Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
1W6. május 5. 5 Csütörtök Szakszervezeti könyvtárosok megbeszélése Békéscsabán Több támogatást az üzemi könyvtáraknak A Szakszervezetek Megyei Tanácsának kulturális, agitációs és propagandabizottsága az SZMT központi könyvtárának közreműködésével április 29-én, Békéscsabán, a téglagyár kultúrtermében rendezte meg a Békés megyei szakszervezeti könyvtárosok 1966, évi konferenciáját, A mintegy hetven részvevő előtt — kiknek soraiban helyet foglaltak a szak- szervezetiek mellett a tanácsi, a közművelődési hálózat járási könyvtárosai, továbbá a megyei és a Békéscsaba városi tanács művelődésügyi osztályainak képviselői is — Galgóczy Jenő SZMT központi könyvtárvezető megnyitó szavai után Bányai Béla, az SZMT kulturális, agitációs és propagandaosztályának a vezetője emelkedett szólásra. kicsit a nemtörődömségnek is tulajdonítja. Különösen a mező- gazdasági üzemek esetében lehetne javítani a helyzeten. Követendőként említette a Mezőhegyesi Állami Gazdaságot, a szarvasi ÖRKI-t, a körösladányi gépjavítót és a Biharugrai Halgazdaságot, mint olyanokat, ahol jól működő szakszervezeti 'könyvtárak vannak. Örvendetes tény, hogy a szocialista brigádmozgalom sok új olvasót teremtett — mondotta. — A brigádtagok közt 30 százalékkal magasabb az olvasók aránya, mint a többi dolgozók esetében. Jó lenne, ha a könyvtárosok külön is számon tartanák őket, segítő értelemben. A vállalások terén pedig a kulturális vállalásokat értékelje az üzemvezetés. Bányai elvtárs tájékoztatónak egyaránt számítható érdekes előadását azzal kezdte, hogy emlékeztette a jelenlevőket a SZOT elnökségének 1959. évi ülésére, melyen a szakszervezeti könyvtárak nevelő munkájával és ezzel kapcsolatos politikai és szervezési kérdésekkel foglalkozott. Az azóta eltelt idő alatt — az 1961-ben elfogadott szervezeti szabályzat alapján — az üzemi szakszervezeti könyvtárak szilárd hálózata épült ki, javult a könyvvel való ellátottság, növekedett az olvasótábor. Mindez azt jelenti — mondotta —, hogy az ország könyvtárrendszerében s elsősorban a munkásosztály ellátásában a szakszervezeti könytár mind fontosabb helyet foglal el. Az általános helyzetismertetés után a Békés megyeire tért át. Azt, hogy a zártüzemi, nagy létszámú munkahelyekkel szemben a szétszórtan települt és sok új munkást foglalkoztató helyeken gyengébb az olvasottság, a gyenge könyvtári ellátottság mellett egy Helyesen hangsúlyozta a továbbiakban, hogy mivel az olvasás, legyen az irodalmi vagy szak- irodalmi, mindenképpen a nevelés. a szocialista tudatformálás hathatós segítője, pillanatra se feledjék a könyvtárosok, hogy munkájuk nem mechanikus könyvkiadás és beszedés, hanem fontos politikai, kulturális nevelő munka. Ilyen értelemben ki kell terjeszteni és hatékonyabbá tenni az olvasómozgalmat a betanított munkások, a bejárók és a munkásszállások lakói körében. Ugyanakkor felhívott rá, hogy a népművelés más területei is segítsenek az olvasás népszerűsítésében. Elgondolkoztató és egyben biztató, amit a gazdasági vonatkozásokról mondott az előadó. A szakszervezeti könyvtárhálózat a megyében évente 200 ezer forintot kap könyvtárvásárlásra. Sajnálatos viszont, hogy a legtöbb üzem — nem értve meg a könyv világnézeti és szakmai nevelő erejét — saját forrásaiból viszonylag keveset költ könyvtára fenntartására. Ellenben új színfoltként növekszik a házi, a családi könyvtárak száma és jelentősége. Például a munkáscsaládok 20 százaléka 50 kötetesnél nagyobb könyvtárral rendelkezik. A hírlap- ós folyóiratolvasás terjedése rohamos. Tűnőben az egyoldalúság az olvasásban, az írók kiválasztásában. Amit ugyancsak nem árt eléggé hangoztatni, beszélt az előadó a könyvtárosképzés fontosságáról. Csakis szakmailag képzett, művelt, olvasni szerető ember lehet az olvasnivalók igazi megszeret- tetője. Hely és név szerint egész sor könyvtárost említett, akiknek esetében a felsorolt feltételek és tulajdonságok jelenléte biztosítja a mind jobb eredményeket. Még erőteljesebben kell folytatni a könyvtárosképzést a helyi alapfok úaktól a központi, azaz magasabb szintűekig. Befejezésül e helyről kérte a szakszervezetek központi vezetőségeit, különösen a megyei bizottságokat, üzemi és szakszervezeti bizottságokat, hogy jobban törődjenek a könyvtárak, az olvasás olyannyira fontos, közérdekű ügyével. Hivatkozott a SZOT elnökségének 5/1966. (I. 31.) számú Irányelvek a szakszervezeti könyvtárak munkájának megjavítására című határozatára, mely alapjában mindazt tartalmazza és részletesen pontokba is foglalja, ami e tekintetben feladatuk. A felmérő, tájékoztató és célkitűző előadást követően a jelenlevő könyvtárosok az elhangzottak tükrében problémáikról szóltak, beszámoltak eredményeikről, megvitatták az elhangzottakat. A konferenciával egyidőben a téglagyár kultúrtermében változatos anyagú könyvplakát-kiállítás is nyílt. Huszár Rezső 7Őiu zka-dp ereit a Jókai Színházban Az elmúlt héten pénteken este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Huszka—Szilágyi—Erdő- dy: Mária főhadnagy című operettjét. Az előadást Gyuricza Ottó rendezte igényesen és stílusosan. Színészeink látható kedvvel alakították szerepeiket, néhány igen jól sikerült alakításra szívesen emlékezünk. Mária — Romvári Gizi és Jancsó — Fonyó István. lelősséggd és gondossággal kell harcolnunk a munkavédelmi jogszabályok végrehajtásáért. A balesetek elleni küzdelmet Békés megyében rendkívül nehezíti az a helytelen felfogás is, hogy a vállalati vezetők egy része, sőt a szakszervezeti bizottságok egy része is a baleseteket a dolgozók figyelmetlenségével és fegyelmezetlenségével magyarázza. Tény az, hogy sok a vigyázatlanság és még gyakoribb a szabálytalan munkavégzés. Mégis pusztán az a tény, hogy az SZMT munkavédelmi csoportjának beszámolója szerint az üzemi balesetek több mint 50 százaléka megyénkben is az anyagmozgatásnál történik, azt mutatja, hogy nemcsak a munkások és nem is elsősorban a munkás* a hibásak. Rendkívül nagy nyomatékkai kell hangsúlyoznunk, hogy a balesetek csökkentéséhez az első és legfontosabb lépés a balesetek okainak megvizsgálása, az előidéző okok feltárása és megszüntetése. Ezzel szemben egyes vezetők a munkavédelmi vizsgálatot kizárólag fegyelmi kivizsgálásnak tekintik, pedig az elsődleges szempont nem ez, hanem az, hogy milyen műszaki, szervezési intézkedésekkel és néveléssel lehet elejét venni hasonló balesetek bekövetkezésének. Ebből a szempontból nem értett egyet a Békés megyei Főügyészség a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok vezetőjének 3522/1964. számú normativ utasításával és a törvénysértő utasítás hatályon kívül helyezését javasolta.' A Csongrád megyei Főügyészség ez ügyben eredményes óvást nyújtott be. Az igazgatóságnak ez az utasítása az adminisztratív intézkedéseket any- nyua előtérbe helyezte pl., hogy az utasítás 3. pontja magasabb- rendű jogszabállyal, éspedig a 2/1962. (III. 10.) Mü. M. számú rendelettel ellentétben kimondta, hogy minden baleset után a felelősség tisztázására fegyelmi eljárást kell lefolytatni. Helyesebb és célravezetőbb lett volna, ha az igazgatóság elsősorban a megelőzésre helyezi a súlyt, mert csak akkor beszélhetünk igazán felelősségről, ha ez a felelősségre vonás nem egyszerűen a mulasztás megtorlásában, hanem mindenekelőtt a balesetek megelőzésében, a dolgozók oktatásában és nevelésében nyilvánul meg. Természetesen nem kizárt a fegyelmi vagy súlyos esetekben a büntető felelősségre vonás sem, ha ennek törvényi alapja van. Uralkodó alapelv azonban a meggyőzés és a kényszer együttes alkalmazásának elve, ami azt jelenti, hogy előbb neveljük, győzzük meg a dolgozókat, és csak eredménytelenség esetében nyúljunk a szigorúbb felelősségre vonáshoz. A felettes szervek felügyeleti vizsgálatainak elmaradása is olyan tényező, amely rendkívül kedvezőtlenül hat az üzemi munkásvédelemre. Különösen kifogásolható, hogy a megyei tanács vb munkavédelmi vizsgálatokra kötelezett szakigazgatási szerved nem hajtják végre maradéktalanul a Békés megyei Tanács V. B. 268/1965. vb számú határozatával elfogadott és igen nagy jelentőségű fnunkavédelmi szabályzat rendelkezéseit. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsával egyetértésben kidolgozott szabályzat igen nagy jelentőségű abban a vonatkozásban, hogy az építési, ipari, kereskedelmi, egészségügyi, mezőgazdasági és művelődésügyi szakigazgatási szerveknek előírja, hogy rendszeresen, de legalább félévenként kötelesek beszámoltatni az alárendelt vállalatok (intézmények) vezetőit és munkavédelmi megbízottait és i kötelesek szemléket, dokumentá- j lis ellenőrzéseket is szervezni. > Amennyiben a munkavédelmi | szabályzatnak e pontja végrehajtást nyer, szinte beláthatatlan javulás fog bekövetkezni. Sajnos, a legutóbbi közös szakszervezeti és főügyészségi vizsgálat azt tárta fel, hogy a normatív vb-határo- zattal elfogadott munkavédelmi szabályzatnak éppen ezt a rendelkezését nem hajtják végre. A megyei kereskedelmi osztály munkaügyi főelőadója elismerte, hogy az 1S65 decemberében megtartott revíziós vizsgálatokon készült jegyzőkönyvekben sem szerepel külön rész a munkavédelmi ellenőrzésről. 1965 évben és 1966 évben eddig a megyei építési, közlekedési és vízügyi osztály sem szervezett a vállalatoknál és intézményeknél munkavédelmi szemléket. dokumentális ellenőrzéseket. Tanulságként vontuk le az ügyészi vizsgálatokból azt is, hogy a gyárak, üzemek létszámának növekedésével nem kell, hogy szükségszerűen arányosan nő^ön a balesetek száma, nem szükségszerű, hogy a fejlődés következtében több legyen az üzemi baleset. Nem lesz több üzemi baleset, sőt, csökken azok száma, amennyiben az állami és társadalmi szervek megértik, hogy a balesetek elkerülhetők, ha megtartják a munkavédelmi jogszabályokat. ha idejében mozgósítanak a dolgozók védelmére minden erőt, képességet és hajlandóságot, hogy megelőzzük és ne csak regisztráljuk a baleseteket. Dr. Nyíri Béla főügyészségi ügyész Antónia — Barcsa. Éva és D raskóczy — Bánffy Frigyes. Panni — Déry Mária és Zwickli Tóbiás — Cserényi Béla. iiimmimuimuumiimmiiiumiiiMmiuiiiiiiuumiiiimiiiiMiiiiimimiiiiiiiiiiiimiimiimiimiimiimiumiimiiiiuiiiiiiuiiiiiimHiim.. Anyák napi ünnepség Szarvason Május 8-án Szarvason, a járási művelődési otthonban a szarvasi községi nőtanács és az iskolák szülői munkaközösségei nagyszabású anyák napú ünnepséget rendeznek. Az ünnepségen dr. Tóth Lajos, az óvónőképző intézet igazgatója mond beszédet, majd kultúrműsorral szórakoztatják a résztvevőket. A kultúrműsorban az óvodásoktól kezdve a felső iskolás hallgatókig igen szép számmal vesznek részt a fiatalok.
