Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

im. július 14. 6 Csütörtök TUDOMÁNY — TECHNIKA Izotópok az iparban A radioaktív izotópok ipari alkalmazása egyre újabb területe­ket hódít meg. Ennek elsősorban az az oka, hogy az izotópoknak rendkívül kicsi mennyisége is felfogható jelet ad, valamint, hogy a sugárzó izotóp atomjai — fizikailag és kémiailag — nem térnek el az anyag többi atom­jától. Az ezen alapuló nyomjelzős technika például igen alkalmas a kopásmegfigyelésre. Régebben a d ugattyúgyűrűket, szerszámokat és csapágyfelületeket sok száz órás kopási próbajáratásnak tel­ték ki. Ma ez néhány pere alatt elvégezhető. A dugattyúgyűrűről leváló izotóp az olajjal a motor- teknőbe jut. Ez a mennyiség pon­tosan lemérhető és ebből a kopás „vis szaszámí tható’ Az izotópok segítségével a ka­zánok belsejében lejátszódó eddig hozzáférhetetlen részleteket és folyamatokat is megfigyelhetünk, így a felszálló csövekben keletke­ző gőz-víz elegy tulajdonságai­nak megismerését. Az elegy hő­mérsékletének és nyomásának mérése eddig sem okozott nagy problémát, annál inkább áramlá­sának sebessége és sűrűségének a meghatározása. Itt tudniillik maga a mérőeszköz zavarja az áramlást, és nemegyszer megha­misítja a mérési eredményt. Ezeket a nehézségeket a sugár­források alkalmazásával tudjuk elkerülni. Hasonló elvek szerint mérik a hengerdékben a hengerelt leme­zek vastagságát is. A termelés gazdaságossága tudnillik jórészt attól függ, hogy sikerül-e a mé- etel téréseket, gáz- és salakma­radványokat, felületi hibákat, szennyeződéseket a hengersorok­nál — menet közben — azonnal észrevenni. így ugyanis megaka­dályozható, hogy a selejtes részek továbbjussanak a gyártási folya­matban, vagy, hogy a hiba csak a végtermék-ellenőrzés során de­rüljön ki. Az izotópokkal a lemezek vas­tagságát is szabályozhatjuk. A vastagságmérés ■ pontossága kb. 1 százalék és ez az érzékenység akkor sem csökken, amikor a le­mez vékonyodik. Alumíniumfó- liáknál a folyamatos mérés pon­tossága egy ezredmilliméter alatt van. Nemcsak fémek, hanem más anyagok, celofán, légiposta-papír vastagsága is mérhető ezzel a módszerrel és a gyártás a méré­sek alapján automatikusan szabá­lyozható. Ennek a szabályozás- technikának egyik legkiválóbb példája az a szovjet huzalhúzó berendezés, amely 0,0002 g fo­lyóméter súlyú huzalt állít elő és a vastagságot gyártás közben nukleáris műszer méri. Az izotópsugárzást felhasznál­hatjuk sűrűségmérésre is. Ez annak köszönhető, hogy az izo­tópok által kibocsátott sugárzás áthatol az útjába eső testeken. A felvevőié jutó sugárzás erőssé­ge függ a sugár útjába eső anyag1 tömegének, tehát sűrűségének és vastagságának állandójától. E működési elv alapján izotópok felhasználásával mérni lehet tar­tályok töltését, folyadékok sűrű ségét, követni és szabályozni le hét a gázok, illetve .folyadékot} kémiai összetételének változásai it. A sűrűségmérés izotópos mód­szere azért különösen értékes, mert a sűrűségméréshez szolgáló hagyományos módszerek a nagy nyomású, a ragadós, nagy tapa­dóképességű anyagoknál általá­ban csődöt mondanak, pedig a sűrűség igen fontos állapot jellem­zője sok termelési eljárásnak. Az anyagba hatoló sugárzás a tér minden irányában szétszóró­dik. Ez a jelenség hasonlít a fény visszaverődéséhez, azzal a kü­lönbséggel, hogy itt nemcsak a felület, hanem a besugárzott anyag belseje is reszt vesz a su­gárzásban. Az így visszaszórt sugárzás ereje és energiája függ a sugárforrás, valamint a tárgy geometriai alakjától, nedvesség- tartalmától és más jellemzőitől. A visszaszórt sugárzás erősségé­ből következtetni lehet bármifé­le változásra, amely ezekben az anyagokban végbemegy. Ez a je­lenség lehetővé teszi olyan anya­gok vizsgálatát • is, amelyekhez csak egy irányból lehet hozzáférni. A készülék ilyenkor egyesíti ma­gában a sugárforrást és a mérő­műszert, mégpedig úgy, hogy a sugárforrás a számláló felé ár­nyékolt, ez utóbbi tehát csak a visszaszórt sugárzást eszlelheti. Higiénia és táplálkozás nyáron Az egészség megőrzése nem­csak az intézményesített egész­ségvédelemnek és az orvostu­dománynak a feladata, hanem minden ember legközvetlenebb egyéni érdeke is. Mégsem mond­hatjuk, hogy mindig és minden­ki ennek tudatában él és cse­lekszik, gyakran éppen az ellen­kezőjét tapasztaljuk. A betegségek megelőzésének és a helyes életmódnak kulcsa a higiénia és a helyes táplálkozás. Különösen most, amikor közele­dik az üdülés, a szabadság ide­je — itt van a nyár, érdemes vele foglalkozni. Minden évszak­nak megvannak a maga egész­ségügyi problémái, de a lát­szattal ellentétben, nem a leg­kevesebb a nyárnak. A melegben, a kánikulában, a munka során még inkább meg­izzadunk, verítékezünk. Igen nagy súlyt kell helyeznünk az állandó tisztálkodásra, a helyes öltözködésre. Elmulasztása ese­tén kellemetlen megbetegedesek, bőrbántalmak léphetnek fel. Az öltözködés mindig az időjárás­hoz alkalmazkodjék. Szellös, könnyű viseletben járjunk, ami­ről még a divat érdekében se mondjunk le. A mindennapi életben. az egészséges életmód kialakításá­ban óriási szerepet játszik a táplálkozás. Szinte felmérhetet­len, hogy mennyi panasz, „be­tegség’ vezethető vissza a táp­lálkozásra. Ez sok fejlődési rendellenességének megismeré­sére, érműtétek sikerének a megállapítására. Mint kisegítő módszer, hasznos lehet egyes szervekben a daganatok helyé­nek és nagyságának az ábrá­zolására is. A módszer igazán nagy je­lentősége azonban az alsó vég­tag megbetegedéseinek a vizs­gálata, hiszen az ötvenedik esz­tendőn túl úgyszólván minden második embernek vannak szű- kületes, érelmeszesedéses pana­szai — és ezek többnyire az al­só végtagon jelentkeznek; ez a testsúly hordozásából adódik. Maguknak a panaszoknak a ki­fejlődése pedig szorosan .össze­függ a nikotin és egyéb élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztásá­val is. Az elzáródásos érbetegségek — az arteriográfia segítségével — ma már ismertek, gyógyítá­sukra is vannak lehetőségek. Ezek közül az alsó végtagon leggyakoribb a gyulladásos, az érelmeszesedéses és az anyag- cserés elzáródás. A kontraszt- anyagokkal feltöltött erek rönt­genképe ezeket jól megkülön­bözteti egymástól. A gyógymódot az orvos az arteriográfia adatai alapján választja meg; a dön­tésben a sebész és belgyógyász szoros együttműködése szüksé­ges. H, J. A daganatok kemoterápiája Or. Kellner Béla Állami-díjas professzor nyilatkozik Csalárd csillagok A rákikutatás terén eléírt ered­ményeiért a közelmúltban tün­tették ki di-, Kellner Béla egye­temi tanárt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagját., az Onkopathológiai Kutató Intézet igazgatóját. A kiváló tudóssal, akinek már csaknem száz közle­ménye jelent meg a rákkutatás­sal kapcsolatban, az Onkopatho­lógiai Kutató Intézetben beszél­gettünk az egyik időszerű kérdés­ről, a daganatok kemoterápiájá­ról. azaz vegyi anyagokkal történt gyógyításáról. Ilyen próbálkozásokat a legré­gibb időktől ismer az orvostör­ténelem — mondotta a professzor. A rendszeres kutatómunka azon­ban csak 20—30 éve indult meg. Néhány növényi hatóanyag és a félelmetes harci gáz, az yperit kén-mustár, illetve annak egy ke­vésbé mérges változata, a mustár­nitrogén voltak az első hatásos anyagok. Különösen a fehérvérűség-vizs­gálatokon észleltek az állatkísér­letben és a betegeken eredményt, gyógyulást nem sikerült elérni velük, de a daganat növekedését gátolni lehetett, — E szerek azonban nemcsak a daganatos szövetet károsítják, aanem a vérképzőrendszert és a béltraktust is, így nem lehetett ezeket megfelelő mennyiségben adagolni. A kezdeti sikereik alap­ján igen kiterjedt kutatás indult meg a szervekre kevésbé mérge­ző vegyületek felfedezésére. Az új vegyületek kipróbálását állato­kon végezzük, hiszen úgyszólván minden, az emberen megismert: daganatfajta állatokon is előfor­dul és legtöbbjük továbboltható. — Több mint százezer vegyü-, letet próbáltunk, közülük 30—50 került klinikai alkalmazásra. Szá-. mos olyan anyagot ismertünk meg', amelyek állatkísérletekben a gyorsan növő daganatokat nagy százalékban megszüntetik, azonr ban még most sincs olyan vegyü- let a birtokunkban, amellyel minden állati daganatot biztosan meg tudnánk gyógyítani. Állatkí­sérletekben, különösen az átoltott gyorsan növő daganatokon sokkal jobbak az eredmények, mint em­beren. A legsikeresebb a férfiak prosztata-rákjánál a női hormon­nal történő kezelés, amellyel 3— 5—10 éves tünetmentességet és számos betegnél gyógyulást is si­került elérni. A második daga­natféleség a fehérvérűség, amely kemoterápiás kezelésre igen ér­zékeny. A kemoterápiának számos új útja köizül a legeredményesebb­nek ígérkezik, amikor a daganatot ellátó véráramba juttatjuk a gyógyszert, amely az áramló vér­ben elbomlik és így csak a da­ganatra fejt ki hatást. Jelenleg két-három különböző hatású gyógyszer kombinált alkalmazásá­val kísérletezünk. A hazai kemo­terápiás kutatás már eddig is fi­gyelemre méltó eredményekhez vezetett. A nyári éjek egyik legszebb tüneménye a csillaghullás, il­letve az égboltnak az a látvá­nyossága, amit csillaghullásnak nevezünk. A jelenséghez több­féle babona is fűződik. Az egyik szerint: „ha leesik egy csillag, meghal valaki”. Egy másik sze­rint a csillaghullás látványa közben kimondott óhaj betelje­sedik. Ez utóbbi ártatlan és po- étikus feltevést örökítette meg Petőfi a Négyökrös szekér című versében: „Én ábrándozva szól­tam Erzsikéhez: Ne válasszunk magunknak csillagot?” A szikrázó tünemény megté­vesztő. Valóban, mintha csillag hullana, pedig hulló csillagok nincsenek. Az égitestek nemes­nek le. Amit hullni látunk, az meteor, s ez pedig nem egyéb, mint a bolygóközi térségből a Föld légkörébe kerülő kisebb- nagyobb kő- és ércdarab, amely a súrlódás következtében izzás­ba jön, sőt el is ég. Eközben hagy nyomot a sötét háttéren, vagyis az éjszakai égbolton. A legnagyobb meteorok csak rész­ben égnek el és így csapodnak be a Föld felületébe. Évszázadunkban két kivétele­sen nagy tömegű meteorbullást jegyzett fel a tudománytörténe­lem. Az egyik 1908. június 30-án, a másik 1947-ben történt; mindkettő Szibériában. A szá­zadforduló utáni meteoi'becsapó- dás oly heves volt, hogy még Anglia földrengésjelző készü­lékei is érzékelték. Az 1947-es meteorhullást a Vlagyivosztok— Habarovszk között épített va­sútvonal mentén észlelték. A szemtanúk egybehangzó állítása szerint a látvány lenyűgöző volt. A tűzgolyó vakító fényes­séggel zuhant a Föld felé és hatalmas, széles füstcsíkot hú­zott maga után. A fáknak hir­telen két árnyéka lett... A földben talált meteorszi- lánknak sokfelé tulajdonítanak „varázserőt”. Mondják, hogy „égi származásánál fogva szerencsét hoz a házra, távol tartja a go­noszt”, sőt „gyógyít” is. Még manapság is akadnak községek, ahol úgy vélik, hogy a meteorit meggyógyítja a köszvényes, csúzos gyulladásokat, „kihúzza” a reumát, hiszen „tüzes volt, s az jó az ilyen betegségre.” Aligha kell bővebb magyará­zat annak megértéséhez, hogy a bolygóközi tér apró anyagtör­melékei és a földön élő embe­rek sorsa, gyógyulása között semmiféle megfogható összefüg­gést sem lehet felfedezni. A meteorokra vonatkozó csil­lagászati megfigyelések főként azt igazolják, hogy a Föld bizo­nyos időszakokban a világtérnek Olyan részébe ér, amelyben több meteorral találkozik. Ezek az időszakok a nyár és a tél dereka. Ennek viszont se élet­hez, se halálhoz nincs köze. A „csillaghullás” ilyenkor azért válik sűrűbben ismétlődő jelen­séggé, mert a Föld ezekben a periódusokban találkozik több meteorrajjal. Ami a csillaghullással kapcso­latos babonás halálhitet illeti, a statisztikák évtizedekre vissza­menően arról tanúskodnak, hogy a halálesetek számának emelkedése nem esik egybe a meteorit-jelenség periódusával, sőt nyár dereka táján a halál­esetek számában bizonyos csök­kenés tapasztalható. A „csillaghullás”-ok idejét« eső kívánságok beteljesedéséről természetesen nincs statisztika. Nyári éjszakákról lévén szó, el­képzelhető, hogy bizonyos sze­relmi álmok valóra válnak. De ez „romantika” kérdése, s nem azon múlik, hogy az éjszakázok láttak-e csillaghullást vagy sem. Nyerges Ágnes Hasznos vagy káros? A fácán és a fogoly nem szo­rul reklámra, ha csak a vadat kedvelő ínyencekre vagy a va­dászó sportemberekre gondolunk. A legnépszerűbb vadmadaraink közé tartoznak. Honosított madár nálunk a fá­cán, de jól elszaporodott és már régen befogadtuk ősihonos vadja­ink közé. A fogoly is kedveli a sík és lankás alföldi, illetve du­nántúli magyar tájat. A fácán az esti „gallyazás” miatt igényesebb a táj megválasztásában. Szereti, ha a gazdasági művelés alatt álló tájat ligetes, erdős (esetleg ná­das) terület érinti. Táplálkozásuk igen hasonló: gyom- és gabonamagvakat, rova­rokat, férgeket, bogyókat fogyasz­tanak. A foglyoknál a fiatalok in­kább rovarevők, az öregek pedig magevők. Már a táplálékok felso­rolása is jelzi, hogy hasznuk mindenképpen sokszorosa esetle­ges káruknak. A fogoly „ellensé­gei” mégis felvetették, hogy a gyommagvak pusztításával sem egyértelmű a hasznuk, mivel ürü­lékükkel szétszórják és terjesztik. Értnek vizsgálatára többen is végeztek kísérleteket. Bebizonyo­sodott, hogy a foglyok tápláléká­nak 70 százalékát a káros növé­nyek és rovarok alkotják, míg 28 százalékát közömbös és csak 2 százalékát értékes magvak fo­gyasztása. A közömbösek köze kell sorolnunk a tarlókról felsze­dett, már egyébként is kárba ve­sző gabonamagvakat, De hogy is állunk a gyommagvak terjesztésé­vel? Ezek a magvak már a gyomor­ban összezúzódnak és többé már nem csíraképeseik. így elesik a vád, hogy a táplálkozásban szer­zett érdemet csökkenti a gyom­magvak terjesztése, Haszna tehát egyértelmű. így a fácán és aío- egyaránt megérdemli, hOigy a mezőgazdaság hasznos vadjai között tartsuk őket számon. Kü­lönösen fontos ezt tudatosítani a mezőgazdasági dolgozókban a nyári időszakban, amikor a mező­kön dolgozók sokat tehetnek él­tük, ha ügyelnek rájuk, hiszen ép­pen aratás közben — gépi éské- : aratásnál egyaránt — sok fo­goly esik áldozatul.

Next

/
Thumbnails
Contents