Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
# A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 196«. MÁJUS 7., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, M7. SZÁM Az új tervidőszak küszöbén Kezdetnek nem rossz — mondhatnánk a harmadik ötéves terv első negyedévének immár ismeretes termelési eredményeiről és tapasztalatairól. Az évkezdés, ha nem is mindenben, összességében mégis sikeresnek tekinthető. Először talán azért, mert. az első naptól magasabb fokon folytatjuk azt a munkát, amelyet a második ötéves terv végén néhány órára abbahagytunk. Céljaink sem változtak, hiszen legfőbb! feladatunknak a népgazdaság fejlesztését, s ezzel együtt az or-r szág, szőkébb értelemben megyénk szocialista építését tartjuk.) S mindezt tesszük a dolgozó em-i bér érdekében, mert az sem vitási hogy azért tűzünk magunk elét mind nagyobb célokat, mert jobr bon akarunk élni, nap nap után nagyobb arányban szeretnénk részesedni a művelődési, a kulturális, a szociális és egészségügyi ellátásból. Mindez rajtunk múlik, ahogyan dolgozunk, úgy élünk. Ha valamit jól csinálunk, akkor magunkat dicsérhetjük érte, ha pedig rosszul, úgy magunkat korholhatjuk. Erre pedig jó néhány alkalmat kínálnak az első negyedév tapasztalatai. Az idei első negyedévben a megye szocialista iparának termelése — az élelmiszeripar nélkül — nyolc százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ami nem kevés erőfeszítés eredménye. Az állami ipar termelése az év első hálom hónapjában 6, a szövetkezeti iparé viszont 13 százalékkal növekedett 1965 első negyedévéhez képest. Ugyanebben az időszakban azonban 13 százalékkal csökkent az élelmiszeripar termelése, egyrészt alapanyaghiánya miatt, másrészt a száj- és körömfájás következményeként. Az élelmiszeripar eredményessége, avagy eredménytelensége sokat nyom a latban. És nemcsak a belföldi igények ellátásában, hanem az exportlehetőségek kiaknázásában is. Mennyire összefügg ez az export alakulásával, azt jól szemlélteti a következő adat, mely természetesen más iparágakkal, közte a textiliparral is kapcsolatos. Az első negyedévre az volt a jellemző, hogy nem volt jelentősebb az exportnövekedés. Az év első három hónapjában a külkereskedelmi értékesítés mindössze két százalékkal haladta meg az egy év előttit. Márpedig az exporttermelés növelésének fontossága Uroábbra is sarkalatos pontja a népgazdaság nak. Fizetési mérleg javító hatá sa közismert, ugyanakkor az is, hogy ebben nagyobb hozzájárulást várnak megyénk iparától a következő hónapokban. Továbbra is kísért az ipari termelésben az ütemtelenség, mely szinte már a termelés krónikus velejárója. Ahogy a statisztikából kitűnik — néhány vállalat kivételével —, az első negyedévben kevesebbet termeltek, mint 1965 negyedik negyedévében. A KI- SZÖV irányítása alá tartozó kisipari termelőszövetkezetek januárban csak fele annyit termeltek, mint az előző év decemberében. Elgondolkoztató az is, hogy a korábban hozott és hosszabb időszakra érvényes párt- és kormányhatározatok egyik-másik előírásáról idővel a vállalatoknál és a gyárakban hajlamosak kissé megfeledkezni, s úgy tűnik, mintha a kezdeti intézkedésekkel el- intézettnek tekintenék e feladatokait. Ezt erősíti meg, hogy a tavalyi szigorú létszámgazdálkodást az idei esztendő elején lazább munkaerőgazdálkodás váltotta fel, s ennek következményeként a munka termelékenysége visszaesett. Pedig megfelelő arányú termelékenység-növekedés nélkül aligha lehet gazdaságosan termelni. Márpedig ott gyarapodik a nyereség, ahol a termelékenység is növekedik. Mennyire indokolt erre még idejekorán felfigyelni, annak szemléltetésére íme két olyan adat, amely szinte önmagáért beszél. Az állami iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés az első negyedévben 6, a szocialista iparban együttesen pedig 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy esztendővel korábban. Az egy főre eső termelési érték csökkenése pedig nem kis részben a lazább munkaerőgazdálkodás, továbbá a munkaszervezés hibáinak és az.anyagellátás zavarainak következménye. Van bőven tehát mit javítani az első negyedév tapasztalatai alapján. A harmadik ötéves tervet ebben az esztendőben szükséges jól megalapozni. Nem véletlenül kerültek hát terítékre mindenekelőtt a kedvezőtlen jelek, hiszen a kétségtelen fejlődést elsősorban ezek árnyékolják be. Idő van még jócskán ahhoz, hogy kedvezően változzék a helyzet, csak többet keljene ezért tenni, mint eddig. 5 főleg az alapvető párt- és kormányhatározatokban hosszabb távra szóló előírásokról nem lenne szabad eközben elfeledkezni. Különösen most, amikor mindinkább érezhető az új gazdasági irányítási rendszer előszele és az ebből fakadó nagyobb vállalati önállóság és hatáskör. Nem volna helyes, ha csak ettől várnánk mindent, s a várakozás bűvkörében megfeledkeznénk arról, hogy addig is lehet, sőt szükséges is ered mén yesőbben dolgozni, mint az első negyedévben. A sokat hangoztatott új gazdasági mechanizmus sem oldja meg ezt senki helyett sem. Persze, ugyanilyen helytelen lenne lebecsülni a mindjobban érlelődő elképzeléseket és terveket, amelyek nyomán — éppen az elért fejlődésnek megfelelően — az új vezetési és irányítási rendszer az eddiginél jobb és ésszerűbben szervezett munkára serkent és nyújt lehetőséget. Hasonló ügybuzgalomra, törekvésre azonban már most is szükség van — még az új mechanizmus nélkül is — ahhoz, hogy a megye iparában az évkezdésnél a következő hónapokban jobban sikerüljön a folytatás, ezzel együtt pedig az új tervidőszak alapjainak lerakása. Podina Péter „Minőségi takarmány betakarít ást, kiváló tenyészállatokat várunk az állami gazdaságoktól" — Békés és Csongrád megyei szakemberek tanácskozása Szarvason — A Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága pénteken, a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság kákái kerületében nagyszabású tanácskozást rendezett, melyen a két megye állami gazdaságainak főállattenyésztői, állatorvosai vettek részt. Megvitatták az időszerű állattenyésztési és állategészségügyi kérdéseket. A gazdaság kultúrtermében elsőnek Ivanics Jenő, az igazgatóság termelési osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Hangsúlyozta többek között, hogy azért hívták Szarvasra az állami gazdaságok szakembereit, mert itt a kiadós vita után gyakorlatban sok olyan hasznos dolgot láthatnak, amit odahaza érdemes megvalósítani. Hangsúlyozta az osztályvezető, hogy az állami gazdaságoktól joggal elvárja a népgazdaság, hogy minden takarmányt a legkiválóbb minőségben takarítsanak be s ne csák saját ellátásukra, de még a termelőszövetkezeteknek is adjanak jó tenyészálla4 hűtőháziak kongresszusi felajánlása: 297 ezer forint megtakarítás A Békéscsabai Hűtőházban tartott termelési értekezleten kezdeményezés született, hogy verseny- felajánlással készüljenek az üzem dolgozói pártunk IX. kongresszusára. A hűtőház dolgozói úgy határoztak, hogy ez év végéig 44 vagon árut termelnek terven felül, azaz 10 százalékkal teljesítik túl az előirányzatot. Vállalták, hogy a hűtőház termékeinek legalább 90 százaléka első osztályú áru lesz exportképes kivitelben. Napjaink gazdasági törekvései közül egyik legfontosabb a termelés hatékonyságának növelése, a gazdaságosság fokozása. Ezért elhatározták, hogy a múlt évihez képest fél százalékkal kisebb önköltséget használnak fel, ami 297 ezer forint megtakarítást jelent. A kongresszusi verseny nyomán Kimagasló kezdeti eredmények a kamuti Béke Tsz-ben A kamuti Béke Tsz gazdái április közepén csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez, mégpedig a növénytermesztők közül 158-an, a gépcsoporttól 90-en, az állattenyésztőktől 50-en. Már az eddigi eredmény bizonyítja a verseny komolyságát, buzdító hatását. A gépcsoport május 1-ig pótolta az őszi szántási munkákban bekövetkezett lemaradást és befejezte a kukorica elvetését. A növénytermesztők végeztek a ré- paegyeléssel. Az állattenyésztőknél 12 fős szocialista brigád alakult, melynek az eredménye különösen kimagasló. Háromezer csirkét nevelnek, melynek egyenkénti súlya hathetes korukban síérte az 55—60 dekát, az elhullás pedig négy százalék alatt maradt. Végül pedig a „Tedd szebbé és egészségesebbé üzemed” kezdeményezés keretében elhatározták, tokai Ezzel azonban egyelőre bajok vannak, hisz 9500 anyakoca: számlálnak például az állami gazdaságok a két megyében, de Tol- nát-Baranyát be kell járni, ha tenyészkant akarnak valahova biztosítani. Beszélt arról is Ivanics Jenő, hogy igen dús lucerna- széna-rendéket vágnak a gépek mindenfelé. Ne engedjék meg azonban a gazdaságok vezetői, hogy a fűkaszát kezelő traktorosok a lucemaföidön rendezzék meg a gyorsasági háziversenyt. Ezt a virtust hagyják más alkalmakra. Most az a lényeg, hogy minél jobban, veszteség nélkül vágják le a megtermelt pillangós takarmányt s azt lehetőleg 48 órán belül takarítsák le a földekről. Koós Elemér, az igazgatóság fő- állattenyésztője az időszerű tenyésztési, dr. Debreczeni István, hogy társadalmi munka felhasz- i az igazgatóság tóállatorvosa pe- nálásával csinosítják környezetű- j dig állategészségügyi dolgokról két. (tartott előadást. Ballag már a véndiák-. Demény Gyula felvétele
