Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-14 / 113. szám

IMS, május 14, 3 Szombat Ä békéscsabai méhészek 210 mázsa méz eladására kötöttek szerződést A Békéscsaba és Vidékié Körze­ti Földmű vesszővé tkezet kereté­ben működő Petőfi méhész stzafk- osoportnafc 100 tagja van, alkik mintegy 3100 méhcsaláddal ren- daUkezntelk. Ebből Debrecen kör­nyékére, majd az észak-magyar­országi akácos erdőkbe 2200 méh­családot vándoralíaitnak, több méhész pedig a környékbeili aká­cosokat keresi fel. A szakcsoport tagjai az idén 210 ■mázsa méz eladására kötöttek szerződést, amit a jöldszöv az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Központnak ad át. A szakcsoport közös vagyona csaknem 100 ezer forintot tesz ki. Nemrég vásároltak egy viasz- prést, amivel a tagok műlépelllátá- sát biztosítják. Rendszeresen szer­veznek szakelőadásokat, amelyek­re neves méhészeket hívnak meg. Nagyszabású pályaválasztási kiállítás a megyeszékhelyen A megyei tanács, a KISZ me­gyei bizottsága és a MŰM 011. számú Szakmunkástanuló-Intézet rendezéséiben vasárnap délelőtt nyílik meg az a kiállítás, melyen bemutatásra kerülnek a megye szakmunkás-tanulóinak legszebb munkái, mesterművei. Első ízben vesznék részt a szakközépiskoláik, a gimnáziumok politechnikai osz­tályai munkáikkal. E kiállítás alapvető célkitűzése, hogy segít­ségét nyújtson a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, s közvetlen kapcsolatba kerüljenek a szak­mákkal, hiszen sok száz munkada­rabot, működő modellt tekint­hetnek meg az érdeklődők. A kiáililítós nagyságára jellem­ző, hogy az idén már kevésnek bizonyult a múzeum nagyterme, mert az iparitianulodntézet torna­termét is igénybe kelllett venni. A múzeumiban, főleg a vasdparban dolgozó fiatalok munkáinak ki­állításéra, míg az intézetben a helyi- és szolgáltatóipar termé­kei lesznek megtekinthetők. A kiállítás, amely vasárnap dél­előtt 10 óraikor kerül megnyitásra a múzeumban, minden bizonnyal nagy érdeklődést fog kiváltani, hiszen ezen kereisztül lemérhető lesz megyénk jövő szakmunká­sainak hatalmas fejlődése, s a ta­nulóképzés sokoldalúsága. HF Szarvason hallottuk, láttuk TERMÁLKÚT FÚRÁSÁT ter­vezik Szarvason, amit az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság finanszíroz. A termálvi­zet elsősorban az óvónőképző intézet; a most épülő felsőfokú mezőgazdaság/ technikum, az ÖRKl-iroda és hajtatóháza fűté­sére használják fel, a nyári idő­szakban pedig abban a fürdő­ben, amely majd az Erzsébet-li- get mellett létesül. A termálvíz felhasználására le­hetőség nyílik más intézmények számára is, ha igényt tartanak rá. Ezzel kapcsolatban már tárgyalások folynak. A szarvasi Dózsa Tsz egy mar régebben fúrt kút S3 fokos vizét hajtatóház fűtésére terve­zi felhasználni. * * * A KÖZSÉG belterületen két Gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! Átveszünk bármilyen mennyiségiben T—28 traklor- oklal inunkahengerekd használt (selejtes) vagy új állapotban. Cikkszama: T—14—4612—010 0 56. | Fizetés módja: inlkaisS’ZÓ MNB 504. Szállítási oím: Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás Kétegyháza. 48548 daráló van. A déli részen levőt, amely egyébként a Dózsa Ter­melőszövetkezeté, az épület életveszélyessége miatt meg kel­lett szüntetni. A járási tanács építési hatósága jogosan járt el. Helyes lett volna azonban, ha az áttelepülésre előbb figyelmezteti a tsz-vezetőséget, mert akkor időben felkészülhetett volna rá es talán már lenne ts egy ú.i épület erre a célra. Egyelőre fennakadás van a darálásban, ami miatt a lakos­ság is jogosan méltatlankodik. #Iost már csak egy megoldás marad: a Dózsa Tsz építsen új darálót és minél előbb helyezze üzembe. * * * ÉPÜL asz új Holt-Körös híd. A Budapesti Hídépítő Vállalat a terelőhidat elkészítette, a forga­lom most nagy üggyel-bajjal azon bonyolódik le. A laikusok szerint az új híd építésének az üteme — mondjuk ki — lassú­nak tűnik. Rendszerint csupán 1—2 ember siirög-forog a mun­katerületen. Az átadási határidő 1966. augusztus 20. Ennek a betartása annál is inkább fontos, mert ősszel már nemcsak az építke­zésekhez való anyagszállítást akadályozza a híd hiánya, ha­nem a terményszállitást is. * * * AZ IVÓVÍZELLÁTÁS bizto­sítására a községi tanács vízve­zetéket építtet a sporttelepen. Az iskolák az árok kiásására 350 óra társadalmi munkát vál­laltak, aminek a szervezésével a művelődési állandó bizottság foglalkozik. Az építés hamaro­san megkezdődik. Tavaly társadalmi munkában készült a teniszpálya is, amit főként a felsőfokú mezőgazda- sági technikum hallgatói vál­laltak. A gondos kezelését is fel­adatuknak tartják. Szocialista Üzem cím megyei birtokosai Egész sor versenyforma, többek között az élüzem, a szocia­lista üzem és a Szocialista brigád cím elnyerésének mozgalma ösz­tönzi megyénk gépjavító állomásainak dolgozóit is arra, hogy a lehető legjobban tegyenek eleget hivatásuknak. Tavaly a megye tíz javítóállomása versengett az Élüzem címért, de ez csak a szarvasiaknak sikerült. Viszont három gépjavító állomás, az orosházi, a mezőberényi és a sarkadi nem sokkal alacsonyabb rendű címet nyert, ugyanis mindhárom szocialista üzemmé vált. Az orosházi és a' mezőberényi immár másodszor kapta meg ezt az elismerő címet. És most soroljuk fel, hogy melyik javítóállo- más mivel érdemelte ezt ki. Orosházi Gépjavító állomás Az Orosházi Gépjavító Állomás 556 dolgozója a múlt évi 48 mil­lió forint értékű tervét 66,6 mil­lió forintra teljesítette. Az egy dolgozóra jutó 87 ezer 228 forint értékű tervfeladatra 7672 forint többletértóket. vállaltak, de ezt is jóval túlteljesítették. Könyvelői nyelven, szólva, így az egy főre jutó termelési érték 119 ezer 795 forint volt a gépjavító állomáson. Javítóüzem! tervüket 144,2 száza­lékra teljesítették s egymillió fo­rint nyereség helyett egymillió 856 ezer forintot értek el. A többletmu n kávái 1 alas. a terv túlteljesítésének legterme­lékenyebb motorjai a szocialista címért versenyző brigádok voltak. Ebbe a mozgalomba tavaly 16 brigád nevezett be s 12 el is nyerte ezt a kitüntető címet. A javítóállomásnak van egy bri­gádja, amelyik már hatodik éve, kettő pedig, amely már ötödik éve vált tulajdonosává a szocia­lista címnek. A gépjavító állomás vezetőinek és dolgozóinak múlt évi vállalásai között szerepelt a termelőszövet­kezetek gazdálkodásának mind fo­kozottabb segítsége. Ennek kere­tében többek között a Mezőko­vácsházi Gépjavító Állomással közreműködve cirpkbetakarító adaptert készítették. Az oroshá­ziak ezek közül tizenkettőt üze­meltettek ' és 7001 holdon mente­sítették a szövetkezeti gazdákat a cirok nehéz és hosszadalmas időt <k>n dolgozni, tanulni és élni. Na­ponta 2,5 gépet javították ki. Normál holdanként a tervezett 35,73 forint helyett 29,46 forint volt a javítási költség. E munká­juk minőségét dicséri az, hogy a kijavított gépeknek csak 0,2 szá­zaléka igényelt újra javítást. Az állomás dolgozói célul tűzték ki a termelőszövetkezetek istállóinak gépesítését. Tavaly az ilyen irá­nyú munkájuk még csak 245 000 forint értéket tett ki, erre az esztendőre azonban már 3 millió 245 ezer forint értékű is­tállógépesítésre kötöttek szerző­dést. A tanulás nagyon példamutató ezen a gépjavító állomáson. A 238 dolgozó közül tavaly 34-en vettek részt különböző állami is­kolai oktatásban, 45-en hegesztői, 50-en gazdaságpolitikai, 36-en pe­dig üzemi feladatuknak megfele­lő különböző tanfolyamokon. Sarkadi Gépjavító állomás Azzal érdemelték ki a Sarkadi Gépjavító Állomás dolgozói a Szocialista Üzem címet, hogy a múlt évi tráktoir- és motarmun- katervüket 130 normálhold he­lyett 139 normálholdra teljesítet­ték. Ezen belül az előirányzott 71 ezer normálhold talajmunka he­lyett 83 ezer 500 normálholdat végeztek. A tervezett 18 ezer 500 hold helyett 21 ezer holdat arat­tak le kombájnnal. Javítási ter­vüket csaknem egymillió forint­tal teljesítették túl, s műszaki hibából a gépkiesés nem érte el az öt százalékot. bizonylati rendszer kialakításá­hoz. A javítóállomás vezetői és dol­gozói nagy gondot fordítottak a balesetvédelemre. Többek között ilyen tapasztalatcserére elmentek a mezőberényi, a mezőkovácsiházi és a Kétegyházi Gépjavító Állo­másra. A balesetvédelmet napi­rendre tűzték az állomás párt- szervezetének és szakszervezeti bi­zottságának ülésein is. Azt, hogy sokat és jól foglalkoztak ezzel, az bizonyítja legjobban, hogy a balesetbiztosítási és önsegélyezési csoportba 270-en léptek be a dol­gozók közül. A Sarkadi Gépjavító Állomás dolgozói tudják, hogy a szocialis­ta cím kötelez. Másodszori elnye­résének feltételeit már tavaly igyekeztek biztosítani azzal, hogy mintegy 100 ezer forintot költöt­tek a javítási technológia fej­lesztésére s nagyobb összegeket arra, hogy minél zavartalanabb legyen az ez évi munkájuk. Tavaly megyénk tíz gépállomá­sa közül csak háromban volt meg a feltétele annak, hogy benevez­zenek a Szocialista Üzem cím el­nyeréséért folyó versenybe. Vagy­is csak az orosházi, a mezőberé­nyi és a Sarkadi Gépjavító Állo­máson kapcsolódott a dolgozók több mint fele a szocialista bri­gádmozgalomba. Az idén a többi gépjavító állomás is igyekszik megteremteni a benevezés felté­teleit. A tavalyi 51 brigád 671 tagja helyett most 82 brigád 1473 tagja kapcsolódott a szoci­alista brigádmozgalomba. Többek között a Gyulai Gépjavító Állo­máson tíz, a körösladányiban 7, a békéscsabaiban és a dévavá- nyiban pedig 6—6. Ezek a szá­mok azt a reményt keltik, hogy jövőre széles körűvé válik me­gyénk gépjavító állomásai között a Szocialista Üzem címért folyó verseny. K. I, igénybe vevő levágásától. A ja- vítóáUomáson elmaradhatatlan immár a társadalmi munka is. Mezőberényi Gépjavító állomás Tavaly hét brigád lendült ver­senybe a szocialista cím elnyeré­séért a Mezőberényi Gépjavító Állomáson. Közben az állomás szinte mind a 238 dolgozója tűz­te célul azt, hogy másodszorra is elnyerik a Szocialista Üzem cí­met. Ez sikerült is s négy bri­gád kapta meg a kitüntető szo­cialista címet. Az elismerések mögött megtalálható a mozgalom mindhárom jelszavának nagysze­rű tette, vagyis a szocialista mó­A javítóállomáson tavaly 15 ; brigád nevezett be a szocialista > cím eléréséért folyó versenybe s j tíz brigád meg is szerezte azt. : Az állomás 40 éven aluli dolgo- ; zóinak csaknem mindegyike ta- ! nult állami isikoiában vagy kü- i lönböző szakmai továbbképző : tanfolyamokon. Emellett 3 ezer j 300 órát dolgoztak társadalmi S munkában, mintegy 70 ezer forint \ értékben. A termelőszövetkezeteket nem- : csak azzal segítették, hogy jó • minőségiben kijavították gépeiket • s elvégezték a talajmumka jó né- > szét, hanem azzal is, hogy szer- í vezetten látogatták meg őket és * hasznos tanácsokat adtak a gépi ; munka megszervezéséhez, a mun- S k;: normák alkalmazásához és a : Dal a repcéről A repce nagyon értékes nö­vény. Magja fontos és jövedel­mező exportcikk. Emellett állí­tólag a repceolaját a mi igényes orvosi műszereink és repülőgé­peink sem nélkülözhetik. Jöve­delmező is ez a növény, ezért kiterjedt területen termelik ha­zánkban és megyénkben. Azt azonban mondani sem kell, hogy a vadrepce teljesen értéktelen. Mi több. ártalmára van a búzának, a kukoricának és minden más kultúrnövény­nek. Ezért irtani kell kapával és vegyszerrel egyaránt, S ha a ha­tárban irtani keil a vadrepcét, akkor a parkokban sem szabad megtúrni. De nem ám. még Bé­késcsabán, a sok különböző jel­zőt kapott szökőkút környékén sem. A népi hagyomány ápolásának szempontjából talán jó az, hogy sokaknak eszébe jut a dal, ame­lyik azt mondja: „Sárgát virág­zik a repce, rajtam van a vi­lág nyelve”. Magam is eldúdol- tam már néhányszor s rájöttem, hogy elég kellemes a dallama. Csakhogy a dal azt is mondja: „Száradjon el a repce levele, sej hogy ne legyen rajtam a világ nyelve”. Hát száradjon el a rep­ce levele mielőbb a szökőkút környékén, mert éppen eleget köszörülték már ezen egyesek a nyelvüket eddig is, ne adjon to­vábbi nyelvköszörülésre okot az irigység sárga színében pompá­zó vadrepcevirág. I

Next

/
Thumbnails
Contents