves tervének főbb elvi megállapításait idézzük abból a célból, hogy megyei fejlesztési tervünk azzal összhangban van, illetve a népgazdasági célkitűzésekből következik. A harmadik ötéves terv a nemzeti jövedelem reálisan számba jöhető növelését irányozza elő. (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdte a búza aratását Gácsér Ferenc kombájnos Osztják az előlegárpát a medgyesegyházi Aranykalász Tsz-ben Hat kombájn a határban, komplett kombájnszérfi a majorban, óránként egy vagon gabona kerül a magtárba Kondoroson A kövesütról alig látná a kombájnokat, sűrű porfelhő követi az arató-cséplő masinákat a medgyesegyházi Aranykalász Tsz határában. A rékkenő hőségben a gépóriások valósággal ontják magúkból a forróságot, Nem csoda, hogy a kombájnosokród csurog a verejték s az árpa pora vastagon tapad arcukra, csak a szemük fehérje vüágít. l A kondoros! Dolgozók Termelőszövetkezet központi majorjának szomszédságában ötletes komhájnszérűt állítottak fel az egyik csővázas szín alatt. Négy GSR-rostát — kombinációiban — egy emelvényre szerelték, a rosták elé pedig egy 5 vagon gabonát befogadó garatot építettek. Billenőplatós pótkocsival a kombájntól egyenesen a garatba ömlik a gabona. Innen ej*y felvonószerkezet továbbítja a rostákra. A rostán osztályozott gabona az emelvény alatt egy csőrendszer segítségével kerül zsákba. Ez a kombájnszérü egy szarvasi kisiparos újítása, mélyet Misik Lajosnak, a szövetkezet főagronó- musámak tervei alapján valósítottak meg a kondorosa Dolgozók Ts»-ben. Czesznak György, a tsz gép csoportvezetője arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy óránkémt a négy GSR-rosta kereken egy vagon gabonát takarít, juttat zsákba. Ez a mennyiség arányban van a hat kombájn napi teljesítményévéi. A szövetkezet vezetősége azonban gondolt arra az időire is, amikor a kombájnok teljesítménye meghaladja a kombájnszérű befogadóképességét. Ebben az esetben a gabonarostákat nyújtott, esetleg két műszakban üzemeltetik. Volt már erre példa néhány nappal ezelőtt, amikor az egyik árpatábla huszonhárom-huszonöt mázsa holdanként! terméssel fizetett. Július 5-én a szövetkezetben egy gyengébb minőségű árpatáblát takarítottak be. Ez a terület is 17—18 mázsájával „fizetett” holdanként. — Az árpa a legkomiszabb — magyarázza homlokát törölgetve Gácsér Ferenc, megyénk egyik leghíresebb komibájnosa. — Pontosan tizedik esztendeje ülök kombájnon. A búzából sokkal kevesebb port nyelünk, szerencsére nálunk ez az utolsó árpatábla, holnap reggel vágjuk a Bezosztája búzát. Nálunk! Így mondja, pedig ő a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás szerelője. De hazajön aratni évről évre az Aranykalászba. A faluban lakik, jól ismeri a terepet, az embereket. Az esős időt kivéve zökkenő nélkül halad az aratás Meggyesen. — Mi a nyári betakarítás ütemét teljesen a kombájnosokra bízzuk — avatkozik a beszélgetésbe Forró József tsz-elnök. — Még messze az aratás, amikor Ferivel együtt végigjárjuk a gabonaföldeket. Azután együtt drukkolunk, hogy mielőbb indulhassanak. Á ham jelszót már ő maga adja meg, s egyszerre indul a három gép. Mivel ő a leggyakorlottabb kombájnos, a többi is az ő jól bevált módszereit alkalmazza. A kisegítők pedig Gácsér szavát lesik ezekben a napokban, nem az enyémet. A kombájnosok mondják meg, mikor indulnak, mikor állnak le este. Nem kell őket noszogatni. Már a harmatszáradást kinn a földön várják, este le nem áll a gép, amíg újabb harmat be nem nedvesíti a gabonát. A kombájnosok mosolyogva felelik, hogy van itt hajtóerő bőven. A termelőszövetkezet holdanként egy-egy kombájnos párnak 30 forintot ad, ezenkívül minőségi célprémium is van, ha a tarlómagasság és a szem veszteség a kívánságnak megfelél. A gépjavító sem marad el a jutalmazásban. Csupán a terv teljesítéséért 500 forint jutalom jár, terven felül pedig minden mű- szaknormáért 70 forintot kapnak. Ilyenkor a hőség ellenére érdemes jól dolgozni, a váltótársaknak' évekig együtt maradni. Egymás között nagyszerűen beosztják a munkát és a pihenést. Az Aranykalász Tsz-ben egyébként komplex nyári betakarítást láttunk. A kombájnok nyomában halad a bálázó, s az aranysárga szalmakockákat könnyedén kocsira rakják, szállítják rendeltetési helyére. A traktorok is szántanak. Éjjel-nappal halad a bálázás és a szántás, így szinte nyomon követhetik az aratást. Az őszi árpa egyébként 14 mázsájával fizetett, a szovjet búza pedig 18. körül ad holdanként. — Több éves hagyomány már nálunk, hogy be sem fejezzük az aratást, kiadjuk az előlegárpát — magyarázza Forró élvtárs. — A mi tagjainknak sok a háztáji állata, legyen mit etetni. Munkaegységenként 2 kilót adunk. A jól dolgozó kombájnosok is kapnák természetbeni premizálást, ök is falusi emberek, nekik is jól jön egy kis abraktakarmány. Gácsér például tavaly 2 mázsa árpát kapott, ha jól dolgozik, most is megérdemli. Mire a cikk megjelenik, javában aratják az acélos szemű szovjet búzát a medgyesegyházi Aranykalász Tsz-ben. Kevesebb port nyélnek, haladósabb a munkájuk a kenyércsata hőseinek, mint az árpában volt. A napi teljesítmény máris megközelíti az ötszáz mázsát Gácsérék kombájnján, de szeretnék elérni a tavalyi napi 550—600 mázsás eredményt. Ennek egyik legfőbb biztosítéka a gyakorlott vezetés, a másik pedig a műszer pontosságával működő vadonatúj SZK—4 kombájn. A. R.
