Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-23 / 173. szám
IMfl. Július 23. 5 Szombat Egy párthatározat margójára A második ötéves terv végén a tudományos kutatóintézetekben dolgozó kutatók száma meghaladja a hatezret, az intézetek munkatársainak összlétszáma pedig a huszonkétezer főt. A felsőfokú oktatási intézményekben több mint hétezer oktató, tudományos kutató tevékenykedett, s előbbieknek mintegy húsz, utóbbiaknak több mint huszonöt százaléka tudományos fokozat birtokosa. Nem toliforgatói túlzás azt állítani: hatalmas erőt képviselő szellemi hadsereg ez, ha erőit valóban az alapvető és leglényegesebb társadalmi-tudományos szükségletek kielégítésére koncentrálja. Az utóbbi évek tapasztalatai a jelentős eredmények ellenére is arra figyelmeztettek, hogy sokkal hatékonyabban kell kamatoztatnunk a tudományos kutatásba fektetett szellemi és anyagi energiákat, a kor követelményeihez igazodva meghatározni a továbbfejlődés útját. A párt Politikai Bizottságának határozata „A tudományos kutatómunka helyzetéről és a legfontosabb tennivalókról” — amit a Pártélet júniusi száma közölt —, e feladatot végzi el. A nagy jelentőségű —. mert hosszú időre a fejlődés elvi irányát meghatározó — állásfoglalás az örvendetes eredmények számbavétele mellett sokoldalúan elemzi azokat az okokat, melyek az adott szellemi és anyagi lehetőségek jelenleginél erőteljesebb kihasználását akadályozták vagy akadályozzák. Az okok között első helyen kell említeni a tudományos kutatómunka irányításának, szervezésének és összehangolásának nem megfelelő színvonalát, valamint a társadalmi, népgazdasági célok és a tudományos munka közötti szoros kapcsolat hiányát. A lehetőségektől való elmaradásban szerepe van annak is, hogy nemegyszer szubjektivizmus érvényesül a kutatási témák kiválasztásában, illetve annak is, hogy az anyagi és er- , kölcsi érdekeltség jelenlegi rendszere nem ösztönzi eléggé sem a kutatókat, sem a kutatási intézményeket a társadalmilag legfontosabb feladatok megoldására. Az alap-, az alkalmazott és a fejlesztési kutatások, azaz a tudományos kutatómunka egésze még átmenetileg som vonatkoztatható el a gazdasági realitásóktól: mégis nem ritkán tapasztalhattuk, elsősorban ipari nagyvállalatainknál, hogy a felhasználásra kapott tudományos eredményeket csak nagy nehézségek árán ültethették át a gyakorlatba, mert a kutatók nem fordítottak kellő figyelmet a felhasználó — ez esetben az iparvállalat — adottságaira. És igaz ennek fordítottja is: sokszor kárba vesznek jelentős haszonnal kamatoztató kutatási eredmények, mert a felhasználók nem biztosítják a kiaknázásukhoz szükséges feltételeket. A korszerű gazdaság egyetlen ágazata sem nélkülözheti a korszerű kutatási eredményeket: olyan egymásrahatás ez, ahol mindkét alkotóelem többre, jobbra sarkallja önmagát, s a másikat is, s eközben elősegíti az általános műszaki-technikai színvonal emelkedését, a társadalmi szükségletek fokozott kielégítését. A határozatba foglalt idevágó útmutatást úgy fogalmazhatnánk, hogy: minden a megfelelő szinten történjék. Az alapkutatások a távlati népgazdasági célok előkészítését, az alkalmazott kutatások egy-egy iparág feladatait, a fejlesztési kutatások pedig a termelővállalatok aktuális célkitűzéseit szolgálják. Azonos helyzetet kell teremteni a kutatásokra vonatkozó döntések meghozatalánál is: az országos jelentőségű komplex-problémákat országos szinten, de a helyi, részfeladatokat szolgáló kutatási kérdéseket helyben döntsék el. A jövőt illetően a határozat kérdéscsoportok sorában teremt világos helyzetet: megállapítja, hogy nagyobb gondot kell fordítani a vidéki tudományos centrumok fejlesztésére, s a gazdaságirányítási rendszer reformjának keretein belül biztosítani kell egyrészt a kutatómunka koncentrálását, másrészt az iparvállalatok érdekeltségét az új tudományos eredmények gyors és széles körű alkalmazásában. Ezért — többek között — kívánatosnak tartja az üzemek és kutatóhelyek szerződéses rendszerének további erősítését, a finanszírozás módszereinek alkalmazását, s egyes fejlesztő intézetek nagyüzemekhez történő kapcsolását. A határozat befejező, összegező része társadalmi feladatként jelöli meg olyan közhangulat kialakítását, amelyben a tudományos kutatás a társadalom igényeiből indul ki, a gyakorlat pedig fokozottabban igényli, s gyorsabban alkalmazza a tudomány eredményeit. És e társadalmi feladat valóban mindannyiunk dolga: a magunk, a jobb holnap érdekében. (é. t.) Fortuna halad a korral Öröklakások a húszemeletes toronyházban — Utánfutós személygépkocsik — Szakosított utalványok A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság úgy határozott, hogy több vásárlási utalványt bocsát Fortuna rendelkezésére a havonta rendezendő tárgynyereménysorsolásokon. Amikor nyolc évvel ezelőtt bevezették a tárgynyereménysorsolást, egy-egy porszívó is örömet okozott. Nem volt elegendő mosógép, padlókefélő, tv-készülék és hűtőgép sem: valamennyi hiánycikk volt. Ma már a helyzet alapvetően más. A lottózók kívánságát teljesítette a Lottó Igazgatóság, amikor egy-egy áruházra vagy az áruház egy-egy osztályára bocsát ki meghatározott értékben vásárlási utalványt. A június 27- én rendezett tárgynyereménysorsoláson már kibocsátottak például tízezer forintos „bútorutaívány”-t, s ennek bemutatása után az Otthon Áruházban — az összeg keretén belül — bármiilyen ott kapható bútort megvásárolhat a nyertes. Ezentúl is bekerülnek a szerencsekerékbe olyan utalványok, amelyeket a Lottó Áruház valamelyik osztálya vált be. Ilyen például a „Ki mit választ?” utalvány, ez 9000 forintról szól és a nyertes bármit vásárolhat érte. Szakosított utalvány a 2500 forintos „méteráru” és a 4000 forintos „háztartási gép” utalvány, ilyen az ötezer forintos „ruházati utalvány”, és a nyolcezer forintos „zenegép utalvány” is. A legvonzóbb nyeremények ezután is a személygépkocsik és az öröklakások lesznek. A nyereménytárgyak listája a kempingezés népszerűsége folytán bővült és egyes gépkocsikat ezután utánfutóval vagy lakókocsival sorsolnak. Szó van arról is, hogy a Dunakanyar városaiban telket és házat sorsolnak a legközelebbi tárgynyereménysorsolások valamelyikén. Itt említjük meg: a fővárosi tanács hozzájárult, hogy az Ár- pád-híd budai hídfőjénél húsz- emeletes felhőkarcolót emeljenek, melynek lakásait már az építés időszakában sorsolni kezdik. A tervek szerint ez lenne a legmagasabb budapesti lakóház. Addig, míg az építkezés itt megkezdődik a XI. kerületi Mohai utcában felépülő kertes házakat, valamint a Mészáros utcai lottóház öröklaká salt sorsolják ki. —szúts— Falusi lányok városon A MINAP sok idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy hosszasan elbeszélgessek egy falusi nevelővel, pontosabban egy igazgatónővel, azoknak a falusi lányoknak a sorsáról, akik az általános iskola VIII. osztályának elvégzése után helyet keresnek az életben. — Nem is igazi pedagógus az, akit csak addig érdekelnek tanítványai, míg az iskolapadokban látja őket. Olyan jó érzés és kimondhatatlan büszkeség azt tudni, hogy ez meg ez a tanítványom boldogul az életben, hasznos tagja társadalmunknak és egyénileg is kiegyensúlyozott életet él. Es olyan lehangoló érzés számomra, ha azt látom, hogy valamelyik tanítványom csetlik-botlik az életben; ha azt látom, hogy irreális álmokat szőtt magának s két esztendő múlva a szemembe se mer nézni. Fiatal leánytanítványaimra gondolok elsősorban. A mi falunkban jó a tsz. A családos szövetkezeti tagok saját házzal, jó háztájival, eredménye* szövetkezeti munkájukkal mind a saját, mind a gyermekeik igényeit kielégíthetik. Mégis, nem tudni miért, a 14—15 éves lányok meg sem várják, hogy felszárad- jon arcukon a ballagás búcsú- kpnnye, batyut ragadnak, s elmennek szerencsét próbálni — városra. Vonzza őket az ismeretlenség, vonzza őket a csodavárás, vonzza őket a folyóiratokból isimért, néha hamis ponyvaromantika, s helyette legtöbbször mit kapnak? ALBÉRLETI SZOBÁT^ 400 forintért, nem ritkán olcsó kalandokat kereső élvhajhászokat, meg Tor, colt és feszület Ez a három szó és a ozzátartozó fogalom lemigen szokott egy ársaságban elöfordul- li. Mégis a közelmúlttan a csabai strandon zerencsém volt őket gyútt látni. Az ember ösztönösen lézelödik a strandon, .legelteti” a szemét, és ermészetes, hogy in- :ább a csinos, fiatal tölgyeken, mint másodon. Az ember megnézi ízt is, ha két-fiárom fia- alember ügyesen „ie- iázgat” a pettyes táblával, s azt is, ha ezek cőzül valaki ügyetlenül nozog: vajon ki lehet ?z, aki a világbajnoki löntök idején eny- ryire híjával van a jömbérzéknelc. Olyan iuszonnégy éves lehet, vékony lábszárakkal, átlátszó, nagy fülekkel. Labdába nemigen rúg, inkább melléteszi a lábát, de a póz, az „csodálatos”. Mintha elnézően mosolyogna, mintha ezeket mondaná egy- egy esetlen mozdulat után: „Így fociztok ti”. Csak meg kell nézni közelebbről ezt az esetlenségében is feltűnni vágyó fiatalembert úgy tetőtől talpig. Nyakában legalább olyan vastag láncon, mint amilyennel annak idején Promethe- ust leláncolták, hatalmas feszület kalimpál Ez nem baj, cipelje ő is a keresztet, ha úgy tetszik, senki sem szól érte. „Szegény Krisztusnak" azonban még többet kell tűrnie; nem elég, hogy ilyen ember nyakában fityeg, nem elég, hogy keresztre feszítették, a fiatalember „habfehér” testén különféle tetovált torz figurák és gyilkoló szerszámok merednek rá. A beesett, sovány mellen egy sas tekintetű, sombreros cowboy néz rá szúrósan, egyik kezében éppen dörög a colt. Mellette, nem tudni miért (talán ez a cowboy-tengerész), egy vasmacska mereszti acélkarmait. Balról igazi jó negyven centi- méteres tőr hegye irányul fenyegetően. És aztán van ottan még bébi” is meg a jó ég tudná, még mi. így ez a dekoráció gyönyörű formabontásával „művészi” kontrasztot alkot. Megkérdezni nem lenne értelme ettől a fiatalembertől, vajon milyen elveket vall erről vagy arról, hiszen az ő mellén megférnek békésen: a krisztusi lemondás, a testvéri szeretet a gyilkoló fegyverekkel együtt. Mondom, nem lenne érdemes itt, a strandon megkérdezni tőle, esetleg olyan választ adna, amelynek hallatán valamelyik elmegyógyász is megcsóválná a fejét. Ámbátor, ki tudja: a keresztet és a gyilkoló szerszámokat például Amerikában össze tudják egyeztetni bizonyos elemek, akik csuklyában, kísértetiesen lobogó tűz mellett nem tetoválják, hanem használják ezeket a gyilkoló szerszámokat. (fér—ó.) gyakran kiábrándító ürességet, s ha ezek a lányok egy pár hónap elteltével hazalátogatnak kis falujukba, hatalmas, modern konty- tyal vagy Loreley-frizurával, tele „Háry Jánoskodják” faluban maradt barátnőjüket, élvezik olcsó sikerüket, hogy azok tágra nyílt szemekkel hallgatják őket. Közben korog a gyomruk. Tulajdonképpen ezért jöttek haza: hogy egy kicsit jóllakjanak. — A közelmúltban Szegeden jártam, és találkoztam egy volt leánytanítványommal. Egy darabig szótlanul álltunk. A pedagógus szemével mustráltam végig; zavarba jött, s arra kért, ne mondjam meg az anyjának, hogy találkoztam vele. Szomorú dolog ez! Alig egy-két év alatt ennyire elszakadjon valaki szülőfalujától és a szülői háztól! Most maga azt gondolhatja, túlságosan pesszimista vagyok. Pedig nem, csak elszorul a szívem, ha azt látom, hogy egy-egy volt tanítványom, ha ideiglenesen is, zsákutcába jutott. Valójában néhány tanítványról van szó csupán, de mi, pedagógusok valamennyi fiatalt szeretnénk megmenteni a becsületes életnek; szeretnénk, hogy valamennyi volt tanítványunk egyénileg is érvényesüljön társadalmunkban. VAN A FALUNKBAN két Jeánytestvér; a helyi tsz-ben igen jól dolgoztak, s jól is kerestek. A városi leányok nagyotmomdá- sai azonban őket is elcsábították Két hónap múlva azonban hazatértek. Volt erkölcsi erejük, bátorságuk ahhoz, hogy a jobb életet válasszák. Mondom, nem vagyok pesszimista, de sajnálom azt a néhányat, aki keserűen csalódott, s szeretném' őket visszacsalogatni a falunkba. — Hiszen egyre többen maradnak itten fiatal lányok. Minden reggel kitekintek az ablakon, amikor a leánybrigád napbarní- tottan. egészségesen, a reggeli madárfüttyben kacarászva, viccelődve elkerékpározik az ablakom alatt. Ternyák Ferenc Gyulai Nyár rejtvénypályázat, 1966 — Tíz forduló tíz nap alatt — Mennyire ismeri Gyulát? — Értékes díjak — Eredményhirdetés augusztus 2-án — 8. rejtvényünk:' Vízszintes: 1. ^ A KGST-palo- ta bútorzatát a Gyulai Fa- és Fémipari Ktsz készíti, hol épül ez a palota? 6. Csapadék. 8. Dátumrag. 9. Érzékel. 10. Híres magyar építész volt. 11. Aroma. 13. Római kettes. 14. Erődítmény. 16. Népiközösség. Függőleges: 1. A 14 függőleges folytatása. 2. Tagadószó. 3. Szó keverve. 4. Építőanyag. 5. A ktsz a világ különböző országaiban rendez be- | ötvenkilencmilliós évi mutató kiállításokat. Jelenleg eb- delésükbal menn>ri az , . , | (római számmal). 15. Helyhatározó ben az országban van egy kiállt- rag tásuik. 7. Hőemelkedés. 8. Női név Beküldendő: a vízszintes 1, fügmegrenexport? becézve. 12. Nagyabb edény. 14. gőleges 14, 1 és 5. Gyulai Nyár rejtvénypályázaf, 1966 8. 1966. július 23. szelvény
