Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-26 / 123. szám

Xt66. májas 26. 2 Csütörtök Vérrel írt üzenet Johnsonhoz: Szüntesse meg a saigoni klikk támogatását Hűé Szerdán reggel több mint 5000 buddhista és más egyetemi hallga­tó tüntetett Hűé utcáin a saigoni katonai rezsim és a neki nyújtott amerikai támogatás ellen. A diákok az amerikai konzulá­tus elé indultak, hogy átadják Johnson elnökhöz címzett, vér­rel írt levelüket. Az AFP tudósí­tója szerint a leveleket a konzulá­tus előtt az utcán írták; egy tu­catnyi diák — köztük két leány — mondatonként írta saját véré­vel az üzenetet, amely felhívja az amerikai elnököt, szüntesse meg a saigoni klikknek nyújtott támo­gatást. Saigon Helyi idő szerint délután 4 őrá rá nagy kormányellenes tüntetést hirdettek a dél-vietnami főváros buddhistái. Az amerikai fegyve­res eről^ rádiója szerdán reggeltől több közleményben figyelmeztette a városban tartózkodó amerikaia­kat, ne hagyják el lakásukat, il­letve munkahelyüket és lehetőleg ne tartózkodjanak az utcákon a tüntetés idején. Nyugati hírügy­nökségek jelentései szerint a dél­vietnami rohamrendőrség erősen készülődik a tüntetés elfojtására. Már reggel könnygázgránátokkal és riasztó lövésekkel szétoszlattak egy kisebb tüntető csoportot. Rusk beismerése a vietnami háború céljairól New York Dean Rusk amerikai külügymi­niszter kedden beszédet mondott a külföldi kapcsolatok tanácsa előtt. Válaszolni igyekezett az utóbbi időben erősödő kritikára, amely az Egyesült Államok viet­nami politikáját támadja. Rusk beszéde azt bizonyítja, hogy Washington semmiképpen nem kívánja módosítani eddigi vietnami politikáját. A külügymi­niszter agressziónak nevezte a né­pek nemzeti felszabadító harcát és azokat a függetlenségi háború­kat, amelyek — mint mondotta — „Moszkva és Peking támogatá­sát élvezik”. A vietnami háborút ilyen típusú agressziónak nevezte és megismételte az eddigi hivata­los elméletet; az Egyesült Álla­mok köteles megvédeni Dél-Viet- namot. Elméleti fejtegetésekbe bocsát­kozva, Rusk felállított egy folya­matossági teóriát: 19 évvel ezelőtt Görögországban a Truman-elv alapján „kellett” beavatkozni a kommunizmus ellen, később meg­született a NATO, majd Amerika rész vett a koreai háborúban. En­nek folytatása a jelenlegi vietna­mi háború — mondotta. A tisztán elméleti fejtegetések­kel ellentétben nyomban hozzá­fűzte, hogy a legfontosabb érv, amely arra késztette az amerikai kormányt, hogy magára vállalja a „terhet” Vietnamban és egész Délkelet-Ázsiában, „mindig e térség természeti kincsein és ha­dászati jelentőségén alapult”. A békés rendezés távlatairól szólva Rusk ismét hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „kész azonnal leülni a tárgyalóasztal­hoz, amint kiderül, hogy van ki­vel tárgyalni”. Egyébként a hábo­rús erőfeszítések fokozása mellett szállt síkra. a Pravda Afrika felszabadulási ünnepéről A Mocambique-i Felszabadítás! Front felhívása az EHSZ-hez Moszkva A TASZSZ szemleírója, Nyi- kolaj Turkatyenko írja: i Május 25-ét az afrikai konti­nens népei és barátai az egész világon Afrika felszabadulása napjaként ünnepük. Hárb-m év­vel ezelőtt, az afrikai országok állam- és kormányfőinek kon­ferenciáján, Addisz-Abebában aláírták az afrikai egység törté­nelmi okmányát. Az azóta eltelt három évet vi­haros események jellemzik: Af­rika térképén négy új független állam; Kenya, Zambia, Malawi és Tanzania jelent meg. A füg­getlen afrikai országok száma elérte a 36-ot. A Pravda szerdai száma ve­zércikket szentéi a nevezetes év- fordulónák, amelyben többek között ezeket írja: a Szovjetunió határozottan támogatja az afri­kai népek nemzeti felszabadító mozgalmát. Ez a támogatás ma­gából a szocialista rend termé­szetéből fakad. Egy sor afrikai ország — folytatja a Pravda — a nem kapitalista fejlődés útját tűzte ki célul maga elé, éppen ezért e fiatal államok az impe­rialisták aknamunkájának cél­pontjaivá váltak. A továbbiak­ban a Pravda megjegyzi, hogy a világ többi népeivel együtt az afrikaiak is felháborodva tilta­koznak az imperialisták viet­nami agressziója éllen és szoli­dárisak a vietnami hazafiak igazságos harcával. A vezércikk befejezésül hangoztatja; a Kai­róban aláírt közös közlemény hangsúlyozza a szovjet emberek elszántságát, hogy támogatást nyújtsanak a kolonializmus és külföldi uralom ellen küzdő hő­sies afrikai népeknek. Előkerült Csőmbe, de nem akar visszatérni A Singapore-' vendégek a Nemzeti Galériában és városnézésen Dar es Salaam A gyarmatok ■ felszámolásánál!?, kérdésével foglalkozó huszonné- gyes ENSZ-bizottság Dar es Sa­laam-i üléséhek' második napján dr. E. Mondlane-t, a Mocambique-i Felszabad í tásd Front vezetőjét hallgatta meg. A TASZSZ közleménye Moszkva Miután sikeresen véget értek azok a kísérletek, amelyeknek so­rán a kozmikus berendezések le­szállási rendszerét próbálták ki, a TASZSZ-t felhatalmazták annak bejelentésére, hogy 1966. május 25-től kezdve ismét szabaddá vált a tengerhajózás és a repülés szá­mára a Csendes-óceánnak a TASZSZ 1965. december 14-én ki­adott közleményében megjelölt térsége. (MTI) Mondlane vádolta a NATO-ha- tairpjikat. amelyek a „demokrá­cia védelmét” célzó szövetségben Váló 'részvétéi ürügyén halált ho­zó fegyverekkel látjáik el Portu­gáliát és kiképezik katonáit a par- tizáneHemes hadviselés techniká­jára. Amikor tiltakoztunk és til­takozunk — hangsúlyozta Mond­lane —, azt a cinikus választ kap­juk: van egy záradék, amely ki­mondja, hogy nem lehet NATO- fegyvereket használni a gyarmati hatalom fenntartásához Afriká­ban. A Mocambique-i Fclszabadítási Front felhívja az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, találjon végre olyan megoldási formát, amely kényszeríti a NATO-hatalmakat, hogy megvonják támogatásukat Portugáliától — mondotta Mond­lane. (MTI) Párizs Csőmbe kedd este rövid időre ( megjelent a Malgas nagykövetség fogadásán. Ezzel megszűntek a találgatások a volt diktátor hol- lf létéről. Csőmbe a múlt héten tűnt el szem elől, miután a kon­gói kormány hazaárulónak mi­nősítette, s megfosztották parla­menti mentelmi jogától. Csőmbe a feltevések szerint egy hetet Brüsszelben töltött. Csőmbe, mint ismeretes, már nyilatkozott szándékairól a múlt héten egy belga lapnak. Hangoz­tatta, jóllehet vissza akar térni j Moszkva Kongóba, semmi kedve, hogy éle- j Szerdán a Kremlben megkezdő­tét Mobutu börtönében élje le. dött az SZKP Központi Bizottsá- Azzal vádolta a kongói elnököt, gának plénuma. Az ülésen meg- hogy újabb kataszitróífába sodorja vitatják a talajjavítás széles körű az országot. (MTI) 1 fejlesztését a magas és állandó Szovjet küldöttség Pakisztánban Li Kuang-ju, a Singapore-i Köz­társaság hazánkban tartózkodó miniszterelnöke, valamint felesé­ge és a kíséretében levő szemé­lyiségek szerdán délelőtt a Ma­gyar Nemzeti Galériába látogat­tak. A látogatáson Szarka Károly külügyminiszterhelyettes is részt vett. Pogány ö. Gábor főigazgató fogadta a vendégeket, akik nagy érdeklődéssel szemlélték a külön­böző kiállítási termek értékes, gazdag gyűjtejményanyagát. A galéria megtekintése után a singapore-i vendégek városnézés­re indultak, hogy megismerked­jenek Budapest nevezetességeivel. A gépkocsika ra ván először a lágymányosi új lakótelepen ha­ladt végig. A következő állomás a Gellérthegy volt, ahol hosszab­ban időztek a felszabadulási em­lékműnél, majd itt. és nem sok­kal később a Halászbástyán gyö­nyörködtek a főváros panorámá­jában. (MTI) Megkezdődött az SZKP KB plénuma gabona- és egyéb terméshozamok elérése céljából. A beszámolót Jevgenyij Alek- szejevszkij talajjavítási és vízgaz­dálkodási miniszter tartotta. Utá­na megkezdődött a vita. (MTI) Molnár Géza: Moszkva Pirityi Sándor, az MTI tudósí­tója jelenti: Poljanszkij, Selepin, Ponomar- jov búcsúztatta szerdán reggel a vnuko-vói repülőtéren azt a szov­jet parlamenti küldöttséget, amely Mazurovnak, Koszigin mi­niszterelnök első helyettesének vezetésével utazott Pakisztánba. A szovjet—pakisztáni viszony­ban új fejezetet jelentett a tas- kenti találkozó létrejötte. Moszk­vában feltételezik, hogy a Mazu­rov vezette küldöttség megvitat­ja Pakisztánban a tasken ti dön­tések végrehajtásának azokat a módozatait, amelyekkel a Szov­jetunió tovább egyengetheti az i indiai— pakisztáni megbékélés út­iját. (MTI) AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI Állami építőipari vállalat HELYBEN LAKÓ. ILLETVE BEJÁRÓ NYOLC ALTALANOS ISKOLÁT VÉGZETT fiúKat vesz fel köművestanulőnak OROSHÁZÁRA. Jelentkezni lehet: az orosházi helyi iparitanuló-iskolóban. 48635 3. A behívóparancsot szétszag­gatta s bedobta a kályhába. Rigó néni magukra hagyta őket, de még sokáig fennmaradt, gonddal készítette, válogatta az útravalót, fehérneműt, téli me­leg holmit a fiának. — Egyre inkább biztos va­gyok benne, hogy Szigetcsépre kell mennünk — szólalt meg Jenő úgy, mintha hosszú fejte­getés végére tenné a zárómon­datot. — Hogy jön most ide Sziget- csép? — Ügy, hogy a két Somos fiúnak van egy bérelt szobá­ja a határban, vén sváb paraszt tanyáján. Nyáron kint töltik a hét végét, közel a Duna, csen­des, nyugodt öböl. Összel-télen egészen elhagyatott a ház, a gazda beköltözik a faluba. — Sváb parasztok... — mor­fondírozott Laci. Az is nyugtala­nította, hogy messzire került Magdától. — Nyáron beszélgettem az öreggel, nem szereti Hitlert. Azt magyarázta, neki itt a földje, családja, innen hová mehetne’ Az oroszok a Kárpátokban van­nak, hagyjanak .neki békét a Birodalommal. — Azért az mégis elég veszé­lyes... Idegen faluban.. És oda lejutni... — És ha itt teszik nyakadra a kötelet?... Jenő reggel korán kelt, jnent Somosókhoz, de útba ejtette Ácsékat Is, hogy Magda még elköszönhessen Lacitól. — Azt hiszem, Jenőnek igaza van — mondta. Ürügyet is lehet találni a Isköltözésre: kibom­báztak benneteket. Viszont papí­rokat kell szerezni. Ebben tudok segíteni. Egymás mellett ültek a sezlo- non. Laci magához szorította Magdát, a ruhán át érezte teste melegét. Most döbbent csak rá, elsodródnak egymástól, hetekre, talán hónapokra. Eddig mindig együtt voltak, szinte karnyújtás­ra, akár minden este beszélget­hettek, csókolózhattak. Nézte a lány szürke szemét, gyengéd, fekvő-holdsarló száját, érezte a hozzátartozást, mély — mint va­lami láthatatlan sugárzás — Magda testéből jött feléje s át­szőtte az idegeit, pórusait. — Nem tudlak így itthngyni. Kell, hogy még egyszer, hogy most... — Itt? ... — Nincs itthon Rigó néni sem. Egyedül vagyunk a házban. — De akármelyik pillanatban megjöhet. Magda fölállt. Laci keserű gri­maszt vágott, nehéz volt most lemondani a lányról. — És ha egy bomba vagy va­lami ... Akármi megtörténhet, s talán soha többé... Magda hirtelen magához szo­rította a fiú arcát. — Lacikám, ne beszélj ilyen szörnyűségeket... Megtörténhet, de beszélni nem lehet róla. És ha megtörténne — mit változtatna, mit hagyna ez a néhány lopott, nvugtalan perc?... Laci újra érezte, milyen erős ez a lány, milyen biztosan tudja a határt, amely elválasztja a ba­nálistól, a szentimentálistól! Nem sokkal később megérke­zett Jenő. Minden rend bér v an,

Next

/
Thumbnails
Contents