Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
BÉKÉS MEGYEI, Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1966. JÜLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Ára: 60 fillér XXI. ÉVFOLT AM, 1TÍ. SZÁM A magunk rétje A szomszéd rétje mindig zöldebb — mondják, ám a közelmúltban egyik nagyvállalatunknál meggyőződhettek arról, hogy — a maguké a szomszédénál is zöldebbé, kívánatosabbá tehető. Nyugdíjba ment a beruházási főosztály vezetője, helyére fiatal, jó tudású, agilis mérnökember került. Előde sokat sóhajtozott, mert a szomszédos — más minisztérium felügyelete alá tartozó — vállalatnál — „mennyivel könnyebb a munka”. Az utód sóhajtozás helyett — átment a szomszédhoz. Utána saját vállalatánál végeztetett alapos felmérésit, s a céltudatossághoz a szerencse is segítőtársul szegődött: a vállalatot saját minisztériuma bevonta egy kísérleti beruházási rendszerbe, jelentős könnyítéseket kaptak anyagi eszközeik felhasználásához. Rövid négy hónap alatt évek óta húzódó gondokat oldottak meg: saját erőből sok olyasmit, amiért korábban csak kilincseitek — sóhajtoztak. A gazdasági mechanizmus reformja nagy figyelmet szentel a beruházási módszerek javításának, a döntések kellő szintre utalásának, s így nagy szerepet szán a saját pénzügyi forrásokból fedezett beruházásoknak az egyszerű újratermelés biztosításában ■>— tehát az állóalapok szinten tartásában —, illetve a kisebb méretű bővítésekben. A reform a múltnak adja át jelenlegi nehézkes, a hatékonyságra nem kellő figyelmet fordító beruházási gyakorlatúinkat, ám hiba lenne — ezt a .bevezetőben említett példa is bizonyítja — beruházási, felújítási tevékenységünket valamiféle bűvös dátumhoz kötmi mór csak azért is, mert az utóbbi időben több kérdésben — így például a karbantartási, felújítási rovatok ösz- szevonása révén stb. — könnyebbé lett a vállalatok dolga A kelleténél még mindig merevebb beruházási tevékenységünk, s ezt csak a gazdasági mechanizmus reformja oldja fel végérvényesen: mégis az idén bevezetett néhány központi intézkedés a korábbiaknál jóval több kezdeményezésre, önállóságra ad lehetőséget, elég itt példaként megemlíteni a vállalatok egy része és a külkereskedelmi cégek között kialakult „finanszírozási” gyakorlatot vagy a gyorsan megtérülő beruházásokra nyújtott bankhiteleket. Élni e lehetőségekkel, illetve újakat keresni, a helyi erőforrások ésszerű koncentrálását biztosítani, a szétaprózva semmire sem elég, de összevontan gondoktól megszabadító anyagiakat ott felhasználni, ahol a legtöbbet kamatozzák-, nemcsak a holnap, hanem már a ma feladata. Különösen jelentős szerepet tölthetnek be a saját erőből történő beruházások: egyik szerelővállalatunknál például anyagi eszközeik rugalmas átcsoportosítása, valamint saját kivitelező részleg felállítása segítségével két olyan műhelycsarnokot húztak fel, amelyek megvalósítása korábban nemcsak, hogy ötször annyi ideig tartott volna, hanem legalább kétszer annyi pénzt emésztett volna fel. A már most jelentkező előnyök mellett van ennek egy másik, ma még alig lemérhető pozitívuma is: a felkészülés a reform e részének sikeres megvalósítására. A bankhitelből finanszírozott beruházások — amelyek elbírálásánál döntő súllyal esnek latba a vállalat saját felhalmozású eszközei —, valamint a saját erőből megvalósítottak egyaránt igénylik a „tréninget”, azaz a kellő fel- és előkészítést. A beruházások, felújítások hatékonyságának egyik döntő biztosítéka, hogy nemcsak a kivitelező — ez úgyahogy eddig is megvolt —, hanem a beruházó is anyagilag érdekelt lesz a takarékos, ésszerű megvalósításban. Ehhez azonban kellő gyakorlatot kell szerezni mind a döntéshez szükséges információk megszerzése, mind a kivitelezés legcélszerűbb útjának megválasztása tekintetében. E gyakorlat megszerzését segíti elő, ha nemcsak a szomszéd „rétjére” tekintgetünk, hanem megtanuljuk tőle, amit kell, s hozzátesszük a magunk akarását, kezdeményezését is: csak így lehet a saját rétünk zöldebb... é. t. Eladó kutak: Mezökovácsházán is megvettek az olajbányászok által túrt meddő kutat Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltsége az idén is több területen végzett kutatásokat. A lemélyített kutak nagy részében földgázt vagy kőolajat találtak, ugyanakkor — szaknyelven — meddő kutakat is fúrtak. Ezek nagy része is hasznosítható azonban, hiszen a nagy mélységben jelentős mennyiségű meleg víz található. Legutóbb Mezőkovács- házán a 2-es fúrásnál bizonyult a kút meddőnek, meleg vizet azonban itt is találtak. A községi tanács tárgyalásokat kezdett az OKGT-vel, s átvette a kutat. Az olajbányászok 956— 975 méter között átrepesztették a béléscsőrakatot, s a perforáció nyomán óránként 24 köbméter 63 fokos víz ömlik a kút- ból. A mezőkovácsháziak többféleképpen kívánják hasznosítani az energiát, s mint ismeretes, Tótkomlós esetében jó példa áll előttük, mivel itt hajtatóházat létesítettek termálvízüzemeléssel, ugyanakkor a strandot is ellátják a gyógyhatású vízzel. Mezökovácsházán is úgy határoztak, hogy a mezőgazdaság számára hasznosítják a forrást. Befejezte a búza aratását a mezőhegyes!, az orosházi, a szabadkigyási, a körösi és a Töviskesi állami Gazdaság Hargíttai Pál rezet a gazdaságok kombájnosainak versenyében — Állami gazdasági vezetők tanácskoztak Mezőhegyesen Az aratás befejezésének küszöbén, július 27-én megbeszélésre jöttek össze megyénk állami gazdaságainak vezetői Mezőhegyesen. Első napirendi pontként a délelőtti óráikban az aratásról, a termésátlagokról, az eddig végzett nyári munkákról és az év végéig tartó feladatok megszervezéséről adtak számot. Második napirendi pontként a harmadik ötéves terv elkészítésének módját vitatták meg. A délelőtti beszámolóból az tűnt ki, hogy 1 a mezőhegyes!, az orosházi, a szabadkígyósi, a körösi és a Töviskesi Állami Gazdaság már befejezte a búza aratását. A töviskesiek közben és azóta még 600 hold gabonát arattak £ már le a környező tsz-ekben, S 400 holdat vágtak le ugyancsalt S a szövetkezetekben a Sződő6i ■ Állami Gazdaság kombájnosai, S még mielőtt náluk beérett vol- j na a gabona. A megye gazdasá- ■ gaiban szinte behozhatatlanul jj Hargíttai Pál mezőhegyes! kom- : bájnos vezet a versenyben, • 8521 mázsa teljesítménnyel. Ez- • zel a két megyében a második ; helyezett. Az első tíz legjobb : kombájnos közül egyébként hat » mezőhegyes! és kettő domíbegy- : házi. Ez nem csoda, hiszen Me- S zőhegyesen a gazdaság 181 éves fennállá- : sa óta az idén a legmagasabb * búzatermést érte el, holdam- £ ■ ként 24 mázsát. Ez a legjobb eredmény eddig £ a megye állami gazdaságai kő- J zül. A bánkútiak 23,8, a domb- ! egyháziak pedig 23 mázsa átla- : gos búzaterméssel dicsekedhet- > nek. _ | Az aratással egyidőben je- » lentkező munkák, a szalmale- : húzás, a szerves és műtrágyá- ■ zás, a tarlóhántás és más talaj- • munka üteme gazdaságonként j változik. Legeredményesebben £ halad a gyulai, a hidasháti és : a mezőhegyes! gazdaságban. A szalmabálázók versenyé- £ ben Zalai József és Székely j István vezet 346, illetve 240 £ hold teljesítménnyel. V gazdaságok vezetői sokat pa- j laszkodtak a bálázógépekre. ! Egyrészt nem kapnak hozzá al- £ .atrészt. Többek között Körösi • 'Zoltán, a Felsőnyomási Állami ; Gazdaság főagronómusa el- j mondta, hogy a kötöződrót túl ! vastag csévékben érkezik és : nem fér bele a bálázó tartálya- ! ba. Ráadásul egyik-másik csé- | vében rossz minőségű, szakadó- ■ zott a drót. Annál is súlyosabb j ez, mert a bálázási tervhez kevés a préskapacitás. Sok panasz hangzott el amiatt is, hogy kevés a jól fejlett silókukorica betakarításához a nagy teljesítményű szovjet gyártmáAz orosházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az ősszel vetődött fel az ötlet: miért ne hasznosítanák a rendelkezésükre álló agyagot, miért ne létesítenének saját téglagyárat? A gondolatot tervezgetés, majd tett követte. Most arról számolhatunk be, hogy az új téglagyár megkezdte a termelést. Egyelőre egy öreg Hoffer-traktor segítségével készül a jó minőségű tégla, de hamarosan leváltják, helyét a 132 lóerős Diesel-motor foglalja el. nyú silókombájnoik száma. Ráadásul ehhez á kevéshez sincs elegendő alkatrész. Mezőhegyesen is házilag öntik a legszükségesebb alkatrészekéit. Ugyancsak elfoglalják hamarosan a helyüket az új gépek, a levágó automata, a kőadagoló és a törőhenger. A fokozott gépesítés segítségével a mostani napi tizennégyezer tégla helyett hamarosan naponta harmincezret készíthetnek. A tervek szerint az idén őszig másfél millió téglát gyártanak, de a jövő évben már szeretnék elérni az ötmilliót. A még szín alatt száradó téglák égetését augusztusban kezdik meg. Németh György traktorvezető figyelmezteti a gépmunkásokat: Indulunk] Á gépektől csilléken szállítják a színekbe a friss nyers téglát. K. I. iMHiiaiBiiiuiiMuniuHiiiuHniiiiiimHuiMii»MiiuHiimiiiiam*iaiiiiiM. Téglagyár a földeken Másfél millió téglát készítenek a szezonban
