Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-09 / 135. szám
IM«. június 9. 4 CsfttSrtSk BÉKÉSI VASASOK A pártélet hírei — r Évzáró ünnepély Nagyszénáson Nagyszénáson a marxista középiskola hallgatói meleg hangulatú ünnepséget rendeztek június 6-án abból az alkalomból, hogy befejeződött az 1965—66-os oktatási év. Az ünnepségen Talpas István, a községi tanács vb-titká- ra, az iskola vezetője értékelte az elmúlt évet, a hallgatók eredményeit, majd kiosztotta a tanulmányi könyveket. A hallgatók pedig virággal és ajándékkal köszönték meg előadójuk egész évi fáradozását. A nők megbecsülése A kétsopronyi Dózsa Tsz MSZMP-alapszervezetének vezetősége megbecsüli a tsz nődolgozóit Ez megnyilvánul abban is, hogy a legutóbbi taggyűlésen két tagjelöltet vettek fel és mindkettő asszony. Köpenyes Györgyné háromgyermekes édesanya és a tsz növénytermesztő brigádjának egyik legjobb dolgozója. Minden évben két egész területet vállal és a munkában becsülettel helyt is áll. Emellett a tsz nőbizottságának elnöke, s ezt a tevékenységet szintén dicséretesen végzi. Leszkó Matyásné is a legjobbak között szerepel. Mindketten méltán megérdemelték azt a megbecsülést, hogy felvették őket tagjelöltnek. Erősödik a biharugrai Felszabadult Föld Tsz pártalapszervezete A biharugrai Felszabadult Föld Tsz tagságának átlagos életkora 55—60 év körül van. Ez megmutatkozik a tsz-párt- alapszervezet tagjainak életkorában is. A KISZ-szervezet 78 tagjával a kulturális feladatok mellett mind fokozottabb politikai tevékenységet fejt ki. A következetes munka eredményeképpen az elmúlt hetekben a tsz pártalapszervezete három fiatal KISZ-tagot tartott érdemesnek a tagjelöltségre. Túl a Kettős-Körösön, az egykori gépállomás helyen hozták létre a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyáregységét. A dolgozókat is „örökségképpen” kapta az új üzem. Lakatosok, géplakatosok, kovácsok, esztergályosok, szerelők, festők, minden addig szerzett joguk fenntartásával egyik napról a másikra egy nagy gyár állományába kerültek anélkül, hogy munkahelyet változtattak volna. Oláh Lajos, a gyáregység fiatal műszaki vezetője is maradt. Géplakatosként kezdte, majd elvégezte a technikumot. Akkor lépett előre, de nem távolodott el társaitól, akik ma is barátjuknak tekintik őt. Csak azért érdemes ezt megemlíteni, mert észrevehetően korrekt a kapcsolat közöttük. Nagy felelősséget érez magában a gyáregység jövőjéért, amit az is bizonyít, hogy most a felsőfokú technikumba jelentkezett. Ügy vélekedik, hogy a munkaköre ellátásához a technikum már nem elegendő. Nem kis örömmel beszél arról, hogy az idén csaknem 10 milliós beruházással fejlesztik az üzemel. Két nagy műhely és a szociális epület készül el. Év vegére a jelenlegi 75 helyett 115-re emelkedik a munkáslétszám. — Nemsokára felszabadul tizenöt harmadéves ipari tanuló, ők kepezik az utánpótlás magját — mondja Oláh Lajos és megemlíti, hogy a fiatalokkal való foglalkozás itt már tradíció. Hogy a létszám további kiegészítése miképpen oldható meg, arra is választ kapunk. Sok békési vasas szakmunkás dolgozik más vidéken, távol hazulról. most majd hazajöhetnek. Éppen ez ad különös jelentőséget az uj gyárnak. >. Priskin György húzza a széna- gereblyét, Lipcsei Gábor I. pedig a ..bakon” ül és a pedált kezeli. Tulajdonképpen a brigádjuk vizsgázik most A műveletet Bérezi János meó-vezető és Oláh Gábor meós figyeli. — Brrrl ...brrr! — halljuk egy- ! szerre, ami egyébként a Szovjetunióban a fogatosok lóhoz intézett „állj”-t helyettesítő hangjele, i Csakhogy ez Priskin Györgynek ; szól. aki nem érti el a tréfát. Majd ha cserélnek „funkciót”, Lipcsei Gábor „visszakapja”. Így megy ez, miközben a meó- sofc egyik-másik szénagereblye szerkezetét pontosabban beszabályozzák — Még egy esetben sem volt minőségi kifogás — tudhatjuk meg Bérezi Jánostól, amit igen fontosnak tartanak. A hírnevet mindjárt kezdetben kell megalapozni. Egyébként a szénagereblye tanulógyártmány. Ezzel kezdtek és a küllős kapával. Az AGROKER rendelte meg. — Jövőre mind a kettő elkerül innen, ezek helyett hidraulikus.markoló-rakodó gépeket készítünk majd. ami több szakértelmet kíván, de megbirkózunk azzal is. Oláh Lajos nem fél a nehezebb feladatoktól sem. Bízik a kitűnő munkásgárdában és önmagában is. o Seprenyi Karoly kovács a ciga- rettakinalást így utasítja el: — Köszönöm, rvem dohányzóm. Van itt elég füst. Most ugyan nem látszik, pedig fújtatják a kohót, de esős. szeles időben — mondják — alig lehet l>ent maradni. B. Szabó Sándor lakatossal együtt készít valamilyen munkadarabot Seprenyi Károly. Megfeszül az izmuk, amikor működésbe lep a nagy kalapács. Hogy milyen erejük van. arról legjobban az izzó vas tudna beszélni. ami a súlyos ütések alatt szikrázva szet- lapul. — A gépállomásnak nagyobb vasakat kellett megmunkálni — monűják és meg a lélegzetük sem szaporább, mint máskor. Tetszik nekik, hogy igazi gyárban dolgoznak. A kerítésnek is más a jelentősége, mint egv gépállomáson. Munka csak ezen belül van, nem kell kijárniuk a határba. A IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny kerül szóba. Az éves terv félmillió forinttal való túlteljesítését vállalták a gyáregység dolgozói. — Valamit mi is hozzáteszünk — jegyzik meg szerényen és mutatják azt a sablont, amit a szénagereblye üléstartó gyártásához készítettek. — Ezzel könnyebb és gyorsabb is a munka. o — öt-tízezer forintot legalább jelent — állapítja meg Oláh Lajos. amikor kilépünk a kovácsmű- helvből és elmondja még, hogy a gyáregységben aligha akad olyan, aki ne törekedne valamilyen formában könnyebbé, gyorsabbá tenni a munkáját. Csak egészen egyszerű .eszközökről, módszerekről van szó. a saját használatra. Hivatalosan eddig csak Rózsa Sándor adott be egy újítást, amivel a kapatestek melegszegecselése gyorsítható meg. Értelmes dolog, jelentősen növeli a termelékenységet. — Fiatal. 70 százalékban 30 éven aluli, ütőképes, csupa ambíció ez a gárda — jelenti ki örömet sugárzó arccal és büszke arra, hogy ő ehhez tartozik. I És jó beszélni arról is, hogy a ! törzsgyár a legmesszebbmenően segíti a békési üzemet o A sportpálya, amin éppen edzést tart a Békési Vasas járási futballcsapat több tagja, még a régebbi időkből maradt. Már készül a gyáregység területén egv új pálya amelyet magas nyárfák vesznek körül. — Ilyen nem lesz több a megyében — büszkélkedik Virágos Kiss Lajos asztalos és festő, aki egyébként a vasasok edzője és megmutatja. hogy helyezkedik majd el a futball-, a kézilabda- és a salakos röplabdapálya. Igazán szép a hely, szinte kedvet ad a sportolásra. Gyepesítik es csak jövőre veszik birtokba. Az idén alakult Békési Vasas most a 7. a tabellán. A játékosok még nem szoktak össze kellően. Biztosak azonban abban, hogy egy év múlva már előbbre rukkolKövetendő kezdeményezés ^JH^gya februári pórUoggyíí lesen jflonbéfit.oA Békéscsabai Kötöttáru- ggyázi»o*a4'.vegyik felszólaló azzal lös&'jgénos'el' lépett fel, miszerint <&l«vöis*dblog volna, ha a szakszer- Veae*««tiS5*ségviselők intézményes oktatás keretében ismernék meg a gazdaságirányítás reformjának legfontosabb célkitűzéseit. Mondani sem kell talán, hogy az indítványt általános helyeslés fogadta. A kezdeményezés példamutató és feltétlenül figyelmet érdemel. Miért? Köztudott ugyanis, hogy a sajtó, rádió és televízió napjainkban rendkívül nagy teret szentel e témakörnek, amely hivatott gazdaságpolitikánk jövőbeni irányvonalait megszabni. Ám az említett intézmények bármilyen széles skálájú és részletes tájékoztatást nyújtanak is, általában nem képesek arra, hogy egy- egy spontán kérdésre azonnali választ adjanak. S miként a propagandamunkában az élőszavas agitáció a leghatásosabb, nyilvánvaló, hogy e rendkívül fontos témakörben is az élőszavas előadás te az ezt követő konzultáció lehet hsak, a legtermékenyebb. Ttyii.^kétségesr hogy. az említett felszólaló is így gondolkodott, amidőn hasznos indítványát előterjesztette. S a kezdeményezés termékeny talajra talált. A kötöttárugyáriak megtaláltak a módját, hogy a kezdeményezést tett kövesse. Hat tájékoztatásból álló előadássorozatot szervezett a Textilipari Dolgozók Szak szervezetének megyei bizottsága s az előadásokból kettőt már meg is tartottak. A havonta sorra kei-ülő anketokon a Békéscsabai Kötöttárugyár. a Pamuttextilnoüvek békéscsabai es mezőberényi gyáregysége. a Budapesti Harisnya- gyár gyulai gyára, valamint a sarkadi és Mezőhegyesi Kendergyár szakszervezeti aktívái vesznek részt. Már az első előadást is rendkívül nagy figyelem kísérte. Ezen dr. Pécsi János, a Textilipari Kutató Intézet munkatársa adott tájékoztatást a belföldi és világpiaci igényekről, a gazdaságosságról, a gyártmányfejlesztésről, a vállalati és népgazdasági érdekek összefüggéseiről, a fokozottabb vállalati önállóságról, a kilátásba helyezett új árrendszer- ,ről, a beruházásokról, az allóeszközgondozás új mechanizmusáról és más olyan kérdésekről, amelyek mind-mind a gazdaságirányítás reformjának alapvető tényezői . Érdekes volt megfigyelni, hogy az iger. színvonalas, s egyben közérthető előadást mennyi kérdés. felszólalás követte. Csakis ilyen konzultációk keretében észlelhető igazán, hogy az embereket mennyire érdekli gazdaságpolitikánk jövőbeni mikéntje. S lám, nem csupán a gazdasági szakembereket, hanem a legnagyobb tömegszervezet tisztségviselőit is. Azokat, akik kiterjedt aktívahálózatuk revén képesek arra. hogy valamennyi dolgozóval megértessék az egyes gazdasági jelenségek, intézkedések jelentőségét. Nem alábecsülendő szempont ez. Az említett előadássorozat további tájékoztatásai pedig minden bizonnyal még tartalmasabbakká. még konkrétabbakká válnak azáltal, hogy időközben ismertté váltak a Központi Bizottságnak a gazdaságirányítás reformjára vonatkozó tézisei. Kazár Mátyás nak. Az épülő présműhelyben Csuta László brigádvezető Gombkötő István kőművessel mintegy másfél négyzetméteren a friss betont töri fel. — Valaki ráment, csinálhatjuk újra. Ezért már nem jár munkadíj — bosszankodik. Bizony kár, de hát mit tehetnek. amikor a bejáratot elfelejtették lezárni. Különben az is a lelkiismeretességüket bizonyítja, hogy vita nélkül kijavítják a hibát. — Jó minőségű munkára törekednek, amiért csak elismeréssel lehet beszélni róluk—mondja Oláh Lajos úgy, hogy ők is hallják. Látszik rajtuk, jólesik az elismerés, ami egyúttal a Békés megyei tanács Építőipari és Tatarozó Vállalatnak is szól. Ügy hírlik, hogy az építőknek jövőre is lesz itt munkájuk. Pásztor Béla ÉPÜL A SZARVASI HÍD Sánta András a magasban nagykalapáccsal „igazítja" helyére a szerel vényelemeket. Jelenleg a fémszerkezetet szerelik össze a munkaiadhoz. Valószínű. hogy két-három hónap múlva a rendes Forgalomnak már át tudják adni a S méteres pálya és 1,50 méter széles gyalogjáró vasbeton hidat. Fotó: Demény OWWWWWtWWWWWMW Tizenhét építőbrigád tűzte célul a szocialista cím clnverését Tavaly a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat három brigádja versenyzett a szocialista címért, melyek közül egynek sikerült a kívánt szintet elérnie. Az idén tizenhét brigád tűzte célul a megtisztelő cím elnyerését, illetve egy a megtartását. Ez az ugrásszerű emelkedés egyrészt a tevékenyebb szervező munka eredmenve, de látják a dolgozók azt is, hogy összefogással, gondosabb munkával mennyiségileg és minőségileg egyaránt jobb eredmény érhető el, ami pedig anyagi elismeréssel is jár. A IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenybe — a szocialista címért küzdő brigádokon kívül — tizenöt brigád 153 dolgozója kapcsolódott be. Vállalásuk teljesítését gátolja az időnként mutatkozó kavics-, cement- és téglahiány, aminek a megszüntetésére törekszik a vállalat. Ha ez elérhető lesz. a dolgozók mintegy félmillió forinttal teljesítik túl éves tervüket.
