Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
Előfordul még, hogy egyesek a mezőgazdaság helyét a népgazdaságban elsőrendűnek és mindent megelőzőnek vallják, de ennél is gyakrabban halljuk az ellenkező nézetet, amely lebecsüli a mező- gazdaság jelentőségét. Mindkét szemlélet a múltban gyökerezik. Az első főként a felszabadulás előtti időkben volt divatos, a másik pedig az 1950—52-es évek szektáns politikáját tükrözi. Most ismét időszerűnek látszik szólni erről a kérdésről, mert az év elején hozott állami intézkedések, főleg a felvásárlási árak növekedése miatt egyesekben a jobboldali, a mezőgazdaság helyét és szerepét túlbecsülő nézetek erősödtek. Határozottan kimondhatjuk, hogy a szocialista népgazdaságában változatlanul az iparé a vezető szerep. Ezt bizonyítja az állam általános gazdaságfejlesztési politikája, az ipartelepítések elvei és a nemzeti jövedelem megteremtésének arányai is. 1938-ban például a lakosság többsége a mezőgazdaságban dolgozott és a nemzeti jövedelem 54 százalékát adta a falu. (Az ipar részesedése ekkor 37 százalék volt.) Az arány alaposan megváltozott, ma már a nemzeti jövedelem 62 százalékát adja az ipar és 20 százalékát a mezőgazdaság. Ennek ellenére hamisak az olyan nézetek is, amelyek csak a számokat vizsgálva, lebecsülik a mezőgazdaság szerepét. A falu termelése nélkülözhetetlen a lakosság ellátásában, egyes iparágak nyersanyagának biztosításában és a külkereskedelemben. Áz állam intézkedéseinek éppen az volt az egyik politikai célja, hogy ezt a fontos népgazdasági szerepet a gyakorlatban is jelentőségének megfelelő helyére tegye. A lakosság fogyasztásában az élelmiszerek aránya majdnem 50 százalék. Az életszínvonal emelésében nélkülözhetetlen, hogy ezt a fogyasztást elsősorban hazai termelésből biztosítsuk, és mind ritkábban váljon szükségessé, hogy búzát, vagy itthon termelhető élelmiszert dollárért kényszerüljünk importálni. Ennek azonban az a feltétele, hogy emeljük a mezőgazdasági munka termelékenységét és biztosítsuk a növekvő szükségletek ellátását. A termelékenység emeléséhez nemcsak korszerű agrotechnika, a tudomány eredményeinek felhasználása és nagyüzemi gépesítés szükséges, hanem megfelelő munkaerő is. Ezért kell biztosítani, hogy olyan legyen a falusi dolgozók anyagi ellátottsága, amely főleg a fiatalokat a mezőgazdasághoz köti. Mit sem ér a gépesítés hozzáértő emberek nélkül, jelenleg azonban a tsz-ek dolgozóinak 40 százaléka 60 évesnél idősebb, mert a parasztfiatalok tömegesen mentek az iparba. Nemcsak az volt ennek oka, hogy a város kulturáltsága, a nyolcórai munka vonzotta őket, hanem inkább az, hogy bizonytalannak érezték anyagi ellátottságukat. (10 gyenge, 10 közepes és 10 jól működő szövetkezetben végzett felmérés megállapította, hogy az átlagéletkor 58, 50 és 46 év.) A szövetkezetek — elsősorban a termelői árak rendezetlensége, és ebből eredően a jövedelem alacsony volta miatt — gyakran még azokat sem tudták visszatartani, akik pedig szívesen maradtak volna a mezőgazdaságban. Ezért történt, hogy amíg 1938-ban 2 050 000 és _ 1957-ben 2 010 000 fő volt a mezőgazdasági keresők száma, addig ez 1965-ben 1 530 000-re csökkent. Hangsúlyozzuk, hogy 1957-ben kisparaszti gazdálkodás viszonyai között alakultak ki. Azóta megváltozott a termelés szerkezete, nagyüzemesí- tés kezdődött és ez jelentős beruházásokkal, újfajta gazdálkodási renddel járt. A tsz-ekben nőtt a visszafizethetetlen hitel és a régi felvásárlási árakkal növekedtek a fenntartási gondok. A termelékenység emelése nem tartott lépést a nagyüzemesítéssel és nehéz volt a normális gazdálkodás biztosítása. Alapvető változtatásra volt szükség, helyére kell tenni a népgazdaságban a mezőgazdaságot és ezt szolgálja a termelői árak emelése politikai és gazdasági szempontból egyaránt. A felvásárlási árakkal mintegy 2,4 milliárd forinttal több jut a mezőgazdaságnak. Ez az összeg már alkalmas arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszerbe illeszkedve megerősödjön a tsz-ek önállósága, megfelelő anyagi alap teremtődjön a munkaerőhiány enyhítésére, a termelékenység növekedésére, a parasztság életszínvonalának emelésére, a szociális és kulturális ellátásuk javítására. Hol a mezőgazdaság helye a népgazdaságban? A párt és az állam intézkedései lényegében ezt ismét meghatározták: az ipart követően a legfontosabb helyen. • K. A. Alacsonyabb önköltséggel termelnek az állami gazdaságok az országos átlagnál Az elmúlt öt évben sokat fejlődött megyénk állami gazdaságaiban a növénytermesztés. Tavaly az elemi károk ellenére búzából 18,7, takarmánygabonából 15,3, kukoricából 21,8, pillangósokból 26,8 mázsát termeltek holdanként. A magas fokú gépesítettség s a jó munkaszervezés következtében a búza mázsáját 170,15, a takarmánygabona mázsáját 173,54, a kukorica mázsáját 152,22, a pillangós széna mázsáját 83,61 forint önköltséggel termelték. Ezek a ráfordítások jóval alacsonyabbak annál az országos átlagnál, amit a hasonló növények mázsánkénti előállítására fordítanak. „A megye jellegének megfelelő pályákra ösztönözzük tanulóifjúságunkat” •• Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Klaukó Mátyás elvtárs elnökletével több fontos napirendet vitatott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a tegnap délelőtti rendes ülésén. Tájékoztató jelleggel került a vb elé a megye állami gazdaságainak múlt évi tervteljesítése, s a termelőszövetkezetek ez évi beruházási feladatai. Mivel ezekről már adtunk híradást lapunkban, most csak az ifjúság pályaválasztásáról szóló napirenddel foglalkozunk részletesebben. A végrehajtó bizottság elé terjesztett írásos beszámoló a három óve 23 taggal alakult megyei pályaválasztási tanács munkájáról adott számot, E jelentős felelősséget magára vállaló testületnek sok segítséget adnak évről évre a különböző társadalmi szervek, s természetesen a megyei, járási, városi és községi tanácsok és azok állandó bizottságai is. A megyei tanács munkaügyi osztálya mint minden évben, az idén januárban is összeállította és 3 ezer példányban juttatta el az ifjúság pályaválasztását segítő társadalmi szervek, iskolák és szülői munkaiközösségek vezetőinek a részletes pályaválasztási tájékoztatót. Ezzel kapcsolatban a vita során felmerült az, hogy évente két ízben szükséges hasonló tájékoztatót kiadni, s legalább 6 ezer példányban, mert nagy az érdeklődés. A vb a javaslatot határozattá emelte. A beszámoló jelentésből kitűnik, hogy megyénkben az idén 7 ezer 270 tanuló végezte el az általános iskola VIII. osztályát. Közülük 1507-en gimnáziumba, 348- an szakközépiskolába, 202-en ipari és mezőgazdasági technikumba, 2595-en ipari és mezőgazdasági szakmunkás-tanulónak, 75-en A közelmúltban a televíziónézők hatalmas tábora gyönyörködhetett a szombathelyi nemzetközi társastáncverseny résztvevőinek magas tánckultúrájában. Ezen a versenyen a békéscsabai fiatalok is szerepeltek, s előkelő helyezést értek el: Felczán Béla és felesége a B osztályban, Deák Gyula és Csáki Emília a C osztályban nyerték el a vidék legjobb táncosa címet. A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a KISZ megyei bizottsága meghívására a Szombathelyen kiválóan szerepelt drezdai „Sárga-fekete” táncegyüttes látogat el megyénkbe, s három napig tartózkodik itt. Békéscsabán nemzetközi verseny keretében mérik össze tudásukat a békéscsabai Balassi Művelődési Otthon társastánc-klub j ának f iatal j ai val június 25-én, szombaton este 8 órai kezdettel a városi tanács egészségügyi szakiskolára, 92-en pedig gyors- és gépíró iskolára jelentkeztek. A végzettek közül 876-an a mezőgazdaságban és az iparban helyezkednek el különböző munkakörben. Ezenkívül 1075 fiú és lány a felmérésig nem tudta eldönteni, hogy hol hélyez- ikedjen el. A megye gimnáziumaiban érettségizettek közül egyetemre és faiskolára 648- an, szakmunkásképzőre 199-en, egészségügyi szakiskolára 144-en, egyéb képzésre 165-en, közvetlenül munkára pedig 227-en jelentkeztek. Amint a számokiból kiderül, megnőtt az ifjúság érdeklődése a szakközépiskolák iránit. Azonban az eddigi 19 mellé csak 4 újabb osztályt sikerült nyitni. Dr. Kertész Márton elvtárs, vb-elnökhe- lyettes tájékoztatása szerint a főhatóságok csak 1968-ra ígérték megyénknek az igényeknek megfelelő számú szakközépiskolai osztályok létrehozását. Addig is jobban kellene segítsék az ipari üzemeik a szakmunkásképzést. A békéscsabai úgynevezett 120/35/20 kv-os elektromos al- állomáson 24-én kapcsolják be az új debreceni 100 kv-os távvezetéket. Az Országos Villamos Távvezeték Építő Vállalat kivitelezésében most fejeződtek be a mintegy 45 millió forintos beruházással épülő távvezeték munkálatai, melyek sokkal korszerűbbek .a régebbi (Szolnok felől haladó) vezetéknél. Energiahálózatunk legújabb tagja a dísztermében. A hivatalos verseny után az NDK táncbajnok párjai bemutatót tartanak. Az esten megjelenik Rolf Schneider, az NDK Központi Kultúra Házának titkára is, valamint Frau Elfriede Graf táncpedagógus, s a drezdai táncklub vezető pedagógusa, Werner Graf. Ök s a Népművelési Intézettől erre az alkalomra kiküldött szakértő a zsűriben foglalnak helyet. A verseny- bíróság pontozással értékeli a produkciókat; ezeknek számolását Szabados Béláné, a Békéscsabai Városi Tanács V. B. pénzügyi osztálya vezetőjének elnökletével a számláló bizottság végzi. A külföldi vendégeket Békés is fogadja; június 26-án, vasárnap este 6 órai kezdettel a békési kultúrházban mutatják be társastánckultúrájukat a drezdai „Sárga-feketék”. K'laukó Mátyás elvtárs, a vb elnöke elmondotta, hogy megyénk ben a nagyszámú mezőgazdasági szakmunkás mellett szükség van üveggyári, olajipari és konzervipari szakemberekre, technikusokra is. Éppen ezért a pályaválasztással foglalkozó társadalmi és állami szervek a megye jellegének megfelelő pályákra ösztönözzék az ifjúságot. Ezen túl fontos az, hogy ne hagyják magukra őket. Különösen ne azokat, akik a megye határán kívül, egyetemen, főiskolán és felsőfokú technikumiban tanulnak, mert ezek jó részét rendszerint elcsábítják, holott megyénkben kevés a szakemberek száma. A végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy Gyomán helyet kapjon egy mezőgazdasági szakmunkásképző iskola, s, hogy az eleki szakmunkásképző iskola egy gyakorlatvezetői státusszal bővüljön. korábbi fa támszerkezetű oszlopok helyett acéltartókkal készült, s villámvédelmi berendezéssel is el van látva. Ezentúl a megye energiaellátása két helyről is biztosítva lesz, s a karbantartási munkák vagy esetleges üzemzavar esetén kiküszöbölhető a legkisebb fennakadás is. Javulni fog az Orosházi Üveggyár villamos ellátottsága is. Az új távvezeték építésének érdekessége, hogy a vonal a Körösök több ágán keresztül, s a Berettyó árterülete fölött ível. A vezeték teljes hossza majdnem 120 kilométer. Víkendház 17000 forintért A SZÖVOSZ árucsereíorgaimi irodája — a HUNGAROCOOP — az idén nagyobb mennyiségű lengyel gyártmányú víkendházat vásárolt és hoz forgalomba magán- személyeik részére. A fából készült, szép külsejű víkendlházak belső tere 7,5 négyzetméter, négy gumimatraccal ellátott beépített fekhellyel, asztallal, négy székkel és mosdóval felszerelve. Öt négyzetméteres teraszuk műanyag függönnyel zárható el. Szétszedve könnyen szállíthatók. Az érdeklődők Budapest, XI. kér. Bartók Béla út 3. sz. alatt tekinthetik meg, s a helyszínen mindjárt meg is rendelhetik. A szállítás határideje a megrendeléstől számítva két hét. A fogyasztói ára a felszereléssel együtt 17 000 forint. Nemzetközi táncverseny Békéscsabán Bekapcsolják a 100 kv-os debreceni távvezetéket
