Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
1966. július 3. 6 Vasárnap I iiiiszlsrlasiács és a SZOT közös határozata az állami-gazdasági szervek és a szakszervezetek rendszeres munkakapcsolatáról és együttműködéséről A forradalmi munkás-paraszt' kormány elnöke és elnökhelyettesei, Valamint a SZOT titkárságának tagjai megbeszélést tartottak. A megbeszélésen abból indultak ki, hogy az országgyűlés elfogadta az új ötéves tervről szóló törvényt, eredményesen folyik az 1966. évi népgazdasági terv végrehajtása, mindjobban kibontakozik az MSZMP IX. kongresz- szusa tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny, megkezdődött a gazdasági irányítás reformjából adódó feladatok kidolgozása. Figyelemmel arra, hogy a feladatokat helyesen kialakítani és végrehajtani csak ágy lehet, ha ebben a dolgozók — mindenekelőtt a szervezett dolgozók — javaslataikkal, tanácsaikkal tevékenyen részt vesznek, az állami és társadalmi szervek összefogását meg kell erősíteni, együttműködésük formáit tovább kell fejleszteni, tartalmát pedig tovább kell javítani és bővíteni. A megbeszélés résztvevői kialakították az aEami-gazdasiági szervek és a szakszervezetek rendszeres munkakapcsolatának, együttműködésének főbb vonásait és módszereit. Megállapodásukat a Minisztertanács és a SZOT elnöksége jóváhagyta. A megbeszélésen létrejött megállapodás az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza. A megbeszélés részvevői egyetértettek abban, hogy a soron levő legfontosabb feladat az 1966. évi népgazdasági terv, valamint az új ötéves terv sikeres megvalósítása. A kormány és a SZOT erőteljesebb együttműködése arra irányul, hogy előmozdítsa a terv legfőbb céljainak elérését — közöttük a munka hatékonyságának növelését, a termelékenység emelését, a minőség javítását, a takarékosság fokozását —, valamint a termelés és a fogyasztás, továbbá az egészségvédelem, a kulturális előrehaladás és a szociális gondoskodás további fejlesztését. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége egyetért abban, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt . vesznek az új gazdasági mechanizmus részletes kidolgozásában. Az állami vezető szervek és a szakszervezeti központi szervek között tovább fejlesztik az állandó konzultációs kapcsolatot, javaslataikat közösen egymás ülésein előterjesztik, s árra törekednek, hogy a kérdések megítélésében előforduló véleménykülönbségek nyíltan felszínre kerüljenek és egyeztetésük megtörténjék. Közösen biztosítják, hogy maradéktalanul érvényesüljön a Munka Törvénykönyvének az a rendelkezése, miszerint a dolgozók életkörülményéivel kapcsolatos kérdésekben a Minisztertanács a SZOT véleményének meghallgatásával döntsön, a miniszterek pedig az érintett szakszervezetekkel egyetértésben határozzanak és az e kérdésekben hozott fontosabb határozatokat együtt adják ki. A gazdasági irányítás reformja szükségessé teszi, hogy a dolgozók jobban részt vegyenek a közügy etk intézésében és ez a dolgozóik aktivitásának újabb forrását nyitja meg. Ebből következik, hogy az üzemi demokráciának, az üzemi szakszervezeti munkának tovább kell fejlődnie, magasabb színvonalra kell emelkednie. Mindez szükségessé teszi, (hogy a szocialista vállalatok vezetésében együttesen és egyidejűleg érvényesüljön az igazgató egyszemélyi vezetése és a dolgozók kollektív részvétele. A szakszervezetek és a gazdásági vezetés közös feladata, hogy mozgósítsák a dolgozókat kötelességük teljesítésére, egyszersmind a vezetésben való részvételre, jogaik érvényesítésére. A vállalati gazdasági vezetés és a szak- szervezetek megállapodásait kollektív szerződésiben kell összefoglalni. A dolgozók napi ügyeivel való alaposabb, lekiismeretesebb foglalkozás, a dolgozók hathatósabb érdekvédelme indokolttá teszi,' hogy a szakszervezeti szervek a: gazdálkodás jobb megszervezését, az egészségesebb és biztonságosabb munkafeltételeket biztosító fokozottabb követelményeket állítsanak a gazdasági vezetés elé. Szükséges, hogy a dolgozóik élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos meghatározott kérdésekben a gazdasági vezetők üzemi szinten is csak a szakszervezeteJsIkel való egyetértés alapján döntsenek. Az íigy létrejött döntéseket és intézkedéseket a szakszervezetek támogassák, viszont emeljenek vétót minden olyan intézkedéssel szemben, amelyek a törvényes rendelkezéseket, a közös megállapodásokat, a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértik, s ne járuljanak hozzá ilyen intézkedések végrehajtásához. A jövőben az üzemi és üzemegység! gazdasági vezetők tevékenységének megítélésénél, vezető tisztségükben történő megerősítésüknél vagy leváltásuknál a szakszervezeti szervek véleményét ki kell kérni. Ennék rendszerét is közösen dolgozza ki a Minisztertanács és a SZOT elnöksége. Az új gazdásági mechanizmusban a szákszervezetek jogainak fokozottabb érvényesítéséhez szükséges intézkedésekre a javaslatokat a Szakszervezetek Országos Tanácsa dolgozza tel. Ezzel egyidejűleg a SZOT javaslatot tesz az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére is. A megbeszélésen foglalkoztak néhány más időszerű kérdéssel is. Megállapították, hogy az üzemi dolgozók szociális, kulturális, munkavédelmi, egészségügyi és munkásellá- tási helyzetének javítására — ahol ez még nem kielégítő — további intézkedéseket kell tenni. E kérdés rendezésére a SZOT elnöksége — megfelelő időben — előterjeszti javaslatait a kormánynak. \ A Minisztertanács és a SZOT elnöksége elismeréssel állapította meg, hogy az MSZMP IX. kongresszusára kezdeményezett szocialista munkaversenymozgalom egyre jobban kiszélesedik, s már eddig is jelentős eredményeket hozott. Felhívják a gazdasági, műszaki, szakszervezeti vezetőket, hogy a továbbiakban is tegyenek meg mindent a dolgozók aktivitásának kibontakoztatására, a versenyvál- lalásotk sikeres teljesítésének útjában álló akadályok elhárítására. (MTI) A magyar tengerpart nevezetességeivel ismerkedtek a pnezőberényi tsz-gazdák A mezőberényi Előre Tsz 33 tagja — zömmel olyanok, akik még nem látták a Balatont — töltött egy felejthetetlen hetet a magyar tenger partján. Kecskemét, Du- naföldvár, Enying érintésével érkeztünk az első balatoni állomáshelyünkre, Siófokra. Modern, kényelmes turista-szállóban laktunk, s megismertük az idegen- forgalmi központot, Siófokot, s a következő napokban a többi Balaton menti település nevezetességeit. Siófok forgalmas hajókikötője a Sió torkolatánál épült. Első zsilipét Galerius római császár építtette. Az új kettős zsilipet 1947-ben helyezték üzembe. Legújabban a vízparton hotelnegyed alakult ki. A közelmúltban adták át rendeltetésének a 13 emeletes Európa-szállót, ez idő szerint az ország legmagasabb szállodáját. ■ Megilletődve, kegyelettel szívünkben állottunk meg a vasútállomás közelében felállított 1919-es emlékmű előtt és adóztunk a Siófokon 1919-ben fehérterroristák által kivégzett hazafiak emlékének. Kellemes meleg délután egy és fél órás sétahajózáson vettünk részi, felejthetetlen panoráma terült el szemünk előtt. Utazásunk során rövid időre érintettük Balatonföldvárt, a déli part egyik legmodernebb nyaralóhelyét. Délután érkeztünk Keszthelyre. Keszthely a Balatonpart legrégibb települése. Nagy múltú város. Helikon-ünnepségek színhelye, 1817-től kezdve minden év májusában irodalmi, zenei és táncversenyeket rendeznek itt. A város legszebb épülete a volt Festetics- kastély, régi barokk ■ stílben épült, tornya negyven méter magas. A kastélyban van a lelkes irodalombarát, Festetics György által a „közhaszon érdekében” alapított Helikon-könyv - tár, amely csaknem 80 000 kötetből áll. A legkisebb könyv bélyeg alakú és csak nagyítóval olvasható, a legnagyobb könyv 30x70 cm nagyságú. Keszthelyen nyílt meg 1797-ben Európa első rendszeres■ gazdasági iskolája, itt működött közre megyénk nagy szülötte, Tessedik Sámuel, az iskola utóda, az Agrártudományi Főiskola, korszerűen felszerelt 3000 holdas kísérleti tangazdasággal. Tovább haladva Badacsonyba érkeztünk, délelőtt megtekintettük Szegedi Róza házát és az ott berendezett múzeumban ő Kisfaludi Sándor és Szegedi Róza relikviákat. Ebéd után a borkóstolóban a tüzes, zamatos badacsonyi borokat kóstolgattuk, és még ma sem tudjuk eldönteni azt, hogy melyik volt jobb: a szürkebarát, az olaszrizling, vagy a kéknyelű. Utolsó szálláshelyünk Nagyvázsony volt. Megtekintettük Kinizsi Pál várát, a vott Zichy-kas- télyban berendezett lovas-iskolát, s az ott gondozott 19 kiváló magyar ménben gyönyörködtünk. Kirándulásunk utolsó napján felkerestük Tihanyt, az apátsági templomot, I. Endre magyar király sírját és a volt szerzetes rendház épületében berendezett múzeumot. A belső tó és a félsziget egy része természetvédelmi rezervátumot képez a maga különleges növényzetével és élővilágával. Balatonfüreden rövid ideig tartózkodtunk, ebéd előtt egy rövid sétát tettünk a 100 éves parkban, az ott élt Széchenyi István, Noszlopi Gáspár és Kisfaludi Sándor szobraiban gyönyörködtünk. Túránk jól sikerült. Ehhez hozzájárult a békéscsabai IBUSZ zökkenőmentes, kifogástalan rendezése és a TIT hathatós közreműködése. Vajda Jenő Vendégségben Láng Gusztávnál Láng Gusztáv zonogora művész, a szarvasi zeneiskola igazgatója Szarvason született, édesapja az itteni gimnáziumban tanított közel 50 esztendeig. A művész 1957-ben fejezte be tanulmányait Ungár Irnre zongoraművésznél és nyert diplomát. Pályáját a székesfehérvári zeneiskolában kezdte, Szarvasra 1964 novemberében érkezett. Kitűnő zongorista, Székesfe hérváron állandóan hangversenyezett, közös esteken lépett fel az ottani szimfonikusokkal. Terve, hogy jövőre Békéscsabán is bemutatkozik. A zeneiskoláiban, ahol tanít, 250 leány és fiú ismerkedik a zene alapelemeivel és tanul muzsikálni. Nagy szeretettel tanítja őket. Találkozás Beethovennel. A művész hosszú órákig gyakorol. Egyik kis tanítványával.
