Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

1966. július 31, 4 Vasárnap Az érdeklődés válaszra vár „Kérjük, hogy többször tájé­koztassanak, mert nem ismerjük az új gazdasági mechanizmust.” Ez a kérés a battonyai Petőfi Tsz-ben hangzott el, azonban a kovácsházi járási pártbizottság tapasztalataiból kiindulva álta­lánosítani lehet a kérés jogos­ságát. Am azonnal felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre és melyek a legjobb módszerek a különbö­ző kérdések alapos megvitatásá­ra? Ha a kovácsházi járási párt­bizottság példájából indulunk ki, leginkább a kisgyűlések tar­tása a leghasznosabb. Csak egy példa: a Dombegyházán meg­tartott nagygyűlésen 350-en jöttek össze, míg Battonyán a 11. helyen megtartott kisgyűlés összes résztvevője 446 volt. Te­gyük hozzá, hogy a nagygyűlé­sen elveszett a hozzászólás, míg a kisgyűléseken — egymást is­merve — bátrabban szóltak, kérdeztek. A kisgyűlések ered­ményeinek tudható be, hogy a járásban több mint háromezren vettek részt a különböző bonyo­lult kérdések megvitatásában. A kisgyűléseken nyilvánvalóvá vált például, hogy a termelés­ben milyen nehézségek gátol­lak a nagyobb eredményeket, hogyan lehet és kell jobban dol­gozni. Bátran elmondhatjuk, a tömegek körében nagymérték­ben nőtt az érdeklődés egyrészt a saját környezetűk, üzemük, szövetkezetük munkájával, gaz­dálkodásával, másrészt a nem­zetközi eseményekkel kapcso­latban. Az érdeklődés ily növekedése láttán önként adódik a kérdés: ki tudja-e elégíteni a tömegek körében fellépett igényt, vá­laszt tudunk-e kérdéseikre adni és egyáltalán honnan kan­nak feleletet izgató problémá­jukra? A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy párt- és tár­sadalmi szerveink többé-kevés- bé tájékoztatják a dolgozókat az eseményekről. Sok helyen nem várnak felsőbb utasítá­sokra, hanem öntevékenyen, az alapszervezet erejét összefogva, a párttagságot mozgósítva ad­nak gyors tájékoztatást az ese­ményükről. A gyorsan és idő­ben megszervezett kisgyűlések javították e helyeken a dolgo­zók tájékozottságát és elejét vették annak, hogy ferde, ha­mis nézetek talajra találjanak. Emellett akad még egy gya­kori fogyatékossága a felvilágo­sító munkának. Mégpedig az, hogy egyszeri foglalkozással számos pártszervezet megol­dottnak tekinti az események megértését. E felfogás figyel­men kívül hagyja az élet dia- 'ektikáját, azt, hogy a kérdés bonyolultsága — vegyük az új ' gazdasági mechanizmust vagy a nemzetközi helyzetet — lehe­tetlenné teszi annak egy szuszra történő megvilágítását. Ezért az a pártszervezet jár cl helyesen, amelyik nemcsak napokat, de hónapokat szentel, hogy segítse a dolgozók tisztánlátását min­den területen. A dolgozók körében kibonta­kozott széles körű érdeklődés kötelezi pártszervezeteinket, tömegszervezeteinket, hogy használják ki a fellendülést, s az agitáció minden eszközével biztosítsák a dolgozók helyes állásfoglalását. Rocskár János Építésünk és önvédelmünk egymástól elválaszthatatlan A polgári védelemről tartottak megbeszélést a megyei tanácsnál Tegnap, július 30-án, a járá­si és városi tanácselnökök, a különböző megyei társadalmi szervek vezetői értekezleten vettek részt, melyen Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei ta- v nács végrehajtó bizottságának elnöke tartott tájékoztatást a polgári védelem helyzetéről, feladatairól. Elmondotta töb­bek között, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet feltétlenül megköveteli valamennyiünk­től az esetleges háborús vi­szonyok között a védelemre való felkészülést. — A lakossággal azt kell megértetni — hangsúlyozta az érdekelt szervek képviselői előtt —, hogy a polgári véde­lem elsősorban mindenkinek egyéni érdeke, hiszen adott esetben önmagunktól is függ életünk megmentése. Értékelte ezután a polgári védelmi kiképzés elmúlt évi tapasztalatait, majd a felada­tokról szólva többek között ezt hangsúlyozta: — Az eredmények mellett feltétlenül szükséges, hogy a legfontosabb elvet mindenki jól értse. Ez pedig az, hogy a szocializmus építése és ered­ményeink, valamint önma­gunk védelme egy ugyanazon kötelességünk. A kettőt nem lehet külön-külön értelmezni. A jövő évben mintegy 60 községben, a 4 városban kö­rülbelül 700 tanulócsoport 35 ezer hallgatóval vesz részt polgári védelmi kiképzésben. Maga a szám is jelzi, hogy a polgári védelmi parancsnok­ság és az MHS mellett mind a tanácsoknak, mind a társa­dalmi szerveknek sokat kell tenniük, hogy adott esetben a lakosságnak meglegyen a felkészültsége a védekezésre. eszünk a kongresszusra — Beszélgetés Cseszkó Sándor elvtárssal, a mezőkovácsházi járási pártbizottság első titkárával ­Pártszervezeteink a Központi Bizottság februári határozata alapján készülnek a párt IX. kongresszusára. Májusban vala­mennyi alapszervezetben taggyű­lésen beszélték meg a tennivaló­kat. A fő figyelem azóta is arra irányul a napi munkában, hogy a kongresszust elsősorban a hatá­rozatok következetesebb végre­hajtásával, a soron következő fel­adatok helyes megvalósításával készíthetjük elő sikeresen. Erről beszélgettünk Cseszkó Sándor elv­társsal, a mezőkovácsházi járási pártbizottság első titkárával. — Hogyan ítéli meg Csesz­kó elvtárs a kongresszusi munkaverseny eddigi szer­vezését, eredményeit? — A járásban — a párttagok kezdeményezésére — mindenfelé csatlakoztak a kongresszusi mun­kaversenyhez. Az volt a cél, hogy a képességeihez mérten mindenki adjon valamivel többet, s így az 1966. évi tervet túlteljesítsék. Eredmény máris, hogy a mező- gazdaság dolgozói a növényápo­lást időben és jó minőségben el­végezték. Az aratási és cséplési munkának már mintegy 80 szá­zalékánál tart a járás. Elmond­hatjuk, hogy ilyen ütemet még soha nem értünk el. Sajnos, egyes helyeken nem értékelik rendszeresen a kong­resszusi versenyt és nem népsze­rűsítik kellően. Példát lehetne venni a Mezőhegyesi Állami Gaz­daságtól, ahol a kombájhosok teljesítményét naponta értékelik és a jutalmat minden este, még munka közben átadják. — Hogyan segíti a járási párt-vb a választásokra va­ló felkészülésben a pártbi­zottságok és pártvezetősé­gek, valamint az alapszer­vezetek munkáját? — A járási párt-vb intézkedé­seivel kapcsolatos tennivalókat két alkalommal megbeszéltük a A BÉKÉSCSABAI ÉPÍTŐIPARI KTSZ kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat továbbá kőműves ipari tanúsokat keres FELVÉTELRE Mielőbbi jelentkezés Békéscsaba, Kinizsi utca 12 sz. alatti központunkban. x községi és az alapszervi titká­rokkal. Az a vélemény alakult ki, hogy a választott testületek tagjainak nagy része megfelelő felkészültségű, de frissítésre és erősítésre lehetőség és szükség Is van. A járási párt-vb tagjai és a pártbizottság munkatársai közül minden község patronálására kijelöltünk egy-egy elvtársat, aki rendszeres gyakorlati segítsé­get ad a helyi pártszervezeteknek. — Mi a soron következő fel­adat? — Az alapszervezetek az au­gusztusi taggyűléseken megtár­gyalják a kongresszus irányelveit, a szervezeti szabályzat tervezetét és megválasztják a jelölő bizott­ságok tagjait. Mivel szeptember 1-én kezdődik a vezetőségválasz­tás, már a beszámolók összeállí­tásához is hozzáfogtak, ami igen alapos körültekintést kíván. Az alapszervezetek egy-egy kollek­tíva bevonásával gyűjtik össze és dolgozzák ki az anyagot, amit a vezetőség összegez, hagy jóvá és terjeszt a taggyűlés elé. Sajnos, több alapszervezetnél ebben még lemaradás van. Pedig nem hagy­ható az utolsó napokra, mert az a beszámoló tartalmi színvonalá­nak a rovására megy. A járási és községi pártbizottságoknál a vb tagjaiból és kijelölt aktívákból álló bizottságot hoztunk létre a beszámoló előkészítéséhez. — Milyen legyen a beszá­moló? — A járás az utóbbi négy év alatt politikai, gazdasági és kul­turális téren egyaránt jelentős fejlődést ért el, amit a beszámo­lóknak természetesen tükrözniük kell. Nem lenne helyes azonban ezt csupán száraz számadatokkal megvilágítani. Elemezni, bizonyí­tani kell. Elemezni, hogyan érték el az eredményeket, azonban a hibákat is őszintén, kendőzés nélkül, mindenki számára érthe­tően kell feltárni. Ha például va­lamelyik községben azonos körül­mények között az egyik tsz-ben 3—4 mázsával kevesebb a búza termésátlaga, mint a másikban, ki kell deríteni, hogy mi annak az oka, és megmagyarázni, mit kell tenni a továbbiakban. Nem­csak a gazdasági vezetés, hanem a politikai munka oldaláról is. Persze a jó eredményeket sem lenne helyes elhallgatni. Ilyen esetben célszerű megvilágítani, hogy ki (a gazdasági vezetés, a pártalapszervezet, a pártonkívü- liek) milyen mértékben segítette azt elő. — Mit kell tenni a párt­tagság egységének további erősítéséért? — Sok szó esik mostanában a párttagság egysége további erősí­tésének, az aktivitás fokozásá­nak, a munkastílus fejlesztésének szükségességéről. Javítani kell az elvi politikai tisztánlátást. Nem minden párttag érti még meg eléggé a társadalmunkban végbe­ment változásokat és azok szük­ségszerű velejáróit. Téves néze­tekkel találkozunk a proletárdik­tatúra, az^ osztályharc megítélésé­ben. Egyesekben az idealista ide­ológia elleni harc terén tapasz­talhatók helytelen nézetek. Javítani kell a párt és a gaz­dasági vezetők kapcsolatát is Van olyan ‘vezető, aki úgy értel­mezi, hogy a pártmunka kizáró lag az alapszervezet feladata, bár ő is párttag. A pártalapszervezeteknek szinte mindennapos vitát kell folytatni­uk a helytelen nézetek ellen, mert azok visszahatnak a gyakor­lati munkára és hibákhoz vezet­nek. A vitában erősödő eszmei, politikai egység a cselekvésben, a példamutató munkában fejező dik ki, s a határozatok követke­zetesebb végrehajtását segítik elő. — Hogyan foglalkozzanak az alapszlervezetek a párt­tagokkal? — A szervezeti szabályzat meg­határozza, hogy a párttag ve­gyen részt a párt valamennyi alapszervezetének a munkájában. A párttagság nagy többsége ki­veszi részét a pártmunkából, sőt egyesek talán túl sokat is vállal­nak magukra. Most van az ideje, hogy az alapszervezetek ezzel a kérdéssel is foglalkozzanak. A pártcsoportok értékeljék minden párttag, köztük a vezetők tevé­kenységét. Olyan szempontból is, hogy ki, hogyan áll ki a határo­zatok, a párt politikájának vé­delmében. — Mire kell ügyelni a tö­megszervezetekkel való kapcsolat kialakításában? — Nagyobb hangsúlyt kell kap­nia a KISZ- és a szakszervezet­nek. Fontos az is, hogy a párt-, a tömegszervezetek, a tanácsi és a gazdasági vezetés tevékenysége kellően összehangolt legyen. Nem egymással versenyezve, ha­nem ki-ki a maga feladatát az ott szükséges sajátos módszerek­kel oldja meg — fejezte be. a beszélgetést Cseszkó elvtárs. Pásztor Béla Hasznos faHnivalók Egy bosszúsággal kevesebb... • A iborong alakú fémdobozok­ra (mint pd. cipőkrémes doboz) új országos szabványt dolgozott ki a Magyar Szabványügyi Hi­vatal, melyben rögzítette a do­bozok méreteit, anyagát, bevo­natát, lezárásának módját, a nyi­tószerkezet szilárdságára, biz­tonságos működésére, továbbá egyéb fontos követelményekre és vizsgálatotorá' vonatkozó elő­írásokat. A jobb anyagfelhasználás ér­dekéiben új doboziméreteket is szabványosítottak és a régebben használt, magas korong alakú fémdobozok helyett a laposabb méreteket helyezték előtérbe. Az új szabvány kidolgozásá­nak fő célja az volt, hogy a dobozok megfelelően zárjanak (a krém ne száradjon össze), a nyitószerkezet pedig a rendelte­tésének megfelelően működjék (és ne törjön le vagy csússzon el a peremen), tehát az valóban használható legyen. Remélhető, hogy az új szabvány bevezeté­sével a cdpőkrémes és más ha­sonló dobozok nem okoznak majd bosszúságot a fogyasztók­nak. Fölösleges órakövek Sok órát teleraknak teljesen fölösleges kövekkel; egyes órá­kon és prospektusokon már a „70 köves” megjelölés olvasha­tó. Mindez csak eladási trükk — közűi a The People című an­gol lapban a Brit Szabványügyi Intézet azzal kapcsolatosan, hogy a visszaélések megakadá­lyozására új szabványt bocsátott lei a köves órákról. Bár a vizs­gálatok megállapították, hogy a reklám szerinti számú kő tény­leg bele volt építve az órákba, azonban az is kiderült, hogy a legtöbb kő fölösleges volt, az óra szerkezietében lényeges sze­repet nem játszott. Az új szab­vány jelentőségét alátámasztja az Ékszerészek Nemzeti Szövet­ségének nyilatkozata is, megál­lapítva, hogy az óra szerkezeté­ben legfeljebb 17 kő szükséges. Miért törik a gyufaszál? Csekély értékű, de a közfo­gyasztásban nagy tétellel sze­replő közszükségleti cikk a gyufa. Ezért a minőségellenőrző szer­vek állandóan vizsgálat alatt tartják a gyufát, hogy az meg­felel-e a szabványban élőírt .mi­nőségi követelményeknek. Ezeknek a vizsgálatoknak a megállapítása az, hogy a gyufa minősége a száltörések számától eltekintve, megfelelő. A száltö­rések számának csökkentése a minőség javításának jelenlegi egyedüli útja. A szabvány sze­rinti maximális 10 százalék megengedett száltörési arány ez idő szerint egyes fafajtáfcból ké­szült gyufaszálaknál a 20—24 százalékot is eléri. A szabvány­ban megengedett száltörési arány csak úgy érhető el, ha a gyufagyárak megfelelő minősé­gű rönköt kapnak a szállító er­dőgazdaságoktól, illetve, ha a gyufagyárak csak megfelelő mi­nőségű rönköt vesznek át, olyat, amilyent a vonatkozó szabvány előír.

Next

/
Thumbnails
Contents