Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-14 / 113. szám
1966. május 14. 4 Szombat Mintegy 10 000 fiatal kezdheti meg tanulmányait ősszel a gimnáziumok szakosított tantervű első osztályaiban A Művelődésügyi MiniszteriBékés megyei vendégeket is várnak a debreceni nyári egyetemre um illetékesei — a megyei művelődésügyi osztályok javaslatai alapján — döntöttek az 1966—67- ves oktatási évben a gimnáziumokban nyitható újabb szakosított tantervű (tagozati) első osztályokról. Eszerint ősszel 21 természet- tudományos és 9 nyelvi osztály kezdi meg működését. Ezzel a gimnáziumi nyelvi első osztályok száma országosan meghaladja a' kétszázat, a természettudományosoké pedig megközelíti a hetvenet. Üjabb szakosított tantervű osztályok nyitását a minisztérium csak ott engedélyezte, ahol a működésükhöz szükséges valamennyi feltételt biztosították. Az újakkal együtt a jövő tanévben mintegy 10 000 fiatal kezdheti meg tanulmányait gimnáziumi szakosított tantervű első osztályokban. vagy párhuzamos első osztályok nyitásáról. A budapesti és vidéki régi típusú szakközépiskolákban 34 első osztály kezdi meg szeptemberben működését. Ebből 22 ipari jellegű — esztergályos, géplakatos, szerszámkészítő, rádióműszerész, gép járművillamossági műszerrész, szabályozástechnikai műszerész, villanyszerelő, autószerelő, postaforgalmi, víz- és gázvezeték szerelő, elektroműszerész és autóforgalmi —, öt mezögazdaA Békés megyei Villanyszerelési Vállalat dolgozói gondos ! munkával befejezték Tótkomlósági : mezőgazdasági gépszerelő, | gyümölcstermesztő és faiskolakezelő, hét pedig közgazdasági jel-1 legű — gép-, gyorsíró, általános [ ügyviteli, valamint általános irá- I nyú — lesz. A tanácsi felügyelet alatt működő szakközépiskolákban az újakkal együtt az első osztályok száma meghaladja a 380-at, s ezekben mintegy 15 000 fiatal kezdheti meg ősszel tanulmányait. (MTI) fénycsövet szereltek fel. A műszaki átadásra, illetve üzemibehelyezésre május 23-án kerül sor. Jövőre a Lenin utca világítását korszerűsítik. Az idén nyáron újból megrendezik a debreceni nyári egyetem eseménysorozatát, melyre, az elmúlt évekhez hasonlóan számos külföldi és hazai érdeklődőt várnák. Debrecen az Alföld fontos kulturális központja. Tudomány- egyeteme, orvosegyeteme, mező- gazdasági főiskolája és felsőfokú tanítóképzője híven őrzi a város több száz éves oktatási, nevelési hagyományait. A most megrendezésre kerülő nyári egyetem céljáról, programjáról dr. Kovács István, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem munkatársa, a nyári egyetem titkárságánál^: vezetője tájékoztatta lapunk munkatársát. — Az egyetem célja — mondotta dr. Kovács István —, megismertetni az érdeklődőket Mavehetnek részt. A nyári egyetem időtartama alatt különben is igen változatos kulturális rendezvények színhelye lesz Debrecen: népi együttesek bemutatója, kórus- hangversenyek, díjnyertes kisfil- mek fesztiválja szerepel a programban. A hallgatók igen szép környezetben épült modern diákotthonban kapnak elszállásolást két-három ágyas szobákban. Á házastársaknak előzetes bejelentés alapján kétágyas szobát biztosítanak. — A titkárság úgy látja, hogy a július 25-től augusztus 5-ig tartó debreceni nyári egyetem ez évben mintegy 120 hallgatóval kezdi meg működését — folytatta tájékoztatóját dr. Kovács István. — Eddig az NDK-ból tizenöt egyetemi hallgató és tanitóképzőDöntöttek az 1966—67-es tanson a községközpont közvilágítáévben induló szakközépiskolai új; sának a korszerűsítését. Húsz tótkomlóson befejezték a községközpont közvilágításának korszerűsítését % ségbe koyácsolódik a falu népe Kamuion azelőtt két termelőszövetkezet volt: a Béke és a fiatalabb, a Kossuth. Az egyiket túlnyomó többségben agrárproletárok, a másikat középparasztok alakították. A Kossuth Tsz vezetősége 1964 év végén vetette fel a gondolatot a Béke Tsz-szel való egyesülésre, amivel azonban a gazdák nem értettek egyet. Bizonyos jogok, kialakult szokások tartották vissza őket ettől a lépéstől, bár ennek ellentmondott az, hogy 1 főre 17— 18 hold jutott, ami megnehezítette a gazdálkodást és nem tudták a bérezést sem megfelelően kialakítani. ’ 1965 szeptemberében a vezetőség újra előállt a kérdéssel. Vári László, az akkori elnök erre így emlékszik vissza: — Azt gondoltam: nagy felzúdplás támad, de nem ez történt. Éppen azok, akik egv évvel ezelőtt a hangadók voltak, ők mondták: „Egy községben vagyunk, kössük össze a szekerünket!” , Akkor Vnár látták, hogy a Békében jól kialakult a munka szerinti bérezés, premizálást vezettek be, jobban gépesítenek, önálló gépjavító műhelyük van. Amikor szavazásra került a sor, 130 kéz emelkedett a magasba és mindössze tizenegyen tartottak ki az előző álláspontjuk mellett. Ezzel a kérdés eldőlt És 1966. január 1-én, az egyesülés utáni közgyűlésen az „ellenzékből” is beválasztottak két személyt a vezetőségbe. Nem léptek vissza, addig már ők is meggyőződtek arról, hogy csak előny származik ebből a „házasságból”. A Béke Tsz tagjai szívesen fogadták a Kossuth Tsz tagjait, mert tudták, hogy szorgalmas, derék emberek, akik értenek is a munkához. Most mindenki a régi helyén dolgozik. Az egykori Kossuth Tsz (külön üzemegységet képez. Annyi a különbség, hogy kevesebb az egy főre jutó földterület, mert. a határokat kiigazították. Ez azonban nem válik senkinek a kárára. És ha szükséges, hajnali 4 órakor is kimennek a határba, hogy minden munkát időben elvégezzenek. A kongresszusi versenybe — példamutatóan — igen sokan bekapcsolódlak közülük. Nem hangzanak el nagy szavak,, de a tetteikkel mintha ezt akarnák kifejezésre juttatni: „Megmutatjuk, hogy mi is tudunk dolgozni". Nem túlzás az a megállapítás. hogy szinte diktálják az ütemet. Vári László, aki most már a I Béke Tsz elnökhelyettese, jól ismeri a volt Kossuth Tsz tagjait. Öt kérem meg, mondjon egy-két! nevet. — Hogy kit lehetne megdicsér- j ni? — kezdi inkább önmagának1 téve fel a kérdést, aztán gondol- | kozik egy darabig. Látszik rajta, hogy sehogy sem tud dönteni. Egy kis unszolás után mégis megszólal: — Talán mindenkit. De hát, ha már újságba kerülhet a nevük, legyen akkor Kertész Mihály, Bereczki Péter, Szabó János... ne hagyjuk ki a Pántye családot sem. Mondaná még, hiszen annyian vannak, akik nap-nap mellett bizonyítanak. hogy arról külön névjegyzéket lehetne készíteni. De hát nézzünk egy kicsit előre is. Hogyan vált ösztönzőbbé a termelés? Vári elvtárs arról beszél, hogy az idén már eredményességi munkaegységet vezettek be a tsz-ben. A tervezett munkaegység értéke meghaladja a 46 forintot. A különböző kaVnpápymunkákra célprémiumot is kitűztek. A bérezésnél tehát érvényre jut, hogy aki jobban, eredményesebben dolgozik, az többet is keres. A szövetkezetnek egy-két éven belül meglesz a szükséges alapja ahhoz, hogy a garantált munkaegységre térjen át, vagyis a munkaegység tervezett értékének a 80 százalékát havonta készpénzben fizesse ki a gazdáknak. Erre a célra tavaly több mint 2 millió 100 ezer forintot tartalékoltak, s az idén — ahogy érre a szorgalomból. törekvésből, az emberek munkalendületéből következtetni lehet — még nagyobb összegre számíthatnak. I község párttitkára, sziaukó János, aki a tsz párttitkára is, a két tsz egyesülésének fontosságát nemcsak a gazdasági eredmények növelésének lehetőségében látja, hanem abban is, hogy megszűnnek azok az ellentétek, amelyek azelőtt még észrevehetők voltak. Ebben a közösségben egységbe kovácsolódik a falu népe, mert mindenki egy cél elérésére törekszik. A most már hat és fél ezer holdas gazdaság — összefogással — az embereknek még többet, jobbat tud biztosítani. Pásztor Béla ‘gyarország, közelebbről Debrecen és környékének társadalmi, kulturális életével, építeni a kapcsolatokat és a barátságot az országok között s tanulás mellett pihenést, üdülést biztosítani kellemes környezetben. A résztvevőket változatos program várja. A napi egy-egv főelőadás keretében képet kapnak Magyarország politikai, irodalmi, tudományos és művészeti életéről. Az előadásokat egyetemi tanárok, a témák legismertebb szaktekintélyei tartják valamelyik világnyelven. Az előadásokból a hallgatók részére több nyelvű fordításkivonat készül. Már bizonyos, hogy a Modern törékvések a magyar film- művészetben című előadást Ne- meskürthy István kiváló filmesztéta tartja meg. az újabb magyar irodalomról pe^ig Köpeczi Béla ad tájékoztatást. A továbbiakban a nyári egyetem titkárságának vezetője elmondotta, hogy a résztvevőknek lehetőségük lesz a magyar nyelv tanulására is minden fokon, valamint szervezett kirándulásokon intézeti hallgató jelentette be részvételét, mintegy húszán ezután küldik el jelentkezési lapjukat. Lengyelországból a larnovi Magyar Baráti Kör harminc tagja igényelt részvételi jegyet, Csehszlovákiából tizenöten, Romániából és Jugoszláviából öten, Finnországból, az NSZK-ból és Olaszországból is többen jelentkeztek már. Belföldről eddig közel harminc jelentkezést kaptunk, Békés megyéből is számítunk résztvevőkre. A debreceni nyári egyetem távlati terveiben a hallgatók létszámának lényeges növelése szerepel és az előadások tárgykörének bővítése is. Végezetül elmondotta, hogy a nyári egyetem résztvevői a már említett szervezett kirándulásokon ingyen vehetnek részt; Hortobágy. Hajdúszoboszló és Eger városát keresik fel. Ezenkívül önköltséges kirándulásokat szerveznek Nyírbátor, Bátorliget, Sóstó, Tokaj, valamint Budapest—Balaton—Budapest útvonalon az egyetem befejezése után. S. E. Az elmúlt konok háborúinak jellegét es célját vizsgálva az az általánosan jellemző megállapítás tehető, hogy a hadviselő felek közvetlen h airt'éri ntkezésben voltak egymással és a végső cél a másik fél haderejének megsemmisítése. területének birtokbavétele volt. A harci cselekmények a hátországtól általában távolabb zajlottak le. A II. világháborúban ez a hadviselési forma a támadó eszközök tökéletesítésének követKezmé- nyeként. résziben megváltozott. A légierők bevetése lehetővé tette a mögöttes — hátország! — területek elleni támadásokat, amelyek azonban — a jelentős veszteségek ellenére — nem döntötték él. legfeljebb siettették a háború befejezését, az ellenséges területek elfoglalását. Nagy a valószínűsége annak, hogy egy imperialistáik által esetleg kirobbantott új világháború megvívásának fő eszközei a tömegpusztító — közülük is elsődlegesen a nukleáris — fegyverek lennének, mert ettek alkalmasak az ellenség gyors megsemmisítésére vagy megadásra kényszerítésére. Ha ezt a teóriát elfogadjuk, e nézőpontból kell vizsgálnunk azt a hadászati célt és annak várható eredményét, amely a kezdeti időszáknak is jellemzője. E szakaszban fő cél a gazdasági bázisok, irányító központok és katonai objektumok megsemmisítéA POLGÁRI VEDELEM SZEREPE II. sével hatalmas anyagi és stratégiai veszteséget okozva megbénítani vagy jelentősen csökkenteni az ellenség országának gazdasági ás hadi potenciálját, megtörni a lakosság erkölcsi erejét. Döntő szerepel az összpontosított rakéta atomcsapások kapnak. Ez időszakban a hadsereg fő harcmódja a légitér védelme, a rakétaelhárítás és rakéta ellencsapások végrehajtása. De éppen az atomcsapások mérésének a lehetősége azt eredményezheti, hogy lényegesen felgyorsul a támadó harc és a csapatok rövid idő alatt mélyen behatolnak az ellenséges erők támaszpontjaira, elhelyezési körleteibe és elfoglalják az épen maradt irányító központokat és körzeteket. Az a tagadhatatlan tény, hogy jelenleg az atomtámadás módjai és eszközei fejlettebbek, mint az ellenük való védekezés eszközei! és módszerei, magában rejti az ellenség váratlan, tömeges atom- csapásainak veszélyét. Annak ellenére, hogy az esetleges v ilágháború kimenetele nem lehet kétséges, kirobbanásának veszélye állandóan fennáll. Kitörésének különböző okai lehetnek: 1. Előre megfontolt támadó szándék. 2. Nem szándékos körülmények folytán, így: a) véletl^i műszaki hiba következményeként, amelyet előidézhet a bonyolult automata rendszerek, szerkezetek meghibásodása (köny- nyen katasztrófát okozhat pl. a közelmúltban a spanyol partoknál tengerbe zuhant hidrogénbombához hasonló eseti, b) tévedés, félreértés (pl. parancs helytelen értelmezése). 3. Ügynevezett helyi háborúk előrehaladott szakaszukban atomfegyverek tömeges alkalmazásával világháborúvá fajulhatnak. Ez utóbbival nem árt kissé részletesebben foglalkoznunk. Az USA vezető körei félnek a nukleáris háború kirobbantásának következményeitől, amely rajuk nézve politikai és katonai szempontból egyaránt kockázatos vállalkozás. Ezért számításaikban jelentős teret kap az az elgondolás, hogy a csatlósaik által kirobbantott helyi konfliktusok kiterjesztése közben alkalmazzák az atom- és hidrogéniegyvert, megkímélve ezzel — legalább a háború kezdeti időszakában — saját területüket a rakéta nukleáris csapástól. E szerepre legalkalmasabbnak a Német Szövetségi Köztársaság revansistáit tartják, mivel a nyugatnémet katonai és politikai körök — ha fel is ismerik az amerikaiak ilyen irányú terveinek a lényegét — a szocializmus iránti gyűlölettél elvakítva készek erre. Ez a körülmény rendkívül nagy éberséget, a jelző- és elhárító rendszerek, a megtorló eszközök állandó készültségét, az irányító szervek és személyek nagy körültekintését követeli meg. A Varsói Szerződés tagállamai hadászatának alaposan tanulmányoznia kell az imperialista államok politikáját, a háború előkészítésére tett lépéseiket, rendszabályaikat, katonai teóriáit, fegyveres erőik kiképzésének és felkészítésének — különösen gyakorlataik levezetésének — jellegét és módját Hangsúlyozzuk azonban, hogy teljes biztonságot a háború kitörése ellen csak az általános leszerelés és a tömegpusztító fegyverek megsemmisítése nyújthat. A szocialista országok hosszú évek óta folytatott erőfeszítéseinek részleges — de jelentős — eredményei azt a reményt keltik, hogy a békeharc előbb-utóbb teljes sikerre vezet. (Folytatjuk) Dr. Szalay Tibor jhdgy. I
