Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA T966. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Ár»: 8« fillér XXI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM Nagyszabású nemzetközi szövetkezeti napi ünnepség Gyulán Megyénk negyedik városának tanácsa tegnap tartotta meg alakuló Illését Táviratban tiltakoztak a résztvevők az amerikaiak vietnami agressziója ellen A járások összevonásának megfelelően három járási székhelyen ezen a héten tartották meg a pártbizottságok, a tanácsok újjáalakuló ülésüket. Csütörtökön, június 30-án a szarvasi járási és a városi pártbizottság tartotta meg újjáalakuló ülését, melyen a járási pártbizottság első titkárává Bugyik András, a városi pártbizottság első titkárává Kúsznak János elvlársat választották meg. A szarvasi járási tanács újjáalakuló ülését pénteken, július 1-én tartotta, amelyen dr. Hegedűs Pál elvtársat választották meg a járási tanács vb-elnökévé. Ugyancsak pénteken, július 1-én tartotta meg alakuló ülését a szeghalmi járási pártbizottság és a járási tanács. A járási pártbizottság első titkárává Láda András, a járási tanács vb-elnökévé Sándor József elvtársat választották meg. A gyulai járási pártbizottság és a járási tanács szombaton, július 2-án tartotta alakuló ülését. A járási pártbizottság első titkárává Arany Tóth Lajos, a járási tanács vb-elnökévé pedig Barna Pál elv- társat választották meg. Szarvas város ünnepi alakuló ülését július 2-án, szombaton tartotta, amelyen Laukó György elvtársat választották meg a városi tanács vb-elnökévé. Az ünnepi alakuló ülésen megjelent Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei tanács vb- elnöke, a megye városi-járási tanácsainak több vezetője, országgyűlési képviselők. Szarvas várossá alakulásának ünnepi ülését Klaukó Mátyás elvtárs nyitotta meg, ünnepi beszédet Fehér Lajos elvtárs mondott. Szarvas a munkásmozgalomból is * kivette a részét Tegnap, július 2-án délután 4 órakor megyei ünnepséget rendeztek Gyulán a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmával. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak a megyei és járási pártbizottság, a megyei és járási tanács, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a megyed termelőszövetkezeti tanács képviselői. Az ünnepség résztvevőinek sorálban ott láthattuk a MÉSZÖV igazgatóságának, a KISZÖV választmányának tagjait, a földmű- vesszövetkezeték járási és körzeti igazgatósági elnökéit, a kisipari szövetkezetek és számos termelő- szövetkezet elnökét. A nagyszámú hallgatóság előtt Paulák János, a Gyula és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Július 2-án a reggeli szünetet használták fel a Békéscsabai Kötöttárugyár KISZ-fiataljad, hogy dolgozótársaikkal együtt blokkonként! röpgyűléseken tiltakozzanak az Amerikai Egyesült Államok Hanoi és Haiphong elleni barbár légitámadások miatt. Botyánszki Pé|ngk. a gyár KISZ- titkárának vezetésével felhívást szövegeztek meg, mélyet az üzem több mint 700 dolgozója előtt ötvenes-hatvanas csoportonként isigazgatósági elnöke mondott ünnepi beszédet. Elítélte a monopóliumok cselszövéseit a dolgozó tömegek ellen, de különösen az amerikai imperialisták vietnami agresszióját. Ebben a szellemben szólaltak fel a megye párt-, tanácsi, földművesszövetkezeti és kisipari vezetői is. Az ünnepség résztvevői tiltakozó táviratot juttattak él az Országos Béketanács titkárságára, amelyben elítélték az imperialisták vietnami agresz- sziójáit, s a népirtó hadjárat mielőbbi befejezését sürgették. Az ünnepség után a száztagú földművesszövetkezeti művész- együttes lépett fél új műsorral a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Házban. 1 mérteit ék. Felhívásukban hangoztatják: „Hisszük, hogy tiltakozásunk nem marad eredménytelen, s végül is a békét szerető milliók összefogása mielőbb megfékezd a barbár agresszorokat. A röpgyűléseken mindenütt elítélték az Egyesült Államok légierejének példátlan provokációit. Együttérzésüket kifejező táviratot ■•küldtek a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének Budapestre. Tiszteit Ünnepi Tanácsülést Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntöm a várossá alakuló ünnepi tanácsülés minden résztvevőjét, Szarvas város első tanácsát és Önökön ke- resrtii.1 Szarvas faros dolgozóit, egész lakosságát. A mai ünnepi tanácsüléssel új fejezet kezdődik Szarvas életében. Szarvas község immár harmadszor és ezúttal visszavonhatatlanul elnyerte a városi státuszt. Első alkalommal 118 évvel ezelőtt 1848. május 25-én az első felelős magyar kormány, avatta várossá Szarvast, második alkalommal pedig 1919. április 8-án, a Magyar Tanácsköztársaság. A régi nagybirtokos és tőkés rendszer urai a szabadságharc, illetve a Tanácsköztársaság leverése után eltörölték a városi önkormányzatot. Mind a Habsburgok, mind a Horthy-rendszer egyik első megtorló lépése volt a szarvasi néppel szemben, hogy visszavonták Szarvas városi státuszát. Mi magunkénak tekintjük a szabadságharc és a Tanácsköztársaság örökségét és a mai ünnepi tanácsülésen haladó elődeink nyomdokán járva várossá avatniuk Szarvast. Szarvas község várossá fejlesztése beletartozik abba a kormányzati elhatározásba, amely szerint át kell tekinteni és megfelelő előkészítés után folyamatosan korszerűsíteni kell településhálózatunkat. Ennek a kormányzati elgondolásnak az a lényege, hogy az ország ipari, mezőgazdasági fejlődését is figyelembe véve, helyesen alakítsuk ki a települések — községek, városok — térbeli elhelyezkedésének rendjét, mert annak alapján tudjuk ellátni arányosan az egyes tájkörzeteket gazdasági, kulturális, államigazgatási és egyéb intézményekkel. így tudjuk következetesen megvalósítani az emberek életének keretéül szolgáló - települések, a falvak és a városok korszerűsítését. Szarvas földrajzi elhelyezkedése igen kedvező, megfelel ennek a követelménynek, területe már a honfoglalás korában is lakott település volt. Annak ellenére, hogy a török uralom alatt csaknem teljesen elpusztult, a XVIII. század végén már újra benépesedett. Szarvas lakossága már a múlt század első felében harcba indult az önállóságért, az önkormányzatért. Az országban az elsők között — már 1845-ben — megkötötte földesurával a törökváltsági szerződést, s ezzel a földesúr helyi hatalma meggyengült. Ennek következménye lett az is, hogy a város most már megtehette az első lépést az önkormányzat felé és 1848-ban teljesen felszabadult a földesúri hatalom alól. Szarvas a szabadságharcban jelentős számú nemzetőrrel vett részt, mind a lovasnemzetőrök, mind a gyalogos nemzetőrök kiállításában az elsők között volt a megyében. Szarvas a munkásmozgalomból is kivette a részét. Az első nagyobb megmozdulás 1898-ban volt, amikor 1200 aratómunkás lépett sztrájkba. Ettől kezdve az aratósztrájkok és a munkamegtagadások napirenden voltak Szarvason. 1900-ban az ácsok és kőművesek, 1906-ban a tímárok, 1914-ben a vas- és fémmunkások alakítottak egyletet. A szarvasi dolgozók a Tanácsköztársaság idején is becsülettel helytálltak s a különböző frontokon több százan harcoltak a munkáshatalomért. A Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a szarvasi, veteránok közül 177 főt tüntettek ki Tanácsköztársaság Emlékéremmel. A Hor- thy-korszak idején illegális kommunista szervezet működött a községben, 1937-ben Hortbyék 17 szarvasi kommunistát fogtak perbe. E rövid történelmi visszapillantás is jól mutatja, hogy Szarvas lakossága — és ezért a legteljesebb elismerést érdemel — történelmi távlatban is mindig a haladó erőkkel tartott együtt. Szarvas története azt bizonyítja, hogy nemcsak az itteni lakosság, de bármely város vagy akár ország dolgozó népe is a maga javát, valódi felemelkedését csakis a társadalmi haladást képviselő erőktől várhatja és nyerheti el! . Szarvas várossá nyilvánításának a történelmi és politikai vonatkozások mellett gazdasági tekintetben is megértek a feltételei. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a döntése helyes és időszerű volt. A város lakossága csaknem ti- zenkilencezer fő s ennek döntő többsége belterületen él. A keresők negyven százaléka a mező- gazdaságban dolgozik, a többi pedig az iparban és egyéb területeken. Szarvas kiterjedt, fejlett helyi iparral, elsősorban szövetkezeti iparral rendelkezik. Békés megye szövetkezeti iparának már ma jelentős bázisa. A helyi ipari üzemekben dolgozók létszáma eléri a 2500 főt. Az ipari termelvények sokrétűségére mutat, hogy vas- és fémipari üzem, mezőgazdasági gép- és motorjavító, vasöntöde, faipari, ruhaipari, szőnyegszövő üzem, továbbá jéggyár és kenyérgyár biztosítja a lakosság ellátását. A szövetkezeti ipar üzemeltet egy korszerű autószervizt 24 részleggel. A ruházati ktsz csaknem kizárólag exportra termel. A háziipari szövetkezet, mely vegyes profilú és zömében csökkent munkaképességűeket foglalkoztat, főleg hazai igények kielégítését szolgálja. Jó eredményeket érnek el a helybeli mezőgazdasági üzemek is. Közülük első helyen említhetjük a Szarvasi Kísérleti Gazdaságot, amely 21 és fél ezer kataszt- rális hold összterületen, csaknem 17 900 hold szántón gazdálkodik. Tavaly kenyérgabonából több mint 3400 katasztrális holdon 18,1 mázsás átlagot értek el. Kukoricából 2740 katasztrális holdon 18,8 mázsa, évelő pillangósokból 2390 katasztrális holdon 22,2 mázsa volt a termésátlag. Népgazdasági szempontból igen jelentős az öntözéses legelőgazdálkodás legjobb módszereinek kialakítása érdekében folytatott munkásságuk. A gazdaság igen jelentős fajtafenntartó és vetőmagszaporító feladatot lát el. Itt folyik a nagyszénási lucerna tájfajta és a szarvasi barnacirok ter- (Folytatás a 2. oldalon.) ’»ooooooíJöooocjoooooGoooo^oooooaoooooooooooooof'ooci Szedik a káposztát a körösladányi Új Barázda Termelőszövetkezet melegágyi telepén. A 10 holdas káposztásból eddig 3 vagonnal szállított a tsz a békéscsabai MÉK Vállalatnak. Fotó: Esztergái}’ Elítéljük az amerikaiak példátlan gengsztertámadását Röpgyülések a kötöttárugyárban l
