Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

I9W5. május 28. 4 Szombat Vádol a feltaláló Egyre fejlődik a technika, nem győz az ember csodálkozni a legkülönbözőbb vívmányo­kon. Üjabb és újabb dolgokra jönnek rá az emberek, hogy munkájukat megkönnyítsék. Nagy szó volt például annak ide­jén a vödör feltalálása is. Nem folyt ki belőle teszem azt a só­der. A vedret aztán csigával emelték magasba, ha arra szük­ség volt, hogy ne kelljen cipe- kedni vele. Egyszóval, zseniáli­sak az emberek. Ezeken a dolgokon töpreng­tem a békéscsabai Szabadság téren, amikor bementem a 17-es számú épületbe. Itt aztán lát­tam: a tatarozó vállalat mun­kásai nagyban dolgoznak. Adva van a sóder, adva van a vödör... de valami még hiányzik. A csi­ga. Csaknem száz lépcsőn kel­lett felhordani az embereknek a nagyobb mennyiségű sódert a rendeltetési helyére. Csigát? Azt nem kaptak. A látottak alapján a csiga feltalálója nyilván pereskedne, de mivel bizonyos okok miatt ezt nem teheti, feljogosulva érzem magam, hogy vádoljak. A csiga feltalálója nyilván a használat céljából találta fel a csigát. Utólagos beleegyezésével tehát közzéteszem vádiratomat. A tollat is azért találták fel. hogy használják. i. o. Férfinap a gyárban Kedélyes hangulatú férfinapgí rendeztek a minap a szakszer­vezeti bizottság kezdeményezé­sére a Békéscsabai Kötöttáru­gyárban. A kultúrteremben szé­pen megtérített asztaloknál — ajinelyekröl a virág sem hiány­zott — a gyárnak mintegy száz­ötven férfidolgozója foglalt he­lyet. Vlcskó Károlyné, a szakszer­vezet nöfelelőse köszöntötte a megjelenteket. majd Szahai Margit két szavalattal kedves­kedett a férfiaknak. Osztatlan sikert és derűt váltott ki Vineze Jánosáé monológja, amelyben a férfiak ”egyenjogúsításáért” szállt síkra. Íme, néhány gondo­lat. a tréfás köszöntőből: — Üzemünkben a szegény fér­fiak mélységes elnyomatásban élnek, hisz’ a nők mintegy nyolcvan százaléknyi túlsúlyban vannak (kilóban számítva a rész­arány talán még ennél is több). Így annak a húsz százaléknak egy jelentősebb része kénytelen holmi vezető pozíciókkal beér­ni. hiába is húzná a szive a varrógéphez. A legnehezebb fel­adatokat — mint például érte­kezletekre, előadásokra járni vagy a nemzetközi vásárt meg­tekinteni — természetesen rend­re a szerencsétlen férfiakra bíz­zák, míg az olyan semmiségek, mint például az exportterv túl­teljesítése vagy a minőségjaví­tás, természetesen csakis a pro­tekciós nőknek juthatnak osz­tályrészül. — És ez, sajnos, nemcsak itt a gyárban, de otthon, a második műszakban is így van. Szeren­csére e kegyetlen sorsban néha éri őket azért egy-egy aprócs­ka öröm. így van ez például vasárnap, amikor az ebéd után a férj már a zakóját veszi fel és indul, hogy ismét egy haza- fiúi kötelességének tegyen elegét és a meccsen buzdítsa kedvenc csapatát. S akkor asszonykája szelíden megszólal: „Talán elfe­lejtetted, édesem, hogy ma te mosogatsz?!” Nagy derültség és taps fogad­ta e gondolatokat, majd lángos- evéssel és sörözgetéssel egybe­kötött vidám társalgással telt el a kellemes délután. A sikeres rendezvény á szakszervezeti bi­zottság figyelmességét és találé­konyságát dicséri. I— kazár —) Azerbajdzsáni napok A napfény és a „folyékony arany” országa Az elmúlt évek ukrán és bje- lorusz szovjet testvérköztársasá­gi napok után most május 23-g és 31-e közt az azerbajdzsáni nép életével, kultúrájával is­merkedünk. Ezek k rendezvé­nyek a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—-Magyar Baráti Társaság közti kölcsö­nös egyezmények alapján jön­nek létre, melynek lényege a magyar és a szovjet köztársasá­gok megismerése. Megyénkben is a társadalmi szervek közös munkájával megemlékezések, előadások, filmvetítések és ki­állítások történnek Azerbajd­zsánról. * A tőlünk jó pár ezer kilométerre fekvő Kaukázuson túli Azer­Az intervenció leverése utón 1920-tól visszavonhatatlanul helyreállt a szovjethatalom, és Azerbajdzsán népe az SZKP ve­zetésével rohamléptekkel meg­indult a fejlődés útján. A fővá­rosban, Bakuban 300 ezer ember élt és ma 1 millió 200 ezer la­kosa van. A régi „fekete város" folyékony aranyának, az olaj­nak és földgáznak a hasznát ma a szovjet nép élvezi. Bizonyára nagyot nézhetett Sirali Farzali- ogli Miszlimov, Azerbajdzsán 160 éves polgára, aki ez évben előszőne lejött a hegyekből és szétnézett Bakuban. Sokan fel­tették neki a kérdést: mi a titka a hosszú életének? Az öreg Si- rali-baba valahogy így válaszolt: a sok gyerek és a becsület. Népi kultúrája világhírű. bajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság fejlődése a szovjet­hatalom nagyságát mutatja. Te­rülete hazánkénál valamivel ki­sebb, 86 ezer 600 négyzetkilo­méter. Lakossága csaknem 4 millió. Külön érdekessége, hogy a köztársaságon belül önálló ál­lami életet fejt ki a Nahicsaváni Autonóm SZSZK és a Karabah Hegyvidéki Autonóm Terület. Sokféle nemzetisége a türk. ör­mény, grúz és orosz nyelvet beszéli. Népének sorsa évszázadokon át igen hányatott volt, arab. mongol, majd perzsa hódítások alatt szenvedett, önként csatla­kozott 1813-ban az orosz cári birodalomhoz. A századforduló után az egyik nagy forradalmi központ Bakuban alakult ki. A szovjethatalom első megalaku­lása 1917. november 13-án tör­tént, amit azonban a bevonuló angol intervenciósok levertek. Elvonulásuk előtt az ország' fő­városa, Baku mellett kivégezték azt a 26 komisszárt, akik vezet­ték) a forradalmi harcot a szov­jethatalomért Baku főterén áll a síremlék, amely előtt öröktűz ég és hirdeti a halhatatlanok forradalmi nagyságát. Baku, „a folyékony arany” városa. A világ legöregebb embere lejön a hegyekből. A szocialista fejlődés alapján Baku mellett új ipari központok alakultak. Az Éhség-sztyeppén Szunagail városa a csőgyártás és élelmiszeripar, illetve az olaj- vegyészeti kombinát központja lett. A köztársaság különböző területein a gazdag kőolajlelőhe­lyek mellett új városok alakul­nak. Azerbajdzsán területe igen változatos: nagy hegyek, lege­lők, tikkasztó sztyeppék, párás övezetek és a tengerpart válto­gatják egymást. A mezőgazdaság nagy eredményeket mutat fel a szemes termények, gyapot, ola­jos magvak, szőlő, citrom, man­darin, tea és dohány termelése területén. A nagy többségében írástu­datlan, elmaradott nép ma több mint négyezer iskolában, 70 kö­zépfokú szakiskolában, 12 egye­temen és főiskolán szerzi és nö­veli tudósát. Jelentékeny sike­rek születnek a közegészségügy területén is. Ma például minden ötszáz emberre jut egy orvos. A kis ország jövője bizto­sított. Az SZKP útmutatása alapján fokozott figyelmet szen­telnek népeik jóléte, kultúrája és biztonsága növelésére egy­aránt. Pankotai Erkölcsi megbecsülés Békéscsabán, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa székházé­nak kirakatában a Kiváló Dol­gozó jelvény emblémája hívja magára a figyelmet, alatta pe­dig fényképek láthatók szocia­lista brigádokról, kitüntetett dol­gozókról. Ott van közöttük a Sarkadi Cukorgyárnak a kazán­kovács, a szivattyús, a gépmű­hely és a II. számú építő szo­cialista brigádja, U'hrin Pál, az Orosházi Gépjavító Állomás Munkaérdemrend arany fokoza­tával kitüntetett brigádvezetője, a forgácsolóműhely szocialista brigádja és három Kiváló Dol­gozó: Vári Sándor, Gajdai. Jó­zsef és Kovács György. A járókelők meg-meg állnak a kirakat előtt egy percre. A leg­többen talán nem ismerik a fényképeken látható arcokat, de jóleső érzéssel veszik tudomá­sul, hogy a szakszervezet íg.v is megemlékezik a munka élen­járóiról, azokról, akik a leg­többet adják társadalmunknak. Ezt kérik a dénes.majoriak Dénes-majorba az árvíz előtt naponta hat autóbuszjárat szál­lította ki és vissza Gyulaváriba, illetve Gyulára az utasokat, va­sárnap sem szünetelt a forga­lom. Jelenleg mindössze három járat bonyolítja le a forgalmat, pedig a mintegy 500 főnyi la­kosság már visszaköltözött és nemsokára a kövesút építése is befejeződik. Többen Gyulára járnak dolgozni, s akik a máso­dik műszakba kerülnek, nem tudnak hazajutni. A dénes-majoriak most azt kérik az AKÖV-től, hogy állít­sa vissza a hat járatot. Ez az egy szükséges még ahhoz, hogy az élet újra a régi kerékvágás­ba zökkenjen. — or. A munkásmozgalmi tevékenység elismerése 1967. december 31-én zárni le A megyei párt-végrehaj tóbi­zottság nemrég megtárgyalta a felszabadulás előtti párttagok és a munkásmozgalomban részt vett személyek helyzetét. Meg­állapította. hogy az u többi években az őket megillető er­kölcsi és anyagi megbecsülés­ben részesülnek. A vb további határozatokat, hozott, hogy a párt-, állami és gazdasági szervek még gondo­sabban, figyelmesebben foglal­kozzanak velük, egyúttal meg­határozta, hogy a munkásmoz­galmi tevékenység elismerését 1967. december 31-én lezárja. ELADÓ HAT DB KAZLAZÓ ELEVÁTOR. EGY DB S—42-es CSÉPLŐGÉP főjavított állapotban vagy munkagépért cserélhető. Lenin Tsz. Kevermes. 67009

Next

/
Thumbnails
Contents