Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

1*66. július 3. 5 Vasárnap ÚJ JELZŐTÁBLÁK AUTÓS OK JVAK A Budapest—Mar­ton vásá,r közötti új autópályára vezető és a pályába betorkolló utakon, valamint a Budapest—Tatabánya autóúton már elhe­lyezték az autópálya, illetve autóút kezde­tét és végét jelző, hazánkban eddig még nem alkalma­zott — kék alapú — új táblákat Íme az új táblák: 1. Autópálya. 2. Autópálya vége. 3. Autóút. 4. Autóút vége. íiümi mu M lm I, mm iit mii nn jimiiii! ii iíi műn inni .inni iiiufuui íni mii ii iinnuiiíiii mii in inni in in, luuliiiiiiiiiiLiii.uiuiuii ii jjiiiniii: nr. Külön jutalom a kongresszusi versenyben részt vevőket Békésen igen. aktívan kapcso­lódtak be az MSZMP IX. kong­resszusának tiszteletére indított versenybe a vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek és a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok. A kosárüzemben a vezetőség külön jutalmat tűzött ki a ver­senyben részt vevő brigádoknak. Itt főleg exportra termelő kollek­tívák vannak, és így a' vállalat teljesítése még nagyobb felada­tokat ró <a" versenyzőikre. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben a kongresszus tisz­teletére egymás után újabb kol­lektíváik alakulnak. A Vörös Csil­lag Tsz-ben a nem,rég alakult brigád vállalta, hogy 88 ezer fo­rinttal teljesíti túl évi tervét. A Kossuth Tsz fiataljai cukorrépá­ból holdanként harminc mázsá­val, kukoricából két mázsával több termés betakarítását vállal­ták, s ezt a jobb növényápolási munkával akarják elérni. Az Ok­tóber 6 Tsz-ben két új brigád ala­kult, melynek tagjai szintén be­kapcsolódtak a mozgalomba. villant a farakáson. — Hogyan haladnak? Reggel kezdték? — in­tett a megkezdett máglya felé. A két ember, nem válaszolt; a veres lehajolt valamiért, a má­sik csak: forgatta a fejét és té­tova mozdulattal emelgette kar­ját a fairakás felé. — Szóval... sok ez az anyag. Meg úgy volt, hogy... Csináljuk mi, aztán... — Makogott tehetetlenül. — Tegnap kaptáik a munkát — szólalt meg a csoportvezető és maga is zavarba került. — Reg­gel. Én azt hittem, hogy már... Hogy is mondjam? Hát maguk csak ezt csinálták tegnap reggel óta? — öntötte el valami indu­lat, ami élesebbé tette a hangját, de inkább csak a főnök jelenlé­te miatt. A megkezdett máglya nevetségesen kicsinek tűnt, az igaz. — Fogjanak hozzá szapo­rán, mert... — Várjanak csak — szólalt meg az igazgató. Egy pillanatig maga elé nézett, azután a két se­gédmunkásra. — Maguk ketten oda félreállnak, akár menjenek az árnyékba is. Mi ketten pedig — fordult a csoportvezetőhöz — egy kicsit máglyázunk.’ Mutató­ba. Jó, Balázs szaki? Most ki­lenc óra van... mondjuk tíz órá­ig. Szépen, tempósan, ahogy min­denkitől meg lehetne követelni az órabéréért... Balázs megértette és máris odalépett at máglyához. — Rend­ben van, kezdjük ... Munkához láttak annak rendje és módja szerint. Ííagy halom lécet készítettek a máglya két oldalához, azután rakni kezdték az anyagot fel, egyre magasabb­ra. Amazok pedig csak nézték. A veresképű zsebre' dugott kézzel, az egyik farakásnak támaszkod­va, szájában egy .letépett fűszál­lal, jí másik pedig látható zavar­ral és olyan pózba merevedve, mintha minden pillanatban beáll­na, csak a szóra vár. Az üzem­vezető meg a csoportvezető csak rakta a máglyát, ahogy elhatá­rozták: szépen, tempósan, mintha mindig ezt csinálták volna. Ahogy múlt az idő, úgy emelke- tíetl a farakás és fogyott az öm­lesztett anyag a kerítés mellől. Tíz órakor abbahagytál: és le­mérték a berakott anyagot. Az egy óra alatt ketten x — három kilométer lécet máglyáztak be. A két segédmunkás pedig négyet — tegnap egész nap meg ma reggel hét órától kilencig, ösz- szesen. — Hát így állunk, kérém — fordult az üzemvezető a két em­berhez. — Valahogy így kellene,- mert nem csináltunk többet mi sem, mint amennyit maguktól el­várnánk, ha rendesen dolgozná­nak. Nos, tudnak-e így dolgozni vagy nem? Vállalják vagy nem vállalják? — A még mindig megszeppent idősebb segédmun­káshoz fordult. — Maga? — Én? ... Hát hogyne. Válla­lom hát. Tudok éri dolgozni, ké­rem — méltatlankodott óvatosan. — Dolgoztam én mindig. — És maga? — kérdezte a ve­resképűt. — Vállalja a fene — felelte az, és kiköpte szájából a fűszálat. Ellökte magát a farakástól és ol­dalt lépett. — Kitikkadni. . . In­kább egy házzal tovább. Űgyis utáltam itt lenni. — Elindult a szürke üzemépület felé, néhány lépés után visszaszólt. — Arevoá, fater. De az már nem figyelt rá, a léceket hordta a máglya mellé. Az üzemvezető pedig megjegyez­te, hogy majd- küldeni kell az öreghez egy rendesebb embert. Ez a vándormadár meg hadd menjen a fenébe. Sietni kell a máglyázással, mert ha ijön egy nyári zivatar, elázik minden. Dér Ferenc Javítani szükséges a szolgáltató tevékenységet Gyulán is — Állásfoglalás a kontárok A Gyulai Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a járás ipari helyzetéről, a kisipari szövetkezetek és szö­vetkezeti részlegek, valamint a magánkisipa.r által végzett szol­gáltató tevékenységről, a lakos­ság igényeinek kielégítéséről tárgyalt. Az ülés a többi között megállapította, hogy a jelenleg működő kisipari szövetkezetek és magánkisiparosok általában ki tudják elégíteni a lakosság igényeit, bár szakmánként vagy községenként bizonyos hiányos­ságok mutatkoznak még. Gya­kori jelenség, hogy egy-agy köz­ségben bizonyos szakmában megfelelő szakember nem áll rendelkezésre, viszont a más községből vagy városból való pótlás nem egészséges megoldás, mert az iparos a fő tevékeny­ségét a lakhelyén gyakorolja. Különösen vonatkozik ez az épí­tőiparra, amely nincs helyhez kötve. Törekedni kell arra — állapította meg az ülés —, hogy a felépült szolgáltatóiháza- kat minél jobban kihaszriálják. ellen — Mind a KXOSZ, mind pedig a községi tanácsok kötelesek fo­kozni ellenőri tevékenységüket a kontárok felszámolása ellen. Határozati javaslat született ar­ra is, hogy a járási tanács vég­rehajtó bizottsága az ipari fő­előadó közreműködésével te­remtsen kapcsolatot a KIOSZ Békés megyei titkárságával és a Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségével, hogy a hiányzó szakmákat pótolják, s a lakosság igényeit jobban kielé­gítsék. Vezetőségválasztás előtt Csorváson — A kongresszusi versenyben 34 brigád yesz részt — Az MSZMP , IX. kongresszusára való készülődésről, a Csorváson is kibontakozó munkaversenyről beszélgettünk Zsiga Jánossal, a község párttitkárával. — Már korábban járási érte­kezleten kaptunk tájékoztatást a pártvezetősógválasztási előké­születekről, a tennivalókról — mondotta Zsiga elvtárs. — En­nek alapján intézkedési tervet készítettünk, mely a legapróbb részletekig kiterjed — a szervezési teendők­től kezdve az előadások, beszá­molók összeállításáig — minden­re. A kongresszusi előkészületek­hez tartozik, hogy ez időszak alatt ismertetjük az 53 pártcso­port és 8 alapszervezet veze­tőivel a különböző határozatokat. Ez nagy feladat elé állít bennün­ket és éppen ezért arra törek­szünk, hogy kollektíván dolgoz­zunk, a vezetőség minden tagja a lehető legaktívabban vegyen részt a .közös miilttkában. 1 ' i — Milyen konkrét tennivalói lesznek a községi pártbizottság tagjainak és aktíváinak? — Június 21-én már tartottunk egy megbeszélést az alapszervi titkárokkal. Ezen részletesen is­mertettük a tennivalókat, és az intézkedési tervet. A tervben pontosan feltüntettük a soron levő feladatokat, mégpedig idő­rendi sorrendben. Pártcsoportértekezletek, szabad pártnapok, taggyűlések megtartásának időpontja, helye is szerepel a tervben és azt is meg­jelöltük, hogy ki lesz a felelős egy-egy területért, ki patronálja ezt vagy azt • a pártalapszerveze- tet, pártcsoportot. Munkatermünk szerint külön megbeszélést, előadást tartunk a község vezetői, a tsz-ek brigád­vezetői részére, és brigádonként szintén összehívjuk a tagokat, a tsz dolgozóit. — A mezőgazdaságiban hogyan sikerült a kongresszusi munka­versenyt tudatosítani és megszer­vezni? — A munfcaverseny megszer­vezése is1 az előkészületi időszak­hoz tartozik. Ez volt eddig a leg­nagyobb munkánk. Még május­ban szó volt a szocialista brigád- mozgalomról és arról, hogy ná­lunk is több olyan kollektívát kell létrehozni, melynek tagjai vállalják a mozgalomban való részvételt és a kongresszusi ver­senybe is bekapcsolódnak. A brigádok megalakítását mi is segítettük. A különböző munkahe­lyeken dolgozó párttagok aktívan vettek részt ennek szervezésében. Az eredmény meg is mutatkozott. A termelőszövetkezetekben 30, a község földművesszövetkezetében pedig 4 kollektíva vállalta a kongresszusi versenyben való ■észvételt, ugyanakkor bekapcso- 'ódtaik a Szocialista brigád cím eléréséért folyó mozgalomba is. — Kik a példamutatók? — Különösen a Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai mu­tattak példát, 11 brigádot alakí­tottak, és igen komoly vállaláso­kat tettek. A .termelőszövetkezet­ben összesen 112 ezer 200 forint többlettermelést vállaltak. Az Ady Termelőszövetkezetben 9 brigád vállalta a versenyben va­ló részvételt és 34 ezer forint többletbevételt. A Kossuth Ter­melőszövetkezetben csupán 4 brigád kapcsolódott be a mozgalomba, viszont, a vál­lalásuk igen jelentős. Eb­ben a szövetkezetben 41 ezer 580 forinttal adnak többet a terve­zettnél, ami a verseny eredmé­Az elmúlt napokban az újsá­gok. a televízió és a rádió több esetben is foglalkozott az új tár­sadalombiztosítási rendelkezések­kel, amelyek részben a szolgálta­tásokra jogosultak körét, részben a szolgáltatásokat bővítették. A családi pótlék vonatkozásá­ban teljesen új jogszabály jelent meg, amelynek leglényegesebb új tartalma a következő: 1966. július 1-től kezdődően a mezőgazdasági termelőszövetke­zeti tag részére már két 14 éven aluli gyermek eltartása esetén is jár családi pótlék, az egyéb fel­tételek fennállása esetén. Az egyedülálló nőtagnak pedig egy 14 éven aluli gyermek eltar­tása esetén is jár a családi pót­lék. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tag gyermeke után járó családi pótlék egyhavi ősz- szege gyermekenként 70 forint. A családi pótlékra való jogo­sultság egyéb feltételeit a jogsza­bály részletesen szabályozza, leg­lényegesebb, hogy csak az a tag jogosult családi pótlékra, aki az előző évben 120, illetve nődol­gozó 80 munkaegységet teljesí­tett. Az új családi pótlék jogszabály — mint említettem — több új, nemcsak termelőszövetkezeti ta­gokra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Így például az a vak dolgozó, akinek házastársa (élet­társa) is vak, 1 gyermek után is jo­gosult családi pótlékra. Az álla­mi gazdasági üzemek, termelő- szövetkezetek, valamint a mező- gazdasági feladatok ellátására alakult egyesületek mezőgazda- sági dolgozói is az általános fel­tételek mellett jogosultak családi pótlékra, tehát akkor is, ha nem kötnek legalább hat hónapra szó­ló szerződést. Az új rendelkezés megszünteti a szakmunkás- és a középiskolai tanuló korhatár közti különbséget és az első-má­sodik éves szakmunkástanulók korhatárát is 19 életévben álla­pítja meg. A korábbi rendelkezések sze­rint a dolgozó — ha több mun­kaviszonya volt — csak akkor volt jogosult családi pótlékra, ha a munkaideje a rendes heti mun­nye lesz. Hasonlóan szép válla­lások születtek a Petőfi Tsz-ben. és a földművessaövetkezat négy brigádjánál. — Hogyan értékelik a ver­senyt? — A verseny értékelésére mun­kahelyenként bizottságokat hoz­tunk létre, melyek havonta érté­kelik a teljesítményeket, a köz­ségi versenybizottság pedig ne­gyedévenként ismerteti a verseny állását. A községi MSZMP-kül- döttértekezleten a beszámolók­ban már foglalkoztunk e verseny eredményeivel is — fejezte be tájékoztatását Zsiga elvtárs. Kasnyik Judit kaidő felét legalább az egyik munkaviszonyában elérte. Az új rendelkezések szerint a mellék- foglalkozásban eltöltött időket össze kell számítani. Az állami gondozásban és szakmunkásta- nuló-ptthonban elhelyezett gyer­mek után is jár családi pótlék, ha a szülő legalább az erre a gyer­mekre eső családi pótlék össze­gét elérő gondozási díjat fizet. Üj, hogy azt a nődolgozót is egyedülállónak kell tekintetni — ebben a vonatkozásban —. akinek van férje, de a férj jövedelme a havi 500 forintot nem haladja meg. A szokásostól eltérő munka­időben foglalkoztatott dolgozók részére akkor is jár családi pót­lék, ha nem dolgozik ugyan ha­vonta 18 napot, de legalább 144 órán át munkát végez. Az új rendelkezések szerint a termelőszövetkezeti tag és csa­ládtagja az eddig nyújtott szol­gáltatáson — orvosi gyógykeze­lés, gyógyszer, gyógyászati segéd­eszköz és kórházi ápolás— felül fogpótlásra. szakrendelésre és gyógyintézetbe utalás esetén úti­költség-megtérítésre, gyógyfürdő- kezelésre és temetési segélyre is jogosult. A szóban forgó szemé­lyek foghíd, fogkorona kiszolgál­tatására és javítására is jogosul­tait. Az új rendelkezések szerint 1966. július 1-től — figyelembe véve a közúti közlekedési vitel- díjak rendezését és a kedvezmé­nyes bérletrendszer bevezetését — a 2,50 Ft, illetve oda-vissza utazás esetén az 5 forinton felül, ténylegesen felmerült utazási költséget téríti meg a társada­lombiztosítás. Nem jár útiköltség annak, aki villamos-, autóbuszbérlettel ren­delkezik és ezért gyógykezelése miatt külön költség nem merült fel. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezet tagjai jogosultságukat tagsági könyvvel vagy termelő­szövetkezeti beteglappal igazol­ják. A családtagok jogosultságát minden esetben ilyen beteglappal igazolhatják. Dr. Bereczki Sándor SZTK alközpont vezetőhelyettes flz új társadalombiztosítási jogszabályok margójára

Next

/
Thumbnails
Contents