Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1966. JtJNIUS 25., SZOMBAT Ara.: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA lz új mechanizmus elinyei már a kidolgozás során friss lendületet visznek a szocializmust építő munkába Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken dél­előtt 10 órakor folytatta tanács­kozását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend szerint a képvise­lők folytatták a népgazdaság III. ötéves tervéről szóló törvényja­vaslat megtárgyalását. Elsőnek Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnökhelyettese emelke­dett ^szólásra. Fock elvtárs beszéde Tisztelt Országgyűlési — Harmadik ötéves tervünket a kormány meggyőződéssel tudja ja­vasolni elfogadásra a Tisztelt Or­szággyűlésnek. A terv az összes érintett minisztériumok és főha­tóságok együttes munkájával, gondos mérlegeléssel, a lehetősé­gek számbavételével készült. Szakemberek ezrei vettek részt fontos részletek kidolgozásaiban. A terv készítése tudományos jel­legű, alkotó tevékenységet köve­tel meg. Ugyanakkor nem nél­külözheti a dolgozók minden ré­tegének állandó aktív közremű­ködését, a társadalmi jellegű el­lenőrzést sem. Tervünk realitását ezek a tényezőik nagy mértékben erősítik — mondotta bevezetőben Fock Jenő, majd kijelentette: A terv alapvető vonásának tekin­tem, hogy abban tükröződik pár­tunk gazdaságpolitikája. E gazda­ságpolitika fő vonásaiban mintegy 10 éve alakult ki. Megerősítette pártunk konferenciája, gazdagí­totta és konkretizálta a párt VII. kongresszusa, jelentős mértékben továbbfejlesztette a szocializmus alapjainak lerakásával, a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­nek befejezésével pártunk VIII. kongresszusa. Több ízben tár­gyaltunk róla itt az országgyű­lésben is, s gazdasági jellegű tör­vényeinket e gazdaságpolitika szellemében alkottuk. Gazdaságpolitikánk alapján előbb konszolidáltuk a népgazda­ság helyzetét, majd bővítettük a termelést, emeltük a termelé­kenységet és az életszínvonalat. Állandóan fejlesztve a gazdasági élet mechanizmusát, ezen belül a gazdaságirányítás rendszerét, ei­Fock Jenő beszél. kedelmi helyzetét. Egyrészt lehe­tővé válik, hogy korábban kül­földről beszerzett termékeket ide­haza gazdaságosan előállított ter­mékekkel pótoljuk, tehát impor­tot takarítsunk meg. Másrészt pedig az ország gazda­sági helyzetének, a piac követel­ményeinek megfelelően fokozód­hat exportunk — az előirányzat nemcsak lehetőségeket jelent, ha­nem jórészt az állam által vállalt kötelezettségeket Jó, ha emlékez­tetünk arra: a gazdasági konszo­lidációhoz, népgazdaságunk hely zetének megszilárdulásához erő sen hozzájárult, hogy a külföldi kötelezettségeinknek mindig ele­get tettünk, ez fokozta a bizalmat irántunk. Külföldi partnereink is tudják, hogy államunk szavára, .országunk nevében kötött megál­lapodásra lehet építeni. Mi erőnk­höz mérten minden szükségest megteszünk, hogy a bizalom foko­zódjék, növekedjék országunk te­kintélye, gazdasági megbízhatósá­ga. Az állam nevében vállalt köte­lezettség teljesítése a jelenleginél sokkal rugalmasabb gazdálkodás viszonyai között sem lehet alku tárgya. Az üzemek viszont joggal tartanak igényt arra, hogy a rájuk kötelező szerződések megkötésé­be őket vonják be, vagy azt is bízzák rájuk. A kiviteli előirányzatok megköve­telik az irányító szervektől, hogy sajátos eszközeikkel segítsék az export fejlesztését, illetve a ter­melő vállalatoktól, hogy termé­keiket magas technikai, techonó- giai színvonalon állítsák elő, hogy azok a piacon kedvező feltételek között legyenek értékesíthetők. A tervidőszakban következete­törekszünk a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fokozására. Tapasztalataink igazolják, hogy az országnak az a leghasznosabb, ha természeti és egyéb adottságaink­nak leginkább megfelelő termelést folytatunk. dalúbb lenne, ha a rendelkezésére álló árualapok választéka a jelen- (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az aratás Szitás István és felesége utat vág a búzában az aratógépeknek. Csütörtökön délelőtt fél tíz táj­ban kezdte meg az idei aratást négy komibájnos a körösladányi Dózsa Tsz árpatáblájában. Az árpának még nem annyira sürgős, bár elég kemények, érettek a sze­mek. A szövetkezeit vezetői azon­ban szeretnének mielőbb, s minél kevesebb szemveszteséggel learat­ni, annál is inkább, mert most kezdetiben néhány napra még kap­nak két kombájnt a ladányi ja- vitóállomástói. A startnál ott. voltak a javítóállomás vezetői, és néhány szerelő is, mert ahogyan eddig minden aratás kezdeténél, most is hol egyik, hol másik gé­pien akadt igazítani való. Természetesen ott volt a körös­ladányi Dózsa Tsz főagronómusa, Kovalik András is, a!ki elmondta, hogy az 1851 hold gabonából mindössze a 25 hold zabot akar­ják kézi erővel learatni. No meg természetesen a 200 hold szerző­dött borsót, amelynek az aratásá­hoz most a hét végén látnak hoz­zá. A kombájnszailimát itt nem húzatják, hanem szekerekre do­bálják és úgy hordják oda a táb­la szélén készülő kazlakba. Tizen­két saját és tizenöt kívülálló fo- ga-tos lát hozzá ehhez a munká­hoz. Máskor is így csinálták, s csaknem az aratással egyidőben fejeződött be a szalmalehúzás. Itt ez nagyon fontos, mert a talaj­munkát nem lehet halogatni. A tarlókon egyenesen vetőszántást, vagy nyári mélyszántást végez­nek. Előtte a tarlókat megjáratják négyezer lábával és tizenegyezer gyöngyössel, hogy az elszóródott kalászok, szemek se menjenek kárba. Dupsi K. felvételei Id. Talpaló Ferenc, aki már többször ért el jó helyezést a kombájnosok megyei versenyé­ben. jutottunk a gazdasági mechaniz­mus átfogó reformjához. A harmadik ötéves tervünkben kitűzött eélok összhangban vannak gazdaságpo­litikai feladatainkkal, figyelembe veszik adottságainkat és lehető­ségeinket. Továbbra is az ipar lesz a nép­gazdaság legdinamikusabban fej­lődő szektora, de az eddiginél összehangoltabb és határozottabb intézkedésekkel biztosítjuk, hogy a mezőgazdaság — a nagyüzem bázisán — az előző 5 évnél gyor­sabban és a gazdaságosság köve­telményeinek megfelelőbben fej­lődjön. Az ipari szerkezet kedvezőbbé válása javítja az ország külkeres­Fock elvtárs ezután hangsúlyoz­ta, hogy a jövőben tovább fokozzuk együttműködésünket a Szovjet­unióval, amely mind az import­ban, mind az exportban elsődleges partneiünk. A szocializmust építő baráti országokkal is erősíteni és gazdagítani szándékozunk gazda­sági kapcsolatainkat, mindenek­előtt a KGST keretében. j Szorosabbá kívánjuk tenni gaz­dasági -kapcsolatainkat a gyar­mati sóiból nemrég felszabadult népekkel.. Politikai irányvonalunknak megfelelően építjük gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országok­kal. Népgazdaságunk gyorsabb fejlesztése érdekében a gazdasági együttműködés minden olyan le­hetőségét készek vagyunk felhasz­nálni, amely kölcsönös előnyöket nyújt. Azt szeretnénk, ha a lakosság ellátásának fejlődése mind sokol-4

Next

/
Thumbnails
Contents