Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
Június 25. 2 Szombat (Folytatás az 1. oldalról) léginél nemcsak nagyobb, hanem bővebb is lenne. A fogyasztási cikkek bőségének megteremtése nem könnyű feladat, s talán ebben az 5 éves tervben maradéktalanul nem oldható meg. De gazdaságpolitikánknak ezt a vonását nem téveszthetjük Az országgyűlés pénteki ülése szem elől, sot a lehetőségekhez képest erősíteni is akarjuk. Az ötéves terv első évének eddig eltelt időszakában kedvezőeknek ítélhetők a eredmények. gazdasági A terv főbb céljait — úgy látszik — ez évben is elérjük. Kedvezően alakul ipari termelésünk s az ipar termelékenysége. A mezőgazdaságban az aktuális munkákat nagy szorgalommal végzik. A terméskilátások reménytkeltöek. A külkereskedelmi forgalom alakulása is biztató. Az év elején hozott bérjellegű intézkedéseink kedvező visszhangot váltottak ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is megértésre találtak, az árcsökkentéseket pedig örömmel fogadták. A lakosság ellátása nem zökkenőmentes, vannak választéki hiányok, de ezek alapvetően nem zavarják az ellátást, mindent egybevetve, az ellátás, a hiányosságok ellenére, jobb, mint bármelyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után, azonban az emberek a hiányosságokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoznunk és kötelességünk minden kérdésre, felmerülő kételyre őszintén válaszolni. Az emberek úgy vélekednek: rendben van, tudomásul vettük a húsáremelést, de most aztán legyen hús, éspedig olyan, amilyet vásárolni akarunk. A vágóállat-felvásárlási árak és a hús fogyasztói árának év eleji felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban. Ilyen gyors javulással senki nem is számolt. Tudtuk, hogy egyik hónapról a másikra nagy változás nem állhat be. Intézkedéseink csak egy-két év alatt hozhatnak érezhető javiilást. A ruházati árcsökkentésekkel kapcsolatban hallani olyan kérdést, hogy miért nem kapni az üzletekben a leszállított árú cikkeket? Egészében ezekből a cikkekből az ellátás sokkal jobb, mint eddig volt, de a kereslet ugrásszerűen megnövekedett. A ruházati cikkek forgalma az előző évhez viszonyítva januárban 13 százalékkal alacsonyabb volt. Februárban már több mint 130 százaléka, márciusban — valamelyest csökkenve —, de még mindig 118 százaléka volt az előző évinek. A vásárlások jobban növekedtek, mint az várható volt. Így a cikkek egy része — az ár- csökkentéssel, továbbá az ipari szállítás elmaradásával összefüggésben — az ellátás' javítására tett intézkedéseink ellenére is, átmenetileg hiánycikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésére igen sok intézkedés történt. A könnyűiparban növeltük a kapacitást, a nyersanyagból többlet- importot rendeltünk el. Gondoskodtunk a terven felüli termeléshez szükséges bér- és egyéb kiadások, fedezetéről. Az ellátás további javítására fokozzuk a baráti országokkal folytatott árucserét. Az eredetileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereskedelem rendelkezésére, bővítjük a készáruimportot. A ruházati ellátás már javul. A kereslet normalizálódik. A folyamatos ipari szállítások, valamint a rendkívüli intézkedések nyomán az ellátási hiányosságok fokozatosan enyhülni fognak. A megtett rendkívüli intézkedések mindenképpen szükségesek voltak. Áttekintve gazdasági helyzetünket, elmondhatjuk, hogy mint minden évben, most is vannak gondjaink, könnyebben és nehezebben megoldható problémáink. Ezek egy részét ez évben nem is tudjuk végleg megoldani. Sok azonban a pozitív jelenség és biztató, hogy ezek vannak többségben. Az idei és a jövő évi munkánkat meghatározza, hogy az. ötéves terv végrehajtásának megszervezésével egyidejűleg részleteiben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Sokoldalú munka szükséges ahhoz, hogy a Központi Bizottság irányelvei alapján az új gazdasági mechanizmust kidolgozzuk, bevezessük, a gyakorlati életben ellenőrizzük. A határozatot nagy érdeklődéssel tanulmányozzák szerte az országban. A szakemberek széles köre vizsgálja, hogy milyen len- nivaló hárul rá, milyen keretek között valósíthatja meg elgondolásait, hogyan alakul munkája a jövőben. A dolgozók többsége bízik benne, hogy a Központi Bizottság határozata, mint mindig, most is a népjólét ügyét szolgálja. Vannak — s ez természetes — aggályoskodó hangok is. Hiszen sokan még nem látják egyértelműen és világosan, mi következik a határozatból, figyelemmel erre, talán hasznos a fő vonásokat megemlíteni. A gazdasági mechnizmus reformjával azt kívánjuk elérni, hogy jobban kihasználjuk a szocialista gazdaságban rejlő lehetőségeket, szorosabb legyen a vállalati és állami érdekek egysége, kedvezőbbé váljék gazdasági fejlődésünk üteme. A gazdálkodás alapvető szervei, a vállalatok nagyobb önállósággal, több felelősséggel, a szükségletekkel jobban összhangban, a piac követelményeinek. a fogyasztók érdekeinek megfelelőbben dolgozzanak. Azt akarjuk elérni, hogy a gazdasági kérdésekben ott döntsenek teljes felelősséggel, ahol az adott problémákat a legjobban ismerik. A vállalatok ügyeiket, termelési, létszám, bér- és egyéb problémáikat maguk — a felsőbb szervek részletekbe menő beleszólása nélkül — intézzék. Ne írják elő különböző mutatószámok mit, mikor és hogyan termeljenek, milyen felújításokat, beruházásokat hajtsanak végre, mit forgalmazzanak, milyen készleteket képezzenek. Ebből a korántsem teljes felsorolásból is látható, hogy a gazdaságpolitika megvalósításának újabb, korszerűbb eszközét hozzuk létre. Olyan eszköz ez, amely eredményesen fejlődve, lehetővé teszi a gazdaságpolitika gazdagítását is. A Központi Bizottság határozata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez legszükségesebb állami intézkedésekét. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus életbe léphessen. Az új mechanizmussal kapcsolatos jogi rendezést is párhuzamosan el kell végezni. 1968. január 1-ére az alapvető új jogszabályoknak készen kell lenniük, hogy a munka törvényes alapokon folyjék. A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: Ki kell dolgozni a különböző időtartamú népgazdasági tervek készítésének elveit és módszereit. Időben közölni kell a vállalatokkal, hogyan készítsék a jövőben éves terveiket. Az új beruházási rendszer kialakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általános elveket, a döntési jogköröket, az egyeztetési és jóváhagyási eljárás egyszerűsítését. Szabályozni kell a hitelfinanszírozás rendjét, a vállalatok és a finanszírozó bank kapcsolatát. Folytatva a főbb kormányzati feladatok felsorolását, megemlítem, hogy a vállalati jövedelemszabályozás és a vállalati anyagi érdekeltség új módszereinek kialakítására ki kell dolgozni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vállalatoknál maradó nyereség felhasználásának általános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nyereség felhasználásának általános rendjét és konkrét mértékét. A bér- és munkaügyi kérdések rendezésével kapcsolatban meg kell határozni az alkalmazandó bértételeket, a részesedési alapból fizethető jövedelem-kiegészítés szabályait és mértékét, a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos intézkedések körét, a munkaviszony jogszabályainak módosítási elveit. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek önállóságának növelésére ki kell alakítani a csoporttulajdonból eredő speciális adottságok messzemenő figyelembevételével — az új gazdálkodási, adózási és anyagi érdekeltségi rendszert. A tanácsok gazdasági tevékenységével kapcsolatban javaslatot kell tenni a különböző szintű tanácsok és az egyes tanácsi szervek gazdasági feladatainak elhatárolására, a tanácsok és a gazdasági minisztériumok együttműködésének módjára. Szabályozni kell a tanácsok tervezési rendszerét,, jóváhagyási rendjét. Az állami szervek már elkezdték a munkát és a gazdasági bizottság az elmúlt héten döntött a termelői árak rendezésének legfőbb elveiről — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány véleménye szerint az új mechanizmus bevezetésével kapcsolatos előkészítő feladatok, az államvezetésben dolgozók jó munkájával a szükséges időre elvégezhetők. Fock elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a mechanizmussal kapcsolatos munkákról időről időre beszámoljon az országgyűlésnek, olyankor, amikor a gazdasági élet valamilyen vonatkozása, pl. az állami költségvetés, van napirenden. Majd így folytatta: Az új gazdasági mechanizmus alapvető vonásainak megmagyarázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a kiadandó új állami határozatok ismertetése, magyarázása is. Nem elégséges azonban a magyarázat, aktivizálni kell az embereket, hogy a határozat szellemében dolgozzanak. Ez azt is jelenti, hogy a most előttünk álló gazdasági feladatokat igyekezzünk nagyobb felelősséggel, jobb hatásfokkal végrehajtani. Ügy végezzük munkánkat, úgy teljesítsük 1966. és 1967. évi népgazdasági terveinket, hogy ezzel is előkészítsük a reform 1968. évi bevezetését. A gazdasági mechanizmus reformja nem csupán gazdasági, form ja e nem csupán gazdasági, jelentős politikai fejlődést is eredményez. Növekszik közéletünk demokratizmusa. Bővül a dolgozók szerepe a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. Fokozódik a szorgalmasan és jól dolgozók, a nagyobb szakképzettséggel rendelkezők munkájának megbecsülése. Következetesebben érvényesül a szocialista bérezés elve. Az állami és a gazdasági élet minden területén új munkastílus honosodik meg. A személyes felelősség, a politikai meggyőződés, az új iránti fogékonyság szerepe jelentősen megnő. Az új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságra, a kezdeményezések kifejlődésére, a népgazdasági és vállalati érdekek jobb összhangjára épít, számol azzal, hogy az eddiginél jobban kibontakozik a dolgozók alkotókészsége, a szocializmus felépítésére irányuló akarata. Azzal számolunk, hogy az új mechanizmus előnyei már a kidolgozás során felszínre kerülnek és a végrehajtásban érvényre jutKádár János, Gáspár Sándor és Cseterki Lajos elvtársak. Fotó: Bozsán nák, s ez mielőbb új lendületet visz a szocializmust építő munkába. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az új gazdasági mechanizmus segítségével, a mostani tervtörvényben javasoltnál nagyobb feladatok elvégzésére leszünk képesek. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Oláh Pál Bács-Kis- kun megyei képviselő szólalt fel. A szünet után Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnöké- nek elnöklésével folytatódott a törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Klaukó Mátyás, Békés megyei képviselő szólalt fel, amelyeknek ismertetésére vasárnapi számunkban részletesén visszatérünk. Utána dr. Sáró András, megyénk képviselője szólalt fel. Az egészségügyi problémák széles körét érintette a képviselő, majd megelégedéssel beszélt arról, hogy a kórházak, más egészségügyi intézmények gépi berendezésének tökéletesítésére, műszerparkjának bővítésére a törvényjavaslat szerint eredetileg előirányzott 278 millió forintot az Országos Tervhivatal — eleget téve az egészség ügyi kormányzat kérésének — 550 millió forintra emelte. Tovább javíthatná a gépi ellátottságot, ha a berendezéseket küldő vállalatok idejében eleget tennének a szállítási kötelezettségeiknek — mondotta, majd a tervtörvény tervezetet elfogadta. Inokai János, Fejér megyei, Lakatos András Somogy megyei képviselők felszólalása után az elnök ebédszünetet rendelt el. Délután szólalt fel dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Harrer Ferenc budapesti. Nemeslaki Tivadar Komárom megyei, Sümegi János Nógrád megyei, Valter Imre Somogy megyei, Keleti Ferenc Pest megyei képviselő, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Sárfi Rózsi Szabolcs megyei. Gém Ferenc Borsod megyei képviselő. A felszólalók elfogadták a törvényjavaslatot. Ezután az elnöklő Pólyák János a pénteki ülést bezárta. Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI)
