Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-14 / 165. szám
im. július 14. 6 Csütörtök TUDOMÁNY — TECHNIKA Izotópok az iparban A radioaktív izotópok ipari alkalmazása egyre újabb területeket hódít meg. Ennek elsősorban az az oka, hogy az izotópoknak rendkívül kicsi mennyisége is felfogható jelet ad, valamint, hogy a sugárzó izotóp atomjai — fizikailag és kémiailag — nem térnek el az anyag többi atomjától. Az ezen alapuló nyomjelzős technika például igen alkalmas a kopásmegfigyelésre. Régebben a d ugattyúgyűrűket, szerszámokat és csapágyfelületeket sok száz órás kopási próbajáratásnak telték ki. Ma ez néhány pere alatt elvégezhető. A dugattyúgyűrűről leváló izotóp az olajjal a motor- teknőbe jut. Ez a mennyiség pontosan lemérhető és ebből a kopás „vis szaszámí tható’ Az izotópok segítségével a kazánok belsejében lejátszódó eddig hozzáférhetetlen részleteket és folyamatokat is megfigyelhetünk, így a felszálló csövekben keletkező gőz-víz elegy tulajdonságainak megismerését. Az elegy hőmérsékletének és nyomásának mérése eddig sem okozott nagy problémát, annál inkább áramlásának sebessége és sűrűségének a meghatározása. Itt tudniillik maga a mérőeszköz zavarja az áramlást, és nemegyszer meghamisítja a mérési eredményt. Ezeket a nehézségeket a sugárforrások alkalmazásával tudjuk elkerülni. Hasonló elvek szerint mérik a hengerdékben a hengerelt lemezek vastagságát is. A termelés gazdaságossága tudnillik jórészt attól függ, hogy sikerül-e a mé- etel téréseket, gáz- és salakmaradványokat, felületi hibákat, szennyeződéseket a hengersoroknál — menet közben — azonnal észrevenni. így ugyanis megakadályozható, hogy a selejtes részek továbbjussanak a gyártási folyamatban, vagy, hogy a hiba csak a végtermék-ellenőrzés során derüljön ki. Az izotópokkal a lemezek vastagságát is szabályozhatjuk. A vastagságmérés ■ pontossága kb. 1 százalék és ez az érzékenység akkor sem csökken, amikor a lemez vékonyodik. Alumíniumfó- liáknál a folyamatos mérés pontossága egy ezredmilliméter alatt van. Nemcsak fémek, hanem más anyagok, celofán, légiposta-papír vastagsága is mérhető ezzel a módszerrel és a gyártás a mérések alapján automatikusan szabályozható. Ennek a szabályozás- technikának egyik legkiválóbb példája az a szovjet huzalhúzó berendezés, amely 0,0002 g folyóméter súlyú huzalt állít elő és a vastagságot gyártás közben nukleáris műszer méri. Az izotópsugárzást felhasználhatjuk sűrűségmérésre is. Ez annak köszönhető, hogy az izotópok által kibocsátott sugárzás áthatol az útjába eső testeken. A felvevőié jutó sugárzás erőssége függ a sugár útjába eső anyag1 tömegének, tehát sűrűségének és vastagságának állandójától. E működési elv alapján izotópok felhasználásával mérni lehet tartályok töltését, folyadékok sűrű ségét, követni és szabályozni le hét a gázok, illetve .folyadékot} kémiai összetételének változásai it. A sűrűségmérés izotópos módszere azért különösen értékes, mert a sűrűségméréshez szolgáló hagyományos módszerek a nagy nyomású, a ragadós, nagy tapadóképességű anyagoknál általában csődöt mondanak, pedig a sűrűség igen fontos állapot jellemzője sok termelési eljárásnak. Az anyagba hatoló sugárzás a tér minden irányában szétszóródik. Ez a jelenség hasonlít a fény visszaverődéséhez, azzal a különbséggel, hogy itt nemcsak a felület, hanem a besugárzott anyag belseje is reszt vesz a sugárzásban. Az így visszaszórt sugárzás ereje és energiája függ a sugárforrás, valamint a tárgy geometriai alakjától, nedvesség- tartalmától és más jellemzőitől. A visszaszórt sugárzás erősségéből következtetni lehet bármiféle változásra, amely ezekben az anyagokban végbemegy. Ez a jelenség lehetővé teszi olyan anyagok vizsgálatát • is, amelyekhez csak egy irányból lehet hozzáférni. A készülék ilyenkor egyesíti magában a sugárforrást és a mérőműszert, mégpedig úgy, hogy a sugárforrás a számláló felé árnyékolt, ez utóbbi tehát csak a visszaszórt sugárzást eszlelheti. Higiénia és táplálkozás nyáron Az egészség megőrzése nemcsak az intézményesített egészségvédelemnek és az orvostudománynak a feladata, hanem minden ember legközvetlenebb egyéni érdeke is. Mégsem mondhatjuk, hogy mindig és mindenki ennek tudatában él és cselekszik, gyakran éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. A betegségek megelőzésének és a helyes életmódnak kulcsa a higiénia és a helyes táplálkozás. Különösen most, amikor közeledik az üdülés, a szabadság ideje — itt van a nyár, érdemes vele foglalkozni. Minden évszaknak megvannak a maga egészségügyi problémái, de a látszattal ellentétben, nem a legkevesebb a nyárnak. A melegben, a kánikulában, a munka során még inkább megizzadunk, verítékezünk. Igen nagy súlyt kell helyeznünk az állandó tisztálkodásra, a helyes öltözködésre. Elmulasztása esetén kellemetlen megbetegedesek, bőrbántalmak léphetnek fel. Az öltözködés mindig az időjáráshoz alkalmazkodjék. Szellös, könnyű viseletben járjunk, amiről még a divat érdekében se mondjunk le. A mindennapi életben. az egészséges életmód kialakításában óriási szerepet játszik a táplálkozás. Szinte felmérhetetlen, hogy mennyi panasz, „betegség’ vezethető vissza a táplálkozásra. Ez sok fejlődési rendellenességének megismerésére, érműtétek sikerének a megállapítására. Mint kisegítő módszer, hasznos lehet egyes szervekben a daganatok helyének és nagyságának az ábrázolására is. A módszer igazán nagy jelentősége azonban az alsó végtag megbetegedéseinek a vizsgálata, hiszen az ötvenedik esztendőn túl úgyszólván minden második embernek vannak szű- kületes, érelmeszesedéses panaszai — és ezek többnyire az alsó végtagon jelentkeznek; ez a testsúly hordozásából adódik. Maguknak a panaszoknak a kifejlődése pedig szorosan .összefügg a nikotin és egyéb élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztásával is. Az elzáródásos érbetegségek — az arteriográfia segítségével — ma már ismertek, gyógyításukra is vannak lehetőségek. Ezek közül az alsó végtagon leggyakoribb a gyulladásos, az érelmeszesedéses és az anyag- cserés elzáródás. A kontraszt- anyagokkal feltöltött erek röntgenképe ezeket jól megkülönbözteti egymástól. A gyógymódot az orvos az arteriográfia adatai alapján választja meg; a döntésben a sebész és belgyógyász szoros együttműködése szükséges. H, J. A daganatok kemoterápiája Or. Kellner Béla Állami-díjas professzor nyilatkozik Csalárd csillagok A rákikutatás terén eléírt eredményeiért a közelmúltban tüntették ki di-, Kellner Béla egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját., az Onkopathológiai Kutató Intézet igazgatóját. A kiváló tudóssal, akinek már csaknem száz közleménye jelent meg a rákkutatással kapcsolatban, az Onkopathológiai Kutató Intézetben beszélgettünk az egyik időszerű kérdésről, a daganatok kemoterápiájáról. azaz vegyi anyagokkal történt gyógyításáról. Ilyen próbálkozásokat a legrégibb időktől ismer az orvostörténelem — mondotta a professzor. A rendszeres kutatómunka azonban csak 20—30 éve indult meg. Néhány növényi hatóanyag és a félelmetes harci gáz, az yperit kén-mustár, illetve annak egy kevésbé mérges változata, a mustárnitrogén voltak az első hatásos anyagok. Különösen a fehérvérűség-vizsgálatokon észleltek az állatkísérletben és a betegeken eredményt, gyógyulást nem sikerült elérni velük, de a daganat növekedését gátolni lehetett, — E szerek azonban nemcsak a daganatos szövetet károsítják, aanem a vérképzőrendszert és a béltraktust is, így nem lehetett ezeket megfelelő mennyiségben adagolni. A kezdeti sikereik alapján igen kiterjedt kutatás indult meg a szervekre kevésbé mérgező vegyületek felfedezésére. Az új vegyületek kipróbálását állatokon végezzük, hiszen úgyszólván minden, az emberen megismert: daganatfajta állatokon is előfordul és legtöbbjük továbboltható. — Több mint százezer vegyü-, letet próbáltunk, közülük 30—50 került klinikai alkalmazásra. Szá-. mos olyan anyagot ismertünk meg', amelyek állatkísérletekben a gyorsan növő daganatokat nagy százalékban megszüntetik, azonr ban még most sincs olyan vegyü- let a birtokunkban, amellyel minden állati daganatot biztosan meg tudnánk gyógyítani. Állatkísérletekben, különösen az átoltott gyorsan növő daganatokon sokkal jobbak az eredmények, mint emberen. A legsikeresebb a férfiak prosztata-rákjánál a női hormonnal történő kezelés, amellyel 3— 5—10 éves tünetmentességet és számos betegnél gyógyulást is sikerült elérni. A második daganatféleség a fehérvérűség, amely kemoterápiás kezelésre igen érzékeny. A kemoterápiának számos új útja köizül a legeredményesebbnek ígérkezik, amikor a daganatot ellátó véráramba juttatjuk a gyógyszert, amely az áramló vérben elbomlik és így csak a daganatra fejt ki hatást. Jelenleg két-három különböző hatású gyógyszer kombinált alkalmazásával kísérletezünk. A hazai kemoterápiás kutatás már eddig is figyelemre méltó eredményekhez vezetett. A nyári éjek egyik legszebb tüneménye a csillaghullás, illetve az égboltnak az a látványossága, amit csillaghullásnak nevezünk. A jelenséghez többféle babona is fűződik. Az egyik szerint: „ha leesik egy csillag, meghal valaki”. Egy másik szerint a csillaghullás látványa közben kimondott óhaj beteljesedik. Ez utóbbi ártatlan és po- étikus feltevést örökítette meg Petőfi a Négyökrös szekér című versében: „Én ábrándozva szóltam Erzsikéhez: Ne válasszunk magunknak csillagot?” A szikrázó tünemény megtévesztő. Valóban, mintha csillag hullana, pedig hulló csillagok nincsenek. Az égitestek nemesnek le. Amit hullni látunk, az meteor, s ez pedig nem egyéb, mint a bolygóközi térségből a Föld légkörébe kerülő kisebb- nagyobb kő- és ércdarab, amely a súrlódás következtében izzásba jön, sőt el is ég. Eközben hagy nyomot a sötét háttéren, vagyis az éjszakai égbolton. A legnagyobb meteorok csak részben égnek el és így csapodnak be a Föld felületébe. Évszázadunkban két kivételesen nagy tömegű meteorbullást jegyzett fel a tudománytörténelem. Az egyik 1908. június 30-án, a másik 1947-ben történt; mindkettő Szibériában. A századforduló utáni meteoi'becsapó- dás oly heves volt, hogy még Anglia földrengésjelző készülékei is érzékelték. Az 1947-es meteorhullást a Vlagyivosztok— Habarovszk között épített vasútvonal mentén észlelték. A szemtanúk egybehangzó állítása szerint a látvány lenyűgöző volt. A tűzgolyó vakító fényességgel zuhant a Föld felé és hatalmas, széles füstcsíkot húzott maga után. A fáknak hirtelen két árnyéka lett... A földben talált meteorszi- lánknak sokfelé tulajdonítanak „varázserőt”. Mondják, hogy „égi származásánál fogva szerencsét hoz a házra, távol tartja a gonoszt”, sőt „gyógyít” is. Még manapság is akadnak községek, ahol úgy vélik, hogy a meteorit meggyógyítja a köszvényes, csúzos gyulladásokat, „kihúzza” a reumát, hiszen „tüzes volt, s az jó az ilyen betegségre.” Aligha kell bővebb magyarázat annak megértéséhez, hogy a bolygóközi tér apró anyagtörmelékei és a földön élő emberek sorsa, gyógyulása között semmiféle megfogható összefüggést sem lehet felfedezni. A meteorokra vonatkozó csillagászati megfigyelések főként azt igazolják, hogy a Föld bizonyos időszakokban a világtérnek Olyan részébe ér, amelyben több meteorral találkozik. Ezek az időszakok a nyár és a tél dereka. Ennek viszont se élethez, se halálhoz nincs köze. A „csillaghullás” ilyenkor azért válik sűrűbben ismétlődő jelenséggé, mert a Föld ezekben a periódusokban találkozik több meteorrajjal. Ami a csillaghullással kapcsolatos babonás halálhitet illeti, a statisztikák évtizedekre visszamenően arról tanúskodnak, hogy a halálesetek számának emelkedése nem esik egybe a meteorit-jelenség periódusával, sőt nyár dereka táján a halálesetek számában bizonyos csökkenés tapasztalható. A „csillaghullás”-ok idejét« eső kívánságok beteljesedéséről természetesen nincs statisztika. Nyári éjszakákról lévén szó, elképzelhető, hogy bizonyos szerelmi álmok valóra válnak. De ez „romantika” kérdése, s nem azon múlik, hogy az éjszakázok láttak-e csillaghullást vagy sem. Nyerges Ágnes Hasznos vagy káros? A fácán és a fogoly nem szorul reklámra, ha csak a vadat kedvelő ínyencekre vagy a vadászó sportemberekre gondolunk. A legnépszerűbb vadmadaraink közé tartoznak. Honosított madár nálunk a fácán, de jól elszaporodott és már régen befogadtuk ősihonos vadjaink közé. A fogoly is kedveli a sík és lankás alföldi, illetve dunántúli magyar tájat. A fácán az esti „gallyazás” miatt igényesebb a táj megválasztásában. Szereti, ha a gazdasági művelés alatt álló tájat ligetes, erdős (esetleg nádas) terület érinti. Táplálkozásuk igen hasonló: gyom- és gabonamagvakat, rovarokat, férgeket, bogyókat fogyasztanak. A foglyoknál a fiatalok inkább rovarevők, az öregek pedig magevők. Már a táplálékok felsorolása is jelzi, hogy hasznuk mindenképpen sokszorosa esetleges káruknak. A fogoly „ellenségei” mégis felvetették, hogy a gyommagvak pusztításával sem egyértelmű a hasznuk, mivel ürülékükkel szétszórják és terjesztik. Értnek vizsgálatára többen is végeztek kísérleteket. Bebizonyosodott, hogy a foglyok táplálékának 70 százalékát a káros növények és rovarok alkotják, míg 28 százalékát közömbös és csak 2 százalékát értékes magvak fogyasztása. A közömbösek köze kell sorolnunk a tarlókról felszedett, már egyébként is kárba vesző gabonamagvakat, De hogy is állunk a gyommagvak terjesztésével? Ezek a magvak már a gyomorban összezúzódnak és többé már nem csíraképeseik. így elesik a vád, hogy a táplálkozásban szerzett érdemet csökkenti a gyommagvak terjesztése, Haszna tehát egyértelmű. így a fácán és aío- egyaránt megérdemli, hOigy a mezőgazdaság hasznos vadjai között tartsuk őket számon. Különösen fontos ezt tudatosítani a mezőgazdasági dolgozókban a nyári időszakban, amikor a mezőkön dolgozók sokat tehetnek éltük, ha ügyelnek rájuk, hiszen éppen aratás közben — gépi éské- : aratásnál egyaránt — sok fogoly esik áldozatul.
