Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
líMjfi. május 7. 2 Szombat Gromiko Koszigint is elkíséri az EAK-ba Kairói sajtójelentések szerint Gromiko külügyminiszter is tagja lesz annak a küldöttségnek, amely Koszigin szovjet miniszterelnök vezetésével május 10-én' érkezik az EAK-ba. A szovjet kormányfő különben három hivatalos beszédei manó látogatása során: az EAK nemzetgyűlésében, Port-Saidban, ahol átveszi a hős város aranyérmét és Asszuánban, a Nílus elzárásá- i nak évfordulóján. (MTI) Jugoszláv katonai küldöttség hazánkban Nasszer és Tito tanácskozásainak záróiilése Kairó Nasszer elnök és Tito marsall pénteken az alexandriai Rasz-EÜ- Tin palotában az EAK és Jugoszlávia együttműködésének kérdéseit vitatta meg és jóváhagyta azt a közös közleményt, amelyet a két külügyminiszter készített elő. Ezzel véget ért a két államfő tizenhetedik tanácskozása. A közös közleményt Kairóban és Belgrad - ban egyidőben teszik közzé. Alexandriai jelentések szerint a két elnök az el nem kötelezett országoknak az imperialista nyomással szemben alkalmazandó ellenintézkedéseivel kapcsolatban hangsúlyozta India szerepének fontosságát. Ezzel függ össze az Ahram jelentése, eszerint nincs kizárva egy hármas csúcstalálkozó Indira Gandhi, Nasszer és Tito részvételével. * Tito marsall a Gadeb iskolahajó fedélzetén pénteken este vacsorát adott Nasszer elnök tiszteletére. A jugoszláv elnök ma hagyja el Alexandriai: a kikötőben az EAK elnöke búcsúztatja. (MTI) Vietnami tiltakozás a nemzetközi ellenőrző bizottságnál Hanoi A VDK néphadseregének ösz- szekötő bizottsága tiltakozott a nemzetközi ellenőrző bizottságnál. A bizottság üzenete rámutat, hogy a 17. szélességi foknál levő demi- litarizált övezet déli részéből a dél-vietnami hatóságok kitelepítik és koncentrációs táborokba hurcolják a lakosságot. Idén márciustól több ezer embert telepítettek ki. Ez a genfi egyezmények súlyos megsértését jeienti — mutat rá az összekötő bizottság tiltakozása. (MTI) Nyugatnémet tengerészek „partraszállást'' gyakorolnak Franciaországban Párizs A nyugatnémet Kriegsmarine több hajója és 850 tengerészkato- 1 nája a Gironde-öböl bejáratánál hadgyakorlaton vesz részt. A írancia haditengerészet egységeivel együtt partraszállási hadműveletet hajtanak végre. A német katonák megjelenése heves tiltakozást váltott ki a lakosság körében. A Francia Kommunista Párt és a szocialista párt Charente-Maritime megyei szervezetei, a szakszervezetek és a demokratikus társadalmi egyesületek közös nyilatkozatot adtak ki a nyugatnémet csapatok franciaA Tudományért és az emberiségért arany emlékérmet adományozták Rnsznyák Istvánnak A csehszlovák tudományos akadémia elnöksége Rusznyák Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló tudományos munkássága elismeréséül a Tudományért és az emberiségért arany emlékérmét adományozta. A kitüntetést és az erről szóló oklevelet pénteken Jozef Pucik nagykövet adta át a csehszlovák nagykövetségen. Xozef Pucik a kitüntetés átadásakor meleg szavakkal méltatta Rusznyák Istvánnak a magyar és csehszlovák tudomány fejlesztése és kapcsolatainak erősítése terén folytatott munkásságát. Rusznyák István meghatott szavakkal mondott köszönetét a kitüntetésért. Ezután Jozef Pucik fogadást adott a kitüntetés alkalmából. (MTI) országi hadgyakorlata ellen és május 8-ra, a hitleri fasizmus feletti győzelem napjára tüntető gyűlést hívtak egybe Royan kikötővárosba. (MTI) Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében fogadást adott az Ivan Gosnjak hadseregtábornok, a jugoszláv fegyveres erők főparancsnokának helyettese, nemzetvédelmi miniszter vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség tiszteletére. Képünkön: Czinege Lajos pohárköszöntőt m°nd. MTI-fotó: — Friedmann Endre felv. «iMiUMmRatiiHiiinMHuuMtiiuMaanHuniiunHiHaiiMmHHMnMaaaMHaHiuma.MuiiHM. ■■■■aaaaaaaaRaafaaaaaaaaai A Pravda a bonni kormány fehér könyvéről Grigorjev a Pravda pénteki számában kommentárt fűz a bonni kormány legutóbbi fehér könyvéhez. — A fehér könyv szerkesztőinek legfőbb erőfeszítése arra irányult — írja —, hogy bebizonyítsák a bonni politika változatlanságát és olyan benyomást keltsenek, hogy a nyugatnémet kormány részéről az utóbbi években politikai és katonai téren tett lépéseket ,,a német egység helyreállítására irányuló törekvés” hatotta át. — Az ilyen állítások képmutató volta azonnal lelepleződik, ha meggondoljuk, hogy azok hangoztatják, akik elsősorban az amerikai imperializmus támogatásával saját maguk hajtották végre Németország ketté- szakítását és a Német Szövetségi Köztársaságnak a NATO agresszív katonai tömbben való részvételével intézményessé tették azt. A bonni kormányköVizsgálat a vietnami háborúról Washington Az amerikai szenátus külügyi bizottsága a jövő héten tovább folytatja a vizsgálatot a vietnami háborúról. A bizottság előtt ismét megjelenik Rusk külügyminiszter és Mcnamai-a hadügyminiszter is. rök agresszív célkitűzéseinek j Rusk újabb nyilatkozatát erede- kudarca és kilátástalansága j h« a mljlt hétre irányozták elő, semmiben sem olyan nyilván-1 ............. . v aló, mint éppen a német kér- j a külügyminiszter betegsége désben — írja a Pravda. (MTI) j miatt elhalasztották. (MTI) Milyen legyen a tsz-ek és a vállalatok kapcsolata ? kénti sikertelenségét a munkás- volt. Olcsóbb lesz ez, mert a doA mezőgazdaság szocialista átalakítása után a falu életében új gazdasági és politikai helyzet alakult ki. Az új helyzetnek megfelelően csak most látjuk, hogy a gazdasági intézkedések hosszú sora nem tartott lépést a fejlődéssel. A szövetkezeti gazdálkodás megítélésében a régi, kisparaszti termeléssel kapcsolatban kialakult nézetek uralkodtak. Ugyanakkor a termelés szervezésében, különösen a népgazdaságnak fontos cikkek előállításában az ütem diktált volt. Ennek magyarázata részben a korábbi gazdasági törekvésekben, az 1956-os ellenforradalom utáni konszolidáció időszakában kidolgozott mezőgazda- sági árpolitikában volt. Ismeretes, hogy ebben az időben az ország területének kisebb részén működtek a tsz-ek, nagyobb részén egyénileg gazdálkodtak. A felvásárlási árpolitikát lényegében a többségben levő kisparaszti gazdaságok termelési színvonalához "méretezték. A termelőszövetkezeti gazdálkodás térhódítását — sajnos — csak öt egyensúlyba hozása évről évre év után követhették olyan intéz- anyagi gondot jelentett az államkedések. melyek a? új gazdasági nak. Ez azt jelenti, hogy a szö- helyzettel számolnak. Ennek fi- vetkezeti gazdálkodás helyengyelembevételével az utóbbi hónapokban egyre erőteljesebb a kialakult gazdasági helyzettel való lépéstartás. A gazdasági élet faiun, városon mindjobban felvetette és felveti a korábbi árpolitikai intézkedések felülvizsgálását, új felvásárlási árak kialakítását. Sokan nem értenek egyet ezekkel az intézkedésekkel, mert azt, látják, hogy a piacon felszökött mindennek az ára. Az árrendezést elsősorban a kialakult gazdasági helyzet sürgette. Több tsz-ben egyes üzemagakat — a zöldségtermesztést, a sertéstartást és a hizlalást, a szarvasmarha-nevelést, sőt még a baromfitartást is — több-kevesebb üzemi veszteséggel számolják el. A veszteséget évről évre a társadalom — megyei szinten is — 100 millió forintnál is nagyobb összeggel pótolta! Az állam dotálta a tsz-eket, hogy a gazdálosztály által előállított új értékek egy részével kellett pótolni. A termelésszervezés ilyen módja ideig-óráig megfelelő lehet ugyan, de véglegessé nem válhat. Nincs a világon olyan társadalom, amelyik anyagiakkal hosszasan is győzné egyik igen jelentős részének eltartását. A mezőgazdasági árpolitika egy-két évvel ezelőtt — mert elavult — egyszerűen nem ösztönzött a termelés színtációk összegének fokozatos csökkentésével az egyes gazdaságok irányítói rákényszerülnek a termelés elemzésére, olyan üzemágak kifejlesztésére, ezek arányainak meghatározására, melyekből a lehető legtöbb jövedelmet kapják. A szövetkezeti gazdálkodás szervezésében, szerkezetében, termelvényeinek értékesítésében mindjobban a vállalati vonalának növelésére. A tsz-ek ie^e§ dominál. Ez az előzmé- egy részét anyagi érdekeltség nyék törvényszerű következménemigen fűzte a többre törek- nye. A kérdés csupán az, hogy a véshez, mert ha sokat dolgoztak és termelőszövetkezetek árutermelő sokat termőitek, elestek az állam támogatásától. Bizonyára ez is egyik indítéka lehetett annak, hogy a mezőgazdasági termelés szerkezeti változását követnie kell egy esetleges árpolitikai intézkedésnek is. Enés értékesítő funkcióját hogyan és miként ítélik meg a partnerek. Manapság egyelőre más a tapasztalat. A termeltető és a feldolgozó vállalatok oly módon szeretnének megélni a mezőgazdaságból, hogy a felvásárlási és érnek elsősorban az a célja, hogy a tékesítési árkülönbözetet túlzotttermelés szervezésében tapasztalt J]®1 naSyra méretezik. Előfordul, érdektelenséget a lehető legkisebb területre szorítsa. Végső soron a gyenge és jól gazdálkodó tsz-ek anyagi érdekeltségét minden tekintetben érvényre kell juttatni! Ez fontos, lényeges alapja a gazdálkodás jövedelmezővé tételének. Arról van tehát szó, hogy a moskodás szervezésében lehetőleg ne tani ar~ és gazdaságpolitikai intézkedések révén a több éve gyengének minősült szövetkezetek is álljanak a saját lábukra. Lehetséges, hogy a társadalomnak ez az út, ez a módszer kevesebb anyagijába kerül, mint a dotációs alapon nyugvó gazdaságfejlesztés legyen fennakadás. A közepes és ettől gyengébb eredményt elérő gazdaságok mérlegének hogy a kereskedelemnek egyes cikkeken több a haszna, mint a tsz-nek átutalt felvásárlási ár. Mostanában arról is beszélnek, hogy az úgynevezett árrést a vállalat megfelezi majd a termelőüzemmel. Ha ez így lenne, a bérből, fizetésből élők — vagyis a társadalom nagyobbik fele — semmit sem nyernének a korábbi erőfeszítésért, melyet a termelőszövetkezeti gazdálkodásért tettek. Noha a cél az kellene legyen, hogy a többgyermekes és a viszonylag alacsony jövedelemmel rendelkező családok keresetük-
