Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-09 / 135. szám

1*66. június 9. 5 Csütörtök •• Ölszáz napközis a Lencsésl úti táborban — Három éve,' hogy napközis tanulóinkat a nyári szünidőben a Lencsési úti táborhelyen üdültet- jük. Azért mondom, hogy üdüllet- jük, mert a környezet szépsége, a pormentes, tiszta levegő üdülést biztosit napköziseinknek. Az idén a különbség csak annyi lesz a ta­valyihoz mérten, hogy nem 350, hanem 500 tanuló kap itt helyet és napi ötszöri étkezést — vezette be tájékoztatóját Gajdács Pál, a békéscsabai városi tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője. — Hány napközis tanuló van összesen Békéscsabán? — összesen 1600, de ezeknek egy része nem igényli a napközis ellátást a nyári vakációra; körül­belül mintegy ezren élvezhetik a tábori ellátást július 4-től au­gusztus 20-ig, hiszen a gyermekek a családok nyári programja miatt cserélődnek is. — Megteremtödött-e a létszám emelkedésének megfelelően a tár­gyi és személyi feltétel? — Igen. A tábor bővítésére és civilizáltabbá tételére eddig eb­ben az évbén több mint félmillió forintot áldozott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Közbeszúr­va itt kell megemlítenem, hogy a városi tanács szinte erején felül megad minden anyagi és erköl­csi támogatást ahhoz, hogy nap­köziseink táborozása minél job­ban sikerüljön. Az idén például egységes, ötszemélyes, úgyneve­zett B-típusú sátrakat sikerült beszerezni. Egyelőre azonban még vannak gondjaink is: matracokat, takarókat kölcsönöznünk kell a diákotthonoktól. Számításunk sze­rint két-három év múlva a nap­közis táborunk tárgyi feltételeiben sem lesz már hiány, beleszámítva még azt is. hogy esetlegesen nö­vekszik a létszám. A személyi Modern újjáalakítás, növekvő látogatottság a zsadánvi kultúrotthonban Ez év februárjában alakították újjá a zsadányi kultúrotthont, amely régi formájában egyáltalán nem volt vonzó hatással a köz­ség és a tanyavilág dolgozóira. A modern belső újjáalakítás, a kulturális igényeket formáló rendszeres előadások eredménye­ként a községből és a környező három nagy tanvavilágból — Bölcsi-, Orvosi- és Jancsika-pusz­tákról — a lakosság mind sű­rűbben látogatja a kultúrotthont. Örömmel újságolta Gyetvai La­jos tanár, a kultúrotthon tiszte­letdíjas igazgatója, hogy a ren­dezvényeken átlagosan 150—200 érdeklődő jelenik meg. Közületek munkaerőigénye Az ÉM 44. A1L Építőipari Válla­lat azonnal felvesz budapesti munka­helyekre fémcső-állványozókat, bur- kolókat, kubikosokat, épü­letvillanyszerelőket és férfi segéd­munkásokat. Családfenntartóknak ha­vi 36« Ft (napi 15 Ft), nem család- fenntartóknak havi 246 Ft (napi 1« Ft) különélési dijat fizetünk, ameny- nyiben vidéki lakásbejelentéssel ren­delkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkás- szállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. — Tanácsigazolás és munkaruha, szak­munkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest V., Kossuth L. tér 13—15, munkáérögazdálkodás. 27« M—6r-os kerti traktorra vizsgázott vezetőt felvesz az orosházi városi ta­nács. Jelentkezés tanácsháza, II. eme­let 16-OS ajtó. 73802 feltételeket illetően két vonatko­zásban sincsenek gondjaink. Egy­részt azért, mert a nevelői fel­ügyelet megoldódik. Tudniillik a jelentkezés teljesen önkéntes es inkább túljelentkezésről beszel­hetünk, mint arról, hogy nevelő­hiánnyal küszködnénk. Másrészt a napközis nevelők Békéscsabán mentesítve vannak a kötelező fel­ügyeleti beosztástól. Naponként az 500 gyerekre 50 felnőtt ügyel: 25 nevelő és 25 KISZ-ifivezető. Befejezésül hadd említsem meg: büszkeségünk ez a napközis tá­bor, mert az országban a legna­gyobb, a legjobban felszerelt meg azért is, mert a gyermekeket kivihetjük a szabadba, a jó leve­gőre, s egy kissé elfeled tétjük velük az iskolát. T. F. Egy sikeres hangversenysorozatról ]obb szervezéssel tovább lehetne bővíteni a fiatal hallgatók számát Most, az évad végén csak köszö­nettel nyugtázhatjuk az 1965—66- os ifjú zenebarátok hangverseny- sorozatot Ismeretes, hogy Sárhe­lyi Jenő tanár, karnagy vezetésé­vel már évek óta működik me­gyénkben ez a népszerű zenei is­meretterjesztés. Nemcsak egyre szélesedő hangversenyműsoruk van, hanem a megye kisebb fal­vainak bekapcsolásával egyre bő­vülő táboruk is. A négy hangversenyből kettőn fővárosi vendégművészek szere­peltek: Béres Ferenc énekében és a Jenei-fúvósötös játékában gyö­nyörködhetett az ifjúság. Jövőre a békéscsabai Bartók Béla zene­Az eszperantista vendég A jelentős dolgok nem min­dig látványosak. Egyik délután idősebb, alacsony emberke törte­tett be a kertajtón, kopott kerék­párját az élősövényhez lökve, me­sekék gyermekszemekkel kutatott arcvonásaimban s megkérdezte, én volnék-e, akit név szerint ke­res? Bólintottam. Azt hittem, a permetezőember jött érdeklődni, hogy mikor hozhatja a készülé­ket. Nem ő volt. Váratlan vende­gem ívet vett elő s kért, hogy amennyiben rokonszenvezek az eszperantóval, írjam alá. Bizony­gatta, hogy itt, Békésben és még két szomszédos megyében már félmilliónál is több aláírást gyűj­tött. Világkampányról van szó! Az Universala Esperanto Associo vagyis az Egyetemes Eszperantó Szövetség eddig nem kevesebb, mint 66 millió név birtokában van. Ez és a következő többi is az ENSZ-hez kerül, New York­ba. Az egészet a Nemzetközi Együttműködési Év alkalmából cselekszik. Hellyel kínáltam, s ő papírt si­mítva ki az asztalon, szaporán olvasni kezdte róla mindazt, ami miatt a világ eszperantistái s a velük rokonszenvező százmilliók aláírásaikkal fordulnak az ENSZ- hez. Lényege, hogy a nyelvi ne­hézségek is akadályozói bizonyos mértékig a békéért, s a nemzet­közi feszültség enyhítéséért folyó küzdelemnek, s a népek közeledé­sének. Hivatkozva az UNESCO 1954. december 10-i' határozatára, kérik, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezete ajánlja a tagálla­moknak a semleges nemzetközi eszperantó nyelv aktív támoga­tását. Mozdítsák elő mindenütt alkalmazásét, miáltal az orszá­goknak egymás közti nyelvi he­gemóniára való törekvése és fél­tékenysége is kiküszöbölődnék világszerte. Arről kezdtünk beszélgetni, hogy lám. a gőgös várurak féltéke­nyen őrzött és öröknek hitt vámha­tárait is szétfeszítette egykor a gyorsan fejlődő gazdaság és ke­reskedelem. Ma, a villámsebessé­gűvé változott közlekedés és a rohamosan növekvő turistáskodás korában miért lennének kivételek a szellemi érintkezést bénító nyelvhatárok? Hiszen maholnap, a bolygóközi világban az ember a földet tekinti szülőhazájának! Ügy kell a világnyelv, akár a fa­lat kenyér... Hevesen bólogatott: — Ezért indítottak világkam­pányt az eszperantisták! Aztán így folytatta: — Hazánk ugyan­csak nemzetközi esemény színte­re lesz-most, a nyáron. Július 30- án kezdődik Budapesten az LI. Eszperantó Világkongresszus. Az UEA rendezi. A házigazda a SZOT égisze alatt működő Ma­gyar Eszperantó Szövetség. Előző­leg Tokióban volt, 1967-ben Tel Aviv lesz a színhelye. Most már mindennel tisztá­ban voltam, váratlan vendégem csupán önmagáról hallgatott sze­rényen, de sikerült meggyőznöm, hogy tevékenységének ismerete nélkül hiányos a kép. Wagner Andrásnak hívják. MÁV nyug­díjas. Neve az eszperantó mozgal­mon belül jól ismert. Az ötvenes évek eiejen kapcsolódott bele. Tizenkét év óta tevékeny önkén­tese, ugyanis 1955-ben, a VII. Dél­magyarországi Eszperantó Talál­kozó alkalmával tett nyelvvizsgát és azóta vallja magát idetartozó- nak. Részt vett a XIV. Országos Vasutas Eszperantó Kongresz- szuson, majd Bulgáriában a XLVIII. világkongresszuson. Ez nagy élménye volt, mint mondja, a másik pedig az. hogy ott látta meg, Várnánál, 62 éves korában életében először a tengert! Kül­földi levelezőtársak meghívottja­ként járt néhány szocialista or­szágban, valamint Ausztriában és Svájcban is. Ötven országgal levelez. Ő a megalapítója és anyagellátója a csabai állomás két eszperantó-vitrinjének, me­lyeket a világ minden tájáról ér­kezett színes képeslapokkal töl­tenek meg, és magyar—eszperantó magyarázó szöveggel látnak el. Naponta átlag 5 ezer utas árad át az állomáson és ebből legalább félezer gyönyörködik a vitrinek anyagában és olvassa a faliújság híreit, cikkeit. Ennek aztán az az eredménye, hogy az ugyanott levő levelesládikóba ki­tépett jegyzetlapok, cédulák hull­nak, melyeken a spontán hírve­rés hatására sokan érdeklődnek, miként kapcsolódhatnának az eszperantó mozgalomba. Nem maradnak válasz nélkül. Levélben közlik velük, hogy Békéscsabán, a Balassi Művelődési Otthonban minden hétfőn 18 órától 21 óráig rendelkezésükre állnak, aki akar. az tanfolyamra jelentkezhet. — Nagyon erősödik az érdeklő­dés, elsősorban a fiatalság részé­ről — lelkesedik. — Ennyi elég lesz rólunk? — kérdezte szerénykedve vendégem, majd az aláírt ívet zsebre dugva, kezét nyújtotta s a kerékpárjához lépett. A kertajtóban megállt s emelkedett hangon mondta: — Reloj ligás la landojn Espe­ranto la popolojn! Sajnos, nem értettem, ám lefor­dítva lelkesítő a gondolat: — A sínek az országokat, az eszperantó a népeket köti össze! Huszár Rezső iskola tanárai is közreműködnek a hangversenysorozatban — tájé­koztatott bennünket Sárhelyi Je­nő, a zeneiskola igazgatója. Műso­rukban a romantika mestereit szólaltatják meg dalok, szimfo­nikus költemények előadásával. A továbbiakban azt is tervezik, hogy az összekötő, magyarázó szö­veget nemcsak a zeneművek is­mertetésére, hanem történelmi szemlélet, társadalmi körkép nyújtására is felhasználják és érintik a képzőművészet, az iro­dalom, a színházművészet vonat­kozó részeit. Szép tevékenységre vállalko­zott az 50 tagú békéscsabai zene­kar. amely az ifjú zenebarátok hangversenysorozatában rendsze­resen közreműködik. Valóban a kultúra apostolai ők, akik hétköz­napi munkájukban is a zenetaní­tást vállalták hivatásuknak. Jó lenne, ha az új évad előkészítésé­ben a községek helyi szervezői át­vennének tőlük a lelkesedésből és a hivatástudatból. Az a tapaszta­latunk ugyanis, hogy 1—2 jól meg­szervezett hangversenytől elte­kintve, a helyi szervezők nem­igen állnak feladatuk magasla­tán. A legfontosabb az lenne, ha a különböző kulturális programo­kat jól egyeztetnék, hogy ezek a hangversenyek ne essenek össze sporteseményekkel, filmmatinék­kal, megyei kulturális szemlével, mert ilyen esetben előfordult már, hogy a 250 bérletes helyett mind­össze 20—30 éppen máshová nem kívánkozó gyermek jelent csak meg a hangversenyen. Reméljük, jövőre már ezen a té­ren is sokat javul a helyzet és mind több iskolás gyermek kap­csolódhat majd be az ifjú zeneba­rátok hangversenysorozat hallga­tásába. Vígh Erzsébet Hasznos pauza Június 7-én, kedden feltű­nően sok általános iskolás ko­rú gyermek sétálgatott Bé­késcsaba utcáin felnőtt fel­ügyelet mellett. A legfeltű­nőbb az a negyven—ötven 6—10 éves kislány és kisfiú volt, akiknek két nevelő ma­gyarázott valamit a Szabad­ság tér és a Tanácsköztársa­ság útja sarkán. — Látod, kislányom: útke­reszteződésnél, de egyszerű átjárónál is először balra te­kintünk, mielőtt lelépünk a járdáról, aztán az úttest kö­zepén jobbra kell tekinteni és mindig magabiztosan, de nyugodtan, nem kapkodva kell átmenni a gyalogosok ré­szére kijelölt részen... De na­gyon jó az, ha megvárjátok, míg ilyen átkelőhelyen 8—10 ember összegyűlik. Nem érde­mes egy percnyi sietségért az életet kockáztatni... A 40—50 főnyi kis társa­ság Kamuiról látogatott be Békéscsabára. Itt kell értékelnünk az iga­zi gyakorlati pedagógiát: hi­szen az a néhány nap, amely az utolsó tanítási órától elte­lik a bizonyítványosztásig, át­menetileg pihenője lehetne va­lamennyi nevelőnek. Azonban a kamuti nevelők néhány szülő segédletével arra is gon­doltak: tanulóik a bizonyít­ványosztás után az ország sok- helyére elkerülnek. Sokan a fővárosba is. Nem árt. ha ilyen formában a szünidőre felkészülten távoznak a kis tanulók. Hátha éppen a leg­kritikusabb pillanatban jut eszükbe: mit is mondott a ta­nító néni Békéscsabán: ho­gyan is kell átkelni szabálya san az úttesten? (fér—ó> Tavaszi-nyári rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1800 forintos Orionton táskarádió — Eredményhirdetés: a július 1-i számunkban 22. rejtvényünk oc.enet film címe? eg>' világsikert aratóu szovjet filmből. Kérdés: mi a Tavaszi-nyári rejtvénypályázal 22. 1966. június 9 szelvény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents