Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

Június 25. 2 Szombat (Folytatás az 1. oldalról) léginél nemcsak nagyobb, hanem bővebb is lenne. A fogyasztási cikkek bőségének megteremtése nem könnyű fel­adat, s talán ebben az 5 éves terv­ben maradéktalanul nem oldható meg. De gazdaságpolitikánknak ezt a vonását nem téveszthetjük Az országgyűlés pénteki ülése szem elől, sot a lehetőségekhez képest erősíteni is akarjuk. Az ötéves terv első évének ed­dig eltelt időszakában kedvezőeknek ítélhetők a eredmények. gazdasági A terv főbb céljait — úgy látszik — ez évben is elérjük. Kedvező­en alakul ipari termelésünk s az ipar termelékenysége. A mezőgaz­daságban az aktuális munkákat nagy szorgalommal végzik. A ter­méskilátások reménytkeltöek. A külkereskedelmi forgalom alaku­lása is biztató. Az év elején hozott bérjellegű intézkedéseink kedvező visszhan­got váltottak ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is megértésre találtak, az árcsökkentéseket pedig örömmel fogadták. A lakosság ellátása nem zökke­nőmentes, vannak választéki hiá­nyok, de ezek alapvetően nem za­varják az ellátást, mindent egy­bevetve, az ellátás, a hiányossá­gok ellenére, jobb, mint bárme­lyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után, azonban az emberek a hiányosságokra sok­kal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoznunk és kötelességünk minden kérdés­re, felmerülő kételyre őszintén válaszolni. Az emberek úgy véle­kednek: rendben van, tudomásul vettük a húsáremelést, de most aztán legyen hús, éspedig olyan, amilyet vásárolni akarunk. A vágóállat-felvásárlási árak és a hús fogyasztói árának év eleji felemelése eddig nem hozott érez­hető javulást az ellátásban. Ilyen gyors javulással senki nem is szá­molt. Tudtuk, hogy egyik hónap­ról a másikra nagy változás nem állhat be. Intézkedéseink csak egy-két év alatt hozhatnak érez­hető javiilást. A ruházati árcsökkentésekkel kapcsolatban hallani olyan kér­dést, hogy miért nem kapni az üzletekben a leszállított árú cik­keket? Egészében ezekből a cik­kekből az ellátás sokkal jobb, mint eddig volt, de a kereslet ug­rásszerűen megnövekedett. A ru­házati cikkek forgalma az előző évhez viszonyítva januárban 13 százalékkal alacsonyabb volt. Februárban már több mint 130 százaléka, márciusban — valame­lyest csökkenve —, de még min­dig 118 százaléka volt az előző évinek. A vásárlások jobban nö­vekedtek, mint az várható volt. Így a cikkek egy része — az ár- csökkentéssel, továbbá az ipari szállítás elmaradásával összefüg­gésben — az ellátás' javítására tett intézkedéseink ellenére is, át­menetileg hiánycikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésére igen sok intézkedés történt. A könnyűiparban növeltük a kapa­citást, a nyersanyagból többlet- importot rendeltünk el. Gondos­kodtunk a terven felüli termelés­hez szükséges bér- és egyéb kia­dások, fedezetéről. Az ellátás to­vábbi javítására fokozzuk a ba­ráti országokkal folytatott áru­cserét. Az eredetileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereske­delem rendelkezésére, bővítjük a készáruimportot. A ruházati ellá­tás már javul. A kereslet norma­lizálódik. A folyamatos ipari szál­lítások, valamint a rendkívüli in­tézkedések nyomán az ellátási hiányosságok fokozatosan eny­hülni fognak. A megtett rendkívüli intézke­dések mindenképpen szükségesek voltak. Áttekintve gazdasági helyze­tünket, elmondhatjuk, hogy mint minden évben, most is vannak gondjaink, könnyebben és nehe­zebben megoldható problémáink. Ezek egy részét ez évben nem is tudjuk végleg megoldani. Sok azonban a pozitív jelenség és biz­tató, hogy ezek vannak többség­ben. Az idei és a jövő évi munkán­kat meghatározza, hogy az. ötéves terv végrehajtásának megszerve­zésével egyidejűleg részleteiben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Sokoldalú munka szükséges ah­hoz, hogy a Központi Bizottság irányelvei alapján az új gazda­sági mechanizmust kidolgozzuk, bevezessük, a gyakorlati életben ellenőrizzük. A határozatot nagy érdeklődés­sel tanulmányozzák szerte az or­szágban. A szakemberek széles köre vizsgálja, hogy milyen len- nivaló hárul rá, milyen keretek között valósíthatja meg elgondo­lásait, hogyan alakul munkája a jövőben. A dolgozók többsége bí­zik benne, hogy a Központi Bi­zottság határozata, mint mindig, most is a népjólét ügyét szol­gálja. Vannak — s ez természe­tes — aggályoskodó hangok is. Hiszen sokan még nem látják egyértelműen és világosan, mi kö­vetkezik a határozatból, figye­lemmel erre, talán hasznos a fő vonásokat megemlíteni. A gazdasági mechnizmus re­formjával azt kívánjuk elérni, hogy jobban kihasználjuk a szo­cialista gazdaságban rejlő lehető­ségeket, szorosabb legyen a válla­lati és állami érdekek egysége, kedvezőbbé váljék gazdasági fej­lődésünk üteme. A gazdálkodás alapvető szervei, a vállalatok na­gyobb önállósággal, több felelős­séggel, a szükségletekkel jobban összhangban, a piac követelmé­nyeinek. a fogyasztók érdekeinek megfelelőbben dolgozzanak. Azt akarjuk elérni, hogy a gaz­dasági kérdésekben ott döntsenek teljes felelősséggel, ahol az adott problémákat a legjobban isme­rik. A vállalatok ügyeiket, terme­lési, létszám, bér- és egyéb prob­lémáikat maguk — a felsőbb szervek részletekbe menő beleszó­lása nélkül — intézzék. Ne írják elő különböző mutatószámok mit, mikor és hogyan termeljenek, mi­lyen felújításokat, beruházásokat hajtsanak végre, mit forgalmaz­zanak, milyen készleteket képez­zenek. Ebből a korántsem teljes fel­sorolásból is látható, hogy a gaz­daságpolitika megvalósításának újabb, korszerűbb eszközét hoz­zuk létre. Olyan eszköz ez, amely eredményesen fejlődve, lehetővé teszi a gazdaságpolitika gazdagí­tását is. A Központi Bizottság ha­tározata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez leg­szükségesebb állami intézkedése­két. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus életbe léphessen. Az új mechanizmussal kapcso­latos jogi rendezést is párhuza­mosan el kell végezni. 1968. janu­ár 1-ére az alapvető új jogszabá­lyoknak készen kell lenniük, hogy a munka törvényes alapo­kon folyjék. A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: Ki kell dolgozni a különböző idő­tartamú népgazdasági tervek ké­szítésének elveit és módszereit. Időben közölni kell a vállalatok­kal, hogyan készítsék a jövő­ben éves terveiket. Az új beruházási rendszer ki­alakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általános elve­ket, a döntési jogköröket, az egyeztetési és jóváhagyási eljá­rás egyszerűsítését. Szabályozni kell a hitelfinanszírozás rendjét, a vállalatok és a finanszírozó bank kapcsolatát. Folytatva a főbb kormányzati feladatok felsorolását, megemlí­tem, hogy a vállalati jövedelem­szabályozás és a vállalati anyagi érdekeltség új módszereinek ki­alakítására ki kell dolgozni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vállalatoknál maradó nyereség felhasználásának álta­lános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nyereség felhasználásának általános rend­jét és konkrét mértékét. A bér- és munkaügyi kérdések rendezésével kapcsolatban meg kell határozni az alkalmazandó bértételeket, a részesedési alapból fizethető jövedelem-kiegészítés szabályait és mértékét, a munka­erőgazdálkodással kapcsolatos in­tézkedések körét, a munkaviszony jogszabályainak módosítási elveit. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek önállóságának növelésére ki kell alakítani a csoporttulaj­donból eredő speciális adottságok messzemenő figyelembevételével — az új gazdálkodási, adózási és anyagi érdekeltségi rendszert. A tanácsok gazdasági tevékeny­ségével kapcsolatban javaslatot kell tenni a különböző szintű ta­nácsok és az egyes tanácsi szer­vek gazdasági feladatainak elha­tárolására, a tanácsok és a gaz­dasági minisztériumok együttmű­ködésének módjára. Szabályozni kell a tanácsok tervezési rend­szerét,, jóváhagyási rendjét. Az állami szervek már elkezd­ték a munkát és a gazdasági bi­zottság az elmúlt héten döntött a termelői árak rendezésének leg­főbb elveiről — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány vé­leménye szerint az új mechaniz­mus bevezetésével kapcsolatos előkészítő feladatok, az államve­zetésben dolgozók jó munkájával a szükséges időre elvégezhetők. Fock elvtárs a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a kormány kö­telességének tartja, hogy a mecha­nizmussal kapcsolatos munkákról időről időre beszámoljon az or­szággyűlésnek, olyankor, amikor a gazdasági élet valamilyen vonat­kozása, pl. az állami költségvetés, van napirenden. Majd így foly­tatta: Az új gazdasági mechanizmus alapvető vonásainak megmagya­rázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a kiadandó új állami határozatok ismertetése, magyarázása is. Nem elégséges azonban a magyarázat, aktivizálni kell az embereket, hogy a határozat szellemében dol­gozzanak. Ez azt is jelenti, hogy a most előttünk álló gazdasági feladatokat igyekezzünk nagyobb felelősséggel, jobb hatásfokkal végrehajtani. Ügy végezzük mun­kánkat, úgy teljesítsük 1966. és 1967. évi népgazdasági terveinket, hogy ezzel is előkészítsük a re­form 1968. évi bevezetését. A gazdasági mechanizmus re­formja nem csupán gazdasági, form ja e nem csupán gazdasági, jelentős politikai fejlődést is eredményez. Növekszik közéletünk demokratiz­musa. Bővül a dolgozók szerepe a gazdálkodás irányításában és el­lenőrzésében. Fokozódik a szor­galmasan és jól dolgozók, a na­gyobb szakképzettséggel rendel­kezők munkájának megbecsülése. Következetesebben érvényesül a szocialista bérezés elve. Az állami és a gazdasági élet minden terü­letén új munkastílus honosodik meg. A személyes felelősség, a po­litikai meggyőződés, az új iránti fogékonyság szerepe jelentősen megnő. Az új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságra, a kezdemé­nyezések kifejlődésére, a népgaz­dasági és vállalati érdekek jobb összhangjára épít, számol azzal, hogy az eddiginél jobban kibon­takozik a dolgozók alkotókészsége, a szocializmus felépítésére irá­nyuló akarata. Azzal számolunk, hogy az új mechanizmus előnyei már a ki­dolgozás során felszínre kerülnek és a végrehajtásban érvényre jut­Kádár János, Gáspár Sándor és Cseterki Lajos elvtársak. Fotó: Bozsán nák, s ez mielőbb új lendületet visz a szocializmust építő munká­ba. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az új gazdasági mechaniz­mus segítségével, a mostani terv­törvényben javasoltnál nagyobb feladatok elvégzésére leszünk képesek. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Oláh Pál Bács-Kis- kun megyei képviselő szólalt fel. A szünet után Beresztóczy Mik­lósnak, az országgyűlés alelnöké- nek elnöklésével folytatódott a törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Klaukó Mátyás, Békés megyei képviselő szólalt fel, amelyeknek ismertetésére vasár­napi számunkban részletesén visszatérünk. Utána dr. Sáró András, me­gyénk képviselője szólalt fel. Az egészségügyi problémák széles körét érintette a képviselő, majd megelégedéssel beszélt arról, hogy a kórházak, más egészségügyi in­tézmények gépi berendezésének tökéletesítésére, műszerparkjá­nak bővítésére a törvényjavaslat szerint eredetileg előirányzott 278 millió forintot az Országos Terv­hivatal — eleget téve az egészség ügyi kormányzat kérésének — 550 millió forintra emelte. Tovább ja­víthatná a gépi ellátottságot, ha a berendezéseket küldő vállalatok idejében eleget tennének a szállí­tási kötelezettségeiknek — mon­dotta, majd a tervtörvény terve­zetet elfogadta. Inokai János, Fejér megyei, Lakatos András Somogy megyei képviselők felszólalása után az elnök ebédszünetet rendelt el. Délután szólalt fel dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Harrer Ferenc budapesti. Nemes­laki Tivadar Komárom megyei, Sümegi János Nógrád megyei, Valter Imre Somogy megyei, Ke­leti Ferenc Pest megyei képvise­lő, dr. Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter, Sárfi Rózsi Sza­bolcs megyei. Gém Ferenc Borsod megyei képviselő. A felszólalók elfogadták a törvényjavaslatot. Ezután az elnöklő Pólyák János a pénteki ülést bezárta. Az or­szággyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents