Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
JW6. május 6. 4 Péntek Találkozás két hét múlva Május 20-án nyílik az idei Budapesti Nemzetközi Vásár A kerítés a régi — mondja dr. Vitéz András, a BNV igazgatója —, ugyanazt a területet határolja körül, mint tavaly. Sajnos. Holott az érdeklődés, a kiállítók száma néhány év alatt majd a kétszeresére nőtt. Az idén már 25 ország képviselteti magát hivatalosan vásárunkon, s további 10 országból jelentkeztek még cégek önálló kiállítóként. Üj kiállítók: Spanyolország, Tunézia és Szíria. Az önállóan kiállító cégek közé az idén feliratkozott néhány norvég és görög vállalat is. Ezek tavaly még csak megfigyelőket küldtek hozzánk. Az egyéni kiállítóknak több fedett kiállítóhelyet már nem tudunk biztosítani. Novemberben minden hely elkelt... A fejlődést bizonyító adatokat, amelyekből egyben tekintélyünk gyarapodásara is következtethetünk — már a vásár statisztikájából böngészem ki. A centenáfiu- umi vásár óta — 1J48 — már nem a résztvevők toborzása jelenti a fő gondot, a rendezők számára, hanem évről évre a jelentkezők elhelyezése. 1054-ben 40 000 négyzetmétert, 1957-ben 150 000-t, 1959-ben 220 000-t, s tavaly már 260 000 négyzetmétert kellett elkeríteni a Városligetből. Többet elvenni azonban már nem lehet. Pedig 1958-ban 230 külföldi kiállító volt csak, 1964-ben 1100. s tavaly már a külföldieké volt a kiállítási terület nagyobb része. A főtér Az idén már kisebb lesz és — szebb. Ide kerül a magyar alumíniumipar új,, impozáns csarnoka. Üveg és alumínium a legkorszerűbb építőelemekből. A főtér jobb oldalán — ha szemben állunk a Petőfi-csarnokkal —- találhatjuk majd a Tudományos Akadémia új pavilonját. Hatalmas üveglapokból állítják össze. Be sem kell lépni, ha csak körbejárja az ember, megláthat benne mindent. Évekig ez a pavilon volt a vásár legzártabb épülete. A régi pavilonépítkezési szokás és kiállítási koncepció mindent a csarnok belsejébe szorított, szinte légmentesen elzárva a külvilágtól. Az új vásárrendezési elgondolás alapja: legyen minden a kirakatban, sőt maga a pavilon se legyen más, mint egy nagy kirakat, A nagy ablakokból, az üvegfalak mögül több fény áradhat majd a vásár esti forgatagára is. Fény... Fényújság is lesz. A tervek szerint a Petőfi-csarnok tetején helyezik majd el. A főtér újdonságai közé tartozik még az alumíniumipar csarnoka mellett felépített könnyűfém-szerkezetű 40 méteres torony is, amelynek tetejére az Egyesült Izzó xenontöltésű kísérleti lámpatestjeit helyezik el. Új, korszerű, az Akadémia pavilonjához hasonló csarnokot kap a bútoripar és az élelmiszeripar is. Sok kis pihenő parkot: építenek a pavilonok közé szökőkutakkal, csobogókkal, s valamennyi pavilonhoz pormentes aszfaltút vezet majd. A foglalat szebb lesz téhát, mint volt, de mi kerül a „foglalatba?” Made in — 1968 Az áruk nagy része még a ládákban van, de a prospektusokba már belelapozhattam. Minden termék ismertetésében az első mondatban ott olvashattam ezt a szót tucatnyi nyelven megíozés mellett — mint a jó boroknál — az évjáratot is feltüntetnék, mindenütt ott állhatna ez a mondat: Made in — 1966. Készült 1966-ban. A csehszlovákok például új vezérlési rendszerű, önműködő program szerint dolgozó szerszámgépek egész sorozatát állítják ki. Az olaszok legújabb élelmiszeripari gépeiket, az angolok lyukkártyafelszerelést, terilén- textíliákat, új textilkikészítő gépsorokat. az osztrákok modern mosó- és vegytisztító gépsorokat, a belgák nagy teljesítményű fafeldolgozó gépeket, a japánok legújabb tranzisztoros híradástechnikai készülékeiket és műszereiket, a finnek a könnyen és zajtalanul gördülő, nagy kényelemmel berendezett vasúti személykocsijaikkal is bemutatkoznak korszerű papír- és fafeldolgozó gépeik után. Megállja-e majd vajon helyét a magyar ipar a korszerű termékek e nagy versenyében? A „verseny” kezdete előtt érkezett hírek biztatóak. A KGM pl. 2200 terméket állít ki az idei BNV-n, és mindenből csak a legújabb, legfejlettebb termékeknek adtak belépőjegyet. Nézzünk részletesebben csak egyetlen iparágat: az erősáramot. A Ganz gyár például 1883- ban a bécsi villamossági kiállításon az első helyen végzett. 1884- ben a torinói világkiállításon II. dijat, 1887-ben az adelhedi világkiállításon első díjat nyert. Az idén egyebek között a terhelés alatti átkapcsoló berendezésekkel, új vonalú szinkrongenerátorokkal, robbanásbiztos motorokkal vonul fel az iparág. Ezek a termékek ma mindenütt a legkorszerűbbeknek számítanak az erősáramú berendezések világpiacán, hiszen az sem véletlen, hogy jelenleg 20 ország vásárolja rendszeresen a magyar erősáramú berendezéseket. Bizonyosan „elgondolkoztatja” majd a. külföldieket a Magyar Hajó- és .Darugyár gondolkodó daruja, és bizonyosan újabb megrendelőket „toboroz” majd magának a Láng Gépgyár Lipcsében aranyérmet nyert terméke, az Aj- kó-féle szűrőprés. A könnyűipar csarnokában ott találjuk majd a ma legkorszerűbbnek számító, különleges tulajdonságú, tartós fényű, formatartó, vízlepergető és dombornyo- mású textíliákból készüli ruházati cikkeket. A műszerkiállításon a -tavaly nagydíjat nyert MOM az idén új folyadékmérő műszereivel pályázik majd az újabb nagydíjra, Ezek a műszerek egyébként a közben megkötött KGST szakosítási, egyezmény kereteben készültek el. Tavaly nagydíjas termék gazdája lett a Chinoin is, most egy rákellenes szerrel, a Mannog- rannollal akar újabb sikert aratni. A gyógyszeripar új nyugtató, vérkeringési zavarokat, szív- és idegrendszeri bántalmakat szüntető szerekkel veszi fel a versenyt a külföldi gyógyszergyárakkal. A tavalyelőtti vásár több nyugat-európai és magyar gyár kooperációs tárgyalásával végződött. Az akikori tárgyalások kézzelfogható eredményeivel már az idei vásáron találkozhatunk is: a Krupp és a Csepeli Szerszámgép- gyár numerikus vezérlésű szerszámgépével. a Bányagépgyár és a Hermann & Schwarcz cég félhidraulikus bányatámfájával, a Karl Schaf cég és a Vörös Csillag DR—50-es árokásó gépével és földegyen ge tő jé vei. Ha e „koprodukamíre minden remény megvan —. bizonyosan jó üzleteket is köthetünk majd velük már az idei vásáron. 1 A haszon Száznyolcvankét vagon és 29 camion áru érkezett eddig külföldről a BJNV-re Fő szakaszához érkezett a Bu- I be. Csupán a szovjet pavilon szádapesti Nemzetközi Vásár építése és ezt jelzik azok a tetemes külföldi szállítmányok is, amelyek eddig a vásár külföldi kiállítói számára befutottak. A szállítmányozással megbízott MASPED Vállalat már 182 vagon és 29 camion árut juttatott a Városligetmára eddig 240 láda küldemény érkezett. Befutottak az első nagyobb szállítmányok az indiai, burmai, egyiptomi, belga, angol kiállítók számára is és így ezekben a pavilonokban is megkezdődhetett az áruk kicsomagolása és elrendezése. (MTI) Hatalmas munkát kéül elvégezni a Városligetben — sok költség, gond, fáradtság, amíg egy ilyen nagy nemzetközi árubemutató megfelelő' keretek között megnyithatja kapuit. Felmerülhet a kérdés: megéri? Vagy csak az erkölcsi elismerésért csináljuk, a jó véleményekért, amelyeket évről évre elkönyvelhetünk már eddig is? — Nekem az a , véleményem, hogy már csak ezért is megérné, de van rajta haszon is. Egy négyzetméterért a helypénz 13 dollár. Tavaly a külföldi kiállítói díjak a teljes rendezési költséget fedezték, pedig csak villamos energiából felhasznált a vásárváros majd 600 ezer kilowattórát A tavalyi üzletkötések sem voltak lebecsülendők: másfél milliárd devizaforint értékben cseréltek gazdát kiállított áruink. Azután az sem akármilyen haszon. hogy egy-egy ilyen vásár alkalmával bővülnek az ismeretek, személyes kapcsolatok szövődhetnek újabb üzletek forrásaiként, s szakembereink lemérhetik: miben is dolgoztak jól, nemzetközi színvonalon, miben j kell fejlődnünk, hol is tart a világ j s abban hol a mi helyünk. Remél- i jük, az összehasonlítás az idén j sem lesz kedvezőtlen számiunkra. Ifj. Gerencsér Ferenc Országos legelőgazdálkodás! bemutató A Földművelésügyi Minisztérium július 18 és 28 között Győr- Sopron megyében, a mihályi Táncsics és a szanyi Dózsa Termelő- szövetkezetben rendezi meg a 2. országos legelőgazdáik ozás i bemutatót, amelynek programját dokumentációs kiállítással, gépbemutatóval és gépesítési ankét- tal egészítik ki. Szemléltetik a legelőjavítás és hasznosítás legmegfelelőbb módszereit, ismertetik a legelőgazdálkodás modem gépeit és eszközeit. A bemutatót elsősorban a dunántúli és az északi megyék termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban, valamint a szakigazgatási szerveknél legelőgazdálkodással foglalkozó szakemberek részére rendezik, de kívánatos, hogy az alföldi megyék gazdasági és szakigazgatási szervei is képviseltessék magukat. (MTI) Kiosztották a második félévi iidíitöjegx/cket i Az SZMT üdülési albizottság nemrég megtartott ülésén adták át a vállalatoknak, üzemeknek, intézményeknek, hivataloknak a II. félévi üdülőjegyeket, összesen 94 szanatóriumi, 1921 kedvezményes felnőtt, 356 családos, 558 kéthetes nyári gyermek és 109 háromhetes téli iskolás beutalót vehetnek igénybe a megye szervezett dolgozói. Családos jegyeknél eddig az iskolások felső korhatára 14 év ! volt. most a gyermekek — akik j tanulnak, egészségügyi okok mi- i att eltartottak, önálló keresettel ! nem rendelkeznek — korhatár nélkül részt vehetnek az üdülésben. Részükre a felnőttekre megállapított díjat kell befizetni. A szanatóriumi beutalás díja egyelőre nem változik. A 14 napos felnőttüdülés díja 196 forintról 252 forintra emelkedett, a gyermekbeutalásnál pedig napi 6 forint helyett 10 forintot kell fizetni, amit az egyes élelmi cikkek árának emelkedése indokol. 1966-ban a megyében — az előző évihez hasonlóan — 4825 szak- szervezeti üdülőjegy kerül elosztásra, vagyis a szervezett dolgozók csaknem 6 és fél százaléka üdülhet kedvezményesen. A kamutikönyvtáros galmazva: új. Ha a márkajel-1 ciók” premierje jól sikerül — AZÉRT LETTEM könyvtáros. hogy korlátlan mennyiségben olvashassak, hogy belevethessem magam a legszebb „táplálékok” dzsungelébe, s kedvemre tobzódhassak. Sajnos, csalódtam: most már ott tartok, hogy alig van időra a szakmámhoz legszük- ségesebbliönyvek átbogarászására is. — A kamuti könyvtáros, Lip- tak Ádámné kezdi így körvonalazni saját portréját. — Mit jelent az, hogy valaki tiszteletdíjas könyvtáros? — Hivatalosan biztosan tudja: aki nem főfoglalkozásként osztogatja, kölcsönzi a könyveket a betű szerelmeseinek, hanem csak úgy, mellékfoglalkozásként. A tiszteletet kifejező díj az én esetemben havonta 198 forint. Igen... 'egyszázkilencvennyolc. Ezért hetenként két esetben, összesen 8 órán át kölcsönzők. Ezt nagyon szeretem. Aztán meghatározatlan óraszámban adminisztrálok, leltározok, rendezgetek. Például a tavaszi húsvéti szünetet itt töltöttem a könyvtárban. Nem nagy örömömre szolgált ez, hiszen mint az előbb említettem, a könyvtárosi munkában magát a kölcsönzést szeretem, mint ahogy a pedagógusi tevékenységemben is a tanítást, de adminisztrálni sem itt, sem ott. Szeretném hangsúlyozni, hogy bár nem sokallom a tiszteletdíjat, nem is keveslem, hisz’ elsősorban, mint már az elején is mondottam, a könyvek csábították arra. hogy elvállaljam a könyvtárosi tisztséget — Mióta vezetője a községi könyvtárnak? — Ö, NEM RÉGÓTA. az idén január elsején vettem át. Az elődöm nagyon pontos, nagyon lelkiismeretes munkát végzett, én már csak a készbe ültem bele. A mi kis községünknek a tanyavilággal együtt mintegy kétezer lakosa van. Könyveink száma 2200. Közismert megyénkben az, amit én is vallók, hogy a kamutiak szorgalmas, dolgos emberek Anyagilag is kifejezésre jut a szorgalmuk, tessék megnézni ezt a sor szép új házat — mutat ki az ablakon a napfényben fürdő, kertes, manzárdtetős épületek sorára. — Ügy gondolom, nem véletlen az, hogy ezek az emberek olvasni is nagyon szeretnek. Az elmúlt négy hónap alatt az én kis lelkes olvasótáborom 1737 könyvet kölcsönzött ki tőlem. Persze, itt azt is meg kell jegyeznem, hogy reális statisztikát szinte képtelenség készíteni, mert bár mindig kérem olvasóimat, mégis tovább kölcsönzik a szomszédok is egymásnak, főleg azokat a műveket, amelyek népszerűkké váltak már. — A szakkönyveket is szívesen lapozzák a falusiak? — Van nekem egy mindent tudó statisztikám... Igen, meg is van; tehát az elmúlt négy hónap alatt 231 szakkönyvet olvastak Kamuion. — Azt hallottuk, hogy Ön nem csupán kölcsönzéssel, hanem az fmsz megbízásából könyvárusítással is foglalkozik. — Jaj, nekem..< ezért már egyszer kaptam dorgálást, persze, csak úgy szóban, hogy rontom a könyvtár boltját, amiért könyveket árulok is, nem csupán csak kölcsönzők. Nem tudtam mást válaszolni erre. csak azt, hogy a mi kis könyvtárunkban nem lehet mindent megtalálni. Előfordul, hogy áruspéldányban az olcsósorozatban kapható olyan mű, amely nincs a könyvtár birtokában. Természetesen eladom. Éppen a közelmúltban volt erre példa. Mikszáth Kálmán: Különös házasság című regényét szerették volna kikölcsönözni a diákok, mivelhogy ez kötelező olvasmány. Sajnos, elegendő példányszámmal nem rendelkezünk ebből a műből. Szerencsére olcsókiadásban megvolt, és természetesen eladtam. Nyilvánvaló, az ilyen esetekben nem rontom a könyvtár munkáját, hiszen a célunk az — s ilyenkor az is mindegy, milyen formában —, hogy minél több könyv jusson az olvasókhoz. — Mióta foglalkozik könyvárusítással ? — Most május elsején volt pontosan egy éve, hogy elkezdtem a könyvek ilyen formában való terjesztését. Ezalatt mintegy 250 szépirodalmi műnek, szakkönyvnek szereztem gazdát. De tessék megnézni a könyvtár helyiségét — invitál a kultúrházba, ahol modern kis olvasóterem és egy kölcsönzőhelyiség várja az érdeklődőket. — Kaptunk szabadpolcokat is, most már az újdonságokat kirakhatjuk a gyermekek és felnőttek elé, mindenki szabadon választhatja, lapozgathatja azt a könyvet, amelyik éppen megnyerte a tetszését... A TEREM VILÁGOS, derűs, a bútorok modemek, színdinamikusak. Jó látni az asztalokon a színes folyóiratokat, szakfolyóiratokat, a szép új könyveket; jó tudni, hogy megyénkben még egy ilyen kis község, mint Kamut sem szigetelődik el az írott kultúrától, s jó azt is tudni, hogy ez az értelmes könyvtáros, Lipták Ádámné pedagógus, a könyvek iránti szeretetét, szenvedélyét átsugározza a dolgos, szorgalmas, művelődni vágyó kamutiakba is. Ternják Ferenc
