Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-23 / 173. szám
1966. július 23. 4 Szombat harmadik ötéves terv általános Interjú Gácsér József elvtárssal, a megyei tanács osztályvezetőjével Gácsér József elvtársat, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét kerestük fel: adjon interjút arról, hogy megyénk általános művelődésügye a harmadik ötéves tervben milyen célkitűzéseket kíván megvalósítani. — Osztályvezető elvtárs sze- • rint hogyan valósultak meg a második ötéves terv mű- f velödésügyi irányelvei? — A második ötéves tervben alapvető feladatként az általános iskola általánossá tételének fokozottabb javítását; a középiskolai hálózat fejlesztését (törekedve arra. hogy ezt az oktatási formát is általánossá tegyük), valamint a felnőttoktatás népgazdasági szükségletek szerinti irányítását tűztük ki feladattá azzal, hogy az irányító, ellenőrző munkát is, a pontosság értelmében, szigorúbbá tesszük. A megvalósításra váró feladatokat néhány igen fontos ágazatban „túlteljesítettük”. Néhány példát említek: az óvodai férőhelyeket 106 százalékra; a nyolcadik általános iskolai osztályos tanulók számát végzés tekintetében 69 százalékról csaknem 80 százalékra emeltük. Itt még azonban igen sok a tennivaló. Nem örvendetes az az eredmény, hogy a második ötéves tervben az általános iskola felső tagozatán a megfelelő szakképesítésű tanárok által tartott órák arányszáma alig 57 százalékot mutat, Viszont a napközis csoportok száma 78-cal bővült. örvendetes az, hogy a középfokú oktatási intézmények közül a tervezésnek megfelelően épült ki a középiskolai hálózat: a tanulói létszám 67 százalékkal nőtt és gyakorlatilag minden nyolcadik osztályt végzett tanuló lehetőséget kapott valamilyen középfokú iskolai felvételre. Ez nagyfokú beáramlást eredményezett; a tö^ meg jelentősen nőtt. de a színvonal (időlegesen) visszaesett. k — Milyen változás várható a t harmadik ötéves terv időszaki , kában<az .oktató-neveiö mun- ;)f w&a! tárgyi', és személyi félté- ■V féléit ttekintve? ytoWárw előre- hangsöiyozom, a S fiözöKíatásúfeladatait az idei év februáron1 hjpárt- • és tanácsi végrehajtó ^bizottság együttes ülésének; ahaferozaía vés a szántén idei mpácckifl ‘ 3Í5 1 aktívaértekezlet perspektivikusan megjelöli. Vagy- is*a( közoktatásit e-jiesztese nem a szervezeteikben, hanem elősor- ban a tartalomban kell. hogy megmutatkozzék: az oktató-nevelő munka világnézeti, politikai színvonalának emelésében, a tanulók korszerű ismereteinek állandó növelésében jut előre. Feladat: a tanterv, nevelési terv színvonalasabb végrehajtását kell biztosítanunk. A harmadik ötéves tervben állandó feladatként kell szerepelnie annak, hogy a községek és városok közötti lényeges egyenetlenségeket a következő konkrét tervezésnél csökkentsük; egyenlő feltételeket alakítsunk ki a közoktatás anyagi, szervezeti vonatkozásában. Ebből adódik: az anyagi segítéssel párhuzamosan kell biztosítanunk a személyi stabilitást. A szakos szükséglet maximális biztosítására, a pedagógusok; letelepítésére gondolok* elsősorban; Fel kell készülnünk árrá is — folytatta —, hogy a tantilóléiszám mind az általános, mind 4 . középiskolákban _ az 1967 68-as tanévben tetőzik. Itt gondként jelentkezik (alaposan felkészülünk erre) a munkába állítás, az iskoláztatás, s annak figyelembevétele, mennyi fiatal munkaerőt igényel az ipar és a mezőgazdaság. — Milyen módszerekkel javítják az általános iskolák, a középfokú iskolák, s ezen belül a szakközépiskolák oktató-nevelő munkájának színvonalát a harmadik ötéves tervben? — A tervidőszakban az alapvető szakos ellátást megoldjuk: csak képesített nevelők működnek majd iskoláinkban. így is mondhatnánk: megyénkben az oktató-nevelő munkának anyagi, szervezeti és személyi feltételei a szocialista nevelőmunka jó elvégzéséhez, szükséges mértékben biztosítottak lesznek a tervidőszakban. Kiemelt feladatként kezeljük a munkára nevelést, a közösségi nevelést, központi helyet kap a helyes pályaválasztás és a hátrányos helyzetben levő tanulók segítése. Igen jelentős feladat lesz a szakközépiskolák tervezése, amely az általános népgazdasági és a megyei igényekhez kapcsolódik. Itt feltétlen számítunk az eddigieknél jóval nagyobb társadalmi segítségre. Egyensúlyba kell hoznunk a gimnázium és szakközépiskolák arányát is; ha száz százalékot veszünk egésznek, azt valósítjuk meg a tervidőszakban, hogy a szakmai képzést nyújtó iskolákba a nyolc osztályból kikerült tanulók 56—58 százaléka kerüljön. Ezeknek a terveknek a megvalósítása (hangsúlyozva az életre neveléssel párhuzamos világnézeti nevelés fontosságát) az egyébként általános követelményeink teljesítése mellett a szocialista iskola teljes térhódítását és győzelmét jelenti. / — Az iskolán kívüli népművelésben hogyan kívánják szélesebb körűvé tenni az ismeretterjesztésnek azt az ágazatát. amely közvetlen vagy közvetett formában segíti a termelőmunkát; népszerűsíti az új gazdasági reformot, s erősíti megyénk embereiben a szocialista dolgozó öntudatát? — Azzal kezdem, hogy a második ötéves terv idején a népművelési intézmények munká.iában a nevelés került előtérbe. A művelődési otthonok egyre inkább a népművelési munka központjaivá, szervezőivé, a kulturális élet bázisaivá váltak. A tárgyi feltételekről szólva csak ennyit: húsz új otthon létesült. A szakkörök száma 55-tel nőtt. A szakkör fogalom (benne van a nevében) tudományos és szakmai jellegű, tehát segíti a termelő- munkát. A tervidőszak alatt a kalkulált 15 százalék helyett már 1964-ben megyénk lakosságának több mint 16 százaléka könyvtári olvasó lett. Fejlődött a moziüzemek tárgyi feltétele, jelentősen gazdagodott a múzeumok tevékenysége, de külön örvendetes, hogy az esztétikai nevelés területén országosan kiemelkedő sikert arattunk (főleg az ifjúság körében) a zenei nevelésben. A harmadik ötéves terv népművelési célkitűzéseiben két alapvetően fontos dolgot említek meg. Az első az, hogy feltétlen növeljük az iskolán kívüli művelődés társadalmi szerepét. A tervidőszakban a legfontosabbnak a belső tartalmi problémákat tekintjük. Emlékeztetőül mondom: így kapcsolódik össze a közoktatás és a népművelés, mert a belső tartalmi probléma a harmadik ötéves tervben is a nevelés. Itt nem szervezeti formák változtatására gondolunk, hiszen a szervezeti keretek nagyjából adottak. Fő feladatunknak azt tekintjük, hogy a népművelésbe csupán közvetítője legyen a kultúrának, hanem annak speciális része, amelynek feladata a közvélemény formálása, és ennek kapcsán a tömegek kulturális igényének, kívánságának közvetítése. Nagyon kapcsolódik ehhez (és igen szükséges), hogy már most is az egyes rétegek, s egyáltalán a társadalom műveltségi állapotának tanulmányozása napirenden legyen. Az iskolán kívüli művelődésügyi területeket szinte a szociográfus elemzésével kell felmérni, hogy tervszerűen segíthessük a kultúrigényeket. Egységes szocialista kultúrát kell teremteni! Feltétlen növelnünk kell a termelést segítő népművelést számszerűleg és minőségileg is. Megyénkre konkretizálva, a növénytermesztésen belül a zöldség- és lucernatermesztéssel, az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos tanfolyamokat, szakköröket kell szerveznünk. Itt említem meg (és ez kapcsolódik a szakközépiskolák számának növeléséhez), hogy a fiatalok falun maradását eredményesen lehet és kell is segítenie a népművelés különféle ötletdús eszközeivel. Tovább kívánjuk nevelni a szakmában már gyakorlatilag jártas fiatalokat a továbbképző iskolákban. Célunk: minél több fiatalt megnyerni a mezőgazdaságnak. Logikusan adódik ezekből, hogy a járási, városi, községi népművelési vezetőket továbbképzéseken meg kell tanítani arra, hogy a népművelési munkát tartalmi vonatkozásban helyesen elemezzék. Feladatuk, hogy megvizsgálják a tervidőszakban: kiket érintenek a helyi programok, s egyáltalán kiket érdekelnek. Lenin tanítását kell itt megszívlelni: ..Kevesebb da- gályos frázist, több egyszerű hétköznapi munkát”. Figyelembe kell vennünk feltétlen, hogy a gazdaság és a kultúra közötti összefüggés megmutatja: ha végre akarjuk hajtani a gazdasági terveket, ha gyorsabban akarunk előrehaladni, akkor ehhez jól képzett és egyetemesen művelt szakemberek tömegére van szükségünk! Nem elég csupán az, hogy a fiatalok szakmailag megalapozott tudást szerezzenek, esztétikailag is művelteknek kell lenniük. Éppen ezért a harmadik ötéves tervben a Jókai Színház tájelőadásainak számát növelni kell újabb területek meghódításával, különös tekintettel a 14— 18 éves fiatalok ízlésformálására. Összegezve: a gazdasági irányítás új rendszerével összekapcsol- tan a közoktatás és a népművelés területén a szükséges konzekvenciákat végre le kell vonni; s a harmadik ötéves tervben az új ember kialakításáért folyó küzdelemben kell jelentősen előrehaladnunk mind a közoktatás, mind a népművelés területén — fejezte be interjúját Gácsér József elvtárs. Közös összefogással A kongresszusra való készülődésről már több ízben számot adtunk a különböző munkahelyek dolgozóinak elhatározásairól. mely szerint a szocialista munkaversenyt tovább fejlesztik. Egyre-másra érkeznek a jelentések a vállalások részbeni teljesítéséről. A versenyzők híradásai szinte kivétel nélkül azzal fejeződnek be, hogy a munkaverseny lendületét nem hagyják csökkenni, mivel ezeket a felajánlásokat — szinte valamennyit — egész esztendőre tették. A versenymozgalom új vonásairól is sok szó esett már. Az egyéni versenyen kívül kétségtelenül ma a brigádverseny az a forma, amelyben a legtöbben részt vesznek. A dolgozók közös összefogása, a kollektiv munka és felelősség kialakítása ösztönzően hatott és hat a feladatok teljesítésében. Es éppen a közös felelőség, a kollektív szellem kialakítására való törekvés az, ami kezembe adta a tollat. Ismeretes, hogy a brigádok brigádnaplója az, ami e tekintetben nagy segítséget adhat a fegyelem. a tartós munkamorál kialakításában. A brigádnapló pontos vezetése kölcsönös nevelő hatást vált ki a brigád valamennyi tagjára. íme egy példa: a Sarkadi Gépjavító Állomás Ifjú Gárda brigádja júniusi naplóbejegyzésében a következőt olvashatjuk: „Mudrucz, József és Forgács Dezső jó munkájukért a Szovjetunióba utaztak”. Ez a brigád kollektívájának teljes egyetértésével történt. Ám nem huny szemet a brigád egyes tagjainak hirte- lenkedő magatartása felett sem. Ügy véljük, ahol ilyen ponlo- is a közös összefogásra van szükség. A brigádnapló hű képet ad erről is. Íme: „Hízó Sándor a cipőjét eldobta, olyan szerencsétlenül — bár nem ilyen szándékkal —, hogy egyik munkatársának orrcsonttörést okozott”. A brigád figyelmeztetésben részesítette. Ügy véljük, ahol ilyen pontosan és együttesen őrködnek a rend és fegyelem felett, joggal emelhették a kongresszusi vállalásaik nagyságát, ügyanis az Ifjú Gárda brigád 600 óra külön munkateljesítményt vállal egész évre és ezt most együttes elhatározásukkal a kongresszus tiszteletére még 100 órával meg- toldották. Ügy gondoljuk, itt valóban beszélhetünk a munkások alkotó készségéről, az új, a nagyszerű munkaerkölcs kibontakozásáról, ami egyik biztosítéka a terv teljesítésének. Rocskár. Iker négyes találat Orosházán! 10 négyes találat a megyében! — 13-as találat Békéscsabán! Az elmúlt két hét alatt — a 27—28. fogadási játékhéten nem kevesebb, mint 10 db négyes találatot értek el megyénkben. A legnagyobb összegű nyeremény Orosházán került kifizetésre. Egy magát megnevezni nem kívánó kollektíva a 27. fogadási játékhéten 124 ezer forintot érő iker négyes találatot ért el. Ugyanezen a héten Békéscsabán Dudás József, Szarvason Rohony Lajos ért el 62 ezer forintos négyes találatot. Az ötödik nyertes szintén( békéscsabai lakos. A 28. fogadási játékhét szintén 5 db — egyenként 37 ezer forintot érő — négyes találatot „hozott”. Ezek közül kettőt Mezőberényben, egyet pedig — feltehetően — Köröstarcsán értek el. A másik két nyertes Orosházán, illetve Gyulán töltötte ki szelvényét. A köröstarcsai nyertes eddig még nem jelentkezett. Kisebb szünet után totózóinkra is rámosolygott Fortuna: egy békéscsabai lakos a 28. fogadási játékhéten 13-as találatot ért el. A szerencsés nyertes részére a 42 000 forintot kitevő nyeremény- összeget csütörtökön fizette ki az OTP.4 Békés megyei Igazgatósága. Értesítjük a tsz-eket, gépjavító állomásokat, állami gazdaságokat, hogy vállalatunk alkatrészosztályán 1966 augusztus 1—töd 31-ig átköltözködés miatt az árukiadás szünetel. Ezen idő alatt sürgős alkatrész-szükségletüket a * Csongrád—Bács-Kiskun valamint a Hajdú megyed AGROKER vállalatoknál szerezhetik be. 1966. szeptember 1-től alkatrészkiszolgálást Békéscsaba. Szerdahelyi úti telepünkön kezdi meg alkatrész- osztályunk. BÉKÉS MEGYEI AGROKER VÁLLALAT 67661 Ternyik Ferenc