Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

1*6<5. július 3. 2 Vasárnap (Folytatás az 1. oldalról.) mesztése, vetőmagszaporítás. Ezenkívül igen jelentős területen, több mint 930 holdon folyik a Bezosztaja—X vetőmag szaporítá­sa is. A gazdaság tavaly, a súlyos elemi csapások ellenére is nye­reséges volt. Szarvas területének egyharma dán termelőszövetkezetek gaz­dálkodnak. A szövetkezeti moz­galom kibontakozása még 1948 ban elkezdődött, akkor alakult meg a Dózsa és a Táncsics, majd 1951-ben a Bem Tsz. Szarvason jelenleg is ez a há rom termelőszövetkezet műkő öik. Közülük legjobban gazdái kodik a Táncsics, amelyik tavaly i kenyérgabonából 12,3, kukoricá­ból 14,7, cukorrépából pedig 157 mázsát termelt > kataszlrális hol dánként. Évről évre javul a Bem és Dó­zsa tsz-ek gazdálkodása is. An­nak ellenére, hogy területük elég jelentős része kötött, nehéz mun­kájú, szikesedesre hajlamos ta­laj, termelésük színvonala emel­kedik, s ezzel együtt fokozatosan nő a tagság részesedése is. Különösen jó eredményeket ért el a Bem Tsz a baromíinevelés- ben. 1965-ben 55 ezer baromfit értékesített. Gazdaságosan hasz­nálja ki 15 ezer férőhelyes csi­benevelőjét és jó eredményeket ért el a takarmányhasznosítás­ban is. Egy kiló hús előállításá­hoz 2,9 kg abrakot használt fel, az elhullás pedig csak 2 száza­lékos volt. Tisztelt Ünnepi Ülés! Szarvas több mint kétszáz­éves kulturális örökséget ápol. Tessedik Sámuel, Vajda Pé­ter, Benka Gyula, Kemény Gábor. Krecsmarik Endre, Chován Kálmán, dr. Chmelik János itt fejtették ki előre­mutató, gazdag kulturális, pe­dagógiai tevékenységüket. A nevelőiképzés több mint száz éves. A mezőgazdasági szakképzés pedig csaknem kétszázéves múltra tekinthet vissza. Jelenleg felsőfokú óvónőképző működik és igen kiterjedt mezőgazdasági szakoktatás folyik. Szarvas szakoktatási intézmé nyei és kutatóintézetei szociális ta mezőgazdaságunk továbbfej­lesztésének fontos pillérei. A mezőgazdasági szakoktatás hazánkban a XVIII. században kezdődött. Megelőzve a legfejlet­tebb nyugat-európai államokat, Szarvason nyílt meg 1780-ban Európa első — termelőmunkára nevelő — gyakorlati iskolája: Tessedik Sámuel Gyakorlati Gazdasági és Ipari Iskolája. Tes­sedik iskolájában a gyakorlati képzés, a termelőmunkára való előkészítés, tehát a gyakorlati oktatás állt a nevelés homlokte­rében ! A tudomány és a széles körű . gyakorlat igen fontos összekötő­je jelenleg is a mezőgazdasági felsőfokú technikum. Ez az ország egyetlen öntözéses növény- termesztési felsőfokú oktatási in tézménye. Itt képezik hazánk egész területére az öntözéses nö­vénytermesztési szakembereket. Rendkívül jelentős mezőgazda- sági kutatótevékenység folyik Szarvason az öntözési és Rizs- termesztési Kutató Intézetben. Az intézmény neve és híre ma már túlnőtt Szarvas, a megye, sőt az ország határain is. Fon­tos KGST-témákban — az öntözé­ses növénytermesztés agrotechni­kai és kultúrtechnikai kérdései­ben — nyolc ország tíz intézeté­nek koórdináló szervévé vált. Elsősorban az öntözéses kutatá­sok terén elért eredményeik je­lentősek. Kidolgozták a különbö­ző öntözési módok alkalmazási lehetőségét, kimunkálták a leg­fontosabb szántóföldi növények pontos öntözési technológiáját. Irodalmi munkásságukkal szá­mos, az intézetben rendezett be­Megyénk negyedik vámsának tanácsa tegnap tartotta meg alakuló ülését mutatóval, az intézet munkatár­saiból szervezett szaktanácsadá­si brigáddal közvetlenül a ter­melőüzemekben segítették kuta tási eredményeik gyakorlati elter­jesztését. A rizs nemesítésében folytatott munkájuk eredményességét az általak nemesített Kákái—203-as új rizsfajta jelzi. E fajta a növényi betegségekkel szem­ben mutatott ellenállóképes­sége, bő termese, viszony­lagos koraisága miatt rö­videsen nagyobb tért fog hódí­tani rizstermesztésünkben. A ri- zses vetésforgó kimunkálása, a rizs vegyszeres gyomirtásában folytatott kísérleti munkák, azok eredményei rizstermesztésünk ésszerűsítését segítik elő. A rizs­növény táplálkozásában folytatott kísérleteik világszerte elismertek. E kísérleteket a legkorszerűbb izotópos módszerekkel végzik. Az ENSZ nemzetközi szervezete; a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség e^ kísérletekről filmet ké­szített, eredményeit, megállapítá­sait pedig a fejlődő országok rizs­termesztésének elősegítésére vi­lágszerte népszerűsíti. Takarmánytermesztésünk fej­lesztésében végzett munkásságuk is elismerésre méltó. Az öntözé­ses takarmánytermesztés legjobb módszereinek, a korszerű öntözé­ses legelőgazdálkodás technoló­giájának kimunkálása, az ennek során elért eredmények ma már a legjobb gazdaságok mindenna­pos gyakorlatában realizálódnak. Fontos feladatot teljesített az in­tézet azzal, hogy e vidék lucerna tájfajtáit rendszerezte, közülük a legjobbakat kiválasztotta, tovább­nemesítette és fajtafenntartásu­kat elvégzi. E nemesítő mun­ka nagy jelentőségű, annál is in­kább, mert — mint közismert —; az utóbbi években üzemeinkben a lucernamag-termesztés vissza­esett országszerte, de visszaesett annak hazájában is, itt Békés me­gyében. És ezen a tudomány se­gítségével, főleg azonban az ag­rotechnika megjavításával változ­tatni kell. A lucerna mellett még 18 takarmánynövényfajtát (hib­rid kukorica, cirok, here, fűfélék) nemesítettek és jelenleg is fenn­tartanak az ÖRKI-ben. E munka eredményei arra köteleznek, hogy az intézet munkatársai minél gyorsabban bőven termő, az itteni tájfajták hasznos jó tulajdonsá­gaival rendelkező új fajtákkal, mindenekelőtt új lucerna fajtával segítsék takarmányozási problé­máink megoldását! Szarvason működik a Kisállat­tenyésztési Kutató Intézet Halte­nyésztési Osztálya. Kutatói a tó­gazdasági haltenyésztés fejleszté­séhez számos eredménnyel járul­dítjuk, s ezzel elérjük, hogy a szocialista ipar termelése öt év alatt 32—36 százalékkal emelke­dik. A mezőgazdaságra a beruhá zások mintegy 16—18 százalékát fordítjuk s ennek eredményeként a termelés 13—15 százalékos nö­vekedését tervezzük. Azzal számolunk, hogy a tervidőszakban lényegesen javulni fog a termelés haté­konysága, s ennek eredmé­nyeként a nemzeti jövedelem 19—21, a fogyasztási alap pe­dig 18—20 százalékkal nö­vekszik. Szociális, kulturális létesítményekre, lakásépítés­re kb. 47 milliárdot fordí­tunk, vagyis nagyobb össze­get, mint a második ötéves tervben. Tovább folytatjuk a 15 éves lakásépítési programot, amelynek keretében 1970-ig 300 ezer lakás építését tervezzük. Ebből 100 ezer állami erőből épül. A mintegy 2Ö0 ezer magánerőből építendő lakáshoz az állam öt év alatt 10 milliárd forint hosszú le­járatú hitellel, típustervekkel se­gíti a lakosságot. Ezen belül előnyben kívánjuk részesíteni a társasházépítést. Kormányunk jelentős figyelmet és számottev'ő anyagi eszközöket fordít városaink fejlesztésére. Mi­előtt azonban erről részletesebben szóJnék, engedjék meg az elvtársak hogy kitérjek arra a barbár pusz­tításra. amit az amerikai haderő folytat a testvéri Vietnamban. Mi varosokat avatunk és építünk, az amerikai imperialisták pedig városokat, falvakat pusztítanak és égetnek fel Délkelet-Ázsiában A napokban megdöbbentő hír járta be a világot: az Egyesült Államok légiereje szerdán bom­bázta Hanoi és Haiphong elővá­rosait. Ezt csak egyféleképpen le­het értékelni. Az amerikai kor­mányférfiak, miközben szemfor­gató módon a békéről és tárgya­lásokról szónokolnak, fokozzák az agressziót, kiterjesztik a határa­iktól sok ezer kilométerre folyó véres háborút a Vietnami De­mokratikus Köztársaság főváro­sára is. A Johnson-kormányzat ezzel igyekszik megszilárdítani az Ingatag saigoni bábkormányt. Szerencsére ma már a háború és a béke sorsa nem függ kizáró­lag az imperialistáktól. A világ erőviszonyai az utóbbi évtizedek­ben gyökeresen megváltoztak. Ma már a társadalmi haladás és a béke oldalán van a nagyobb erő. A militaristák és a revanspöliti- kusok bűnös tervei hatalmas fal­ba ütköznek: a Szovjetunió, az egész szocialista tábor erejébe, a békét akaró milliók erejébe! Szerte a világon nagy felhábo­tak hozzá. Kidolgozták a halasta- rodás fogadta az újabb gaztettet: vi takarmányozás új, korszerű módszereit. Munkájuk eredmé­nye a granulált haltáp is, amely­nek felhasználása széles körben terjed. A halastavak kombinált hasznosítása keretében kimunkál­ták a halastavi pecsenyekacsa nevelés módszerét, amely' szerte az országiban elterjedt. Kedves színfoltja Szarvasnak az európai hírű arborétum és botanikus kert, a „Pepi kert", melynek máris jelentős bel- és külföldi idegenforgalma van. Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! Szarvas Várossá nyilvánítása időben egybeesik harmadik öt­éves tervünk törvényerőre emelé­sével. Engedjék meg, hogy rövi­den kitérjek az ötéves terv né­hány vonatkozására is. A harmadik ötéves tervtörvény — amelyet egy héttel ezelőtt fo­gadott el az országgyűlés — igen jelentős iparfejlesztést irányoz Hanoi és Haiphong bombázásának hírét. Népünk, a békeszerető mil­liókkal összefogva, nemcsak együttérez a hős vietnarhi néppel de teljes erejével támogatja is a szabadságért és függetlenségért vívott hősi harcában Eddig is minden tőlünk telhető anyagi és' erkölcsi segítséget meg­adtunk vietnami testvéreinknek. A fokozódó agresszió arra köte lez bennünket, hogy kormányunk — a magyar nép akaratát teljesít­ve — még határozottabban támo­gassa a vietnami .nép igazságos harcát. Az amerikai imperializmus el­érhet átmeneti sikereket, de nem győzhet ebben a háborúban. A nemzeti függetlenségi harcok győzelme törvényszerű. Kormá­nyunk és népünk mélyen meg van győződve arról, hogy a tör­ténelem kerekét az imperialisták semmilyen mesterkedése és gaz­„ . ­............»,»1 <.itv.obPl (\CUCPC cs gd e lő. A beruházások csaknem fe-1 tette sem fordíthatja visszafelé, lét az iparra és építőiparra for- J A vietnami nép és az emberi­ség érdekei természetesen azt kí­vánják, hogy az amerikai agresz szió mielőbb véget érjen. Ezért támogatjuk a vietnami népnek és vezetőinek politikai követelé­seit: a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négy, a Dél-Vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front vezetőségének öt pontját. A lehetőség ezekben adva van : a háború befejezéséhez, a tárgyalásokhoz. Ehhez azonban mindenekelőtt abba kell hagyni Észak-Vietnam bombázását, városainak, fal­vainak pusztítását. Kedr>es Elvtársak! Visszatérve a békés építőmun­ka kérdéseire, szeretnék kissé részletesebben szólni még város- fejlesztési politikánkról. Szocialista építésünknek egyik fontos követelménye, hogy dol­gozó népünk lakóhelye, munka­helye, azok környezete megfelel­jen a korszerű funkcionális, esz-, tétikai és gazdasági követelmé­nyeknek. Városainkban a második ötéves terv időszakában megháromszo­rozódott a közműves ivóvízzel el­látott lakosok száma. Kétszeresé­re növekedett a csatornahálózat, több ezer kilométer út és járda épült. Településfejlesztési poltikánk- ban a falvak fejlesztése mellett a harmadik ötéves tervben is ki­emelkedik a városhálózat és a városfejlesztés. A városhálózatra építve tudjuk hatékonyan fejlesz­teni iparunkat, a városok jó tér­beli elhelyezkedése biztosítja or­szágunk egész területén az egyen­letes ellátást kulturális, egészség- ügyi, kommunális, kereskedelmi, igazgatási és más intézménnyel. A már említett jelentős lakás­építéssel egyidóben tovább foly­tatjuk a városok közművesítését. Célkitűzéseink megvalósítása eredményeként 1970-ben már a lakosság mintegy fele vízvezeték­kel ellátott, 27—29 százaléka pe­dig csatornázott területen fog lakni. A jó várospolitikai' munkának természetesen nemcsak anyagi feltételei vannak. A város poli­tikai és állami vezetőinek úgy kell dolgozniuk, hogy a város la­kóiban kialakuljon a jó közössé­gi szellem, az egészséges lokál­patriotizmus, a városhoz tartozás érzése. Mindez úgy érhető el, ha a város vezetői a feladatok meg­szervezésében. a munka végre­hajtásában szorosan együttmű­ködnek a lakossággal, kikérik vé­leményüket, hallgatnak tanácsa­ikra, ha. bevonják az embereket a város fejlődéséért, a város társa­dalmának jobb életéért végzendő munkába. Tanácsaink — egyre jobban összeforrva a lakossággal — egyre hozzáértőbben válnak az ilyen alkotó küzdelem kibonta- koztatóivá, vezetőivé! Ismeretes önök előtt, hogy gaz­dasági életünk irányításában je­lentős reformokat "kívánunk beve­zetni. Engedjék meg a tisztelt Elvtársak, hogy röviden ezekről is szóljak, mert a mechanizmusre­form megvalósításával jelentős változások következnek be a ta­nácsok munkájában is. A gazdasági irányítás re­formjának a célja az, hogy megjavítsuk a vezetést társa­dalmi és gazdasági életünk minden szintjén a kormány­tól egész a vállalatokig, a központi szervektől a helyi városi és községi szervekig. A reform leglényegesebb voná­sa, hogy a népgazdasági tervek alapján történő központi szabályo­zás fő módszere a jövőben nem a kötelező tervlebontás, hanem az árumechanizmusok, köztük a jö­vedelemkategóriák termelést ösz­tönző felhasználása lesz. Vannak, akik kételyeket vetnek fel ezzel a változással kapcsolatban. El­mondhatjuk, hogy a mezőgazda­ságban már régebb idő óta na­gyobb szerepet adtunk a gazdasági ösztönzőknek s intézkedéseink kedvező eredményekre vezettek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel nem gyengült, hanem erősödött a szocialista termelés. Ezért nevetségesek a nyugati saj­tókommentárok is, amikor min­denféle „liberalizálásról’’ tecseS; ve, a kapitalizmus felé közelítő lépésnek állítják be irányításunk hatásfokának fokozására tett lépé­seinket. Pártunk Központi Bizottsága és a kormány a mechanizmus- reform megvalósításában, kü­lönösen a szocialista demok­ratizmus kiszélesítésében fon­tos szerepet szán a tanácsok­nak. De a lakosság részéről is jelent­kezik az az igény, hop a taná­csok legyenek élenjárók a társa­dalmi és gazdasági élet különbö­ző problémáinak a megoldásában. Ez az igény jogos. Éppen ezért, hogy egész gazdasági irányító rendszerünkben jelentős refor­mokat vezetünk, be, a tanácsok gazdasági és egyéb munkájában is jelentős változásokat terve­zünk. A hosszú évek során felgyü­lemlett merev, bürokratikus megkötöttségek, korlátozások fel­oldása nélkül — megállapításunk szerint — a tanácsok munkája nem fejleszthető. E változtatáso­kat a kormány úgy kívánja meg­valósítani, hogy növeli a taná­csok gazdasági önállóságát, s a különböző szintű tanácsok közül jelentősen bővítjük a városi, köz­ségi tanácsok hatáskörét. Ezzel közelebb visszük az ügyek inté­zését, a gazdálkodást a lakosság­hoz! A közvetlen érdemi munka le­hetőségét meghatározó eszközö­ket — az anyagi eszközöket is be­leértve — biztosítani kívánjuk a tanácsok számára. Az elmúlt évek tapasztalatain okulva azonban vi­gyázni fogunk, hogy a felsőbb szervektől leadott hatáskörök ne rekedjenek meg a megyei tanácsok­nál, hanem a már előbb említett módon megfelelő helyre kerülje­nek. Kedves Elvtársak! Az elnyert városi státusz új lehetőségeket nyit meg a vá­rosi tanács, a lakosság szá­mára fejlődésük útján. A ge­nerációkon keresztül folyta­tott küzdelem eredménnyel zárult. A várossá szervezéssel Szarvas előtt megnyíltak a továbbfejlődés lehetőségei. S ez egyben azt is jelenti, hogy az igényeket és a problémá­kat az eddigieknél még jobb, még magasabb szintű mun­kával kell megoldani. Az új városi tanács szíves' fi­gyelmébe ajánlom, hogy munká­jú során tegyen erőfeszítéseket az egész lakosságot érintő vízel­látás bővítésére, a csatornázás kiépítésére. Nem megfelelő az utak állapota, javításra szorul a szolgáltatás, jelentős erőket kell összpontosítani, hogy azok a vá­rosi élet igényeit kielégítsék. Nagy gonddal kell ösztönözni és segíteni a magánlakóházépítést, hogy mielőbb városhoz méltóan megoldhatók legyenek a lakás­gondok, épüljön és szépüljön leg­fiatalabb városunk! Ehhez a munkához kívánok mindannyiuknak\— a város min­den lakosának és vezetőjének jó erőt, egészséget! Szívből kívá­nom, koronázza siker fáradozá­saikat, érjenek el minél több eredményt városuk fejlesztésé­ben, felvirágoztatásában! — fe­jezte be beszédét Fehér Lajos elvtárs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents