Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-05 / 157. szám
1966, Július 5, 3 Kedd Mielőtt a fejükre szakadna... ...Felszólítást kaptak Békéscsabán. a Tanácsköztársaság útja 20 szám alatti üzletek bérlői, hogy azonnali hatállyal hagyják el a helyiségeket; illetve csak saját felelősségükre tartózkodhatnak ott, mert a legutóbbi műszaki szemle alkalmával megállapították: az épület állapota életveszélyes. Természetesen a lakások tulajdonosai is kaptak hasonló felszólítást, mégis különbséget kell tennünk a kettő között. A lakókat ugyanis egyidejűleg arról is értesítették, hogy — legalábbis ideiglenesen — hová költözhetnek. Ellenben az üzletek, illetve a házban székelő moziüzemi vállalat esetében erről szó sincs. Bár az időjárás elég kedvező, s úgy tűnik, esőre egy-két napig nincs kilátás, mégis azt gondoljuk, hogy a moziüzemi vállalatnak sem a műszaki csoportja, sem a dekorációs részlege, sem pedig mondjuk a könyvelése nem igen tud az udvar közepén, esetleg a Tanácsköztársaság útja járdáján tevékenykedni. Az érintett dolgozóknak az a véleményük, hogy kaptak egy olyan'felszólítást, amelynek természetszerűleg nemigen lehet eleget tenni. Tehát „saját felelősségükre” maradnak, legfeljebb fejükre dűl a ház. A felszólítás így is elérte célját, mert mentesülnek a felelősségre vonás alól annak megfogalmazói. Legfeljebb az „érintetteknek” törik be kissé á fejük. Rosszindulatú következtetés? A tanács első fokú elhelyezési hatóság is. Amennyiben tehát operatív intézkedéssel valóban életveszélytől kívánták volna megvédeni az itt dolgozókat, akkor gondoskodtak volna vagy elhelyezésükről, vagy a szóban forgó ház ideiglenes dúcolásáról, megerősítéséről, amíg a dolgozóknak megfelelő helyiséget nem találnak. Ezzel szemben a városi tanács építési és közlekedési osztályán azt az információt kaptuk, hogy az épület — mely már régesrég megérett a lebontásra — az utóbbi időben annyira megromlott, hogy ha a felszólításnak nem tesznek eleget, az a legsúlyosabb következményekkel járhat. A Tanácsköztársaság útja 20 lakói és az ott dolgozók permanens életveszélyben vannak! Az építési osztálynak tehát nagyon is igaza volt, amikor ilyen komoly és határozott intézkedést tett. Más részről viszont nem értjük, hogy miért nem követi ezt ez igazgatási osztály illetékeseinek megfelelő intézkedése, mely biztosítja az állami vállalat további működésének alapvető feltételeit és főként a tanács egyik osztálya által hozott határozat végrehajtásának lehetőségét. —Vajda— Négyezerhélszázötven holdnyi töltésen és csatornahálózaton vegyszerrel irtották a gyomot A vízügyi szervek árvízvédelmi és belvízlevezetési munkájában egyaránt évről évre egyik na® ellenfele a veszedelmes gyomnövény. Kézi és gépi erővel képtelenek valamennyi árvédelmi töltést, a belvízlevezető csatornahálózatot gyommentesen tartani. Valósággal forradalmi változást hozott ebben a munkában is a vegyszerezés. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén — tudományos kutatók irányításával — igen érdekes kísérletet rendeztek be, 40 parcellán vizs-1 gálták a vegyszerek hatását a I legkülönbözőbb gyomnövényekre. Ebben az esztendőben már igen komoly eredményeket hozott a vegyszerezés. Az árvédelmi töltéseken és csatornahálózaton összesen 4750 holdnyi területen irtották vegyszerrel a gyomot. A jó eredmények megismertetésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság július 14-én országos jellegű tapasztalatcserét rendez. melyre hazánk minden tájáról érkeznek szakemberek és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén tanulmányozzák a vegyszeres I gyomirtás módját. —A— zas is, amely az élelmiszerfo-1 ment. Ezt az alábbi táblázat gyasztás összetételében végbe-1 szemlélteti: A fontosabb élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása; ki log ramm 1934—13 1950 196« 1965 Liszt 144,7 Burgonya 130,0 Cukor 10,5 Húsfélék összesen 33,2 Ebből baromfihús 3,3 Zsírok és olajok 17,0 Tej, tejtermék (vaj nélk.) 101,9 Tojás 5,2 Zöldség 50,0 Gyümölcs 45,0 Jellemző erre a fejlődésre, hogy a háború előttinél egymillióval nagyobb népesség például cukorból személyenként 19 kilogrammal, a húsféleségekből pedig 18,6 kilogrammal többet fogyaszt, mint az 1934—38-as években. A lakosság összfogyasztása pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedett. A húsfogyasztás az 1934—38-as évek átlagát csaknem 70 százalékkal haladja meg, a tojásfogyasztás több mint a kétszeresére, a cukorfogyasztás pedig több mint a háromszorosára emelkedett. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás mintegy 50 százalékkal magasabb, mint a háborút megelőző években. Ezzel párhuzamosan a burgonyafogy osztás nagyobb, a lisztfogyasztás kisebb mértékben csökkent. A napi kalóriafogyasztás színvonala kielégítő, csupán néhány ország előz meg — kis mértékben — bennünket. A fogyasztás szerkezete is sokat javult. A fejlett táplálkozási kultúrával rendelkező országoktól azonban még elmaradtunk a fehérjeellátás, különösen pedig az állati eredetű fe141,2 132,8 133,9 108,7 97,6 79,9 16.3 26,6 29,4 34.4 47,6 51,8 8.4 9,8 10,3 18,7 23,5 24,4 111,9* 113,9 92,S 4,7 8,9 10,0 75,3 85,5 64,5 39,6 53,5 64,1 hérjéíklkél való ellátás területén. Különösen nagy a lemaradás a tej és tejtermékek fogyasztásában. Nemcsak a fejlett országok színvonalától maradtunk él e tekintetben, hanem a többi élelmiszerfogyasztás növekedésétől is. Ebből következik, hogy az élet- színvonal emelésének továbbra is egyik legfontosabb feltétele a mezőgazdasági termelés olyan irányú fejlesztése, ami lehetővé teszi a magasabb életszínvonallal együttjáró fejlettebb élelmiszerfogyasztási szerkezet kialakítását, az elmaradások gyorsabb ütemű pótlását. A mezőgazdaságra többek között olyan feladatok • várnak, mint a soványhús-termelés meggyorsítása és a táplálkozási szempontból könnyebb zsiradékok (növényi olajok), a tej és tejtermékek termelésépek a fokozása, stb. Minden jelentősebb lépés, amelyet a társadalom életviszonyainak javítása érdekében szándékozunk tenni közvetlenül vagy közvetve, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, az élelmiszerbőség megteremtését igényli. Dr. Dankovits László 0 pártcsoportvezetök újjáválasziása előtt az István-malomban A június 23-i taggyűlésen volt szó arról, hogy a pártcsoportvezetők újjáválasztását július 4-eés 31-e között tartják meg a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat pá r taLapszervezetei. Gyurkovics János, a csúcsvezetőség titkára igen fontosnak tartja az erre való jó felkészülést, hiszen nem jelentéktelen esemény a párt életében. Éppen ezért már előre meghatározták, hogy a vezetőségi tagok közül ki melyik pártcsoportvezetőneK nyújtson segítséget. Véleménye szerint az adja meg az újjává- lasztás tartalmát, ha a kommunisták rövid visszapillantást vetnek az elmúlt két év munkájára, megvitatják, hogy ✓ mit csináltak jól és mi az, amin javitaniuk kell, figyelembe véve a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos tennivalókat. Ahhoz azonban, hogy mindezek felszínre kerüljenek, a pártcsoportvezetőnek gondos felmérő és elemző munkát kell végezni. — Mi július 21-én tartjuk az újjáválasztást — közli Herczeg Lajos, a lisztraktár brigádvezetője, a raíktári dolgozók pártcsoportjának vezetője s azt is hozzáfűzi, hogy az értekezletet délután 4 órakor, közvetlenül a munkaidő után kezdik. — Hogyan készül rá? ják meg a feladatúkat. Legfontosabb szerepük abban mutatkozik meg, hogy olyan közszellemet alakítottak ki, amelyben mindenki képessége legjavát igyekszik adni. Ez elsőisorban az emberekkel való törődésből fakad. — Eléggé szétnézünk md a portánkon — próbálja jobban megértetni magát Láza Simonné. — Ha észrevesssaúk, hogy valakinek valamilyen gondja van, igyekszünk segíteni. Megtörtént már nemegyszer, hogy az illetőt haza küldtük, ha például beteg volt a gyermeke. Mondtuk neki, hogy majd mi elvégezzük helyette ás a munkát, csak siessem. Mivel pedig ezeknek az emberségesség számlájára írható tetteknek a kezdeményezői a kommunisták voltak, bizalommal fordulnák hozzájuk ügyes-bajos dolgaikban a pártonikívüliek. Fajó András vezető raktámök nem hivatali kötelességből beszéli meg a pártcsoportvezetővel a dolgozókat érintő, kérdéseket. Egy ember könnyen tévedhet, még ha a jószándék is vezérli. S kiben bízhatnak leginkább, ha nem abban, akit a kommunisták bizalmi ju.knak választattak? Most szocialista munkahelyet akarnak kialakítani az István- malomban, aminek a reális feltételei már megteremtődtek. Fajó András és Gyebnár István brigádja ötödször nyerte el a szocialista címet, a két lisztesbrigád pedig — bár semmilyen munkaversenyben nem vesz részt — elismerten jól dolgozik. — írhatunk ebből valamit a kommunisták javára? Herczeg Lajos nem késlekedik a válasszal: — Azt hiszem, sokat. Példát mutatnak és lendületet adnak a munkához. Egy valami azonban elmaradt, ez pedig a kongresszusi felajánlás. Történtek ugyan vállalások, még pedig olyanok, amelyek nem csekély erőfeszítést követelnek. Ilyen például, hogy havonta terven felül 50 vagon búzát raknak ki és ugyanennyi őrleményt raknak be — létszámváltozás nélkül. Vállalták és végre is hajtották a malomhoz tartozó 800 négyzetméteres terület parkosítását. Fákat, díszcserjéket, rózsákat ültettek, sétautakat képeztek ki, gyepesítettek. Szóval, szép eredménnyel büszkélkedhetnek eddig is, csak éppen arról felejtkeztek meg, hogy a többletmunkát a kongresszus , tiszteletére vállalják. Most majd pótolják, éspedig még július 21-e, a pártcsopor,tvezető újjáválasztása előtt. Mert ez is hozzátartozik ahhoz, hogv a pártunk életében soron következő eseményekre méltó módon készüljenek fel. Pásztor Béla — Mostanában elég sokat foglalkozom a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló párthatározat tanulmányozásával. Ügy gondolom, ez is hozzátartozik a felkészüléshez. Igaz, nem értek mindent belőle, de legalább nagy ■ vonalakban meg akarom ismerni. Különösen azokat a részeket, amelyek bennünket is érintenek. — Elmondja még. hogy a napi politikai eseményekkel meglehetősen tisztában van. Az újságból, a rádióból és a tv-ből minden párttag, de a legtöbb pár tónk ív üli is rendszeresen tájékozódik. Ezért nem is tartja szükségesnek, hogy az értekezleten külön beszéljen róla. A július 21-i pártcsoportérte- kezlet fő témájául a pártcsoport eddigi tevékenységének a vizsgálatát jelöli meg. A tájékoztatót ennek alapján igyekszik majd összeállítani. — Nem gondolök valami nagy előadásra, mert annak nem lenne sok értelme. Inkább vitatkozzanak, mondjanak bírálatot az elvtársak, úgy jutunk előbbre.' Láza Simonné, a pártcsoport egyik tagja úgy véli, hogy a raktári csoport kommunistái jól ofldOrsságos legelőgasdálkodási bemutató Győr-Sopron megyében A Földművelésügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági Kiállítási Iroda rendezésében július 18— 28-a között Győr-Sopron megyében a mihályi Táncsics és a sza- nyi Dózsa Termelőszövetkezetben rendezik meg a II. Országos Legelőgazdálkodási bemutatót. (Az első országos legelőgazdálkodási bemutatót 1965-ben az előbbi szervek Békés megyében, Szarvason rendezték.) A legelőgazdálkodási bemutató célja a legelőjavítás, ápolás és hasznosítás korszerű módszereinek, eszközeinek szemléltetése, ezek elterjedésének előmozdítása. Megyénkből 56 mezőgazdasági szakember utazik Győr-Sopron megyébe. A Békés megyei csoport egyben egy dunántúli körutazást is tesz. Július 23-án autóbusz- szal indulnak Békéscsabáról. 25- én Beledre, az ottani termelőszövetkezetibe látogatnak, 26-án részt CJOOviCXSOOOOOOOOOOOOOCJOOOOOOCXJeOOCXMJCSOOOOOClfSOOOOOf vesznek a legelőgazdálkodási bemutatón, ezt követően még a Dunántúlon töltenek két napot, majd 27-én az éjszakai órákban érkeznek vissza — tájékoztatta szerkesztőségünket Nagy Sándor, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának előadója. Villany búra Vagy 10—11 éves lehetett az a fiú, aki július 2-án délelőtt Békéscsabán villanybúrál vásárolt a vas-műszaki boltban. Kifizette, aztán elindult vele. Megbízatása fontosságának tudatában az utcán is igen óvatosan vitte, nehogy valami baja essék a kényes portékának. Ámde hiába volt minden, mert egy idősebb, szemüveges, barna ruhás férfi nekiment a gyereknek, a búra pedig leesett és összetört. A jelenet szemtanúi megállapíthatták, hogy a férfi volt a hibás, aki annyira elbámészkodva és határozatlanul ballagott az utcán, hogy még a felnőttek is nehezen tudtak előle kitérni. A fiú — látva a veszélyt — megpróbált oldalt lépni, de sikertelenül. És az a szomorú, hogy a férfi, mintha mi sem történt volna, egyszerűen továbbment, magára hagyva az ijedtségtől keserves sírásra fakadt gyermeket. ,Vofatox-szal permeteznek a levéltetvek ellen a szeghalmi Petőit Tsz cukorrépaföldjén. Fotó: Esztergály Otthon bizonyára következett a folytatás. Legalábbis szemrehányásban részesült a fiú, hacsak ki nem porolták a nadrágját. Pedig a járókelők tanúsítják, hogy a férfi volt a hibás. Az meg egyenesen arcátlanság, ahogy a felelősséget elhárította magáról. Megérdemelné, hogy emiatt legalábbis sarokba állítsák.
