Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-07 / 133. szám
196S, júniusi 7. 3 Redd Megyénkben 163 mezőgazdasági termelőszövetkezet 666 ezer ka- tasztrális holdon (4 ezer kh átlagterületen) 83 500 taggal gazdálkodik. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság átszervezése után a földterület és munkaerő vonatkozásában jelentős koncentrálódási folyamat indult meg termelőszövetkezeteink között. Az 1960. évi 235 termelőszövetkezet 1965-re fokozatosan 163-ra csökkent — egyesülés folytán. A szövetkezetek mintegy 45—50 százaléka olyan optimális üzemnagyságokká alakult, amelyekben a nagyüzemi termelés alapvető keretei belátható időn belül véglegesnek mondhatók. Ezen belül az 5—6 ezer katasztrális holdas községekben, Szám szerint 44-ben, a falu egész határát magába foglaló ,,egy falu, egy tsz" alakult ki. Termelőszövetkezeteink többsége gazdaságilag jól megalapozott. Gazdálkodási színvonaluk évről évre emelkedik, vagyoni helyzetük gyarapodik. A tagság közösből származó jövedelme is évről évre nő. Az egy tagra jutó részesedés az 1960. évi 10 709 forintról 1965-ben 14 352 forintra emelkedett. A termelőszövetkezetek termelésszerkezete a belterjes gazdálkodás irányába fejlődik. Nőtt az egységnyi területre jutó termékek mennyisége. Búzából például az utóbbi öt évben 1960. évet megelőzve 5 év átlagához viszonyítva, 14 százalékkal kisebb vetésterületről 18 százalékkal több termést (katasztrális holdanként 3.1 mázsával) takarítottak be. A cukorrépa termésátlaga 23 mázsával, a rostkender 5 mázsával, a kukorica 5,4 mázsával magasabb holdanként a fenti időszakhoz viszonyítva. Ez időszakban zöldségnövényeket 3—4-szer többet termeltünk a korábbi éveknél. A megye állatállományán belül a szarvasmarha 13 százalékkal, a sertés 7 százalékkal, a baromfi 13 százalékkal és a juhállomány pedig 35 százalékkal nőtt az említett időszakban. Termelőszövetkezeteink eddig elért eredményeiben, a termelés továbbfejlesztéseben. valamint a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért folyó munkánkban jelentős szerepe volt, illetve van az anyagi érdekeltségén alapuló jövedelemelosztásnak. Váhozaltísak az ösztönző módszerek Megyénk termelőszövetkezeteiben főleg az 1961—63-as években igen széles körű útkeresés volt tapasztalható az elosztási, a premizálási és az. anyagi ösztönző módszerek alkalmazásában. A hagyományos munkaegység-jóváírásban helytelenítették az egyoldalú mennyiség mérését, mert nem ösztönzött a minőségi munkára. a többtermelésre. Ma már igen leszűkült a tisztán való alkalmazási köre, de nem ment simán a többtermelésre serkentő anyagi ösztönzők bevezetése. Egyes, viszonylag jó körülmények között gazdálkodó szövetkezetek, amelyek különösebb erőfeszítés nélkül évről évre biztosítani tudták a jónak értékelhető évi jövedelmet, nem szívesen tértek rá az anyagi ösztönzők alkalmazására. Féltek az újtól, bár tudatában voltak annak, hogy az eredményeik jobbak is lehetnek és az egyen- lösdi az gátlólag hat a termelés növelésére. A hagyományos munkaegységet, mint alapelosztási formát, igen sokoldalúan továbbfejlesztették termelőszövetkezeteink. Ma már a szövetkezetek mintegy »0—95 százalékában a hagyományos « munkaegységet különböző kombinálással alkalmazzák. Az anyagi ösztönzés és a jövedelemelosztás tapasztalatai megyénk termelőszövetkezeteiben A termelőszövetkezetekben többféle munkadíjazási, jövedelemfelosztási, illetve anyagi ösztönzőt alkalmaznak. A tagok jövedelme egyre inkább a végtermék mennyiségétől és minőségétől függ. A hagyományos munkaegység szerinti elosztást egyéb ösztönzők nélkül is eredményesen alkalmazza néhány termelőszövetkezetünk. Ennek bizonyítására jó példa a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet, amely az 1962—63 és 64-ben alkalmazott kisebb premizálást, de véleményük szerint az nem hatott különösebben náluk. Egy munkaegység értéke 64,34 forint volt, ebből a premizálás értéke 4,84 forint. Több munkaterületen a premizálásból származó differenciálódás elégedetlenséget váltott ki és)lett minden 100 liter átadott tej emiatt 1965-ben a tagság egyhangúlag elutasított minden premizálást. Az igen jelentős elemi károk ellenére 1965-ben az egy munkaegység értéke 62,08 forint volt. Ebben a tsz-ben a munkaegységnek igen komoly tekintélye van, eléggé ösztönöz is a munkában való részvételre, amely elsősorban a jó munkafegyelemnek és szervezettségnek tudható be. Véleményünk ez esetben is az, hogy ebben a tsz-ben az adottságok olyanok, hogy ha a dolgozók meggyőződnek az anyagi ösztönzők több és jobb minőségi munkára serkentő hatásáról, még nagyobb eredmények elérésére lesznek képesek. után 2,30 munkaegységet számolnak el. Az abrakfogyasztás növekedése esetén kilogrammonként 0,10 munkaegységgel kevesebbet. Ezenkívül a terven felül termelt tej után, a zsírszázalék 3,6 százalékon felüli értéke, valamint a vemhesülés után többlet munkaegység jár. A sertéstenyésztésben a kocagondozó a választott malacok kilogrammja után 0,94 munkaegységet kap, havonta a malac darabonkénti gondozásáért pedig 0.5 munkaegységet. Emellett, ha a választási átlaga 7, akkor 1 malacok ha 8 fölött van, akkor 2 malacot kap % gondozó prémiumként. A sertéshizlalásnál a súlygyarapodás minden kilogrammja után az elhelyezés és a daraértékesítéstől függően írják jóvá a munkaegyseget. Ezenkívül, ha a daraértékesítési százalék éves szinten 22 százalék felett van, tervteljesítés esetén a gondozó 500 forint prémiumot kap. Prémiummal kombinált a készpénzrészesedés is Készpénzfizetést szövetkezet hat van a megyében. E szövetkezetek igen jó gazdasági alappal rendelkeznek, a politikai és szakmai vezetés kellő színvonalon áll és gazdálkodásuk évről évre töretlen. E szövetkeeztekben szigorú munkafegyelem alakult ki. A rendszeres jövedelem hatására a tagság stabil és a fiatalok száma jelentős. A korábban eltávozott tagok részéről visszaáramlás tapasztalható. A pénzbeni díjazást eredményesen alkalmazza a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1963 óta. Bármennyire is egyik legjobb módszernek mondható a pénzbeni díjazás, mégis az. e módszer alapján gazdálkodó termelőszövetkezeteink szinte kivétel nélkül prémiummal egészítik azt ki. A fenti tsz elszámolási rendszerében figyelembe veszik a termelés mennyiségét, például a cukorrépatermelésnél/ emelkedik a jóváírható forintösszeg aszerint, hogy katasztrális holdanként 170 -180—200 vagy ennél több mázsát termel a dolgozó. 170 mázsa termés eseteben egy katasztális alkalmazó | holdra 512 forint felszedés! alapdíjat fizetnek (32 forint négyszögölenként) amelyhez hozzájön még a termelés díjazása 170 mázsa esetén mázsánként 2,90 forint, 250 mázsa esetén mázsánként 5,70 forint. Általában a növénytermesztésben, a kertészetben és az állattenyésztésben a havi keresetek kisebb része alapdíjból, nagyobb része pedig a termény vagy termék mennyisége utáni jóváírásból tevődik össze. A pénzbeni alapdíjazást premizálással egészítik ki, a terven felüi termelt érték 10—30 százalékáig. A négy éve alkalmazott elszámolási rendszer prémiummal kiegészítve jónak bizonyult. Azonban a termelés változékonysága, az újabb technikai módszerek alkalmazása szükségessé teszi, hogy évről évre az igényekhez legjobban igazodó ösztönzők figyelembevételével változtatásokat eszközöljenek a díjazásban. Módszerük helyességét igazolja, hogy az egy tagra jutó évi részesedés több éves viszonylatban 18—20 ezer forint köi'ül alakul. Készpénz és természetbeni járandóság Véleményünk az eredményességi munkaegység alkalmazásáról az. jobb a hagyományos munkaegységnél, de további egyszerűsítésre szorul. E módszernél sokkal közérthetőbb, egyszerűbb és eléggé ösztönző elosztási forma a munkaegység, a készpénz és a természetbeni kombinálás, amit az újkígyósi Aranykalász és még nehány más tsz alkalmaz. A fenti tsz a kukoricatermesztésnél 12 biztosított munkaegység mellett az össztermés 20 százalékát adja a növényápolóknak, amelyből egy százalék a traktoros- brigádé, egy százalék a fogatos- brigádé, 0,5 százaléka a górézóké és a szár 50 százaléka a tagoké. A cukorrépatermesztésben 3 mázsa után egy munkaegység, 150 mázsa feletti termés minden mázsája után 15 forint. A dohány katasztrális holdanként 180 munkaegység, és a 10 ezer forint feletti bevételnek 50 százaléka a tagé. (Géppel beültetve.) A kertészeti munkáért minden 100 forint bruttó bevétel után 1 munkaegység. Egyes növények esetében, például korai káposztánál a 15 000 forint feletti bevétel 50 százaléka a dolgozót illeti meg. aki annak munkáit végzi. (Általában 25 000 forint körül szokott lenni egy katasztrális hold bevétele.) Burgonya: 40 mázsa termés esetén biztosított munkaegység. 40 mázsa félett a termés egyhar- mada a dolgozóé. A paprikánál katasztrális holdanként a 25 000 forint feletti bevétel 50 százaléka a dolgozóé. Vöröshagyma esetében katasztrális holdanként 54 munkaegység és a 6 600 forint feletti bevétel 50 százaléka. Egyéb munkaigényes növényeknél hasonló javadalmazás van. Hajtóerő a háztáji gazdaság takarni átível látása A munkaszervezés általában családi vállalásokra épül. Amióta ezt a módszert alkalmazzák, minden növényterületet felvállalnak, időben és jó minőségben történik a növényápolás és a betakarítás, eredményeik kiválóak, a tagok jövedelme az élen járó tsz-ek szintjén mozog. ' A részes művelés igen változatosan jelentkezik lermelőszövet- kezeteinkben. Elterjedését, megkedvelését főleg a háztáji gazdálkodásban meglevő lehetőségek befolyásolják. A háztáji gazdálkodásban nevelt baromfi, sertés és lásra. A háztáji állatállomány növelésére ott hat ez kedvezően, ahol helyesen egyeztetik az egyéni és a közös érdekeket. Megyénkben a háztáji állatállomány takarmányellátása szempontjából ma még rendkívül fontos, hogy a tsz-tagság elegendő takarmányhoz jusson háztáji állatállományának ellátása vé- végett. Annál is inkább, mivel a tehénállomány 53 százaléka, a kocaállomány 52 százaléka, a törzsbaromfiak pedig több mint 85 százaléka háztáji gazdasagokban van. Az egyszerű, jól érthető elosztási módszerek terjedtek el jobban Az eredményességi munkaegység szerint gazdálkodó tsz-ek száma nem tudott kellően elterjedni megyénkben. Elsősorban azért, mert nem volt kellően közérthető, egyszerű módon kidolgozva, valamint azért, mert az elvégzett munkát munkaegységekben írták jóvá, amelynek értéke csak év végén vált ismeretessé. Ez nömunkaeg.ység értéke többnyire állandó. Több termék után több munkaegységet írnak jóvá. A családtagok részvétele a munkákban kielégítő. A növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben az eredményességi munkaegység jóváírásán túl semmilyen cél-, vagy egyéb prémiumot nem alkalmaznak. szarvasmarha takarmányellátásá- ra főleg a kukorica és a széna betakarítása kerül reszes művelésre. A reszes művelés megtalálható az erős és a gyenge szövetkezetekben egyaránt. Negatív hatása közismert a közös állatállomány takarmányellá- tasára. valamint a tagok a tsz egyéb munkáiban való részvételére. Pozitív a hatása a több és jobb minőségű termén.vbetakaríA célprémium alkalmazását is megtalálhatjuk termelőszövetkezeteinkben. Hatása az egyes kampánymunkákra és olyan feladatok gyors elvégzésére jól hal, amelyeknél más ösztönzők nincsenek vagy alacsonyan vannak megállapítva. A kenyérgabona betakarításánál. vetésénél. valamint a szállítási munkáknál sikeresen alkalmazzak termelőszövetkezeteink. A célprémium hatása véli a munkaegység számát, de nem hat olyan közvetlen a termelés növelésére, mint az össztermék bizonyos százalékának jóváírása vagy egyéb kézzel foghatóbb ösztönzők alkalmazása. Az eredményességi munkaegység kialakításában élen járó szerepet töltött be a tótkomiósi Haladás Termelőszövetkezet, amely jelenleg is aszerint dolgozik. Ezt a* évek óta alkalmazott elosztási formát — amelynek normái tartalmazzák a premizálást is —, e tsz-ben jónak tartják. Hatása elsősorban annak tudható, hogy a termelés volumenének nagyságában nincsenek ingadozások, a A nyolcezer katasztrális holdas eleki Lenin Termelőszövetkezet azt '-ralija, hogy náluk jól bevált | az eredményességi, végtermék í utáni javadalmazás. Cukorrépa- ! termelésben 0,29 munkaegységet j úrnak jóvá 1 mázsa répa után, • nkívfU 100 négyszögölenként 2 sä cukrot adnak pénzben, vagy tér lueszeiben N apraforgótermesztésben 1,45, kendernél pedig 0,47 munkaegységet írnak jóvá mázsánként A kukoricát 25 százalékért művelik, munkaegység nélkül. { Az állattenyésztésen belül a te| .h-'németben ömiiaíós istállóban 1 kilogramm abrakfogyasztás melA célprémiumot alkalmazó termelőszövetkezetekben ügyelni kell arra, hogy az éves terv készítésekor az e célra fordítható pénzt, illetve terméket betervezzék és ez ne csökkentse az egyéb módon elosztásra tervezett értéket. A korábbi években több termelőszövetkezetnek az ebből származó mulasztás miatt igen jelentős hiánya származott. A célprémium negatív hatása olyan módón is jelentkezik néhány, a főleg lazább szervezettségű tsz-ben, hogy a tagok alku tárgyává teszik egyes munkák díjazását, ami végső sorban a tervezett jövedelem biztosításának felbontásához vezethet. Az anyagi ösztönzők jelentőséget. alkalmazásának szükségességet ma már szövetkezeti vezetőink nélkülözhetetlennek tartják. A szövetkezetek többsége azt is felismerte, hogy a kialakított és alkalmazott ösztönző módszereket nem szabad hagyni megrekedni. Időnként értékelni, elemezni kell, meg kell vizsgálni, hogy elég ösztönzőleg hatnak-e, nem lazák-e. nem idéznek-e elő aránytalanságot? Ha ilyen tapasztalható, akkor bátran módosítsanak rajtuk. Sarkadi István j a megyei pártbizottság munkatársa
