Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-07 / 133. szám
tW6. június 7. 4 Kedd Több lenne a tégla, ha Az építőipari vállalatok, ktsz- ek tavaly igen sokat panaszkodtak anyaghiányra, elsősorban a tégla mennyiségére és minőségére. Lehetséges, ez utóbbi oka volt annak, hogy több építkezés félben maradt, nem valósulhatott meg a tervezett időre. A téglahiánnyal kapcsolatos észrevétel nem mindenben fedi a valót, hiszen az anyag legnagyobb ellensége a gondatlanság, ami szállításnál és az anyag lerakásánál tapasztalható. Nem csoda, ha törik a tégla, amikor billenő-platós teherkocsiról ugyanazzal a módszerrel borítják le, mint a köztisztasági vállalat a szemetet. Sok tégla tönkremegy. Gödröt töltenek vele. Vagyis azért az anyagért, amelyért a téglagyárban munkabér címén jelentős összeget fizetnek, fizetett munkaidőben — kissé távolabb — összetörik. Mit lehetne tenni a téglaszál- lítás színvonalának javításáért? Valószínű, hogy az építők berkeiben foglalkoznak ezzel a té• • • mával, hiszen — gondolom — az építőknek — legyen szó vállalatról, ktsz-ről — nem mindegy, hogy 1 millió vásárolt téglából .'Ifi vagy éppen 4« lakást építenek fel! A tégla nagyüzemi szállítása eddig nem valósult meg. Ezzel kapcsolatban javasolnánk a csehszlovákiai módszert. Ott rakodó-platókat rendszeresítettek. A kész téglát már a kemencében erre rakják, ezt azután a szállítójárműre emelik. Mivel a legtöbb nagyobb építkezésen daru vagy valami más emelőszerkezet van, a téglát platóval együtt teszik a kőműves lábához. Ebben az esetben csak a téglagyárban és az építkezésen érnek kézzel a téglához. Vagyis kikapcsolják a kézi rakodást, a tégla leborítását, a válogatást, a talicskázást, a szalagon való szállítást. A szállítás technikai tökéletesítésével bizonyára kevesebb tégla menne veszendőbe, mint jelenleg. Vagyis az építkezésekre több „egészséges” tégla juthatna! Dupsi Károly A szeghalmi Sebes György általános iskola gyakorlókértjeben. Fotó: Esztergaiy Medárd-napi hiedelmek Készülődés a borsócséplésre A Földművelésügyi Minisztérium kérésére tavaly háromszáz kombájn dobjára készített borsócséplő gumiverőlécet a Békéscsabai Gépjavító Állomás. Munkájuk jól bevált. Nem törte a szemet az a két kombájn sem, amellyel ők csépelték a borsót, de az orszáig különböző részeiből sem érkezett reklamáció. A javítóállomáson az idén is mintegy 300 kombájnra szükséges, 1200 gumiverőlécet készítenek. A gumiveiőléc készítése is azit bizonyítja, hogy a Békéscsabai Gépjavító Állomás vezetői és dolgozói nagyon leleményesek. Igyekeznek megtudni, hogy mire van szükség, ezek gyártási technológiáját elsajátítják és aztán sorozatban gyártják. Közismert, hogy ez a javítóállomás kezdeményez, te az erő- és munkagépek műanyaggal bevont komplett hálózatának elkészítését. Tavaly 1900 erőgéphez készítettek komplett garnitúrát, s az idén előreláthatólag háromezer darabot készítenek úgy, hogy házilag gyártják le a szükséges, de be nem szerezhető elemeket. Az elmúlt évben 15 nagy teljesítményű kombájnszérü villamossági berendezését is elkészítették a gépállomás szakemberei a megye termelőszövetkezeteiben. Vállalták, hogy ezek üzemképességét ellenőrzik és szükség esetén kijavítják a hibákat. Erre a feladatra hat szakembert állítottak be. azonban a szövetkezetek egyelőre még halogatják a kombájnszérű villamos* berendezéseinek felülvizsgálatát., az előforduló hibák kijavíttatását. Erssúsadok sorún közhitté csontosodott az a vélekedés, hogyha június 8-án, Medárd napján eső hull, akkor azt negyvennapos esőzés követi: ha viszont Medárd száraz, akkor július derekáig szárazság lesz. A VI. században élt hittérítő püspök neve napjához kötődött időjósló formula nemcsak nálunk honos, hanem Ausztriában és Németország keleti vidékein is, azzal a különbséggel, hogy határainkon túl a feltevés beéri a négy hétig tartó esőzéssel vagy szárazsággal és nem kapcsolja össze a vízözön bibliai legendájából önkényesen alkalmazott 40 napos határidővel. (Ehhez kapcsolódó kuriózumként érdemes megemlíteni, hogy a Pesten 1799-ben „Kiss István úr. Nemzeti Könyvárus boltjában” megjelent „Száz Esztendős Kalendáriom', vagyis az esztendőnek tizenkét hónapjára alkalmazott „Falusi Majoros Gazda” című munkában ugyancsak nincs szó negyvennapos esőzésről, hanem így ír róla: „Medardus j napjáról úgy vélekednek sokan, Kilencezer forint társadalmi munkát vállalt egy villanyszerelő brigád a gerlai Magvető Tsz-ben A Békéscsabai Gépjavító Állomás szakemberei ellenőrizték a gerlai Magvető Termelőszövetkezet gazdasági és irodai épületeinek villamoshálózatát. Vizsgálatuk nyomán megállapították, hogy rövid időn belül legalább 50 ezer forint értékű felújítást kell eszközölni a műhelyekben, istállókban, a baromfitelepen és az irodában, ha nem akarják, hogy a hibás hálózat miatt rövidzárlatból adódó tűz vagy baleset keletkezzen. A szövetkezet nem rendelkezik villamossági szakemberrel. Ezért a DÁV Békés megyei Üzlet- igazgatóságának Blathy Ottó szocialista brigádja, Csicsely Pál vezetésével az élen vállalta, hogy díjmentesen készíti el a korszerűsítés mintegy ötezer forint értékű tervét, ezenkívül pedig mintegy Továbbképző tanfolyamon vesznek részt a tsz-ek villamossági szakemberei négyezer forint értékben kijavítják a halasztást nem tűrő hibákat. a7 pon, olyan lészen négy hétig egymásután, főképp, ha eső esik...”) A Medúrd-nupi hiedelem leginkább abban tudománytalan, ott fajul babonává, hogy a tavasz végi, nyár eleji időjárási sajátságot a Medárd-naphoz köti, folytonos esőzést vagy megszakítatlan csapadéknélküliséget feltételez, holott mind a ciklikus esőzés, mind a szárazság csak tendenciájában érvényesül. A jelenség tudományos magyarázata pedig a következő: Magyarország és a környező területek éghajlati viszonyai mellett tavasz végén, illetve nyár elején az időjárási fordulat főleg esőzésekben nyilvánul meg. Ennek az az oka, hogy miután Magyarország télen kevés napsütést kap, a föld felszíne lehűl. Tavasztól kezdve a nap mind magasabban és hosszabb időn át jár az égbolton, több és melegebb sugarat küld le hozzánk. Egyenlően süti a tengert és a szárazföldet. De ennek a kettőnek a melegfelvevő és megtartó képessége nem egyforma. A tenger vize nehezebben melegszik fel, de tovább tartja a meleget. A szárazföld könnyebben melegszik, de hamarabb ki is adja a melegét. Igv áll elő az a helyzet, hogy a szárazföld felülete már jó meleg, amikor az óceán felülete (bennünket főleg az Atlanti-óceán érdekel) még hűvös. könnyebb lesz és felfelé emelkedik, mintegy öt-tíz kilométer magasságig, onnan aztán az óceán felé áramlik. Helyébe hűvösebb légtömegek tódulnak az óceán felől. Ennek az a következménye, hogy a szárazföld felett alacsony, az óceán felett magas légnyomás támad. Ezeket a nyomáskülönbségeket légáramlatok egyenlítik ki. Az óceán felől hozzánk tóduló légtömegek felhőket hoznak magukkal, amelyekből aztán zivataros esők támadnak. Így május második vagv június első felében — esetleg valamivel korábban, vagy későbben — nagyobb esőzések vannak, de ezeknek semmi közük a Medárd- naphoz. Magyarországon az utolsó hatvan esztendőben a leghosz- szabb esőzés 1914-ben volt, amikor 26 napon át esett az eső mindennap, de egyébként a mindennapos csapadék ritka jelenség. Tény viszont, hogy hazánkban a június mindig nagyon csapadékos, de ennek ellenkezőjére is volt példa, amikor a gabona megsínylette a júniusi szárazságot. Indiában az időjárás hirtelen változását nem Medárd-nap hoz kötik, hanem egy alisten tevékenységét látják benne. Mivel a melegégövi országban a tavaszi, nyár eleji esőzés sorsdöntő, ezért az esőhozó napot babonás hit veszi körül, hiszen milliók tápláléEhböl »90rmásik az idö-'|ka függ a kedvező időjárástól. A járási bonyodalom. Ugyanis a felmelegedett szárazföld átadja a szeszélyesnek feltételezett alis- tent pedig különböző vallásos melegét a fölötte levő légtömeg- \ mesterkedésekkel akarják rávennék A meleg levegő kiterjed, J ni az esőcsinálásra. Molnár Géza: m CL nW n i Június 8-án egy négynapos villamossági továbbképző tanfolyam kezdődik a termelőszövetkezeti szakemberek számára. A Gyulán kezdődő továbbképzőn az Országos Villamossági Felügyelet és a DÁV mérnökei. technikusai tartanak előadásokat a vilJamosenergia elszámolásáról, a villamostarifa helyes alkalmazásáról, a helyes jelentkeztek. energiagazdálkodásról, ugyan- j akkor ismertetik a korszerű villamossági gépek működési elveit s a balesetcsökkentés különböző módszereit. A nagyon időszerű és fontos tanfolyamnak az a szépséghibája, hogy megyénk 163 termelőszövetkezetéből mindössze harmincán 13. Laci arra gondolt, Papír Marci most értette meg, hogy elvesztettük a második világháborút. Tévedett. Másnap, amikor Jencivel kiment a konyhába reggelizni, a kávéscsésze mellé odakészítve várta őket az aznapi újság, a Virradat, amely a nevébe nyomtatva nagy nyilaskeresztet hordott. Mindjárt az első oldalon, vezető címként, a lap teljes szélességében szemet kiszúró felirat: „A katonaszökevényeket rejte- getőikkel együtt felkoncoljuk!” Boris néni kiöntötte a kávéjukat, de nem nézett rájuk. Papír Marci az asztalion lesütött szemmel rágcsálta a kenyérhéjai. Jenci a feje búbjáig vörös volt, Laci közönyösen bámult maga elé. Amikor ismét a szobájukban voltak, Jenő kirobbant:. — Ilyen gyáva, hitvány, jellem télén férget!... — Elárulta a családot, mi? Megszegte az ősi törvényt... — Laci gúnyosan mosolygott. Elvárnád, hogy miattunk odaáll- jon a szuronyok elé?... — És milyen alattomosan csinálta... Ö nem dob ki minket, ö nem szól egy szót sem, csak odakészíti az újságot a reggeli kávé mellé. — Eddig abban bízott, hogy a vezér házát békében hagyják. A méltóságos úr elment Bécsbe, övé a rizikó. Ezt nem vállalja. — Disznó. Cseléd, nyomorult szolga. — Az. De most azt nézzük, merre mehetünk tovább. — Akárhová. Én ezekkel nem tudok egy levegőt szívni percig sem. Laci gondolkodott. — Azt mondom — szólt végül —, várjuk meg a délutánt. Ma kell jönni Magduának, talán ő tud valamit. A nagybátyádnak mindenesetre mondd meg, hogy még ma tovább állunk. Ne eméssze az aggodalom, hogy itt maradunk. Estefelé érkezett Magda, a korai sötétedésben, kifújta a szél, hideget hozott magával. A cselédszobában hármasban megvitatták a helyzetet. —Somos Árpival találkoztam a héten Rigó néninél — mondta Magda. — Annak a két szigetcsépi lánynak van egy nővére, az itt lakik az Attila körúton a vőlegényénél, aki továbbszolgáló őrmester a kelenföldi híradóskastélyban. A Messer- schmidt-gyárat kiürítették, egy részét behozták Kőbányára, a söröspincékbe, másik részét Ausztriába szállitottáík. A Somos-gyerekeket is faleskették. hogy viszik a gyárral az országból őket is. Aznap léptek le, amikor Rigó néniéknél összeszaladtunk. — A két Vidócki-lánnyal mi van? — kérdezte este Laci. — Azok lenn ragadtak Szi- getcsépen. Az állítólag már a szovjetek kezén van. Gyerekek, nagyon közel vannak a ruszkik. Tegnap belőttek Kispestre, egy gránát az 51-es vonalára hullott, a villamos nem megy tovább a Katona-rétnél. — Magda szavait átiűtőtte az izgalom: —
