Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-15 / 166. szám

1M«. Július 15. 4 fentek Gyula Város Tanácsa V. B. Építési és Közlekedési Osztálya helyettesítésire keres egy fő vízműépítésd technikust, valamint állandó munkakörbe egy f6 közgazdasági technikumi oklevéllel rendeüfoeaő és gépelni tudó személyt. Érdeklődni lébet az építési és közüékedési osztály vezető főmérnökénél. Mindkét állás azonnal betölthető. 82455 Együtt a széllel A kombájnszérűn cséplőgép. Mögötte pöfög egy Holier. A csép­lőgép oldalánál, a tér meny felhor- dó mellett egy rögtönzött állvány. Berki Pálné áll rajta. Mátrai Pé- temé az ő kezébe adja a búzába merített vödröt, hogy annak tar­talmát a cséplőgép rostájára önt­se Egy vödör búza 10—15 kiló. Ez attól függ. meddig merítik a garmadába. A gabonatisztításnak Pusztaföldváron ez. a folyamata. Itt még nem gépesítették ezt a munkát, a vödrözés az asszonyok dolga, ök hajladoznak reggeltől estig, mint szélben a nád Az ő derekuik, karjuk fárad. Nyolcórás műszakonként — váltva — 350— 400 mázsa búzát vedreznek a csép­lőgépbe. Meleg van. Aratásra iga­zán jó idő. Az asszonyok homlo­kán gyöngyként csillannak az iz- zadságcseppek, ahogyan a nap beragyogja arcukat. Merítik a vödröt, majd továbbadják s a cséplőgép magosztályozójából zsákba, mázsára. íérfivállakra. majd vontatóra kerül a jövő éVi kenyérnekvaló. A cséplőgép melletti munka mindig a nehéz kenyérkereseti le­hetőségek közé tartozott. Most is az. Bár a kombájn a munka java részét elvégzi, a magot azonban tisztítani kell. Horvath Pál, a pusztaföldvári Lenin Tsz elnöke okos munkaszervezéssel könnyí­tett a szérűre beosztottiak elfog­laltságán. A mag tiszti tűst két mű­szakban szervezte meg. Az egyik csoport hajnali négytől délii 12 óráig, a másik pedig a váltástól este 8 óráig tart műszakot. Nyolc­órainak, s annyi magot takaríta­nak 'ki, mint máshol külön-külön fedállított két cséplőgéppel. Az asszonyok itt igencsak ki tesznek magukért. Nyolc ólán át néhány perces szünettel — amíg a műszakon belüli váltás vödrözlk — a másik pár pihen. A pihenő addig tart. amíg a cséplő­gép melletti mázsám, melyet Dó- mi nkó Emília őriz, nem kerül tíz teli zsák. Azután váltás. A pihenőiben levő .asszonyok felállnak a telt zsákok tetejére. Karjukat széttárják, akár a ma­dárra szárnyát- Szemben állnak a széllel s amíg a pihenő tart, va­lamelyest lehűlnek. Berkiné meg KfSitrainé lenge ruháját vitorla- kesBt dagasztja a szél, Szűcs Jó- , zsetné meg Győri Edit pedig vál- ktozattemiwi mmial eteti a cséplőgé­jktozat fjpét. januártól — három kövér disz­nót vágott. A legutóbbit egy hó­napja. Az asszony is meg a férj is jól keres. Legutóbb a negyed­évi tejprémiummal együtt 2700 forintot vittek haza előleg cí­mén. Vódi'özötársa Mátrámé. Férje raktáros az Orosházi Gép­javító Állomáson. Ő pedig tsz- ga/.da immár negyedik hónapja. Egyáltalán nem bánta meg, hogy szövetkezetbe lépett. Ezt azzal magyarázza, hogy a 16 éves lá­nyát is a szövetkezel foglalkoz­tatja. Letelt a pihenő. Stfűcs Jó- zsefné átadja helyét Berkinének, Győri Edit pedig Mátrainénak és a cséplőgépbe megállás nélkül vödrözik a magot. Szűesné megtörtnek látszik. A fia miatt. A gyerek lakalosszak- mat tamil, s egy vaeeziilártk bete- vágódott a szemébe. Most is ben­ne van. Megműtenék, de a szem­golyót nem lehet felnyitni. Mi le­gyen a fiúval: maradjon-e to­vábbra is ipari tanulónak vagy pedig jöjjön haza a faluba? Ez foglalkoztatja őt is, férjét is. Erről beszélgetünk. Azután a kö­vetkezőket summázzuk. A gyerek tanuljon tovább, tegyen vizsgát a lakatosságból, ha eljön az ideje. Ezután vitába kerekedünk. A té­mát Győri Edit rövid életútja ad­állapotbun vannak, ha az időjá­rás engedi, augusztus első napjai­ra befejezik az aratást. A kombajnosok — Vízi Lajos és Darida Ferenc — már nem ennyire optimisták. Szerintük a javítóbrigád frissebb is lehetne. Hétfőn egy kis hiba miatt az SZK is és a B—62-es kombájn is állt. — Tavaly meg azelőtt ennyi hibával három napig is vesztegelt a gép — kontráz az elnök —, most pedig 4—5 óra alatt azért csak elhárítják a bajt. — Ezt igen meggyőzően mondotta. Ha ez így van, akkor ez nagyon nagy ered­mény! A szalma lehúzása és a tarló hántása viszont nemigen halad Pusztaföldváron. — Nincs traktorunk! A ter­vezett DT-t még mindig nem -kaptuk meg. Egy ilyen gépünk van, ez is az olajosok által össze­taposott földel szántja. A hét má­sodik felében azonban rákapcso­lunk a szántásra — említette a főagronómus —, mert jövőre őszi árpából is meg búzából is legalább olyan termést szeret­nénk elérni, mint az idén; 18—20 mázsát holdanként! A bizakodás, a jókedv Föld­váron is élteti az embereket. Mos­tanában jól mennek a dolgok a Lenin Tsz-ben. Valószínű, az ja. Neki a mezőgazdasági tech-emberek itt is ráeszméltek arra ’>®eíi®:nlé'36 kedélyű. A napi nemigen, fog rajta ki. Fia- enős parasztasszony. A férje -iá -tsz-ben van. Tehenész, ő fői élnek. Több éven át férje dolgozott az iparban. a tanácsnál, valamelyik vállalatinál, most meg a tsz-ben. Akkor 1300—1400 fo­rintot keresett. Nehezen tartotta él egyik fizetéstől a másikig ötöd- magát. Ennyien vannak. Azután beleuntak a kölcsönkéregetésbe, elhatározták, belépnek a Lenin Tsz-be. Jóakaróik azt mondták, ha odamentek, felkopik az álla­tok. Ez a család az idén — nikumban iskolapadot biztositól t.ak. Kimaradt az első év után. Maga sem tudja, hogy miért. Ta­lán kereskedő akar lenni. De hát akkor miért ment technikumba? Szülői ráhatás, az iskola közel­sége, a barátnő szava? Nem ad ekekre választ. Azzal, hogy ott­hagyta a technikumot, nemcsak őt, hanem a családját és így a fa­lut is károsodás érte. — Tsz-tag leszel! — szólal meg valaki. — Jól élünk! Mi bajunk lehet — nevetnek. — Nyolc óra itt is, ott is! Szabad levegőn jobban bírod a munkát mint az üzem­ben, azután meg a tsz-ben többet keresel, mint a városban! Győri Edit még nem döntött. Neki szimpatikusabb a tanulásnál az egy munkaegységre tervezett 40 forintos jövedelem megszer­zése, különösebb szakéi-telem nél­kül. De vajon néhány év múl­va csak a nyolc általános ele­gendő lesz-e a szövetkezeti gaz­dának? Nem valószínű. A speciá­lis gépek, eszközök, felszerelések, vegyszerek kezelései, az új. a va­lóban nagyüzemi termelési el­járásokat itt, Földváron is alkal­mazni kell. ahhoz, hogy a jelen­leginél jobban élhessenek. Tanu­lás nélkül pedig az ilyesmi nem megy. Befelhősödötl. Egy Moszkvics a kombájn­szérűre tart. C-s rendszá­mú. Maszek. Az elnök. Horváth Pál jön meg Szász Lajos, a fő­agronómus. A faluból úgy lát­ták. hogy a tsz • 2-es üzemegysé­ge felett esik az eső. Kocsiba ül­tek, hogy megnézzék, letakar­ták-e a terményt? Ekkorra a zsák rengeteget meg a gabona gai - rnadát már nylon ponyva védte ai nyári záportól. Az elnök arról beszél, hogy jól halad az aratás A gépek igen jó hogy a szövetkezet mennyire ő érdeküket szolgálja. Itups-i Károly Mikor lesz valóság? Nem tudom hányszor és mi­lyen alkalmakkor adtunk hírt arról, hogy a közeljövőben el­készül Orosháza város rendezé­st terve. Az elmúlt napokban találkoz­tam a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezető­jével, aki a kérdésre válaszol­va így szólt: — Üjabb fejlemények van­nak... Megtudtam, hogy a korábban megrendelt városrendezési terv, amely Budapesten a VÁTERV- nel készülne, még a programjá­ban sem került elfogadásra. Az történt ugyanis, hogy Oroshá­zához hasonlóan, az országban több 25—30 ezres lélekszámú város van. Most olyan tervet szeretnének készíteni. amely iránymutató lenne a többi ha­sonló város számára is. Ami eb­ben öröm, az nyilván a terve­zés mindenre kiterjedő gondos­sága és részletessége, ami bánat, batáridejének későbbre tolódá­sa. Nem is volna semmi baj Oros­i házán, ha nem tapasztalnák azt. hogy egy-egy tervezés hosszú ideig húzódik el. Ezelőtt három évvel a MÉLYÉP Tervező In­tézettől a város vízhálózatának tervét rendelték meg. Az oros­háziak tudják, hogy ma mennyit bosszankodnak a víz miatt, hi­szen a régi, elöregedett vízveze­ték már nem tudja kiszolgálni a megnövekedett igényeket, és ez a 12 milliós beruházás, ame­lyet jövőre szeretnének megva­lósítani. hoz majd megoldást. Mégis a három éve történt megrendelés óta a tervről semmi hír. Így most »2 orosháziak mit tehetnek? Várakoznak. Ebben a helyzetben némi vigaszt csak az nyújt, hogy egy másik tervező vállalat, amely a szennyvízcsa­torna-hálózat építésének tervét vállalta el, már értesítette a vá­ros vezetőit: augusztusban Oros­házán lesz a teljes tervdoku­mentáció. Sok esetben a tervezés el­húzódásának oka lehet a Buda­pest és az Orosháza közötti tá­volság is. Nehezebben érthető azonban meg, hogy például a Békés megyei Vízmű Vállalat egy-egy, a város érdekét szolgáló, szinte jelentéktelennek mondha­tó ügyben is miért húzza az időt. Nemrégiben a városi vezetők biztosították volna, hogy a Gáz­tröszt két kutat fúr meg részük­re. A vízmű vállalatnak örülnie kellelt volna; rájuk csupán az a feladat várt, hogy a bekötés mun­kálatait végezzék el. Különböző kifogásokkal azonban késleltet­ték az új víznyerési lehetőség megteremtését, akadályozták a lakosság jó ivóvízzel történő el­látását. Ilyen esetekben joggal bosszankodnak a helyi vezetők, de joggal bosszankodik a lakos­ság is, amely tanácsüléseken, tanácstagi beszámolókon épp eleget hall a tervekről, s joggal kérdi meg: vajon mikor lesz ezekből valóság? <—ezi.) Naponta 500 mázsa tisztított mag A Gyulai Állami Gazdaság ha­tárában jó ütemben halad az ara­tás. Az összes gabonát kombájn­nal aratjuk, takarítják be. Az őszi árpa kombájnolása itt is, mint máshol, befejeződött. A nyers ter­ményt kocsik szállították az igen jól felszerelt kombájnszérűre. ahol a magot tisztították. A gaz­daság dolgozói nagy hozzáértés­sel kezelik a szovjet gyártmányú tisztítógépet. Volt olyan nap. hogy 300 mázsánál is több magot tisz­títottak, készítettek elő raktáro­zásra. Üt -, « Forgatással szárítják az őszi árpát. Földi Vince brigádja magtisztítás közben. Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents