Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

1M6. Június 19. 3 Vasárnap Mindenki a „fedélzeten” A Körösladányi Gépjavító Állomás füzesgyarmati üzemegységé­nél az idősebb szerelőket is bevonták a gépjavításba. I.eitner György egy aratógép javítását végzi. Fotó: Esztergály Kedvező feltételek a lucernamag termesztésére Megyénk termelőszövetkezetei ebben az esztendőben 11 ezer holdra terveztek lucemamagter- mesztést. Ebből három ezer hold kapáslucerna, vagyis ki­fejezetten magtermesztésre vetett terület, 8 ezer hold pedig sűrű­soros vetés. Arató István, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályának agrármérnöke szerint az első kaszálás bő terméssel ad­ta a lucemaszénát, így több szö­vetkezetben a tervezettnél na­gyobb területen fognak majd lu­cernamagot. A mag termesztésre kijelölt te­rületen — 4 ezer holdon — az el­ső kaszálás után megvalósították a növényvédelmi minimumtervet, vagyis a phosdrinozást kiváló eredménnyel befejezték. A kárte­vők száma 25 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a vegyszer használatának időszakában élő ro­varok elpusztulták. Hét végi kapálási és szénabetakarítási műszak a földeken Aratják a borsót megyénkben Közeledik az aratás ideje me­gyénkben. Különösen a mezőko­vácsházi járás homokosabb tala­jain sárgulnak szemlátomást az ősziárpa-táblák. A termelőszövet­kezetek és a gépjavító állomások — a tapasztalatok szerint —min­den korábbinál nagyobb gondos­sággal készültek fel az aratásra, jobban kijavították a gépeket, alaposabban megszervezték a munkát. Addig sem tétlenkednek, amíg kaszára érik a gabona: hét végi kapás- és szénabetakarítási műszak volt szombaton a földe­ken. Már kora reggel rekkenő volt a hőség, de Mezőkovácsházán, Ke- vermesen, Nagybánhegyesen, Új­kígyóson és másutt százával szor­goskodtak a kapáló emberek a földeken. A mezőkovácsházi já­rásban a kukoricaföldek zömén már harmadszorra kapálnak a gépek, a kézikapások pedig ugyan­csak iparkodnak lépést tartani a sorok művelésével. Szombatom megy eszelte gép­jármű- és lovaskocsikaravá- nok hordták a szénát a dűlőutak és az országutak mentéről. Nagy az öröm, mert a második kaszáláskor is dúsak voltak a rendek. Általában 60—80 centiméter magas lucernát vágtak a gépek. Ráadásul az idő is ked­vez, kifogástalan minőségben si­kerül tárolni az értékes szálas ta­karmányt. Hét végén megyénkben is meg­suhantak a kaszák. Elsőnek a borsóföldeken láttak munkához az télen sora az egyszerű, szürke, jelentéktelen embereknek, akik naponta különb dolgokat csinál­nak, mint amilyenek ezek a szájhős-tervezgetések voltak ott az Attila úton. Fényképes nyi­lasigazolvány, csőre töltött pisz­toly a zsebben, majd lesz gép­pisztoly meg nyílt parancs ... Jenő él gondolkozott, felizgat­ta magát, kicsit lihegett. Laci újra meg akart szólalni, de ba­rátja megelőzte: — Tudod, mikor fagyott meg bennem a vér? Amikor Árpi azt mondta az őrmesternek: az ez­redesedet kellene megölni, az öreg ezredest, akitől a lakást kaptad. — Csak viccelt, ö maga is meg- modta, hogy csak viccel — ve­tette közbe Laci. — Igen. De ez akkor csak azért volt vicc, mert nem lehe­tett megcsinálni. Én akkor ér­tettem meg, hogy ez az egész géppisztolyos tervezgetés képte­lenség, agyrém. Magam előtt lát­tam ezt az öreg ezredest, amint fehér haja kitüremJik a katona- sapka alól, tényleg lakást szer­zett ennek a fajankónak, talán ő is utálja a németeket, neki is elege van már az egészből, zö- työg az autóban, én pedig egy utcasarkon állok és beleeresz­tek egy sorozat golyót. — Ilyenkor még jobban hi­szed, hogy van Isten, mert el­rendezte a dolgokat és megme­nekültél ettől a képtelen szörnyű­ségtől — mondta Laci, bár nem akart gúnyolódni. Súlyos aggo­dalom ébredt benne. Mégiscsak meg kellene kérdeznie ... Foly­tatta tehát: — És ha most vala­ki, nem a fantáziában, de tény­leg a kezedbe adna egy géppisz­tolyt, megtanítana, hogyan kell kezelni és azt mondaná: itt a szomszédos házak között van egy légvédelmi üteg, veszélyezteti a környék minden házát és min­den emberét, mert a repülőgé­pek állandóan keresik, lövik, bombázzák... — Nem. Nagy csönd lett. — Tisztára megörültei. — Nem őrültem meg. Elmé­letileg okoskodunk csak, semmi értelme az egésznek, de mégis megmondom: nem tudom elkép­zelni, hogy egy magyar katonát meggyilkoljak. Folyton az öreg ezredesit látom magam előtt az ősz hajával, gyerekei vannak s a melléből ömlik a vér, a kocsi ülése is csupa lucskos vér. — Emlékeztetni szeretnélek a te szavaidra. Belém vésődött, mert akkor éppen te figyelmez­tettél valamire és én elbánruil- tam, hogy előbbre jutottál, mint én. A vonaton tetted fel a kér­dést, hogy vajon nincsen-e egy pillanat az ember életében, ami­kor mindent vállalni kell; min­dent kockára dobni, ha később nem akarja magát nagyon szé­gyellni ... Hogy később szembe tudjon nézni önmagával. (Folytatjuk) aratók. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban, az Orosházi Tan­gazdaságban, a tarhosi Űj Élet, a kevermesi Lenin Tsz földjén megkezdték a borsó betakarítását. A termés jó minőségű. — A — Teljesítették vállalásukat Békéscsabán a Szabadság téri konzervgyári lakás- és a KISZÖV- irodaház építkezése egyhónapi ké­sést szenvedett, mert az Épület- gépkölcsönző Vállalat nem tudta a megígért határidőre a talaj - munka gépeket Békéscsabára irá­nyítani. A Petrovszki János ve­zette komplexbrigád ilyen előz­mények után kezdte el az épít­kezést. A Szocialista brigád cí­méit versenyző kollektíva a IX. kongresszus tiszteletére vállalta, hogy az egyhónapos hátrányt szer­vezett, jó munkával pótolja. Érdeklődtünk Kanyar János művezetőnél: Petrovszkiék mi­ként teljesítik vállalásukat? Ko­nyái- elvtárs kérdésünkre elmon­dotta: — Annak ellenére, hogy a korábbi napokban a daru elrom­lott, a brigád teljesítette a napi egy lakás felmenő falainak épí­tését. A kőművesek meglepő gyor­sasággal készítették el a konzerv­gyári lakások második emeletének utcai homlokzatát. A vasbetonsze­relő részleg befejezte a KISZÖV irodaházán a második szánt sze­relését. Itt a munkálatok annyira előrehaladtak, hogy június 17-ről 18-ra virradó éjszaka a betonozó­brigád is munkába állhatott. Az ácsok már a következő szint ke­retállását készítik. fl járási összevonásokat a társadalmi fejlődés igényei határozták meg Mint ismeretes, az Elnöki Ta­nács határozata alapján június 30-cal járásokat vonnak össze Bé­kés megyében, s a gyomai, a sar- kadi járás községeit a szarvasi, a szeghalmi és a gyulai járáshoz csatolják. Gyama, Endrőd, Hunya a szarvasi járáshoz, Dévaványa, Ecsegfalva, Biharugra, Körös- nagyharsány, Okány, Zsadány a szeghalmi járáshoz, Geszt, Köte- gyán, Mezőgyán, Méhkerék, Sar­kad, Sarkadkeresztúr, Űjszalonta a gyulai járáshoz tartozik július 1-től. Többen érdeklődték: vajon mi tette szükségessé a-z összevonáso­kat? Egyrészt az, hogy egy-egy járásban, mint a szarvasiban és a gyomaiban, öt-öt község van csu­pán, ami közigazgatásilag igen kicsi egység, emiatt túlszervezett- ség áll fenn. A túlszervezettség pedig lassítja az ügyintézést, s ezenkívül felesleges terheket je­lent. Gondoljunk csak arra, hogy az összevonással két járási szék­hely állami, közigazgatási és más szervek, vállalatok ügyintéző ap­parátusát kiiktatják, ezzel na­gyobb egységékbe összpontosul, és meggyorsul, megjavul a járási ügyintézés. Ez különben a moder­nebb, korszerűbb igazgatásnak olyan követelménye, amely alól nem lehet kitérni. A járások, községek felosztásá­nál figyelembe vették a földrajzi fekvést, a gazdasági adottságokat, a terület nagyságát, a népességet. Ha csak az utóbbira utalunk: a gyomai és a sarkadi járás orszá­gosan is a legalacsonyabb népes­ségű járások közé tartozik. Ne­vezetesen a sairkadi járás népessé­ge 34 ezer és területe 99 ezer hold. Az összevonással a gyulai járásnak 57 ezer lakosa és 150 ezer hold területe lesz. A föld­rajzi fekvést oly módon is figye­lembe vették, hogy Dévaványát, Ecsegíalvát, Biharugrát, Körös- nagyharsányt, Okáhyt, Zsadányt a szeghalmi járáshoz csatolták, hiszen ezek a községek lényegé­ben a Sárréthez tartoznak és gaz­dasági adottságaik azonosak. Felmerül természetesen: miért Szarvasra, Gyulára, Szeghalomra esett a választás a járási centru­mok kijelölésénél, amikor a na­gyobb közigazgatási egységeket alakították ki? Nevezetesen Szarvast az Elnöki Tanács város­sá nyilvánította és sokkal jobbak igazgatásilag az adottságai, mint Gyoménak. Fejlett kulturális, ok­tatási, mezőgazdasági központ; intézményellátottsága olyan, ami lehetővé teszi, hogy a járásszék­helyi feladatokat jobban lehessen ellátni. Szeghalmon pedig na­gyobb lehetőségek vannak, mint Sarkadon, hogy megfelelő járási centrummá. alakuljon; Gyulának a vonzóköre erős, s megfelelő in­tézményei vannak ehhez. Ezen­kívül pedig mindhárom járási székhelynek a földrajzi fekvése is megfelelő. Mint említettük: az összevonás­sal meggyorsul, megjavul az ügy­intézés ezeken a helyeken. Ez ab­ból is fakad, hogy a párt-, az ál­lami és más szervek, vállalatok járási vezetésében, apparátusában olyan személyi változásokra kerül sor, ami minőségben javítja a munkát, mert a felszabadult erők­ből a legjobbakat ide összponto­sítják, vagy éppen más helyeken erősítik meg velük a vezetést, az apparátust. Ebből pedig az kö­vetkezik, hogy a politikai, a gaz­dasági, a kulturális és minden vonatkozásban a lehetőségeket jobban tudják hasznosítani. Töb­bek közt a járásokban konst­ruktívebben tudják befolyásolni, elősegíteni a szövetkezetek erősö­dését, szilárdulását. Egyáltalán ezek a centrumok jobban, erőtel­jesebben tudják szolgálni a kul­turális, az egészségügyi igények kielégítését, mert a szétforgácsolt- ság a beruházásokra vonatkozóan is csökken. És természetesen a szétforgácsoltság minden vonat­kozásában csökken, növekszenek a kedvezőbb lehetőségek, hatások. Említettük, hogy a túlszerve- zettség felesleges terheket is je­lent. Ha csupán az államigazga­tás és annak működési kiadásaira gondolunk, akkor is az összevo­nással évi 1—1,5 millió forint megtakarítást érnek el. Nem be­szélve más szervekről, vállalatok­ról. Külön is érdemes szólni róla, hogy az összevonással a járások népességszáma, földterülete ki­egyenlítődik, megszűnnek azok a nagy eltérések, melyek eddig jel­lemzőek voltak. Ez is könnyebbé teszi az anyagi eszközök elosztá­sát, a kulturális, az egészségügyi, a mindennapi szükségleti cikkek ellátottságának kielégítését eze­ken a helyeken. Mindez együttesen mutatja, hogy az összevonást a kor köve­telményei „írták elő”, a társadal­mi fejlődés igényei határozták meg. Cserei Pál Esőztető-berendezések a földeken A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság területén mintegy 35 000 holdnyi területen rendezkedtek be öntözésre. Jelenleg a kertészetek­ben és a szálas takarmányt termő A BÉKÉSCSABAI PETŐFI MÉHÉSZ SZAKCSOPORT legmagasabb áron vásárol méhviaszt ÁTVÉTEL BÉKÉSCSABÁN, SEBES GYÖRGY UTCA 14 SZÁM ALATT KEDDEN, SZERDÁN CSÜTÖRTÖKÖN 8—16 ÖRÁIG. EGYBEN ÉRTESÍTI A MEGYE MÉHÉSZEIT, HOGY A VIASZ FŐZÉST A FENTI NAPOKON MEGKEZDTE. 67217 területeken hull a mesterséges csapadék a szomjas földre. Az igazgatóság területén 219 kisebb- nagyobb teljesítményű esőztető- berendezés működik s óránkén több millió liter vizet juttat a növényre. A kertészetekben álta­lában olyan berendezések működ­nek, amelyek percenként 40, 90 és 120 liter vizet juttatnak a zöldségfélékre, az öntözött legelő­kön, réteken pedig 3000 literes a teljesítményük. Egyébként néhány nap múlva a szántóföldeken is teljes kapaci­tással beindul az öntözés, mester­séges csapadékot kapnak a kuko­rica- és cukorrépatáblák az arra berendezett táblákon. A vízügyi igazgatóság körzetében egyedül a rizsföldekre 25 millió köbméter »űzet biztosítottak az árasztáshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents