Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
1M&. június 22. 3 Szerda PIHENŐ Komszomol-vendégek Csorváson A csorvási Ady Termelőszövetkezet KISZ-szer.vezetének meghíváséiba június 21-én tíztagú Komszomol-küldöttseg érkezett a kárpát-ukrajnai Szaló- ka községből. Az öt fiú és öt lány a KISZ-íiatalok vendégeként egy hetet tölt Magyarországon. A csorvásiak gondoskodtak megfelelő programról is. A vendégek ma megtekintik az Ady Termelőszövetkezet met. Veszi le a puskáját és szól az embereknek, akik ott ezzel a szovjet katonával foglalatoskodnak, hogy menjenek odébb. Agyon akarta lőni. Apám meg, ezt képzeld el, oda állt eléje és éktelenül felháborodva, lehordta cefetül ezt a németet, hogy képzeli ezt, sebesültet legyilkolni... — Elképesztő. Az egész, amit mondasz. Hogy a szovjetek már ilyen közel... És apám! így kiállt azért a katonáért?!... — Hogy kiállt? ... öregem, üvöltött a némettel, paprika- vörös volt. ha hiszed, ha nem, még a kezével is megfenyegette. Aztán az emberek is nekibátorodtak, morogták, végül is a német legyintett, vállára lökte a puskáját és elhordta az irháját. — És mi lett a sebesülttel? — Jött egy magyar katonai lovasszekér, azok fölrakták a kocsira, hogy beviszik a kórházba. Hát hogy aztán odaért-e, él-e, hal-e, azt már nem tudom. Martin néni felszedelőzködött, készülődött: — Apátok kitér a hitéből. Már lassan keresésünkre fog indulni. Magda is sürgette a búcsút: Indulnunk kell, Erzsiké néni. Most én sem tudom hazakísérni magukat. — Öh, ne félts engem, lányom. Itt van nekem az én védelmezőm, a Pisti fiam. Hazatalálunk mi ketten. Elköszönt. gazdaságát és a község nevezetességeit. A programban háromnapos balatoni körút is szerepel, amelyre különautó- busszal indulnák és húsz csorvási KISZ-fiatal is elkíséri őket. Vasárnap Budapestre mennek, ahol többek között ellátogatnak a Parlamentbe. Az ukrajnai komszomolisták vi- szontlátogatásra hívták meg a csorvási fiatalokat, akik a nyár végén utaznak Szalókára. — Most már megvan a lelkem békéje. Csak az a szegény bátyátok, Ferenc. Arról nincs semmi hír. Se egy lap, se semmi. Da talán azt is megsegíti majd a jó Isten. Hát csak vigyázzatok nagyon magatokra, drága fiacskáim... Apaikor a látogatók után becsukódott a kapu, Magda az udvaron megállította Lacit: — Nos? — Jenőre nem számíthatunk. A fegyveres harcot nem vállalja. Nagyon rendes fiú mindenben, a legmesszebbmenőkig, de megrettent attól, hogy embert öljön. Azt mondja, magyarokra nem lő. Csakhogy nem lehet mindig kiválogatni. Laci még hozzátette: — Filiszter-lélek. Magda kicsit gondolkodott: — Nem baj. Ma este elviszlek Szitás Győzőhöz. Ott fölszerelsz, katonaruhát kapsz, igazolványokat, nyílt parancsot — valódiakat, amelyekkel biztonságosan mozoghatsz. Az elvtársak mindenről tájékoztatnak. — Veled leszek együtt? — A parancsnok Hámos István. Én is ehhez a csoporthoz tartozom, de... én mást csinálok. Bárhol találkozunk, nem ismerjük egymást. Te az vagy, aki az igazolványaidban leszel. — Jenővel mi lesz? (Folytatjuk) Ismét töretlen a munkakedv az eleki Lenin Termelőszövetkezetben nyékből. Szerencsére az állatgondozók töretlenül dolgoztak. Csak hát az ő szorgalmuk nem tudta ellensúlyozná a kétmillió forint értékű takarmányhiányt s a többi kiesést, amik miatt aztán 7 forinttal kevesebb munkaegység értékkel zártáik az 1964-es esztendőt. Vissza a korábbi elosztási formákhoz A községi pártbizottság és a szövetkezet pártszervezetének vezetői kezdetben kezdték megértetni az elégedetlenkedőkkel, hogy hiszen lényegében egy jó, fejlett elosztási formáról van szó. Azonban nem tudták meggyőzni azokat, akik ebben nem láttak semmi előnyt. Éppen ezért határoztak úgy mind a két vezető testület szűkebb és legmagasabb "'fórumán, vagyis a taggyűlésen, hogy vissza kell térni a korábbi munkaszervezési és elosztási módszerekhez. Erre aztán tavaly megint fellángolt az évekkel korábbi munkakedv. Mintha csak új emberek ragadtak volna kaszát, kapát a 8500' holdas gazdaságban, úgy nőtt, fejlődött minden. A kukoricát negyedében művelték a családok. Az eredmény holdanként 26 mázsa morzsolt termés lett. A cukorrépáért eredményességi munkaegységet írtak jóvá s minden megművelt, betakarított 100 négyszögölért 2 kilogramm cukor járt. Az eredmény 222 mázsa holdan- kénti répatermés. A megváltozott munkakedvre jellemző, hogy amíg 1964-ben az I-es üzemegységben 190—200-an dolgozgattak fortyogó kedvvel, tavaly már 500 —600-an jártak ki, s dolgozott vasszorgalommal a szövetkezeti gazdák apraja-nagyja. Ez jellemző volt az egész szövetkezetre. Ezért termeltek búzából 16, kenderből pedig 55 mázsát holdanként. Mindez s még egy sót- növény terven felüli terméseredménye jócskán mérsékelte azt az 1,8 millió forint kiesést, amit a száj- és körömfájás okozott. így aztán a közös vagyon a tavalyelőtti 3 millió forinttal szemben, 7 millió forinttal gyarapodott. Megújult hittel, nagyobb akarattal Az idén már nincs takarmány- hiány a közösben. Annyira nincs, hogy 200 hold legelőt feles, 100 hold vörösherét és 100 hold új vetésű lucerna kaszálását harmadába kapták meg a jószágot tartó szövetkezeti gazdák. Ezenkívül takaríthatnak be szénát az árkök és a dűlőutak mentéről. Ha így sem lesz elég a takarmány, kaphatnak másodvetésű csalamádét és lucernalisztet is. Az utóbbit csak akkor, ha nem fogyasztja el a nagyszámú állatállomány. A közös állatállománytól ugyanis senki nem akar megvonni egy szem takarmányt sem. mert az a tavalyi száj- és körömfájás ellenére is a régi jó hírű. A 320-as kocaállomány is, az 1300uas juhállomány is törzskönyvezett, a 300-as tehénállomány pedig teljesen gümőkórmentes. Az ez évi értékesítési terv többek között 200 tenyészsertés. 2500 hízott sertés, 270 hízott marha és 40 ezer csibe. Az eddigi értékesítés eredménye. de a növények fejlettsége, ápoltsága is bizonyítja, hogy az eleki Lenin Tsz-beri' hé’mcsak hisznek a prémiummal együtt 40 forintot érő munkaegységben, hanem következetes akarattal dolgoznak is érte. Eltűnt a két év előtti bizonytalanság és kedvetlenség, s előreláthatólag mindörökre. Nem is távoli idő az. amikor újra rangos helyet foglal el az eleki Lenin megyénk és az ország szövetkezetei között. Kukk Imre Növekedett a talajjavítási igény Előkelő rangja, hírneve volt 1963-ig az eleki Lenin Tsz-nek. Az újságok többször példaképül állították tagjai szorgalmát, vezetői leleményességét, kezdeményező készségét. Ha valamelyik vállalat nem tudott szerződést kötni valamilyen növény- vagy állatfajtára, az elekiekhez nyugodtan fordulhattak. Ott elvállalták, mert a jól alkalmazott agrotechnikai módszerek s a töretlen igyekezet következtében ott jól megtermett és jó jövedelmet hozott minden. Kukoricából átlag 23 mázsa morzsoltál, cukorrépából 210, kenderből pedig 50 mázsát takarítottak be holdanként. Munkaegységenként 40 forint körüli érték jutott. Emellé az erkölcsi elismerés sokasága is párosult. Többek között az ez évi országos mezőgazdasági kiállításról elhozták a sertéstenyésztési nagydíjat, s a kendertermesztés első díját. A derűt borús hangulat követte Az, hogy szinte nem tudtak olyan célokat kitűzni, amelyeket ne teljesítettek volna túl, azt a meggyőződést érlelte meg a szövetkezet vezetőiben, hogy náluk gazdaságilag jól megelőzött, magas öntudattal rendelkező emberek dolgoznak már, akik a világ legtermészetesebb követelményének tartanak minden új módszert s ellenvetés nélkül látnak hozzá megvalósításához. Ebben a meggyőződésben határozták el, hogy az addigi eredményességi munkaegységen és premizáláson alapuló jövedelemelosztás helyett a fejlettebb, garantált jövedelemelosztásra térnek át. A tagság egy része — főleg az állatgondozók, a fogatosok és a traktorosok — elégedett tapssal fogadta ezt. A növénytermesztők jó része azonban csak hümmögött, mert értette is meg nem is, hogy miről lesz szó. Aztán mikor látták, hogy megszüntetik a munkacsapatokat, de főleg a területek családi alapon történő művelését és a premizálást is. zsörtölődni, majd zajongani kezdtek. Az elégedetlenséget elég híven tükrözi az. hogy levelek sokaságát írták 1964-ben a járási és megyei szervekhez, amellett zarándokhelyhez hasonlított a tsz-iroda is. A határ helyett ugyanis odamentek naponta vagy 26—25-en vitatkozni, hogy miért vezette be a tagság akarata ellenére, a szövetkezeti demokráciát megsértve az új elosztási formát a szűk körű vezetőség? A kedvetlenség nyomán alacsony termésátlagok Parázs hangulatban vették körül a határban is a ki-ki látogató vezetőket s a vita tárgyát az elégedetlenség, nem pedig a mit, hogyan, jobban képezte. A kedvetlenséget növelte az aszály is. Pedig éppen a többszöri gyors kapálással ellensúlyozhatták volna a föld repedését, á termésátlagok csökkenését. — „A vezetőségnek hajtsuk magunkat, akik így is, úgy is megkapják a megszavazott jövedelmet?” — kérdezgették. Csoda-e, hogy a két elemi erő: a szárazság és a kedvetlenség alaposan visszavetette a érméseredményeket? Kukoricából 6 mázsával, cukorrépából 20 mázsával, kenderből 3 mázsával takarítottak be kevesebbet holdanként s így tovább a többi növéMegyénk termelőszövetkezetei, különösen az északi, északkeleti járásokban levők, évről évre mind nagyobb talajjavítási igényt jelentenek be. Tavaly még csak 9800 hold, az idén pedig 13 700 hold kémiai talaj- javítást és több ezer hold di- gózást kértek. Ezen túl 18 szövetkezet tervezett be 5420 holdon rét- és legelőjavítást. A talajjavításhoz 12 millió forint hitelt és 36 millió forint állami támogatást kapnak. A szövetkezeteknek is és a vállalatoknak is mindent meg kell tenniük, hogy ne csak az ez évre betervezett területen, hanem azon az 5600 holdon is befejeződjön a talajjavítás, ami az elmúlt évről húzódott át különböző okok, főleg a kedvezőtlen időjárás miatt. Értesítés! 9 A KIOSZ békéscsabai járási csoportja közli az érdekelt szülőkkel és magánkisiparosokkal, hogy az ipari tanuló szerződéseket június 20-tól augusztus 15-ig. minden kedden és pénteken reggel 8 és 12 óra között köti. KIOSZ-VEZETÖSÉG
