Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

1986. május 28. 3 Szombat Akinek gumiabroncs kell—vegyen traktort Tavaly és azelőtt Igen sokan bírálták a tsz-eket a gépkapaci­tás kihasználatlanságáért. Igaz, akkor minden tekintetben job­ban elhaladtak a munkákkal, mint manapság. Mostanában, hogy a bíráló szó megcsappant, sok munka elhúzódott. Viszont átestünk a korábbi helyzet túl­só oldatára, Most már ugyanis nem a gépek maximális igény- bevételével van baj, hanem az egyes forgórészek utánpótlásá­val. Mert rossz az alkatrészellá­tás, elértük, hogy a tsz-gépek egy része máris fél lábon áll. Nincsen elegendő gumiabroncs, sőt a külön összeköttetéssel megszerzett NDK mütrágyaszó- róhoz már a keresztapa sem tudja a szükséges méretű gumi­abroncsot prezentálni. Van olyan szövetkezet — nem is egy —, ahol a géppark 30—40 száza­léka gumiabroncs hiánya miatt áll (csorvási Ady). És most jön az aratás, a nyári és az őszi be­takarítás! Ez a dolog komolyabb része. Gumiabroncs nincs, viszont gumikerekű traktorokat kedvük szerint vásárolhatnak a tsz-ek. Akinek gumiabroncs kell, vegyen hát uj traktort! Ezzel a mód­szerrel bizonyára gyorsabban hozzájuthatnak a hiányzó cikk­hez. A népgazdaságnak ugyanis — ahogyan egyesek elképzelik — olcsóbb is és ésszerűbb is a traktorimport, mint a gumiab­roncs gyártása, esetleg behoza­tala. D. K. íülate«és*sé«iigyi konferencia Gyulán Befejeződött az Agrártudomá­nyi Egyesület állatorvosi társa­ságának rendezésében tartott kétnapos országos tudományos konferencia. A hazánk legkü­lönbözőbb tájairól érkezett ál­latorvosok es tenyésztési szak­emberek meghallgatták dr. Romvári József kandidátus, az Országos Állategészségügyi In­tézet főosztályvezetője és dr. Hrabovszky Mihály, a Mestersé­ges Termékenyítő Főállomás igazgatójának előadását, mely a .luhtenyésztés egészségügyi kér­déseivel foglalkozott. A gyulai városi tanács kistermében tar­tott konferencia számos hozzá­szólását dr. Mészáros István Kossuth-díjas főállatorvos, az állatorvosi társaság szakosz­tályvezetője összegezte. A Simphonia a sztár — Korszerű gépekkel, automata meóssal javítják a cigaretta minőségét A dohányosok problémája — a cigaretta minősége — az utóbbi hónapokban ismét felszínre ke­rült, s egyre több a panasz a Simphonia időnkénti hiánya mi­att is. A dohányosokat érdeklő kérdésekről a magyar dohány­ipar Budafoki úti központjában tájékoztatták az MTI munkatár­sát. A cigarettaforgalom az idén to­vább növekedett, az első negyedévben például mintegy 250 millióval több cigarettát értékesítettek a ter­vezettnél. Az elmúlt hónapokban kétségkí­vül a Simphonia volt a sztár, a tavalyi mennyiség több mint két­szerese \ fogyott. Kétszer annyi Fecskét, 34 százalékkal több Spar­tet szívtak el a dohányosok, s< némileg növekedett a Terv, a Munkás, valamint a Kossuth fo­gyasztása is. Csökkent viszont a Luxus, az Opera, a Tihany, a Tu­lipán, a Túrist, az Ezüst Kossuth; és a Harmónia iránti érdeklődési; és a Totó sem érte el a tavalyi;, igények alapjan tervezett forgal­mat. Mindezek alapján mér most lát­ni, hogy az idén, a tervezett 18.5 milliárdos cigarettamennyiség — tavaly 17,5 milliárd fogyott — nem lesz elegendő, újabb íélmil- liárd gyártására lesz szükség. Külön említésre méltó a Simpho­nia népszerűsége. Három éve még alig 100 millió fogyott belő­le, 1964-ben 240 millió elegendő volt. Most egy negyedévre kevés a 340 millió. Tavaly 867 milliót gyártottak, az idén pedig már 1 milliárd 150 millióra növelik ter­meléséi. Fecskéből 1,1 milliárddal többet, összesen 3,2 mi lliárdot ké­szítenek. A Fecske-ellátás a következő időben sem lesz rosszabb, mint az első negyedévben volt, vidéken azonban még nem mindenütt tudják az igé­nyeket kielégíteni. A minőségi panaszokat elismeri a dohányipar azzal, hogy márci­ustól már javulás mutatkozik. A tartós panaszok nyomón az ipar­ági laboratórium szakemberei lapulunk és lapulunk, ez a mi nagy hősiességünk. Jenőre nézett, s észre vette, hogy valami mosolyféle fut át- az arcán. — Mit vigyorogsz, te rideg- marha? — fortyant föl idegesen. Jenő türelmesen felélt : — Eszembe jutott, hogy mi­lyen fura ez, én védem a bará­taidat, a kommunistákat, ifjú­munkásokat ellened. Éppen én, aki a nemzet, a gondolat, a szel­lem, a tradíciók oldalán állok. Tíz óra után halkan megzör- rentek az ablakok a magasból leszüremlő mély brummogástól. Kimentek a ház elé, bámultak fel az őszi tűzzel villogó csilla­gok felé, de lehetetlen volt bár­mit is látni. Néhány perc múlva Pest körül dörögni kezdtek a légelhárító ütegek, s beledördül­tek a robbanó bombák csattogá­sába. Üjabb, s újabb kötelékek érkeztek, a hangok után ítélve Csepelt, s Kőbányát bombázták. Jó fél óráig tartott a légitáma­dás, nagy tűz támadt a nyomá­ban, sokáig parázslott, hunyor­gott a láthatáron. Egy lángolva lezuhanó gépet is láttak, vonító motorral szántotta végig az eget mielőtt földet ért volna, ezer darabra pattanva szétrobbant. Mindketten az otthoniakra gondoltak, akik lent kucorognak az óvóhelyeken: vajon ki ma­radt meg, ki ment el közülük?... Reggelre megjött az eső, hide­gen, makacsul esett, nehéz, szür­ke felhőkkel íüggönyözte el a tájat, nedves szélével letépte a lombot a fákról, sárba fullasz­totta a világot. — Ez most már végképp elvi­szi. ami a nyárból megmaradt -j- szólt Laci. Felkönyökölt a szal­mazsákon, borostás állát simo­gatta, s kibámult a csobogó eső­be. — Más nincs, mint olvasni és olvasni — mondta Jenő. — Az mindig jó, az mindig hasznos. — Igen, csak idegek kellenek hozzá. Alighogy megcsinálták regge­lijüket, kocsi kanyarodott a ház elé s az öreg sváb Franci bácsi kászálódott le a bakról. Pokrócot dobott hatalmas muraközijére, aztán bekopogott a fiúkhoz. Hellyel kínálták, Jenő kisüstit öntött neki, az öreg kihörpintet- te, cigarettát sodort, óvatosan megszólalt: — Tudják, én nem kérdeztem, hogy áll a maguk szénája. Én- tőlem nyugodtan lakhatnak a házamban. De a postás tegnap nagyon érdeklődött maguk fe­lől. hogy kicsodák, micsodák, mit keresnek itt, nappal is látja magukat... Hát szóval, maguk tudják... A postás... Laci maga előtt látta serkedő szőke bajuszkáját, barátságos, jóindulatú mosolyát, amint ma­gabiztosan elbiciklizett mellet­tük. (Folytatjuk} hosszú hetekig meózták a ciga­rettát Egerben és Pécsett, millió- számra vonták ki a forgalomból a ki fogásol hatokat, A filter-ra­gasztás hiányosságait úgyszólván j teljesen meg is szüntették, s I áprilistól javult a töltés is. A | minőséget korszerű gépekkel, mű- (szerekkel igyekeznek tovább javí­ttató. Előrehaladott kísérleteket folytatnak újfajta, a jelenle­gieknél hosszabb, enyhébb, il­latosabb, esetleg erősen pá­colt füstszűrös cigaretták gyártására. Bár a pi padohá nyíögyasztus év­ről évre csökken, a pi pások régi jogos kívánságát is igyekeznek kielégíteni. Ha megfelelő import- dohányt kapnak, újfajta, finom, barnára pácolt, illatos pipado­hányt hoznak forgalomba. (MTI) Országos I legelőgazdálkodási bemutató Azokban az években, amikor nem rendezik meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vá­sárt, a Mezőgazdasági Kiállítási Iroda egy-egy ágazat témaköréből szervez kiállítást vagy bemutatót. Ilyen lesz az idén nyáron az or­szág« legelőgazdálkodási bemu­tató. A téma fontosságát jelzi, hogy a III. ötéves tervben félmil­lió holdnyi rétet és legelőt kell kompléx módon megjavítani és szakszerű használatba venni — ötször annyit, mint amekkora te­rületen ez eddig megtörtént. Az országos legelőgazdálkodási bemutató helye Győr-Sopron me­gyében lesz, a mihályi Táncsics és a szanyi Dózsa termelőszövet­kezetek területén. A legelők ja­vításának, telepítésének, öntözésé­nek és korszerű hasznosításának gyakorlati bemutatását gép-, áru­minta-, dokumentációs és könyv­kiállítás egészíti ki. A tíznapos bemutató utón legelőgépesítési ankétot rendeznek a nagyobb me­zőgazdasági üzemek a gépgyárak és a tudományos intézetek szak­embereinek részvételével. Bontásból SZÁRMAZÓ téglát és cserepet VESZÜNK CIPÉSZ KTSZ. BÉKÉSCSABA. Vécsey utca 14. Telefon: 11—78. 48694 Holdanként 126 kiló húst értékesített a kondorost Lenin Tsz Az elmúlt három évben ugrás­szerűen megjavult az állatte­nyésztés a kondorosi Lenin Tsz­ben. Az azelőtti állapotokról min­den különösebb bizonygatás nél­kül jól árulkodik az, hogy tehe­nenként mindössze 1800 liter tejet fejtek évente. A baromfielhullás 20—25 százalék körül mozgott s négy és fél, 5 kiló takarmányt pedig rengeteget felnevelnek. Ta­valy a tervezett 95 ezer helyett 100 ezer darabot adtak el 1220 mázsa súlyban. Az átlagsúly ugyanis 1,30 kilogramm volt. Az idén 95 ezer csibe mellé 4 ezer gyöngyös és 4 ezer pulyka felne­velését, értékesítését is tervbe vették. Ezenkívül eladnak 1900 hí­zott sertést és 330 hízott marhát. Ebből ítélve, minden bizonnyal túlszárnyalják a tavalyi holdan­ként! 126 kilogramm húsértékesí - tést. A hatalmas állatállomány ta­karmányellátását többek között 700 hold lucerna biztosítja, amelyről most az első kaszáláskor átlagosan 18 mázsa szénát taka­rítottak be. Ez a jó termés lehe­tővé teszi, hogy a tavalyi 200 hold helyett az idén 400 holdról fogja­nak magot. Remélhetőleg jól sike­rül megint, tavaly ugyanis 216 mázsa lucernamagot csépeltek ki. A baromfigondozók többsége férfi. Az egyik korszerű ólnál is kimondottan férfiak dolgoznak, azért, mert a gondozás és a kazá­nok fűtése három műszakban törté­nik. Bal oldali képünkön az 50 éves Sallai Ferenc látható, aki immár évek óta gondozza eredményesen a csibéket. Nemrégiben épült a szövetkezet használtak fel 1 kiló csibehús előállításához. Azóta a tehenenkénti évi tej- hozam — 180 darabtól — 3148 literre növekedett. A baromfi át­lagosan 3,49 kiló takarmányon ári el az 1 kilogramm súlyt. A Loh- mann-fajták pedig 2,80 kilo­gramm takarmányon. Az elhullás most nem éri el az 5 százalékot, 50 férőhelyes itatásos borjúnevel- déje. Ezt még megtoldják 50 férő­hellyel s ezután minden borjút itatásos módszerrel nevelnek fel. Eddig ugyanis vegyes volt a ne­velés, de a neveidében levő het­ven borjú nagyszerűen gyarapo­dik, az eddigi átlag havi 31,5 ki­logramm. Fotó: Malmot,

Next

/
Thumbnails
Contents