Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
1«68. Június 19. i-*wí 6 Vasárnál» A nyári pihenésről Idegrendszerűnk egyensúlya, a testi és a szellemi energiák megőrzése, a munkaképesség fokozása szükségessé teszi, hogy évenként néhány hétre kikapcsolódjunk mindennapos munkánkból, megszokott környezetünkből: üdülni menjünk. Igen ám, de hová? A nagyvárosi ember a természetbe vágyik, a falusi pedig a városba, mert szabadsága idejét Csak dohányzóknak ajánlott! Dehogyis akarom én bántani a mi derék dohányiparunkat. Hisz’, ha begorombulnak a dohánygyárak, úgyis mi, dohányosok húzzuk a hosszabbat. Mármint a finánclátiat. De most nem is erről van szó, s nem is valami egetverő dologról. Csupán \gy aprócska hiányosságról, amely a cigaretta kedvelőinek mostanság sok bosszúságot okoz... A puhapapír csomagolású cigarettáknál (dohánygyári szaknyelven: szivarkáknál) — kiváltképpen a Kossuthnál, Munkásnál és Tervnél — meglehetősen gyakori, hogy a doboz oldala nincs leragasztva. A jámbor fogyasztó felbontja a doboz tetejét, mire az egész csomag úgy nyílik szét, mint a rózsa. Csak sokkal gyorsabban. Arról nem is szólva, hogy a zsebben az ilyen szivar- kákból kiszóródik a dohány s a fele akár el is hajítható. Pozitívum viszont, hogy az ilyen ruhái sso moly elkerüli...-s Jól tudjuk; hogy a dohányzás az egészségre ártalmas. De akkor miért tetézik ezt még az említett bosszúság okozta idegizgalmakkal?! Nos, a dohánygyárak—fogyasztók relációban fenti okból fennálló oktalan ellentéteket felszámolandó, volna egy szerény, de figyelmet érdemlő javaslatom, íme: A gyógyszeres palackoknál követett gyakorlat mintájára, nyomassák rá feltűnően a szivarkás- dobozokra: „Használat előtt jól leragasztandó!” A javaslatért járó tetemes újítási díjra nem tartok igényt. Vásároljanak érte ragasztót és ragasszák meg a cigarettásdobozok oldalát. — (— kazár —) í S rfiindenki ott akarja eltölteni, ahová az év többi részében nem juthat eL Kímélő- és ingerklima Az orvostudomány kímélő- és ingerklímát ismer. Az első á kimerült szervezet pihentetését szolgálja, a második pedig az alkalmazkodóképesség edzésével növeli testünk ellenállóképességét. Az élő szervezetek és a klíma kapcsolatát vizsgáló tudomány pontos választ tud adni arra, hogy egy bizonyos vidék éghajlata ingerlő vagy kímélő hatást gyakorol-e az emberre általában. De azt, hogy egy meghatározott, akár egészséges, akár beteg egyén esetében milyen klímahatás a legelőnyösebb, csak orvos döntheti , el. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezt, mert a puszta diagnózis, a betegség neve még nem elég a gyógyüdülés meghatározásához, hiszen ugyanazon betegség különböző stádiumaiban éppen ellenkező klímahatás lehet kívánatos. Az alföldi klíma a kontinentális síkság jellegzetes tulajdonságaival rendelkezik. A nagy hőmérsékletingadozások és az erős sugárzás miatt kifejezetten ingerklímának tekinthető. Valamilyen meghatározott betegségben kifejtett gyógyhatásról az alföldi éghajlat esetében alig beszélhetünk, de vérszegény városi gyermekek fejlődését az alföldi nyaralás mindig kedvezően befolyásolja. Hasonlóképpen inkább az egészségesek üdülését, mint a betegek gyógyítását szolgálja a tóparti klíma is. A Balatonnál vagy , tengerparton? > A tóparti klfrha1 jellegzetessége a nagy vízfelület bizonyos hőmérsékletkiegyenlítő hatása és a csökkent felhőképződés, ami a napsütéses órák számát növeli. A hullámzó vízről visszaverődő napsugár az ibolyántúli sugarak hatékonyságát fokozza, ami nemcsak a bőr szép lebarnulását eredményezi, hanem gyors leégést és napszúrást is okozhat. A Balaton menti üdülés tehát erős inger a szervezetre, ami a gyermekek fejlődését és az egészséges felnőttek szervezetének regenerálódását elősegíti ugyan, de betegek számára káros lehet A tengervíz hőmérséklete a tetemes sótartalom és a víz állandó mozgása miatt nem olyan lényeges, mint az édes vízé. A tengerparti éghajlat erősen ingerlő hatású, tehát semmiféle heveny betegségben szenvedőnek nem ajánlatos. A Keleti-tenger partját csak a legmelegebb nyárban, a földközi- és a fekete-tengeri üdülőket pedig inkább őszszel ajánlatos felkeresni. Erdő mellett nem jó lakni? Az erdő hőmérsékletet kiegyenlítő, szelet felfogó, nedvességtároló tulajdonsága miatt — főként nyáron — kifejezetten kímélő jellegű, és mint ilyen, alkalmas a magas vérnyomás, a gyomorfekély, asztma, pajzsmirigy-túlmű- ködés, és más hasonló jellegű betegség kezelésére. A középhegységi klíma 500 és 1200 méter magasságban található. A sugárzás itt erősebb, mint az erdős, dombos vidékeken, de a szélvédettség csökkenti az izgató hatást. Ez az éghajlat tehát az ingerlő és a kímélő tényezők keverékét nyújtja, ezért súlyosabb betegségek utáni lábadozás, valamint ideges állapotok esetén előnyös. Hegyvidékeink túlnyomó része ebbe a csoportba tartozik. Legjellegzetesebb példája talán Mátraháza, de ilyen tulajdonságokkal rendelkezik Dobogókő is. Asztmások: a hegyekbe! A magas hegység! klíma alkalmas asztmás betegek, a gümőkór bizonyos formáinak és a pajzs- mirigy-túlműködés enyhébb alak- j^na.k.kezelésre. . . A .szabadságot úgy kell tehát eltölteni, hogy abból kapjon a városi ember, amihez máskor szűkén jut: friss levegőt, nyugalmas csendet és alkalmat izmainak alapos megmozgatására. Lehetőleg minél kevesebb legyen a szabadságidő alatt abból, ami máskülönben az életben körülveszi az embert. Rosszul pihen az, aki mindennapi életéből szakmai olvasmányait, vagy kártyapartnereit is magával viszi az üdülőbe, mert így a helyváltoztatáson kívül végeredményben semmi egyéb nem történik vele. Dr. Sándor Róbert Derűs pillanatok Férfi, női segédmunkásokat, szdbafestő-mázolólkat, fűtés-, víz-, gázszerelőket, villanyszerelőket felveszünk állandó budapesti munkára? Vidékieknek szállást biztosítunk. Jelentkezés ÉM 43. sz. Építőipari Vállalat, Budapest, XI., Dombóvári út 19. szám alatt. Megközelíthető 4-es, 47-es villamossal. 287 A köszönés A megye egyik községében, az óvoda apró népe közt egy amerikai fiúcska is akad. Magyar származású szülei egy-két évre elküldték az „ó- hazába”, még közvetlenebbül, a szülőfalujukba, hadd tanulja meg eredetiben a magyar nyelvet. Kezdetben a kis Májk angolul csacsogott természetesen. Ahogy múltak a napok, hetek, Májk mindinkább Mikivé változott és míg jöttekor a magyart, ma már az angol nyelvet töri. Ám, ha látogató érkezik az „oviba”, a gyermekdalok, táncok mellé őt is odahelyezik, afféle „eredetiségnek”. Így történt a minap is. A látogató elé vitték, mondván: — Köszönj szépen a néninek, de angolul! A fiúcska gondolkodott kicsit, hogy hát miként is kell azt, majd felderülő arccal kiáltotta: — Szíja! Tilos a tilosra Békéscsabán, a vasútállomás előtti téren utasaira várt a dobozi busz. Percek múltán zsúfolásig megtelt és hiába volt tárva ablak, ajtó, a meleg miatt fullasztó volt bent a levegő. Közeledvén az indulás ideje, a jármű mellett cigarettázó gépkocsivezető felkapaszkodott az ülésébe. Közben még szippantott néhányat odabent is, csak aztán hajítva el a csikket, a füstöt szétfújta maga körül. A kékes köd lomhán terjengett az utasok közt. Az egyikük köhögni kezdett tőle. Meg is szólalt: — Illene tudni, hogy buszon tilos a dohányzás! A vezető, válasz helyett, mosolyogva hajtotta le az ablak feletti napellenzőt, mely mögül előbukkant a szöveg: „A vezetővel beszélgetni tilos!” A már veszekedésre számító utasok körében, a nem várt fordulatra kitört a kacagás. IL B. )en déq éq ben r()a?(ju Jlás zlé(iál Népművészet Mestere kitüntető cím és jelvény viselésére jogosult fafaragónk Csabacsűdön lakik. Házának kertjében rengeteg a virág; művészete mellett a kertészkedés a legkedvesebb időtöltése. Valamikor hadifogságban nyúlt először fa és bicska után, ott derült ki remek faragóérzéke. Évenként tizenöt-húsz témát dolgoz fel, és mint mondja, a közeljövőben áttér a több alakos kompozíciókra. A Műcsarnokban nemrég megrendezett III. Országos Népművészeti Kiállításon is szerepelt. Hársfából faragja szobrait, melyek többsége külföldre kerül. Hársfaillatú, apró műhelyében fogadott bennünket szíves-örömmel. Gondolatban már formálódik a mű. Munka közben. Az egyik szobrocska és a Mester,
