Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
1S66. június 19. 2 Vasárnap A Magyar Népköztársaság ás a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének közös nyilatkozata A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának maglhi vására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével 1966. június 13—17. között Baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban a Magyar Népköztársaság párt- és kormány- küldöttsége — hangzik a közös nyilatkozat, amely többek között ezeket tartalmazza: A látogatás során a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége eredményes tárgyalásokat folytatott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának képviselőivel. A tárgyalások szívélyes légkörben, és testvéri egyetértésben folytak le^, A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége megállapítja — folytatja a közlemény —, hogy korunkban a történelmi fejlődés fő irányát a szocialista világrendszer és a társadalom szocialista átalakításáért küzdő imperializmusellenes erők határozzák meg. Az elmúlt években a szocialista világrendszer országai — különösen annak fő ereje, a Szovjetunió — további jelentős» eredményeket értek el a társadalmi élet minden területén. Erősödött a szocialista államok gazdasági, politikai és védelmi ereje. Ugyanakkor az általános válság elmélyülése a kapitalizmus ellentmondásainak éleződéséhez vezet. A szocialista világrendszer erejének további gyarapodása, a szégyenletes gyarmati rendszer széthullása, a kapitalista országok dolgozóinak a monopóliumok ellen folytatott megerősödő harca láttán az imperializmus erői — mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei — fokozzák agresszivitásukat és megkísérlik megállítani a történelmi fejlődés törvényszerű menetét. Ennek következtében éleződött a nemzetközi helyzet. Az amerikai imperializmus az állami politika szintjére emelte a más államok belügyeibe való gátlástalan beavatkozást. E politika brutális megnyilvánulása az amerikai imperializmusnak a vietnafni nép ellen folytatott háborúja, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság és kormánya aktívan támogat. A Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság pártjai, kormányai és népei a legerélyeseb- ben elítélik ezt a barbár agresz- sziót, amely súlyosan veszélyezteti a világ békéjét. Mindkét állam támogatja a Vietnami Demokratikus . Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front jogos és igazságos követeléseit, javaslatait. A két ország a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt, a szocialista nemzetköziség szellemében továbbra is testvéri segítséget nyújt Vietnam népének igazságos harcához. A vietnami helyzet elemzése után az európai biztonságról szólnak a két ország képviselői: Az európai helyzet megköveteli, hogy növekvő erőfeszítések történjenek a béke biztosítása céljából. Napjainkban a nyugatnémet imperialisták revansista és expanzív politikája következtében a Német Szövetségi Köztársaság Európa legfőbb békebontójává, a háborús veszély forrásává vált. Az európai népek békéjét és biztonságát veszély fenyegeti, mert a nyugatnémet kormány, a Bonn—Washington tengelyre támaszkodva, a német imperializmus hatalmának az 1937-es határok közti visszaállítását követeli és az atomfegyverek feletti rendelkezésire törekszik, hogy terveit katonai úton megvalósítsa. Amennyiben a Német Szövetségi Köztársaság — bármilyen formában is — atomfegyverekhez jutna, ez jelentősen fokozná a termonukleáris háború veszélyét, rendkívül megnehezítene minden előrehaladást az európai béke és biztonság megteremtése terén és áthághatatlan akadályokat gördítene a két német állam egyesülésének útjába. A Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azon javaslatát, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfegyverek bármilyenfajta birtoklásáról. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely az európai béke és biztonság ügyét előmozdíthatja. Az európai biztonság megteremtése érdeíkében fokozatos enyhülés elérésére van szükség a fegyverkezés csökkentéséről szóló megállapodások révén, mindenekelőtt olymódon, hogy valamennyi atomfegyverrel nem rendelkező állam lemond az atomfegyverek birtoklásáról; tiszteletben kell tartani a fennálló határokat, beleértve természetesen a két német állam közti határt is; normalizálni kell valamennyi európai állam kapcsolatait, köztük a két német államét is. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság síkraszáll azoknak a javaslatoknak realizálásáért, amelyek célja megnemtámadási szerződés megkötése a varsói szerződés szervezete és a NATO között, európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása és európai biztonsági konferencia összehívása. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt képviselői baráti eszmecserét és tapasztalatcserét folytattak a két párt munkájának a szocializmus további építése során felmerülő kérdéseiről, kétoldalú kapcsolataik további fejlesztéséről és elmélyítéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáiról. Megállapították, hogy a két párt nézetei teljesen azonosak. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt síkraszáll valamennyi kommunista és munkáspárt kapcsolatainak a marxizmus—leni- nizmus és a proletárinternacionalizmus alapján történő fejlesztéséért és elmélyítéséért. Ezután a következőket mondja a nyilatkozat: Tekintettel az imperialista erők fokozódó agresszivitására, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a szocialista országok gazdasági fejlődésüket céltudatos, ésszerű, szoros együttműködéssel | meggyorsítsák, hogy soraik ide-' ológiai egységének megerősítésére I a legnagyobb figyelmet fordítsák 1 és védelmi erejüket állandóan a ! szükséges szinten tartsák. Mindkét küldöttség megelége- : déssel állapítja meg, hogy a Ma- 1 gyár Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri kapcsolatai a szocialista internacionalizmus alapján, kölcsönös érdekeiknek megfelelően továbbfejlődtek. A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés a párt- és kormányküldöttségek 1964. májusi iránymutatásai alapján jelentősen elmélyülték. A magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottságon a gazdasági együttműködés elmélyítésére hozott határozatok mindkét országban különösen a gépgyártás, az elektrotechnikaelektronika és a vegyipar területén járulnak hozzá a termelés koncentrációjához és a termelékenység emeléséhez. Az utóbbi években intenzíven folyt a két ország népgazdasági terveinek összehangolására. Az 1966—70-ig terjedő hosszúlejáratú külkereskedelmi egyezmény a két ország közötti forgalom szakadatlan növekedését biztosítja és 1964- hez viszonyítva az árucsereforgalmat 1970-ig 143 százalékra kívánja növelni. A párt- és kormányküldöttségek eszmecserét folytattak a gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséről. A küldöttségek az elért eredmények1 alapján szükségesnek tartják, hogy a szocialista munkamegosztásra vonatkozóan a KGST-ben elfogadott alapelveknek megfelelően, az együttműködés elmélyítése céljából új lehetőségeket tárjanak fel és ennek révén mindkét országban elősegítsék a műszaki forradalomból adódó feladatok megvalósítását A két ország között a jövőben a kooperáció és szakosítás, a kutatás és a termelés területén, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság munkatervei szerint, szerződéses megegyezések alapján fejlődik tovább. Az eszmecsere során megegyeztek abban, hogy a magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság egyik fő feladata a szoros együttműködés megteremtése a két országban megoldandó komplex racionalizálási feladatok végrehajtása terén. Emellett mindenekelőtt az alkatrész- és részegység-beszállítóipar kutatásában és termelésében, az építőcsoportok, gépcsoportok, valamint a' nagy termelékenységű racionalizálási és automatizálási eszközök gyártásában tervszerű szoros kooperációt és szakosítást kell megvalósítani. Ezt az együttműködést mindenekelőtt a gépipar és a vegyipar fő területein kell kifejleszteni. A két küldöttség tájékoztatta egymást a tervezés és irányítás rendszerének megváltoztatására országaikban hozott intézkedésekről. Megegyeznek, hogy a konzultációkat a pártok, a kormányok és a gazdasági szervek szintjén rendszeresen tovább folytatják. A tárgyalások eredményeként megállapodtak abban, hogy gazdasági kapcsolataik további fejlesztése érdekében különböző megállapodásokat fognak előkészíteni és megkötni. Mindkét fél megelégedéssel állapítja meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság tudományos és kulturális kapcsolatai a két ország párt- és kormányküldöttségeinek legutóbbi találkozója óta jelentősen fejlődtek. Ennek eredményeként mindkét fél számára hasznos cserékre került sor és kedvező feltételek alakultak ki a hatékonyabb tudományos és kulturális együttműködés számára. E fejlődés további elősegítésére a két küldöttség megállapodott abban, hogy kormányaik a közeljövőben új kulturális és tudományos együttműködési egyezményt kötnek. * A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nevében Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetője párt- és kormányküldöttséget hívott meg a Német Demokratikus Köztársaságból a Magyar Népköztársaságban teendő baráti látogatásra. A meghívást a német fél köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját a későbbiekben állapítják meg. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége a magyar személyiségek látogatását a Német Demokratikus Köztársaságban a két nép és állam életében jelentős eseménynek, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közti testvéri kapcsolatok és szoros barátság elmélyítése szempontjából fontos hozzájárulásnak tekinti. A két párt és állam együvétartozásának ismételt kinyilatkoztatása hozzájárul a szocialista népek közösségének összeforrottságához, a kommunista és munkásmozgalom egységéhez és a béke biztosításához. Kelt: Berliniben, 1966. június 17-én. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára KÁLLAI GYULA a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány etaöke WALTER ULBRICHT a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke WILLISTOPH a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Molnár Géza: 24. Egyikük sem szereti a pate- tikus dolgokat, s most mégis, formálisan fel kell tennie a kérdést és választ is kell kapnia: Jenő, megbíztak azzal... Ki bízott meg?.... Hát tudod te is... Van egy erő, egy ... Jenő, mintha megérezte volna Laci töprengését, letette a könyvet és ránézett. A többi már csak úgy magától adódott. — Azon gondolkoztam éppen — vágott bele Laci —, hogy tudnánk-e elég bátrak és elég kíméletlenek lenni, ha volna fegyverünk. S ha lebuknánk és a Gestapo villanydrótot dugna a fülünkbe, tudnánk-e hallgatni.... — Jaj, hagyd már ezt az örökös fantázia játékot — intette le Jenő türelmetlenül —, egyelőre éppen elég ezt is idegekkel bírni, ezt a négy fal közé szorult, bezárt világot... A Somos-fiúk is látod, milyen nagy ellenállók voltak, aztán, magunk között megmondhatjuk, amikor a helyzet egy kicsit komplikáló- dott, amikor már nem úgy klappolt minden, ahogy ők azt előre kitervelték, az őrmester lakása, meg nyílt parancs, meg hátsó kijárat, és a többi, hát akkor ők is csak a — hogyan fogalmazzam, na, hogy ne legyen sértő —, akkor ők is a „kevésbé kockázatos” megoldást választották: átlógm a fronton, oda, ahol már nincs háború, ellenállás, csak sonka és reggeli, meg lányok vannak. Aztán az az őrmester is jól lelépett. Pedig neked akkor nagyon igazad volt, hogy lehetett volna találni egy romos házat is, pincét, meg lehetett volna szervezni, ki lehetett volna alakítani. De hát... Így néznek ki a hősök közelről? A villany hirtelen kialudt a fejük felett. — Van itt valahol egy petróleumlámpa... De ahhoz először a gyufát kéne megtalálni... — Laci az asztalon tapogatott. — Hagyjad csak. Sötétben is beszélgethetünk. Úgyis mindjárt lefekszünk. — Igaz. Az is, amit mondtál. De vannak igazi hősök. Emlékszel a foglyokra, akiket a németek kísértek? Amikor mentünk le Szigetcsépre. Az egyikük, ahogy felemelte az öklét a puskás svábra. Emlékszel? — Emlékszem. Én még mást is mondanék: hát mit gondolsz, a Linda néni nem látta az újságot, hogy a katonaszökevényeknek a rejtegetőit is felkoncolják?... Mégis ide vett minket. Nem hiszem, hogy a kedélyes kuncogása, gügyögése mögött ne tudná nagyon is jól, mekkora rizikót vállalt. Ez a hős, látod, ez az igazi hősiesség, mert Linda néni még csak nem is csinál nagy ügyet az egészből. „A Jóska bácsi majd kiveri a németek popóját, aztán minden jó lesz, gyerekek...” Vagy a te Magdusod, ahogy minden este, sötétedés után átvág a nagy üres réten, oda-vissza a Pulyka-tó mellett s hozza nekünk a zsírtalan bablevest, meg ahogy átjárt Budára, lejött Szigetcsépre... Ezek a hősök, barátom, látod, ha én író lennék, ezekről írnék könyvet a háború után... Az asszonyokról, akik sorbaállnak kenyérért s megöli őket kisgyerekükkel együtt a becsapódó gránát. Vég-
