Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-20 / 118. szám
1966. május 20. 3 Péntek / ' Jogosan kérik A tanyán élés puszta ténye még akkor is nyomasztó ma már, ha élelmiszer- és italbolt meg autóbuszközlekedés is áll rendelkezésre. Az örmény- kúti tanyavilágban, az állami gazdaság és a tsz-ek földjein élők tudják, hogy aligha lesz valamikor közművesített község ott, ahol ők laknak. Másfél évtizeddel ezelőtt ugyan az állami gazdaság központjához nem messze jelölték ki örménykút központját, a község azonban Szarvas és Kondoros közt a mű- út mellett terebélyesedik csaknem egész házsorokkal évente. Az állami gazdaság örménykúti területének környékén lakók belenyugszanak abba, hogy a község az élet törvényei szerint tőlük 6—10 kilométerre fejlődik ki. Azt viszont sérelmezik, hogy feléjük kevés a buszjárat, s ez* a kevés annyira zsúfolt, hogy sokan lemaradnak róla. Ez a bosszúság főleg vasárnaponként hatványozódik, amikor Szarvasra legfeljebb este tudnak beutazni. Reggel ugyanis csak kifelé van busz. Elég sok a panasz a tanacshá- za melletti falatozóra is. Többek között az, hogy rövid ideig tart nyitva. A presszógépet már régebben leszerelték, de még nem vittek helyette másikat. Ezen túl a bisztró vezetője nagyon egyéni módon látja el feladatát. Hiába kér valaki például egy-két üveg dugaszolt italt azzal a céllal, hogy hazaviszi, mert vendégei jöttek vagy azért, hogy otthon akarja elfogyasztani a bort, sört a család körében. Az ilyen kérésre az a válasz, hogy ott helyben elfogyaszthat bárki tíz üveggel is, de el nem viheti?! Nem akarunk mi a tanyavilág örök időkre szóló fenntartása mellett kardoskodni. Azonban egyelőre, s ki tudja meddig, kénytelenek még ott élni. Odaköti őket a munkájuk meg aztán más híján az ottani lakóházuk. A nagyüzemben is és a háztájiban is sokat dolgoznak azért, hogy bőséges legyen hazánk lakosságának élelmiszer- ellátása. Cserébe joggal kérik utazási és ellátási igényeik gondosabb kielégítését. K. I. Itt a korai káposzta! Megyénk termelőszövetkezeteinek jó része kiterjedt területen termel korai káposztát is szerződésre a MÉK-nek. Május 25-én, 26-án a MÉK már vesz át korai káposztát a kon- dorosi Dolgozók és az újkí- gyósi Aranykalász termelőszövetkezetektől. Ez lesz megyénkből az első nagyüzemi exportszállítmány, ugyanis a Dolgozók Tsz 15, az Aranykalász Tsz pedig 30 holdon termeli a korai káposztát. Május végén, június elejéin a tavalyinál jóval korábban tömegesen szállít majd a kondorosi Lenin, a körösladányi Új garázda, a szeghalmi Petőfi és a békéscsabai Lenin Termelő- szövetkezet is. Újabb brigádverseny a szocialista címért — Tíz vagon földieper Svédországnak — Két hír a ttékéxe&nbui Hmtőháxból — Üjabb szocialista címért versengő brigád alakult a héten a Hűtőipari Országos Vállalat Békéscsabai Üzemében. A mirelit részlegnél dolgozó brigád — mely Martos Flóra ne^ét vette fel — minden tagja lány és asz- szony. Céljuk az első osztályú és az exportáruk arányának növelése, a munka minőségének javítása. Mint Puskely Istvánná brigádvezető elmondta, sok olyan feladat van, amihez egyrészt ügyesség kell, a gyakorlottabbak ismereteinek átadása, másrészt a kötelező munkán kívül — egy kis szív is. Jelenleg a spárgaválogatásnál és haj ázásnál tevékenykednek és nem mindegy, hogyan dolgozzák fel ezt a kényes élelmiszerfélét. Társadalmi munkával kívánják segíteni üzemük, környezetük csinosítását, együttes kirándulásokon járnak majd országot látni, s lépéseket tettek, hogy a gyulai gyermekotthon egyik kis lakója fölött védnökséget vállaljanak. rünk továbbfejlesztése során tehát a pályaalkalmassági rátermettség követelményeit úgy volna kívánatos beiktatni, hogy értékelése jelentőségének megfelelő mértékben jusson kifejezésre a pontozásban. Még mindig nyitott kérdés azonban, hogyan vizsgálhatjuk, mérhetjük, értékelhetjük a rátermettség, magatartás ismertetett kategóriáit? Erre a kérdésre sem könnyű felelni. Bizonyára széles körű kutató-, kísérletező munka fog megoldáshoz vezetni. A nehézségeket az is fokozza, hogy például a speciális pedagógiai képességek gyakran még latens állapotban vannak. Ezekre tehát csak jelzésszerű rezdülésekből, „nyomolvasásból” következtethetünk. A „hogyan”-ra utalva a felsőfokú óvónőképzés kapcsolatos tapasztalataiból, hagyományaiból, eddigi kísérleteiből idézünk néhány eljárási formát, mérési módszert, értékelési szisztémát. Az 1959-ben alakult óvónőképzők az első 2—3 évben úgy kívánták a már akkor is meglevő fenti igényt, legalábbis részben kielégíteni, hogy a felvételi egy mozzanatát óvodás gyermekek között rendezték meg. A jelölt bizonyos foglalkozási feladatot kapott. (Például mese, vers, játék, dal, séta, kerti munka, környezetismeret köre, tízóraiztatás stb.) Rövid útbaigazítás után kellett a feladatot megoldania. Ennek a módszernek a másik variánsa az volt, hogy a felvételiző bement a gyakorlóóvoda egy megjelölt csoportjába, s rövid tájékozódás után neki kellett megválasztania foglalkozása anyagát, tárgyát. Ez esetben már a témaválasztás is utalt az érdeklődés irányára, bizonyos képességek funkcionálására. Mindez hasznos vélemények kialakulásához vezetett.’ Mindkét felvételi eljárás 8—10 percig tartott. Közben a bizottság tagjai a lehetséges általános és speciális képességek megnyilvánulását figyelték (természetesen nem a módszertani követelmények érvényesülését), és az ötjegyű osztályzatnak megfelelően pontozták a produkciót. Természetesen egyik eljárás sem alkalmazható a kizárólagosság vagy a teljesség igényével. De mint szerény kezdeményezések, adalékul szolgálhatnak a pályaalkalmasság mérésének és értékelésének tudományos igényű kidolgozásához. Kétségtelenül körültekintő, alapos és széles körű vizsgálati módszerekre volna szükség és hozzáértő szakemberekre. A jövőben bizonyára nélkülözhetetlenné válik a felvételi bizottságok pedagógiai, pszichológiai felkészültségének és az adekvát korosztály lélektanában való tájékozottságának emelése. A fentiek kifejtésével véleményünket kívántuk alátámasztani, miszerint felvételi rendszerünket a pályaalkalmasság vizsgálatának irányába kellene továbbfejleszteni. Ennek lényegesebb ismérvei óvónőképzői (pedagógusképző) vonatkozásában ismertek. Mérési, vizsgálati módszereinek kidolgozásához is van kiindulási alap. A j rátermettség, magatartás fokát j tehát feltétlenül értékelni 'telle- j ne, eredményét pedig a pontátlag képzésében az elméleti felkészültséggel azonos arányban kifejezésre juttatni. Ezt az arányt a háromharmados koncepcióban lehetne legcélszerűbben kifejezésre juttatni. Vagyis a szerezhető legmagasabb pontszámból egyharmadot a gimnáziumból hozhatna a jelölt, egyharmadot az elméleti felkészültsége alapján szerezhetne, a harmadik harmadot pedig a rátermettsége, magatartása alapján kaphatná. A maximális pontszám így 30 lehetne, a minimális pedig 12. Természetesen e kérdéskomplexumnak sok részletét kellene még kidolgozni. Mindez azonban már az arra illetékesek hatáskörébe tartozik. Dr. Tóth Lajos a Szarvasi Óvónőképző Intézet igazgatója (Vége.) * Hajnalban mái- négykor kezdik a földeken a munkát a földiepret termesztő szövetkezeteknél. Ha nem igyekeznek, s a délelőtti napsütéses órákig nem szedik le a gyümölcsöt, könnyen túlérik az eper. Eddig a dobozi Petőfi és az újkígyósi Aranykalász tsz-ek bői több mint 25 mázsa érkezett a Békéscsabai Hűtőházba, ahol különleges gyorsfagyasztó eljárással egy-két óra alatt feldolgozzák. s néhány perc alatt mély- hűtik a friss árut. Az eper különleges fajta, szabályos alakú, tüzespiros színű, s károsodás nélkül bírja a szállítást. A most kezdődő idényben tíz vagonnal szállítanak gvéd exportmegrendelésre. Ülés tart a Békés megyei Szállítási Bizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság május 21-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartja ülését Békéscsabán, az Irodaházban. A tanácskozáson először Szikszai József számol be az előszállítások végrehajtásáról és eredményeiről, majd Szántay János ismerteti a szállítási bizottság idei munkatervét. Ezután a bizottság tagjai meghallgatják Hidasi Andor tájékoztató jelentését a primőr áruk szállításának helyzetéről, valamint a gyümölcs- és zöldáruk szállításának szervezéséről. Végül a megyei szállítási bizottság dönt a júniusra igényelt TE- FU-gépkocsik elosztásáról. Elet a A víztől oly sokat szenvedett Töviskesi Állami Gazdaságban a talaj egy része csak néhány nappal ezelőtt hajthattak rá a gépekkel. Munkában a tárcsa és a fogas. Vetőágyat készítenek. Feltöltik a kukoricavető gépet. Mv—1-es silókukoricát vetnek. A határ minden talpalatnyi földjét hasznosítják. Magasra nőtt az őszi takarmánykeverék. A héttagú Földesi-bri- gád naponta több száz állat takarmányozásáról gondoskodik. A szérűskertben is megélénkült az élet. Kazalozzák a lucerna- szénát. Az új módszer itt is hódít. A Vámosi-féle berendezésre rakják a szénakazlat. Fotó: Esztergál)’
