Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-04 / 104. szám
1966. május 4, 3 Szerda Most már a harmadik Elüzem címért küzdenek a Felsőnyomási Állami Gazdaságban • Tizenkét brigád nyert szocialista címet. 73-an kaptak Kiváló Dolgozó jelvényt A minap az egyik állami gazdaság vezetője megjegyzést tett egy. a gazdálkodás szervezésében fellelhető bürokratikus vonás ellen. A termelés irányításában új, az üzemben kiforrt, az általános gyakorlattól eltérő módszert szeretett volna bevezetni. Ahhoz azonban, hogy egy régi termelési módszert félreállítson és egy újat alkalmazzon, a kezébe adott hatáskör nem elegendő. A felsőbb szervéhez kellett fordulnia engedélyért. Indítványát válaszra sem méltatták. így jog szerint minden a régiben maradt. Az utóbbi hónapokban az élet bizonyára nemcsak egy ilyen esetet produkált. Produkálhatott is, mert a gondolkodó és az alkotó ember ma szűknek érzi a tegnapi gazdaságszervezés és irányítás kereteit. Egy időben ezek jók voltak, mára azonban legtöbb üzem, vállalat, intézmény kinőtt e babusgatás sorából. Az emberek kockázatot, felelősséget vállalnak a termelés színvonalának növeléséért. A gazdálkodás szervezésének új módszere mindenekelőtt az üzemvezető önálló gondolkodását, véleményalkotását, tettre- készségét feltételezi. Ez egyet jeA Körösladányi Fa, Vas és Vegyi Ktsz gombfesték részlegében tizenhatan dolgoznak. Mindnyájan nagy gondot fordítanak a munka minőségére és arra törekednek, hogy a vásárlók igényeinek megfelelően fejlesszék, szebb kivitelben állítsák elő gyártmányaikat. Az idén több »változtatásra sor kerül és a negyedik negyedévben hozzák forgalomba tetszetős műA második ötéves tervben jelentősen növekedett megyénkben a juhállomány. Az 1960. évi 11619 darab 1965 végéig folyamatosan 84 242-re növekedett. Ezen belül a legfontosabbak: az, anyák száma 33 011-ről 56 567-re növekedett. A gyapjúhozam is sokat javult a fenti időben: 3,50 kg- ről 4.10 kg volt a tavalyi juhon- kénti átlag. Ez azt jelenti, hogy, az 1958. évi 1115 mázsa helyett tavaly már 3317 mázsa gyapjút értékesítettek megyénik termelőszövetkezetei. A törzskönyvezett állomány 1960 óta tartja a 4,48— 4,52 kilogrammos átlag gyapjúter- mélést. Ennek csupán az a szépséghibája, hogy a tsz-ek tenyész- allományából a múlt év végéig mindössze 1603 anyát és 580 kost helyeztek törzskönyvi megfigyelés alá. A harmadik ötéves terv idején, mint mindemből, gyapjúból, juhsajtból és juhhúsból is többet vár a népgazdaság. A tervidőszak végére az állományt 170 ezerre, ezen belül az anyák számát 80 ezerre kell növelni megyénkben ahhoz, hogy a belföldi igényeknek és az exportkötelezettségeknek eleget tudjunk tenni. Mindezt csak úgy tudjuk elérni, ha a juhtenyésztéstől egyelőre még irtózó szövetkezetek is megértik jelentőségét, s nem legelőhiányra és más okokra hivatkoznak, hanem tartanak legalább egy 150—200 darabból álló úgynevezett sepregető nyájat. A legeltetési lehetőség kora tavasszal az őszi takarmánykeverék tarlójával kezdődik, s aztán; folytatódik a zöldborsó-, a takarmányborsó-. a gabona-, a silókukorica-, a cukorrépa- és a kukoricaföldeken. Egy sor növény tarlóján rengeteg levélzet, szárrész és mag szóródik el, ezenkívül több olyan gyom is nő, amit a juhok szívesen elfogyasztanak. Vétek volna mindezt leszántani bármelyük szövetkezetben csupán lent azzal, hogy egy üzemben a termelés módját, központi direkt instrukciók nélkül, de mégis azok irányában, a többtermelés érdekében, helyben határozzák meg. Éppen ezért, amikor az új mechanizmus alapozásáról, alkalmazásáról beszélünk, kissé érthetetlen, hogy egy üzekn felelős vezetőjének szakmai állás- foglalásához és ennek megvalósításához miért kell engedélyt kérnie? Bizonyára a gazdálkodás szervezésének új módszerében a vállalatok, üzemek vezetői az eddigieknél nagyobb önállóságot kapnak, ők döntenek majd — amikor éppen szükséges —, hogy mit csináljanak az üzem bevételeinek növelésére. A gondolkodó ember mindjobban, és egyre jobban kopogtat azokért a jogkörökért, amelyek a termelés szervezésében megilletik. Végső soron ők. akik egy üzem élén állnak, már megtanulták és tudják is, hogy a gazdaságosság növeléséért mit kell tenniük. Éppen ezért mihamarabb kapják meg felkészültségükhöz, beosztásukhoz a munka- módszer megválasztásának önálanyag csomagolásiban a Papagáj elnevezésű gombfestéket. Az új termékeknek komoly exportértékesítési lehetőségük is van. ami nem közömbös az üzem fejlődése szempontjából. A szövetkezet különbözőfajta ragasztóanyagok kikísérletezésére is megbízatást kapott, ami ha sikerül, nagyobb mennyiségű megrendelésre számíthat belőle. (r.) azért, mert néhányan valamilyen ok miatt nem akadlak juhot tartani. Pedig ezzel is nőmé az állatsűrűség és kevesebbet kellene keseregni ázom, hogy a szántóföldnek évente csak a 12—15 százalékán tudják a talajerőt pótolni. Ez persze csak egy kis haszna a juh tartásnak. Legfontosabb haszna a textilipari nyersanyag, vagyis a gyapjú, amit nem lehet pótolni semmiféle műszállal. Annyira nem, hogy gyapjú nélkül el sem képzelhető a textilipar. Ezenkívül a különféle szűcsáruk, az irhabunda és a kucsma is nagyon keresett cikk. Hazánk lakosságának jó része is szívesem fogyasztaná hetenként egyszer a juh- vagy a bárányhúst, ezenkívül alaposan megnőtt a magyar peesenyebárány-kereslet a nemzetközi piacom. Megyénkből 1960-ban mindössze 500 ürü került exportra, tavaly viszont már 8 ezer pecsenyebárány. A juhtúró és sajt sem kevésbé keresett cikk a hazai és külföldi piacokon, azonban az igényt nem tudjuk egyelőre kielégíteni. Egyrészt azért nem, mert még kicsi a juhállomány, másrészt azért, mert csak kevés szövetkezetben fejnék juhtejet. Véleményünk szerint lelkiismereti kérdést kellene csinálni ebből is minden juhtenyésztéssel foglalkozó szövetkezetben, mert a tsz bevétele, a lakosság ellátása és az export- lehetőségek kihasználása szempontjából sem közömbös ez. És még mennyi mindem van, amihez nagyabb ügyszeretet kellene. Elsősorban említjük újra a megye juhálloA tanácsi építőipari házi brigádok tevékenységét vizsgálta a NEB A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén vitatták meg a békéscsabai, gyulai, orosházi tanácsi építőipari házi brigádok tevékenységéről folytatott vizsgálat anyagát. A városi tanácsok mellett működő építőipari kivitelező részlegek 1961-ben alakultak, s feladatuk a tanácsi és községfejlesztési költségvetésben előirányzott karbantartások, kisebb felújítási és beruházási munkák elvégzése volt. A jelenleg érvényben levő rendelkezések ellenére a meglevő kapacitáshiány mellett a házi brigádok eredményesen segítették elő a felújítási és karbantartási feladatok minél előbbi lebonyolítását. Az ellenőrzés megállapítása szerint ugyanis jelenleg olyan feladatokat is ellátnak ezek az építőipari részlegék, melyek működési elveikkel ellentétesek. A NEB szakembereinek megállapítása szerint azonban a házi építőbrigádokkal való kivitelezés még mindig kevésbé hátrányos. mintha a gazdálkodó szervek a szükséges felújításokat nem tudnák megvalósítani. vagy az építőipari kapacitáshiányt a kisipar fokozott igénybevételével pótolnák. A működési elvek kiegészítésére a NEB ülésén több olyan határozatot fogadtak el, melyek javasolják a vizsgálat során észlelt' gondok megoldását. így javasolják, hogy a házilag készült tervdokumentációkat a tervezőirodával konzultálják, a részlegek számviteli rendjét úgy alakítsák ki, mely alkalmas a társadalmi tulajdon védelmének biztosítására és a szükséges minimális mértékű önköltség-elszámoltatásra. A helyszíni vizsgálatok során megállapított kisebb-nagyobb hiányosságok megszüntetésére a népi ellenőrök különböző intézkedéseket javasoltak. nyomán a juhászok mindegyike is nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesülne és mindjárt több gondot fordítanának — és eredményesebben — a juhászutánpótlás biztosítására is. Ezzel egyidőben minden bizonynyal több figyelmet fordítanának f a juhtenyésztés egészére, elsősorban az átteléLtetésre és az elletés előkészítésére. Az eddigi tapasz-; tálatok ugyanis azt bizonyítják,! hogy több helyütt visszaélnek a J juhállomány igénytelenségével. Vagyis éppen csak a létfenntartásához 'szükséges takarmányt biztosítják. Az ilyen juhoktól pedig nem lehet megfelelő szaporula- ( tot, ezenkívül tejet és gyapjút várni. A gyapjú átlag 17—20 százalékos növekedése az öt évvel ezelőttihez képesít jelentős ugyan, de nem nagy dicsőség, hiszen az állami gazdaságokban már 6 kilogramm körüli és nem 4,1 kilogramm az átlag. A gyapjú meny- nyiségének és minőségének fontos feltétele a mesterséges termékenyítés szélesebb körű alkalmazása. Csaknem hasonló fontos feladat az utódellenőrzés, vagyis a törzskönyvezés. Csak néhányat soroltunk fel azokból a feladatokból, amelyeket Frankó János, a megyei tanács termelési csoportvezetője mondott el nemrégiben a szabadkígyósa juhtenyész- tési bemutatón. Ezek mind olyanok, amelyek a szövetkezetek vezetőin és szakemberein múlnak. A férőhely sem gátolja az állat- állomány számszerű és minőségi növelését, mert a már meglevők mellé további 40 ezer juh befo— Most egy éve ígéretet tettünk arra, hogy megtartjuk és újabb Élüzem cím birtokában méltóképpen ünnepeljük meg 1966. május 1-ét. így történt! Ezekkel a szagaikkal nyitotta meg Mihalik György párttitkár a Felsőnyomási Állami Gazdaság másodszori élüzemavató ünnepségét április 30-án. A kitüntetésre többek között azzal szolgáltak rá, hogy a tervezett 12 millió 346 000 forint nyereség helyett 13 millió 639 000 forintot értek el. Ezért az eredményért és a szocialista cím elnyeréséért 18 brigád küzdött az Földvári József üzemgazdász. elmúlt évben többletmunkával, egymás segítésével, önképzéssel és 12 meg is kapta ezt a büszke elismerést. Az ő lendületük magával ragadta a gazdaság többi dolgozóját is s az elemi csapások, a jelentős jégkár ellenére holdanként 19,4 mázsa búzát, 26,16 mázsa morzsolt kukoricát, 264 mázsa cukorrépát, 53 mázsa kendert és 37 mázsa lucernaszénát takarítottak be. Ünnepi beszédében Markavics János elvtárs, az FM személyzeti főosztályának vezetője meleg i elismeréssel szólt az elért eredményekről, a dolgozók odaadó, lelkes munkájáról. Azonban alá- húzta azt is, hogy Felsőnyomáfcon sok még a rejtett tartalék, amelyeknek a feltárása még nagyobb termésátlagokat és állattenyésztési hozamokat tesz lehetővé. A gazdaság vezetősége 73 Kiváló Dolgozó jelvényt és 54 ezer 606 forint jutalmat osztott ki azoknak, akik Brachna János igazgató. szavai szerint legjobban helytálltak a gyakran embertelen körülményeket teremtő száj- és körömfájás, a jégkár és egyéb elemi csapás közepette. Eltökélt szándékuk, hogy harmadszorra i® elnyerik az Élüzem címet. A növénytermesztők a tervezett 55 millió helyett 66 millió forint értéket termeltek. Az állattenyésztők is megtették, ami tőlük tellett. Hanká György sertésgondozo ki is érdemelte az Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. Ilyen kitüntetés birtokosa lett Földvári József is, aki immár 1951 óta üzemgazdász Felsőnyomáson Bohus György egész fiatalon került 16 éyvel ezelőtt a gazdaságba. Ott tanulta meg a traktorvezetést és most Simon György brigádjában nemcsak a szocialista címet, hanem a Kivaló Dolgozó jelvényt is kiérdemelte, j Kovács Margit az elmúlt évek- : ben megszerezte a Szakma Kiváló | Dolgozója, a Kiváló Dolgozó és j tíztagú baromfinevelő brigádjával í együtt 1961 óta minden évben a | szocialista címet. Brigádja tavaly | 36 ezer csibét nevelt fel jó eredménnyel s ezzel a KISZ megyei versenyének első helyezettje lett. Bohus György kiváló traktoros. Fotó: Malmos Most vándorzászlót és ezüstplakettet kaptak a Szocialista brigád címhez. Ahol annyi nagyszerű dolgozó van, mint Felsőnyomáson, ott nem puszta ígéret az, hogy harmadszorra is elnyerik az Él üzem címet. mányának növelését az ugyneve- zeit sepregető nyájak beállítása- gadasára alkalmas hodályok épül- val is. Fontos volna az is, hogy j nek megyénkben a harmadik ötjövedelmezősége, szükségessége j ®V€S időszakában, szerinti rangot, jelentőséget kap- j k. I. A gyártmányok fejfesztésével törekednek a vásárlókör szélesítésére Gyapjú nélkül nincs textilipar Több megbecsülést a juhtenyésztésnek jón végre a juhtenyésztés. Ennek
