Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
1966. május 5. 4 Csütörtök Szilikátipari burkolóanyagok kiállítását rendezik me« Békéscsabán Az Építőipari Tudományos Egyesület és a Szilikátipari Tudományos Egyesület Békés megyei csoportjainak közös rendezésében szilikátipari burkolóanyag-kiállítást rendeznek Békéscsabán. A kiállítás május 9-től 14-ig tart nyitva az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Kazinczy utcai székházában. A kiállítás .május 9-én délelőtt 10 órakor nyílik meg. ez alkalommal Drienyovszky János, az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója tart megnyitó beszédet. Ezután Kakasy Gyula, a Szilikátipari Tudományos Egyesület durvakerámiai szakosztályának vezetője A szilikátipari burkolatok kiállítása címmel tart ismertető előadást. Rizstermesztési tanácskozás Békéscsabán A rizstermesztés eredményeinek növelésére i május 10-én, kedden megyei jellegű tanácskozást rendeznek Békéscsabán a városi tanács nagytér- I meben. A tanácskozást azért hívták össze, hogy Békés megye rizsteymesztési feladatait a 111. öteves terv időszakára megbeszéljék, egyeztessék. Az eredeti elgondolás alapján a III. ötéves terv végére Békés megye termelőszövetkezeteiben 2800 holdra növelik — a jelenlegi 1800 holdról — a rizstermő területet. Egy-két éven belül olcsó és korszerű — úgynevezett — rétegvonalas telepeket szeretnének kialakítani, termelésbe állítani. Az igazságtevő Kettős hivatást, tölt be Csiba Tiborné dr. Szatmári Ilona. A DÁV békéscsabai üzletigazgatóságán belső ellenőr, a városi bíróságon pedig népi ülnök. Most az utóbbiról beszél olyan belső izzással. ahogyan csak az tud, aki egész lényével átérzi munkája felelősségét. Jogot tanult, s az egyetemen szerzett tudását hasznosítja odaadó szenvedéllyel, de ugyanakkor a felelősség teljes tudatával. Hiszen nem kis dolog emberek felett ítélkezni, további sorsukban dönteni. Az igazság érzetével — Sokszor napokon át töprengek egy-egy eseten — mondja elgondolkodva. — Vajon milyen belül az az ember, aki előttünk áll? Milyen büntetés hat oda, hogy mássá legyen, hogy érezze a törvény szigorát, a felelősséget, bűne súlyát, ugyanakkor segítséget is adjunk a jobb útra téréshez. Soha nem szabad elhamarkodottan ítélni, ez lebeg szemem előtt mindig. Inkább elnapoljuk a tárgyalást, hogy újra mérlegelve, meggyújtotta és lefeküdt. Ügy gondolta, kigyullad a lakás, s benne ég maga is. Nem így történt. A szomszédok észrevették a lángokat. Tűzoltók jöttek, s ő életben maradt. Ám tettéért felelnie kellett, közveszélyokozással került a bíróság elé. A bírói gyakorlatban nagyon ritka az ilyen és súlyos büntetés jár érte: néha több év. Sokat töprengtünk... A férfi ittas volt... A bánat szülte tettét... és egyáltalán közveszélyt oko- zot,t-e? Elnapoltuk a tárgyalást. Tűzrendészet! szakértőt hívtunk, aki megállapította, hogy nem okozhatott közveszélyt a lakásban keletkezett tűz, mert nem tudott tovább terjedni, A férfi büntetése így csak páij hónap lett. ~ Egy elrontott élet Most egy fiatalasszony képe bukkan elő az emlékezetből. Csiba Tiborné tekintete merengővé válik, amint folytatja: — Pénztáros volt egy boltban. Sikkasztásért került a bíróság elé. volt ennek az embernek a gondolkodásmódja. Mindig tudok bízni az emberekben és keresem cselekedetük okát, az enyhítő körülményt. Hiszem, hogy minden em- ; bér nevelhető, de itt semmi ment- ] séget nem találtunk. A döntés I nagyon nehéz volt. Súlyos büntetést kapott, s amikor meghallotta, az eddig közömbös arc megváltozott. Talán ekkor ismerte fel tettének igazi súlyát. És vannak ..törzsvendégeink" is, akik sűrűn kerülnek elénk. Egy középkorú asszony például rendszeres látogatója a bíróságnak. Nem tudja megválogatni a szavait, ocsmányságokkal illeti a szomszédokat, és főleg férje első feleségét. így aztán, becsületsértésért feljelentik. Sok bajunk van vele. Amint látja, nem könnyű népi ülnöknek lenni. Mégis szeretem, mert szép, mert az emberek sorsa nem lehet közömbös, itt aztán igazán nem. Szép. mert felelősségteljes és mert jő érzés élvezni dolgozótársaink bizalmát, akik ismét jelöltek, s ennek nagyon örülök. Kasnyik Judit GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI V. Piac és piaci A piac a termelők, illetve a termelők és a felhasználók — fogyasztók — közötti társadalmi, gazdasági kapcsolat fontos formája. A modem korban a nemzeti piacok nemzetek közötti, majd világpiaccá bővülnek. Az árupiac és a pénzpiac nemzetközi méretekben is összekapcsolja az egyes országok gazdaságát. A szocialista gazdaságban — véltük — az előírt tervmutatók helyettesítik a piacot, s feltételeztük, hogy a terv minden részletében képes mérni a szükségleteket és szabályozni a társadalmi munka szétosztását. Bebizonyosodott: erre a terv önmagában nem képes. A feleslegesen előállított termékek fel- halmozódása arra vall. hogy bizonyos termékek előállítására a társadalmilag szükséges munkánál többet fordítanak. Ezzel szemben a „hiánycikkek” azt jelzik, hogy bizonyos áruk előállítására egyáltalán nem, vagy a szükségesnél csak kevesebb munkát fordítanak. A szocializmus jelenlegi fejlettségi fokán a munka még nem teljesen közvetlenül társadalmi munka. Márpedig, ha ez így van. akkor a tevékenységek cseréjét sem lehet közvetlen termékcsereként lebonyolítani. A tevékenységek cseréje a szocialista tulajdon talaján, de csak az objektíve elkülönülő vállalatok áru- és pénzkapcsolatainak közbeiktatásával mehet végbe. A szocialista termelésnek hatékony szükségletkielégítésre kell törekednie. Ehhez a korábbi egyoldalú naturális — használati érték — szemléletet komplex szemlélettel kell felcserélni : az értéket, az áru értékének realizálását is gazdasági munkánk előterébe kell állítani. A naturális gazdálkodásra jellemző használati értékszemlélet egyébként — amint azt kapcsolatok gyakorlati tapasztalataink is bizonyítják — a termékek valóságos használhatóságának sem „tett jót”. Sokszor éppen ezért nem realizálható a termékben megtestesülő munka. A korszerű érték — gazdaságossági — szemlélet ezzel szemben az áruk használati értékére is „jó hatással” van. A piac bekapcsolása a tervgazdálkodásba a szocialista társadalom szükségleteinek eddiginél hatékonyabb kielégítését szolgálja. A piaci követelmények figyelem- bevétele ugyanis azt is magában foglalja, hogy akkor szállítani, amikor az igény felmerül, azt szállítani, amit keresnek, annyi ráfordítással előállítani az árut, hogy értékesítése általában jövedelmező legyen. A piaci hatások fokozott érvényesítése azt is feltételezi, hogy ezek a hatások ott éreztessék kedvező vagy kedvezőtlen következményeiket, ahol a gazdasági cselekvés történik. A piac aktív szerepének felismerése és felhasználása a terv- gazdálkodásban feltételezi, hogy a vállalatok termelésben való érdekeltségét kibővítjük a termékeik realizálásában való érdekeltséggel. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok termelőegységekből termelő, gazdálkodó egységekké váljanak. A szocialista piac: szervezett piac. Ez azt jelenti, hogy a szocialista állam tulajdonában vannak a termelési eszközök (legalábbis az alapvető termelési eszközök), a bővített újratermelést biztosító erőforrások (vagy azok nagy része), továbbá mindazok az eszközök, amelyekkel az állam tudatos hatást gyakorolhat a központi tervcélok megvalósítása érdekében magáré a piacra. Ezek az eszközök az árak. a bérek, a hitelek, a vámok, a kamatok és adók stb. szabályozása. Dr. Varga György esetleg bizonyítást nyerve, igazságosabban dönthessünk. Ha egy- egy ügyre pontot teszünk, azzal az érzéssel jövök ki a tárgyalás után, hogy jól ítélkeztünk. Ha nem így lenne.' már régen nem csinálnám. Történeteket mond el. j példákat ennek igazolására. Há rom éve népi ülnök, s a tapaszta- I latok bő tárházából merít. Em- j lékek, képek elevenednek fel előtte. — Az első időkben nagyon fur- j esán éreztem magam a tárgyaló- i teremben. Már maga az épület is j tiszteletet ébreszt, ugyanakkor j belső szorongást is kelt. A tárgyalóterem levegője szintén. Éppen ezért nagyon igyekeztem figyelni a bíró szavára, az előttünk álló emberekre. Arra törekedtem, hogy semmi se kerülje el a figyelmemet, mindent pontosan megjegyezzek. Rájöttem, hogy ha még jegyzeteket is készítek, sokkal könv- nyebb, hiszen nem egy ügyet napok, sőt hetek múlva is tárgyalunk. Jó ilyenkor elővenni a feljegyzéseimet. Ezután egy férfi esetét kezdi mesélni. , , Az öngyilkosjelölt A házaspár valamiért összeve- 1 szett. A férj elköltözött. Eljött a j szilveszter s ekkor eszébe jutott: jó lenne mégis együtt tölteni az! estét, kibékülni. Egy kicsit ivott“ is, hogy bátrabb legyen. Azonban az asszonyt nem találta a lakásán, elment szórakozni. A férfi bénáiéban papírt terített a szőnyegre, Látszott rajta, megbánta. És töredelmes vallomást is tett, mindent őszintén beismert. Hozzányúlt a pénzhez, ami nem volt az övé. S a vallomás nyomán egy elrontott élet tárult elénk. Férje elhagyta. ott maradt egyedül kicsi í gyermekével. Házasságában sze- j retet helyett durvaságot kapott. Mint nőnek, édesanyának nagyon megrendítő volt hallani, hogy a férj összerugdosta a , fiatalasz- szonyt, amikor terhes volt, mert alakja elformátlanodott, megcsú- nyúlt es nehézkesen mozgott. elhagyta, az flz üzemi munkavédelem Békés megyei tapasztalatai és időszerű feladatai Amikor a férje A Békés megyei Népújság 1986. március 20-i számában Több tö- ' rődést a munkásvédelemmel címmel Prókai Ferenc SZMT munkavédelmi főfelügyelő figyelemre méltó cikkben hívta fel az állami és a társadalmi szervek figyelasszony tehetetlenné vált és nem mét arra, hogy a balesetek szá- aját lábán. Sze- mának kedvezőtlen alakulásában tudott megállni a saját leletre is vágy ott. A legcsekélyebb | továbbra is szerepe jóságot is túlértékelte. Voltak, j akik ezt kihasználták. Ö hitt és hozzányúlt a más pénzéhez. Elindult a lejtőn. A szeme sarkában megcsillan valami... Vagy talán tévednék?... Á „ törzsvendégek" — Persze, yan aztán, ahol megkeményedik az ember szíve, minél tovább hallgatja a tárgyalást — folytatja. — Sötétebbé válik a szem, haragossá a tekintet. — Volt egy fiatalember, aki már három-négy ízben is büntetést kapott garázdaságért. Amikcr elénk került, akkor is ez volt a bűne. Szokásává vált. hogy a szórakozóhelyeken belekössön valakibe és verekedjen. Legutóbb pedig minden szóváltás nélkül leütött egy embert. Amikor kérdeztük, közömbösen és a legnagyobb lelki nyugalom van a mindenáron való termelés helytelen szemléletének, továbbá akadályozó tényezőként jelentkezik az is. hegy a munkavédelmi tárgyú jogszabályok végrehajtása sok esetben nem biztosított. Ehhez a cikkhez szeretnék hozzászólni, egyrészt, mert az egyik legégetőbb problémánkról írt Prókai Ferenc elvtárs, másrészt. mert az ügyészek részben a j munkavédelmi felügyelőkkel tar- j tott közös vizsgálatok, részben i önálló vizsgálataik során az üzemi I munkásvédelem hatékonyabbá i tétele érdekében igen sok intézke- I dést tettek már eddig is, és e vonatkozásban gazdag tapasztala- | ti anyag-áll rendelkezésünkre A munkavédelem feladata az, ! hogy olyan munkafeltételeket ’ kell teremteni, amelyek megóvják | a dolgozók életét, testi épségét és egészségét. Tapasztalataink szerint a vállalatok igazgatói éppen erről feledkeznek meg. Vannak ugyanis igazgatók, akik figyelmen kívül hagyják a Munka Törvény- a Kivui nagyjai a iviuiuva xoi veuy[ mai adta elő lettét. Megdöbbentő j könyve 88. paragrafusának azon rendelkezését, amely szerint az egészséges és biztonságos munkakörülményék megvalósítása, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzésének megszervezése, valamint a megfelelő szervezet létrehozása az ő kötelességük. Ennek keretében nemcsak tervszerűen javítaniuk kell a munkavégzés körülményeit hanem, ha szükséges, a jogszabályi előírások megtartásán túlmenően is kötelesek minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhárítására. Munkajogunk a munka társadalmi megszervezésének egész területén széles jogkört biztosít a szakszervezeteknek. A munkavédelem feladatainak megvalósításával kapcsolatban a szakszervezeteket nemcsak az általános közreműködési jog, hanem közvetlen beavatkozási, intézkedési, sőt a munkavédelmi szabályok megértése esetén bírságolási jog is megilleti. Prókai Ferenc elvtárs e kérdést nem érintette ugyan, de a tárgyilagosság érdekében meg kell írnom azt is, hogy a szakszervezeti bizottságok tekintélyes része, sőt egyes megyei bizottságok nincsenek tudatában annak, hogy a szakszervezeteket nemcsak általános közreműködési jog, hanem közvetlen beavatkozási, sőt intézkedési jog is megilleti. Az SZMT munkavédelmi csoportja és a főügyészség a múlt év végén a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál tartott vizsgálat során sok szabálytalanságot, és főleg mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést tárt fel. Ha a vállalat szakszervezeti bizottsága és az Építők Szakszer- veztének Békés megyei Bizottsága is maradéktalanul teljesíti ellenőrzési kötelezettségeit, a jogszabályok adta kereten belül beavatkozási, illetve intézkedési jogával él. akkor nyilvánvalóan nem nekünk kellett volna évekkel a munkavédelmi jogszabályok hatályba lépte után feltárni a sok törvénytelenséget és intézkedni a vezetők felelősségre vonása érdekében. Az 1966. március 9-i Népszabadságiból értesültünk arról, hogy az 1965. évi termelési eredmények értékét növeli az a tény, hogy 1965. évben az előző évhez viszonyítva 2 százalékkal csökkent a balesetek száma és 10 százalékkal kevesebb volt a halálos baleset. Sajnos, Békés megyében nem ilyen kedvező a helyzet, mert a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa ülésén elhangzott beszámoló szerint 1964-ben 2892 dolgozó szenvedett üzemi balesetet, 1965-ben pedig ez a szám csak 1,7 százalékkal kevesebb, 2843. Ezzel szemben a kiesett munkanapok száma 1964-ben 43 482, 1965-ben már 2140-nel több munkanap, azaz 47 622 nap esett ki a termelésből. Miután emberéletekről, munkások testi épségéről és egészségéről van szó, ez a kedvezőtlen arány rendkívül lesújtó, annál is inkább, mert a halálos balesetek száma sem csökkent. Amíg tehát országosan valamelyest javult a helyzet, Békés megyében több íe/ \
