Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
1908. május 6. 3 Péntek A Kner Nyomda világszínvonalon álló A békéscsabai Kner Nyomda már sokszor felhívta a figyelmet tevékenységére különleges nyomdaipari produkcióival. Többek között itt készülnek a korszerű — s a legválogatósabb igényeket kielégítő — kereskedelmi reklám- és csomagolóanyagok. Az idegenforgalmat ellátó kereskedelem megrendelésére készültek a borcsomagoló díszdobozok, melyek egy-egy tájegység jellegzetes borait reprezentatív, szép burkolatba rejtik. Eddig balatoni, Szeged környéki és egri innivalókat tartalmazó kartondobozok készültek osztatlan sikert aratva mind a kereskedelem, mind a külföldi vásárlók körében. Az idén új, bonyolult nyomdatechnikai eljárás alkalmazásával fejlesztették tovább ezt a hagyományt a Kner Nyomda szakemberei. A Soproni Tramini és Kékfrankos palackjainak elhelyezésére olyan díszes tartót nyomtattak, mely egyidejűleg monotip és autotip eljárással készült — összesen tízféle szín, illetve nyomás alkalmazásával — domborított nyomással és fényes lakkbevonattal. A soproni látképet, éjszakai utcaképet és a város arany domborított nyomású címerét ábrázoló dobozokból mintegy 10 ezer darab készítését fejezték be a nyomda dolgozói, ez a munka hozzávetőleg félszázezer forint értékű. Az új termék szerepel majd a Budapesti Nemzetközi Vásár nyomdaipari kiállításán. Példás irányt szabtak fejlődésüknek a békéscsabai termelőszövetkezetek A II. ötéves terv feladatainak meghatározásakor a termelőszövetkezetek fejlődésének 20 éves tervét is papírra vetette a békéscsabai városi tanács mezőgazdasági osztálya. Abban az időben, 1950-ben, a dolgozó parasztoknak jó része még egyénileg gazdálkodott, s a türelmes győzködésre is csak lassan léptek be a meglevő szövetkezetekbe, s ugyanolyan lassan haladt az újabb szövetkezetek szervezése is. Ismerve a régi szövetkezetek befeléfordulá- sát, a „ne jöjjenek a készre azok, akik eddig csak nézték kezdeti vergődéseinket” és az újonnan alakult tsz-ekben a „majd mi megmutatjuk, hogyan kell gazdálkodni” akarisokoskodást, az osztály dolgozói úgy látták, hogy hosszú évek kellenek ahhoz, amíg a nyolc kisebb-nagyobb szövetkezet négy olyan gazdasággá egyesül, amelyben nagyüzemi jelleggel tudják kihasználni az adottságokat. Mindenesetre e szerint a terv szerint irányították a szövetkezetekben az építkezést, a gépesítést és a korszerű öntözéses gazdálkodás megteremtését. Ezek és még sok minden hatására aztán csak hat év kellett ahhoz, hogy a szövetkezetekben megteremtődjenek az egyesülés feltételei. Tavaly már négy szövetkezet gazdálkodott a város határában s együttesen csaknem megduplázták ox 5—6 évvel ezelőtti termésátlagokat. Miután az elnyúlt év végéig teljesült az 1959-ben kidolgozott 20 éves távlati terv csaknem minden pontja, tervmódosító értekezletre hívta a mezőgazdasági osztály a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának és a város termelőszövetkezeteinek vezetőit. Az újabb távlati tervet a gyors ütemű fejlődés eddigi eredményei szerint dolgozták ki, s úgy, hogy alaposan elemezték a további lehetőségeket. A négy szövetkezetnek nem egyformák az adottságai, például öntözni főleg csak a Május 1, a Szabadság és kisebb mértékben a Lenin tud. Az öntözés lényegesen befolyásolja a kertészkedést és a szálastakarmány-termelést. A talaj minősége közti különbség befolyásolja a növénytermelést, Játék és pihenő Most már tényleg jó idő van, és ha valaiki elfárad, kényelmesen üldögélhet a padokon, amelyeket ebben az évben Békéscsabán a kertészeti és köztisztasági vállalat időben elhelyezett a terekre s utcákra. Azon már persze lehetne vitatkozni, hogy a gyerekeik hol játszanak, mert a képünkön látható két kisgyerek éppen egy építkezés színhelyét választotta játszótérnek. Nem derült ki, hogy a labda a kemény vagy a kisgyerek feje. Hogy is van a dal? „Egy bőrönd, egy kosár,” új változatban; egy tv, egy bukósisak, azaz kettő is van belőle.» Fotói Kiss A. ezért bizonyos állattenyésztési és növénytermesztési szakosítást eszközölnek. Az ipari növényeket ott termelik nagyobb súllyal, ahol legalkalmasabb rá a talaj. A lehetőségek ilyen kiaknázása adott bátorságot arra, hogy városi átlagban 5—10 év múlva holdanként 35 mázsa májusi morzsolt kukoricát és 45—50 mázsa lucernaszénát tervezzenek. A takarmánytermő területet, főleg az évelő pillangósokét alaposan megnövelik. Azért, mert jelentősen növelni akarják az állatállományt, úgy, hogy évente holdan kénti átlagban 50 mázsa istállótrágya jusson a szántóföldekre. A jelenlegi négyezer számosállatot 6600-ra akarják emelni. Az állatállomány 67,5 százaléka szarvasmarha, 19,5 százaléka sertés, 3,4 százaléka pedig juh lesz. A cél az, hogy a szervesanyag- termelésen túl, a tehenenként évente kifejt tej a mostani 2400 literről 3800 literre növekedjen és a város szövetkezetei együttesen évente 80 ezer hektóliter tejet, 10 millió tojást és 18 ezer 500 mázsa vegyes húst adjanak a népgazdaságnak. A növekvő állatállománynak szükséges férőhelyeket gyors ütemben építik. Az ez évre és a jövő évre beütemezett öt darab százférőhelyes tehénistálló közül három már épül. Ezeket és a már meglevő istállókat a lehetőségek szerint gépesítik és ellátják vízvezetékkel. 7 ! A távlati tervben meghatározott ! termésátlagok és állattenyésztési hozamok minden lehető munkafolyamat gépesítését, a kémiai anyagok szélesebb körű elterjesztését, s az állandóan korszerűsödő agro- és zootechnikai - módszerek mindegyikének alkalmazását követelik. Mindez pedig azt követeli, hogy az eddiginél hathatósabb legyen m szakemberképzés a városnak mind a négy szövet-} kezetében. Jelenleg tíz egyetemet; és 25 technikumot végzett szak- j emberrel és mintegy hetven mezőgazdasági szakmunkással rendelkeznek. A közeljövő gondja, hogy a gazdálkodás egyes ágazatának élére specialistákat állítsanak be és a szakmunkástanulók számát évente legalább százzal növeljék. A ki- és hazajárást autó-, busszal, a munkakörülményeket korszerű műhelyek kialakításával igyekeznek az iparban dolgozókéval egyenrangúvá tenni. Ez érthető is, hiszen a város szövetkezeteinek fejlődése szervesen illeszkedik a város élelmiszeriparának fejlődésébe. Az ezeknek szükséges nyersanyagok megtermeléséhez nem elegendő csupán gépek- i ről, szerszámokról gondoskodni, 1 hanem éppen úgy gondoskodni kell az ezekkel a gépekkel, szerszámokkal dolgozó emberek képzéséről, a megfelelő élet- és munI kakörülményeikről is. K. L Csak üdvözölni lehet Meg csak előzetes terv, hogy a békéscsabai 2. számú téglagyárban kerámiabetétes nagy- falclem gyártására tér át a Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalat. Nem jelentéktelen vállalkozás, ami abból is kiderül, hogy a költség, amibe a szükséges gépek, berendezések kerülnek, becslések szerint mintegy 20 millió forintot tesz ki. Ebből az összegből mű- szárítót létesítenek majd, ahol az üreges téglát szárítani tudják, a kemencét alagútrendsze- rűvé alakítják át, téglavágó és elszedő automata gépsort szerelnek ,be, az égetés után felszabaduló hőenergia felhasználásához szükséges berendezést készítik el és kialakítják a panelüzemet. ' Persze, bármit gyártani csak akkor érdemes, ha vevő is van rá. Ebben az esetben is, amikor nem egyszerűen közszükségieti cikk, hanem a korszerűbb, gyorsabb, olcsóbb építkezéshez szükséges olyan anyag üzemszerű előállításáról van szó, amit az építőipar használ majd fel. Az építőipar termelőeszközei azonban nem ehhez méretezettek, hanem a hagyományos téglához, vagy legfeljebb a középblokkhoz. Ennek megfelelően készítik a tervezők a dokumentációkat is. Először tehát meg kell tervezni a szükséges panelelemeket, a megfelelő méretű és típusú téglaelemeket, az építőiparnak biztosítania kell a szállító- és beemelő járműveket, berendezéseket. Mindezek összhangba hozatala igényli a MTESZ, ezen belül pedig a műszaki fejlesztési bizottság segítségét és fontos szerepe van e munkában az építőipari, valamint a Szilikátipari Tudományos Egyesület közösen létrehozott panelbizottságának, amely már kísérleti módon foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az Építőipari Tudományos Kutató Intézet munkatársai is tanulmányt készítettek a korszerű kerámiabetétes nagyfalelemek minőségi követelményeire vonatkozóan, amit a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat jól fel tud használni a gyártásnál. Lényegében tehát minden előkészület megtörtént arra, hogy a békéscsabai 2. számú téglagyárban a panelüzem tervezése megkezdődjék, amire Berki László, a vállalat igazgatója már utasítást adott és 1967—68-ban saját beruházási alapból a kivitelezésre is sor kerül. Bizonyos, hogy lesznek zökkenők, akadályok, de csak üdvözölni lehet a bátor kezdeményezést, amelynek eredményeként nagymértékben meggyorsítható Békés megye lakásépítési programjának valóra váltása. Bizonyos, hogy az ilyen átállás nem kis kockázattal jár, de ha mindenki megérti, szívügyének tartja, támogatja a kezdeményezők újra, korszerűre való törekvését, akkor nem kell semmitől tartani. Ennek nyomán rövidebb idő alatt több lakás készülhet el, ami soksok embernek, családnak szerez majd örömet, Békés megyének pedig — ahol országosan is az elsők között törekednek a kerámiabetétes nagyfalelemekkel való építkezésre — hírnevet. Pásztor Béla Az Elnöki Tanács Illése Június 30-tól megszüntetik a sarkadi és gyomai járást A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. A Baranya, Heves és Békés megyei tanácsok javaslatára az Elnöki Tanács június 30-i hatállyal megszünteti a pécsvá- radi, a pétervásárai, a sarkadi és a gyomai járásokat. A megszűnő járások községeit a pécsi, a mohácsi, az egri, a szeghalmi, a gyulai, illetve a szarvasi járáshoz csatolják. Az Elnöki Tanács az 1957. évi V. törvénycikk alapján honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási egyéni ügyekben hozott döntést; végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) 300000000000000000000000000000000000000000000000 Mint hatalmas gólya... olyan az utcán a markológép, s néhány mozdulat után máris tovarobi/fjhat a teherautó földdel megrakodva. Munkában a földmarkoló Békéscsabán, az Illésházi utcában. Fotó; Kiss Aj Ül. L
