Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

1966. június 19. 7 Vasárnap „Tetten érjük” Gyenge Mihályt, az újszalontai tanácselnököt, aíki éppen árkot ás. Persze társadal­mi munkában, a rájutó részt. — Mindössze 900 méter lesz a vízvezeték hossza, amit a Békés megyei Tanács Víz- és Csatorna­mű Vállalat épít meg. Augusztus 20-ig elkészül a hidroforház is és a község vízellátása megoldódik —tájékoztat bennünket az árok­ból kilépő tanácselnök. Azt is megtudjuk, hogy a kút a Béke Tsz-é. Az egész törpevízmű költsége 368 ezer forint, melyből 140 ezer forint értékű társadal­mi irtunkat vállalt a lakosság, öt utcai kifolyókút lesz, aki pedig akarja, a házba is bevezetheti a vizet. Ahol a madár is... A megye keleti részén felevő Ojszalonta eléggé kiesik a forga­lomból, erre a madár is ritkán jár. Jogos a község vezetőinek a megjegyzése: — Nagyon örülnénk, ha a me­gye és a járás vezetői többször meglátogatnának. Ügy érezzük, elhanyagolnak bennünket, pedig jól jönne a segítség Azért olyan nagyon nem pa­naszkodhatnak, mert a csaknem 400 lakost számláló község a Béke Tsz 2 ezer holdján 160 taggal jól gazdálkodik. Az elmúlt évet 33 forintos munkaegységgel zárták. — Van itt pénz elég szépen — mondja a tanácselnök. — A köz­ségben van hat személygépkocsi, 36 motorbicikli, 4 tv és 82 rádió. A takarékban pedig 600 ezer fo­ntot várja, hogy elköltsék új ház­ra és amire kell. A takarékba tevők jó része 5— 10 ezer, de van aki 70 ezer forint­tal is dicsekedhet A postán — Mennyi az újságolvasó? Erre a kérdésre Nagy Gábomé, a fiókposta fiatal vezetője vála­szol: — Negyvenöt Szabad Föld, 25 Népszabadság, 20 Békés megyei Népújság 10 Nők Lapja, 8 Ma­gyar Ifjúság 6 Magyar Mezőgaz­daság 5 Szovjet Híradó, 3 Szov­jetunió és 20 Pajtás... Képesla­pokból keveset kapunk, több kel­lene. Mellékesen megjegyzi: — Ha­nem a községről ritkán lehet ol­vasni az újságban. Győri Antal, a község egyetlen postai kézbesítője minden reggel a hét kilométerre levő Méhkerék­ről kerékpáron hozza a küldemé­nyeket és hordja szét Űjszalon- tán. — Legalább motorkerékpárt ad­sem a világ vége na a posta! — sóhajt, amikor a munkájáról beszelünk. Bizony, ma már inkább sport-, mint munkaeszköz a kerékpár. Hol nyiratkoznak ? A legközelebbi fodrász Méhke­réken található. Odajárnak Űjsza- lontáról a férfiak és nők vagy még inkább Sarkadra. — Nekünk nem is rossz, mert ilyenkor valamelyik kocsmába is betévedünk és estig jobban ki­bírjuk — mondja az egyik trak­toros és mosolyog hozzá. Szóval, egy nap a nyiratkozás. A költség pedig?— — Attól függ- De a tsz-nek sem olcsó. Persze az asszonyok, lányok is szeretnek csinosak lenni. A ta­LEGtöZELEBBI fodrAsz M^HKER^ 'ÁRKÁD 'Kellemes, UTAT 1 1 nács már kérte a járási tanács ipari főelőadóját, hogy legalább hetenként kétszer jöjjön a község­be fodrász. Helyiséget is biztosí­tott. — Sem ktsz, sem kisiparos nem vállalta — panaszkodik Jámbor Lajosné, a községi tanács vb-tit- kára. Hiánycikkek — Havonta általában a 80—100 ezer forintot éri él a forgalom — mondja Buzi Sándor boltvezető, akire éppen Krisztó Józseffel, a Csongrád-Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vál­lalat megbízottjával való tárgya­lás közben nyitjuk rá az ajtót — Mire volna most szükség? — Kaszára, kapára, vasvillára és még egy sor más cikkre. — Mit nem tud adni a nagy­kereskedelmi vállalat? — Trágyavillát, kerítésfonatot, gumiabroncsos kerékpárköpenyt munkaerő, mert a háztájiban is sok a munka... No de a tsz-elnök, ifj. B. Szabó Lajos miért nem követeli erőtelje­sebben a munkában való megje­lenést? — Rokon majdnem az egész tagság —; feléli Mázán János fő- agronómus, a tsz fizetett alkalma­zottja. — Nagy a sógor-komaság A tagság jól keres. Ez évben fo- rintosítottunk és évi 16 ezer fo­rint lesz az átlagjövedelem. Emel­lett folyik a részesművelés meg erősék a háztájiak is. Átlag két tehenet, 2—3 sertést és rengeteg baromfit tartanaik. Ez a jövedelem nem rossz, de a közösért minden komaság elle­nére is még többet kellene tenni. Merre fiatalok? Nagy gondban találjuk a Béke Tsz elnökét, ifj. B. Szabó Lajost Azon töri a fejét, honnan szerez­zen munkaerőt ahhoz a 10 ezer csirkéhez, aminek gondozásához rövidesen hozzá kiefll fogni. — Itt a tsz-tagság meg a hoz­zátartozók. Biztosan akad vállal­kozó! — Nem akarja ezt vállalni sen­ki — válaszolja az elnök, még al­kalmazottat sem igen találunk a környező községekben sem... Itt van az iskolánk. Hat gyerek vég­zett és közülülr egy sem marad idehaza. Pedig már holnap tud­nék miunkát adni az állattenyész­tésben. De ez nem kell, elmegy minden fiatal Megnézzük a bérelszámolási jegyzéket és kiderül hogy egy gondozó 3 ezer csirkéért 3 havi munka után több mint 4 ezer fo­rintot megkeres. Nagy Jánosné — aki alkalmazott — 2 ezer 900 fo­rintot, vagy Sz. Balogh Ferencné és Pálffy Ferencné gondozók 1300 forintot keresnek havonta. — Hát kéH ennél jobb kereseti lehetőség? — kérdi az elnök. — Hiszen emellett még az állatte­nyésztési szakmunkásbizonyít­ványt is meg lehetne szerezni. Bizony elgondolkoztató, hogy mit akarnak, hova, merre men­nek a fiatalok? De mit akarnak a szülők, akik „egyengetik” gyer­mekük útját? Hazajöttek Kuli András valamikor ezen a vidéken volt határőr. Amikor le­szerelt, itt helyben megnősült, de Pestre ment dolgozni. Tíz év után most hazajött és belépett a tsz-be. — A 2600 forintot is megkeres­tem Pesten mint rakodómunkás, de 1500 forintot alig tudtam ha- zaadni belőle. Csak egy szerény bútorozott szobáért havi 250 fo­rintot fizettem. Ráadásul a heten­kénti utazás már nagyon megvi­selt — indokolja, hogy ináért ha­tározott így. Lünkén Lőrinc sem régen jött haza Pestről, ahol három évig dolgozott — Nekem is jóformán minden pénzem elment — mondja és meg­jegyzi még: — Aki a földhöz nőtt, a kőrengetegfoen elvész. Most már egyenesbe jut mind­kettőjük élete. Hol keressük? Cséíán Mihály és Bérén yi György panaszkodik: tavaly mind­ketten a méhkeréki Nicolae Bal- cescu Tsz tagjai voltak. Harma­dik társukkal, Pojezdán Jánossal megbízást kaptak Csotye József brigádvezetőtől, hogy készítsenek egy melléképületet a tsz-központ- ban. A megbízást három nap alatt teljesítették. De bizony a tsz „el­felejtett” fizetni, illetve azt mond­ták nekik, majd a tanácstól meg­kapják a pénzt, mert az övé az épület. A tanács erről hallani sem akart, mert nem adott sen­kinek semmiféle megbízatást — Több mint egy év eltelt már. Hol keressük a pénzünket? — kér­dezik. Logikus: az köteles fizetni, aki a munkát megrendelte. Hogy is képezheti ez vita tárgyát? Sokak gondja — Bizony a gond az nem jár egyedül, hanem jön csüstől — gondolkodik hangosan az elnök. — A belvíz okozta kár igen nagy. A betervezett 16 ezer forint he­lyett jó lesz, ha 14—15 ezret tu­dunk biztosítani. — A gazdasági bajok mellett van itt más is. Valahogy mi, ve­zetők az utóbbi időben nehezen értjük meg egymást. De halljuk, mit szól ehhez Mi- huez György, a tsz párttitkára: — Sokan azt mondják, az elnök meg a titkár meg akarja mutatni, hogy ki a legény a csárdában. Ez pedig így nem igaz. Két dolgot kifogásolok: nem látom megala­pozva a forintosítást, valamint, hogy a gazdasági munkát elvá­lasztják a politikai munkától és hogy egyes vezetők a tagsággal nem beszélnek emberségesen... Rajtuk a sor, hogy levonják a tanulságot Pankotai—Pásztor Rajz: Katsányi Pál Egészségügyi dolgozók munkavédelmi oktatása Április 1-én kezdődött meg a megyében a vezető állásban levő orvosok és egészségügyi dolgozók munkavédelmi vizsgája, melynek az a célja, hogy megismerjék a munkaterületükre vonatkozó álta­lános és szakmai biztonsági előírá­sokat A vizsgabizottság tagja az intézmény vezetője, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságának és az SZMT munkavédelmi bizottságá­nak megbízottja, valamint a KÖ­JÁL képviselője A vizsgák július 1-éh fejeződ­nek be, ezt követően megkezdő­dik a beosztottak munkavédelm. oktatása. Tanultak károsodásukon Néhány nappal ezelőtt a tót­komlóst Viharsarok Termelőszö­vetkezet határában jég pusztított. A szövetkezet vezetősége a nagy kár láttán levélben fordult az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságához és kérte, hogy a további kár megelőzésére, illetve a pénzbevételi tervek biztosításá­ra fogadják el kérésüket, melynek alapján a búza holdankénti hoza­mát IS mázsára, az őszi árpáét 18 mázsára, a vöröshagymáét pedig 100 mázsára felülbiztosítják. Az átiratot Nagy Gábor föagronómus és Pipis János főkönyvelő írta alá. A tótkomlósiakhoz hasonlóan cselekedtek az orosházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet veze­tői is. A nagykopáncsi Kossuth Tsz, továbbá a békéssámsoni Elő­re Tsz is felülbiztosítást kötött az utóbbi napokban az Állami Biz­tosítóval — közölte Sípos András, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának helyettes veze­tője. Miért drágább? A Sarkad és Vidéke Körzeti ; ; Földművesszövetkezet magyar- s | nóta- és operettestet hirdetett • • Sarkadon és a 8 kilométerre j i levő Sarkadkeresztúron tóvá- : j rosi művészek felléptével. Ez jó és kellemes dolog, ; ■ mindkét község lakói szívesen ; : fogadják. Az ilyen rendezve- [ • nyék annyira népszerűek, hogy • S például a legutóbbi előadás : ; előtt már napokkal elkeltek a • i belépőjegyek. És itt a bökkenő. : Ezek tehát a hiánycikkeik itt a községben. Megtudjuk azt is, hogy kevés a 7 forint 50 filléres vagdalt hús, a májkrém-konzerv, valamint a féldecis és egydecis pálinka... Sógor, koma Sok emberrel beszélgettünk és érdekes jelenségre figyeltünk fel. Jól élnek, jól dolgoznak és elége­dettek az emberek. Néha túlságo­san is... Olyannyira, hogy az igen sürgős tavaszi vetésnél vagy ka­szálásnál nincs meg a szükséges Közületek munkaerőigénye As GM 44. n AIL Építőipari Válla­lat azonnal felvesz budapesti munka­helyekre fémcső-állványozókat, bur- kolókat, kubikosokat, épü­letvillanyszcrelöket és férfi segéd­munkásokat. Családfenntartóknak ha­vi 360 Ft (napi 15 Ft), nem család- fenntartóknak havi 240 Ft (napi 10 Ft) különélést dijat fizetünk, »meny­nyiben vidéki lakásbejelentéssel ren­delkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkás­szállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. — Tanácsigazolás és munkaruha, szak­munkásoknak szerszám szükséges. Cím: Budapest V„ Kossuth 1« tér 13—15, munkaerőgazdálkodás. 230 A Békés megyei GFV békéscsabai István-malom üzeme állandó munkára 3 fő férfit llsztmérőnek felvesz. 63233 A Békéscsabai Építő és Epületkar- bantartó Ktsz ács- és kőmüvesipari tanulókat keres. Mielőbbi jelentkezés: Békéscsaba, Kinizsi u. 12. alatti köz­pontunkban. 67256 Nem a belépőjeggyel, hanem az árával egy kis baj van. Ugyanis Sarkadon ugyanezért a műsorért, ugyanazon művé­szek felléptével 8 forintot kel­lett fizetni egy belépőjegyért, Sarkadkeresztúron viszont 12 és 10 forintot. Vajon miért e különbség? Bármi is a magyarázata, he- j lyeselni nem lehet, és a sár- “ kadkeresztúriak méltatlanko­dása a magasabb ár miatt, úgy véljük, jogos. K. J. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Békés megyei Elnöksége június 26-án délután 3 órai kesdettel Gyulán, a salakpályán orsságos motoros salakbajnokságiversenyt rendes

Next

/
Thumbnails
Contents