Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

L96f. július 14. \ 5 Csütörtök Séta az új úton Sokszor bírálta lapunk a múltban a békéscsabai Kazinczy utcai áldatlan állapotokat. Az uj út azóta már elkészült. Képün­kön a kis „madzagosok" száraz lábbal sétálhatnak a verőfé­nyes, vadonatúj úton. Fotó: Demonv Harmincnégy fiatalt avattak mesterré A földművesszövetkezeti hálózatban még mindig holtponton van a mozgalom Kedves ünnepség színhelye volt a napokban a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülésterme. A KPVDSZ megyei bizottságá­nak vezetői olyan fiatal szakmun­kásokat köszöntöttek, akik dere­kasan helytálltak a ..Szakma Ifjú Mestere" mozgalomban. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Hajdú Antal elvtárs, az SZMT titkára, Pusztai Pál elvtárs, a me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lyának munkatársa. Megjelent az ifjú mesterek avató ünnepségén az állatni kereskedelem számos vezetője is. A megnyitó után Rákóczi Fe­renc elvtárs, a KPVDSZ megyei titkára tartotta meg referátu­mát. Bevezetőként arról szólt, hogy az ifjúság szakmai szeretet­i-e való nevelésénél előtérbe kell Távoli munkahelyen Opauvszki ■ Györggyel, a DÁV békéscsabai üzletigazgatóságának szerelési osztályvezetőjével Oros­háza és Nagymágocs határában keressük Balázs János távveze­téképítő kétszeres szocialista bri­gádját. Már messziről megpillant­juk, egy hatalmas kukoricatáblán. A daruskocsi magasba nyúló kar­ja az áruló jel. Hamar oda is érünk. Most egy portáloszlop felállítása van so­ron, akörül sürögnek, forognak az emberek. A gödröt, amelybe majd beleállilják. már kiásták. Nincs másfél méter sem, de félig fel­szökött benne a talajvíz. Bosz- szankodnak is emiatt, mert oml'k a föld. újra és újra lapátolni kell. De mi mást lehet tenni? A munka minőségének meghatározója, hogy a vezetéktartó betonoszlopok pon­tosan, sorban álljanak. Ennek a brigádnak pedig leginkább em­lítésre méltó erénye, hogy nem kerül ki selejt a keze alól. Ez a kötelességünk — Nincs sem építésvezető, sem művezető, aki ellenőrizné a mun­kájukat, de felesleges is lenne. A brigád megkapja a feladatot és úgy hajtja végre, ahogy kell. Opauvszki György elismerő szavait Balázs János, a brigádve­zető is hallja és egyszerűen csak ennyit fűz hozzá: — Ez a kötelességünk. Máskü­lönben miért kapnánk fizetést? Kemény munkához szokott, szűkszavú ember, akinek azon­ban megvan mindenről a maga .véleménye. 1949-ben került a DÁV-hoz segédmunkásként. Azóta letette a villanyszerelői szakmunkásvizsgát, most pedig 52 éves fejjel villamos-gépkezelői tanfolyamra jár. Aki nem képezi magát, lemarad, ő pedig nem akar azokhoz tartozni. Nehéz lehet az állandó vándor­lás közben tanulni. Meg is kér­dezem : — Mikor van rá ideje? — ötnapos munkahetei tartunk, szombaton reggel 8-tól délután 2-ig iskolapadban ülök... Helye­sebben ülünk többen is. Tízen va­gyunk a brigádban, hatan járunk továbbképzésre. Azt is megtudhatjuk, hogy elég régen verődött össze a brigád, van annak már tizenegynéhány éve. Mindnyáján faluról (lökéit Dobozról) kerültek a DÁV-hoz, itt lettek szakmunkások. Mehet­tek volna máshová is, de vala­milyen kerítéssel elhatárolt üzem­mel nehezen tudtak volna meg­barátkozni. A szabad levegőre vágytak, olyan körülmények kö­zé, ahol kevesebb a megkötöttség. Igaz, a hétből öt napot hazulról távol töltenek, de még így is ked­vezőbbnek tartják a helyzetüket. A Balázs-brigád építette Amióta a faluvülamositás tart, aligha található olyan község a megyében, ahová ne jutottak vol­na el. Nyomukban kigyulladt a fény, a rádión, tv-n keresztül mindennapossá vált a szórakozási, művelődési lehetőség és a villa­mos energia alkalmazásával köny- nyebb lett a munka. Vajon íjneg- örökítették-e valahol is, hogy a vezetéket a Balázs-brigád építet­te meg? Nem tudjuk, de az bizonyos, hogy ma már nem veszekednek a tsz-gazdák, amikor ők munka közben letapossák a földet. Meg­barátkoztak a villannyal, ami csak vezetéken juthat el hozzá­juk. Ebédszünetet tartanak. Min­denki elhelyezkedik a földön, elő­kerül a táskákból az ennivaló. Legtöbben kenyeret, szalonnát fa­latoznak hagymával, zöldpapriká­val. Ilyenkor így szoktak, este pedig a szálláson főznek valamit. Nem panaszkodnak, sem emi­att, sem másért. — Csak 10 évet kell kibírni, aztán már nem hagyja itt ezt a mun­kát az ember — jegyzi meg tré­fásan Megyeri Kálmán, aki a leg­régibbek közül való és még íőly- tatja: — Persze csak az marad meg, aki alkalmazkodni tud a törzsgárdához. — Mi a követeimén}'? Erre a kérdésre többen próbál­nak választ adni. Lényegében ar­ról van szó, hogy nem szeretnek senkit nógatni. Volt olyan, aki sietett, az sem maradt. A minő­ség rovására nem lehet dolgozni. Ki kellett érdemelni Ez a lényeg dióhéjban. Sarkad! Gábor megértette és másfél eve itt van. Azelőtt bányász volt Oroszlányban, onnan jött haza. Szorgalmas, derék ember. Ö az egyetlen 10 évnél fiatalabb bri­gádtag. A vállalatról csak annyit mon­danak, hogy — ha távol is van­nak hazulról — mindig érzik a vezetők törődését. — Nálunk csak egyszer kell szólni, ha valami gondunk, ba­junk van, biztos, hogy elintézik — erősíti meg a többiek \ élemé- nyét Kincses Ádám. Ezt is ki kellett érdemelni, mint ahogy a Népköztársasági Érdemrend bronz íokozatát, ame­lyet nemrég tűztek Balázs János mellére. Erre egy kicsit mindnyájan büszkék. Pásztor Béla helyezni a tudatformálást, amely a szakszervezeteknek, a gazdasá­gi vezetésnek és a KlSZ-szerveze- teikinelk együttes feladata. A továb­biakban beszélt a felnőtt szakok­tatás széles körű továbbfejlesz­téséről, az ifjúság körében pedig a tanulóversenyek szorgalmazá­sáról. A továbbiakban elmondotta Rákóczi elvtárs, hogy az állami kereskedelemben ma már a dol­gozók 92 százaléka szakképzett. A „Szakma Ifjú Mestere” mozga­lom a KPVDSZ-hez tartozó szak­mákon belül 1961-ben kezdte bontogatni szárnyait. A földmű­vesszövetkezeteknél azonban nem hódított teret ma sem ez a mozga­lom. A KPVDSZ megyei bizottsá­gának kezdeményezése ellenére sem sikerült a földművesszövet­kezeti hálózatban ezt a mozgal­mat a holtpontról kimozdítani, míg az állami kereskedelemben a most befejezett oktatási évben is 46 fiatal közül 34-en eredménye­sen tettek vizsgát, s a 34 hallga­tó közül hatan elnyerték az Ifjú Mester aranyjelvényét. Tizenegy fiatalnak ezüst-, nyolcnak pedig bronzjelvényt adott át a KPVDSZ titkára, kilenc ifjú szakmunkás pedig dicsérő oklevelet kapott. Rákóczi elvtárs beszédét köve­tően Purcsi János elvtárs, a Bé­kés megyei Vendéglátó ipán Vál­lalat igazgatója kért szót. Elöljá­róban a fiatalok érettségéről be­szélt, , amely a mozgalom áltál meghatározott magasabb szakmai követelmények teljesítésére is al­kalmassá teszi okot. Példaként említette az orosházi cukrászda fiataljait, akik valamennyien el­nyerték a „Szakma Ifjú Mestere ’ címet. Tevékenységükkel, szak­mai hozzáértésükkel kivívták a gazdasági vezetők és a fogyasztók elismerését. A Békés megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Engelhardt Ferenc elvtárs felszólalásában szakká- derutánpótlási forrásnak nevezte e mozgalmat. Mint mondotta, az utóbbi három évben 30 fiatal sze­rezte meg vállalatuknál a „Szakma Ifjú Mesteré’ címet. Ebből azóta tizennégyen már boltvezető vagy boltvezetóhelyet- tesi beosztásba kerültek. Ez azt bizonyítja, hogy a mozgalomban való részvétel növeli a fiatalom szakmai tudását, s alkalmassá te­szi őket magasabb beosztásra s Szóvá tették azonban többen azt is, hogy számos helyen nem tesz­nek különbséget a mozgalomban az arany-, ezüst- és bronzjelvényt nyert fiatal szakmunkások bére­zését illetően. Ez pedig nem ösz­tönző a magasabb követelményre, az aranyjelvény megszerzésére. Negatív jelenség az is, hogy a konzultációk rendszertelenek Fontos továbbá, hogy a KISZ. a gazdasági és a szakszervezeti ve­zetők év közben foglalkozzanak a mozgalomba bekapcsolódott fiat a lókkal. Az állami vállalatok képviselői szóvá tették, hogy a négy város ban rendszeresen megtartásra ke rülő konzultációkon a környékbe­li földművesszövetkezeti fiatalo­kat örömmel fogadnák, mint a „Szakma Ifjú Mestere” mozgalom résztvevőit. Most már csak a föld­művesszövetkezetek gazdasági ve­zetőin, a KISZ-szervezeteken és a szakszervezeti tisztségviselő­kön a sor, hogy a lehetőségeket kihasználva szervezzék saját bei keikben e mozgalmat. Back Gyula Feladat: az egységes szocialista kultúra megteremtése — Ütést tartott a TIT megyei szervezetének elnöksége — Tegnap, július 13-án délelőtt 9 órai kezdettel elnökségi ülést tar­tott a TIT Békés megyei Szerve­zete. Az ülésen megjelentek a megye párt- és állami szerveinek képv'iselői, valamint a TIT húsz szakosztályának vezetője. Dr. Ker­tész Márton elvtárs, a TIT me­gyei szervezete elnökének meg­nyitó szavai után dr Krupa And­rás megyei titkár tartott beszá­molót, amelyben az 1965—66-os ismeretterjesztési évad munkáját elemezte. Ezt követően megjelöl­te azokat a feladatokat, amelyeket az 1966—67-es idényben kell vé­geznie a tudományos ismeretter­jesztésnek. A többi között szólt arról, hogy a legfontosabb az egységes szocialista kultúra alap­jainak megteremtése, a szocialis­ta világnézet kialakításáért foly­tatott ismeretterjesztés, valamint a gazdasági feladatok segítése kü­lönféle szaktanfolyamok létreho­zásával. — A tudományos ismeretter­jesztőknek elsősorban a munkás- és a paraszti osztályokhoz kell eljutniuk. Törekedniük kell arra TETŐFEDÉSRE ALKALMAS NÁDAT KERESÜNK MEGVÉTELRE. AJÁNLATOKAT LENIN MG TERMELŐSZÖVETKEZET NAGYSZÉNÁS CÍMRE KÉRÜNK. 74114 is, hogy az aktuális gazdasági, közgazdasági és politikai esemé­nyekről megfelelő tudományos tá­jékoztatást adjanak az érdeklő­dőknek. Így — hangsúlyozta — a harmadik ötéves terv, az SZKP XXIII. kongresszusa, az MSZMP IX. kongresszusa kell, hogy az ismeretterjesztés homlokterébe kerüljön. Feladata a TIT-nek az is, hogy folyamatosán fejlessze szervezett életét. A titkári beszámoló után a szakosztályvezetők és a meghí­vott vendégek hozzászólásai kö­vetkeztek. Tégen László, a had­tudományi szakosztály elnöke ar­ról számolt be, hogy az ország­ban összesen elhangzott 280 elő­adás közül 70-et Békés megyé­ben tartottak, mintegy 4500 hall­gató előtt. Végh Andor elvtárs a megyei pártbizottság részéről hangsúlyozta, hogy a TIT-nek a jövőben szorosabb kapcsolatba kell kerülnie az ipari munkásság­gal és az ifjúsággal. Dr. Bielik Károly elvtárs arról szólt, hogy a gazdasági irányítás reformján be­lül a piacgazdálkodásra való át­térést szocialista viszonyok kö zott pontosan meg kell értetni az emberekkel, és szerencsés len­ne, ha a közgazdasági, jogi es nemzetközi szakosztályok közö­sen dolgoznának ki mintegy nég. előadást erről a témáról. A hozzászólások elhangzás» után dr. Krupa András válaszolt, majd az elnökségi ülés dr. Kei tesz Márton zárszavaival ért vé­get. Keresse fel ön is a Halászcsárda újonnan megnyílt kerlheiyiségel Békéscsabán ! Halászlé, valamint harcsa, süllő és ponity- ból készült halkülönlegességek, továbbá a június 30-i ORSZÁGOS HALFÖZÖVERSENYEN ARANYÉRMET NYERT CSABAI PONTY­TOK ANY IS KAPHATÓ! Állandóan hűtött italok, presszókávé! Előzékeny és udvarias kiszolgálással várják kedves vendégeiket A HALASZCSÁREA DOLGOZD!

Next

/
Thumbnails
Contents