Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-20 / 118. szám

tm. május 20. 4 Péntek GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDOSZ Wtrnmmmmtmmsmm El üuiüüii RÍ füSüilnílHIjü IK •mfö-tüHígyiiü ÉRI ií&iihiH&ifé«»« DES «»mm El VIII. Hiánygazdálkodás Ki ne emlékezne a háború **táni jegyrendszerre? Az állam szigorúan szabályozta azoknak a cikkeknek a fogyasztását, ame­lyekből nem volt képes a lakos­ságot jól ellátni. Néhány év alaft a jegyrendszer a fogyasztási cik­keknél megszűnt, mert a termelés utolérte vagy megközelítette az igényeket. Olyan cikkeknél, ahol ez még nem sikerült, az ár­megállapítás eszközét alkalmaz­zuk a kereslet'és a kínálat kö­zötti egyensúly biztosítására. A jegyrendszernek a kiskereske­delemben való megszűnése azon­ban nem jelentette azt. hogy a a ,,jegyrendszer” megszűnt volna a termelési eszközöknél, elsősor­ban az alapvető anyagoknál, mű­szereknél. gépeknél. Mivel anyag­szegény ország vagyunk, az állam kénytelen volt az anyagok nagy részét központi gazdálkodás alá vonni: a fogyasztást szabályozni. Géppel, műszerrel sem tudtunk minden területet egyszerre ellát­ni, így ezek elosztását is a köz­ponti szerveknek kel.1 kézben tar­taniuk. Mennyi utánjárás kell egy-egy anyag, gép, műszer megszerzésé­hez! Miért van erre szükség? Azért, mert ezek a termékek „hiánycikkek”, mégpedig tartósan azok. Az olyan központi gazdál­kodást, amelyik tartós hiányokra épül, hiánygazdálkodásnak ne­vezzük. A népgazdaság egészséges fej­lődésének feltétele, hogy a ter­melés szerkezete, a termékek megoszlása olyan legyen, mint a fizetőképes kereslet összeté­tele. A termelési eszközök te­kintetében ezt az arányosságot még nem sikerült 'elérnünk. Sőt. bizonyos aránytalanságokat — szükségből — hosszú ideig fenn is tartottunk. A hiánygazdálkodás arra jó. hogy a legióntosabb termelési ágazatok, beruházások számára a szükséges anyagokat, gépeket biztosítsa, a többi rovására. Min­den vállalat tudja, hogy jövő évi működésének feltétele, ha minél több anyagot, alkatiészt, műszert, gépet harcol ki előre magának. Amikor az igényléseket továbbítja — 6—7 hónappal az év kezdete előtt —, még nem tudja pontosan, milyen megren­delései lesznek, mennyi lesz a beruházási kerete. Az igénylése­ket mégis fel kell adnia az ille­tékes szerveknek. Ezek az igényeket előbb „lefaragják”, pajd összesítik, s a gyártómű- veknek termelési tervszámiként kiadják. Eljön az új év, s kide­rül, hogy néhány anyagból sokat, néhányból keveset rendeltek. Ám már a termelés megkezdődött a pontatlan igényléseikből számított termelési tervek alapján. Egyes cikkekben még ’nagyobb hiány lesz, másokból felesleg keletke­zik. Ma már azon az álláspon­ton vagyunk, hogy a „hiány- gazdálkodás” a legtöbb termelési eszközt tekintve felszámolható. A kiutalásos, kerelgazdálkodásos rendszer lassan a fejlődés fékjévé válik. Semmi nem indokolja az aránytalanságok tartós fennma­radását. A termelés szerkezetét, a külkereskedelem összetételét és a „hiánycikkek” iránti vásárló­erőt úgy kell alakítani, hogy a tarlós hiányok megszűnjenek. Időleges hiányok mindig lesz­nek, hiszen az új, korszerű ter­mékek iránti igény mindig gyor­sabban nő, mint ahogy azok ter­melése bővül. De a hagyomá­nyos tömegcikkekből a hiányt fel lehet számolni. Ennek feltétele- ós eredményeként az anyagok és gépek zöménél megszüntethető a keretgazdálkodás rendszere. Az árakat is úgy kell megállapítani, hogy azok piaci egyensúlyt te­remtsenek. A zavartalan gazdál­kodáshoz nélkülözhetetlen, hogy amelyik vállalatnak erre pénze van, az meg is tudjsí venni a szükséges termelési eszközt. Dr. Pirityi Ottó Hatodszor is kiváló a Gyulai Kertészeti Vállalat f—tfítíSwMMáawsezer tó' virág a gy ulai parkokban — Negyven jgyuktiHÍiúk<,,áreHségizett ” kertészeti tanulmányaiból — M Kertészeti Vállalat etmeiite a Kiváló cí- s-tehát a nyilvános­adén ismertetni az átáertységet, mélynek gét nemcsak a ki- sm az is bizonyítja, «z éviben is tud dol- pozötiaBlk nyeresegreszesedést fl­taetai. A váMatet 1U50 óta működik. Akikor tizenöten dolgoztaik itt, ma kétszázan s a munka dandárjá­ban ennél jóval többen is. Van egy 2500 méter mélységű artézi kútja. Ennek meleg vizét fkHHJ kia- lória fűtőértékű gáz hajtja fél a mélyből és préseli a lü ezer négy­zetméter üvegielületű üveg'ház- rendszer csőhálózatába. Aat ter- , vezik, hogy a gázt a felszínen le­választva fűtésire és más célokra is feílhaszináilják, így hasznosítva rendkívül magias kalóriaértékét. A vállalat a város és a megye területén parképítéssel is foglal­kozik. Idény virágtól kezdve az öröfcaoldíg vagy 600 fajtát ter- mtetostemek s nemcsak a városok­ban, hanem a földművesszövetke- zafei bolthálózat útján a községek­ben is árusítják:. Sárikádon egyéfo- ikiénifc önálló vfeagüzietük múkö­strandtarületére idén 300 ezer egynyári virág kerül folyamato­san ki. A kertészet 20 holdon nevel gyümölcsös és országfásítási fa­csemetéket. Szerződésben áll a Szőlöoltvány- és Facsemetetermel- vény Előkészítő Vállalattal, mely­nek évente 20—25 ezer gömbaká­cot, almáit, körtét és több más fa­csemetét szállít. A vállalatnak főiskolát végzett munkatársai is vannak, akik az egyes szektoroknak, minit például a „parkosítás” és a „faiskola”, önálló vezetői. A szak-utánpótlás biztosítva van. Május ötödikén a gyulai Elkel Gimnázium 40 hall­gatója — fele lány, fele fiú — tett a kertészetben szakibizottság előtt vizsgát. Négyévi elméleti. és gya­korlati tanulás alapján a lányok vii'ágkertészikedésbol, a,fiúk pedig faiskola szakismeretekből felel­tek — a zsűri szerint szinte pro­fesszori szinten, akár a Ki miben tudós? szereplői. öröm volt hall­gatni, ez az általános vélemény, amit a 4,3-es átlageredmény is igázol. Jelenleg á gimnázium el­ső, második és harmadik osztá­lyaiból összesen 120 tanuló jár ebbe a nagy eredményekkel büsz­kélkedő és szép szakmát adó kér­ik R. fctítk. Csupán Gyula parkjaiba, a leír környékére s a .V-árfürdőjitésaetbe. „A forradalmat nem lehet exportálni..." A tanácskozóterem kellemes, hús levegője jóleső zsibbadtságot okoz, de nem sokáig. A konzul­táción elhangzott kérdés pillana­tokon belül élénk érdeklődést vált ki. s már vibrál, izzásig forrósodik a légkör a hozzászó­lások hevében. A gyomai marxista—leninista esti középiskolán vagyunk. Egy­más mellett ül az iskolaigazgató, Bíró Béla: „A forradalmai nem lehet exportálni”. a vízügyi dolgozó, a tűzoltó, a művelődési otthon igazgatója, az állami gazdaság főgépésze és az OTP hivatali dolgozója. Külön­böző munkaterületeken tevékeny­kedő emberek járnak ide, s bár munkájuk, beosztásuk más és más, egyben megegyeznek: az át­lagosnál jobban érdekli őket a politika, a nemzetközi helyzet, a világ folyása. Ezért jelentkez­tek még az ősszel erre a tanfo­lyamra, azóta is szorgalmasan részt vesznek a foglalkozásokon. Most éppen a SZKP XXIIt. kongresszusának anyagát vitat­ják. Az élénk érdeklődést a kong­resszuson elhangzott kubai fel­szólalással "kapcsolatos kérdés váltotta ki, melyet az egyik hall­gató intézett az előadóhoz. — Vitassuk meg hát. miénk volt hibás a kubai felszólalás politikai tartalma? — mondja Hugyiik András, az MSZMP já­rási bizottság első titkára, a mar­xista középiskola vezetője. A válaszokból érezhető: ez a gondolat csaknem mindenkit fog­lalkoztatott már ae anyag átvé­tele alatt és után. Szinte tapint­ható a türelmetlenség, oly gyors egymásutánban jelentkeznek hoz­zászólásra a hallgatók. Mindenki el akarja mondani a véleményét. Tudni kell ehhez azt — bár valószínű, sokan olvasták —, hogy a kubai hozzászólásban elhang­zott olyan javaslat: .... létre kell h ozni egy nemzetközi forradalmi hadsereget... vagy: Vietnamot az USA-repülőik temetőjévé keli vál­toztatni.... — A kubai javaslatnak sze­rintem van egy kis agresszív íze. Hasonlít a kínai nézethez: ha megütnek, üssünk vissza vagy üssünk mi először — mondja válaszában Varga Zsigmond ál­talános iskolai igazgató. — Ha jó­zanul mérlegeljük ezt, akkor meg kell állapítanunk: nem helyes az ilyen nézet. — A kubai javaslat azért is helytelen, mert a forradalmat nem lehet exportálni és külön­ben is a nemzetközi forradalmi hadsereg létrehozása ellenkezne elveinkkel, békés törekvéseink­kel. — Bíró Béla, a Körösi Ál­lami Gazdaság főgépésze szól így, szinte folytatva a megkez­dett, gondolatot. Egymást követi Putnoki Ele­mér, Szakáll Józsefné, Nagy Pál. Balogh Lajos hozzászólása. Az utóbbi mellett ott van fiatal, sző­ke felesége is, aki két gyermekét hagyta otthon, hogy férjével együtt részt vehessen ezen az is­kolán. Egyébként jellemző erre a tanfolyamra, hogy a fiatalabb generációt mennyire érdeklik a politikai események, a nemzet­közi helyzet. Az átlagos életkor itt alig 25—28 év. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a hallgatókon hozzászólás közben semmilyen feszélyezett- ség nem érezhető. Ez a tanío- lyarnvezetó érdeme is, mert a közbevetett kérdésekkel jó kap­csolatot tud teremteni a hallga­tókkal és szinte baráti társal­gásnak tűnik a kétórás konzul­táció. Az átmenet az egyik témáról a másikra alig észrevehető. Per­cek sem telnek bele, s marls a nemzetközi helyzet, a munkás­mozgalom kérdései tárgyalásá­nak kellős közepén vagyunk. — A XXIII. kongresszus a va­lóságos helyzetet mutatta meg a nemzetközi kérdésekben — szól Putnoki Elemér. — Bebizonyí­totta azt is, hogy a szocialista világrendszer az elmúlt időszak­ban jelentősen megerősödött. Nőtt a Szovjetunió tekintélye is, pél­dának megemlítem a taskenti ta­lálkozó lehetőségének megterem­tését. A kongresszus még növel­te ezt a tekintélyt. Megerősítette azt a következtetést Is, hogy az imperializmus agresszív termé­szete nem változott. Különösen láthatjuk ezt a Vietnam ellen folytatott háborúban. A kongresz- szus hitet tett a vietnami nép igazságos harca és további segí­tése mellett, de megmutatta a Szovjetunió katonai erejet is. Mindemellett leszögezte a to­vábbi békés tárgyalások szüksé­gességét. Nagy Pál tovább folytatja a megkezdett gondolatot: A kong­resszus az összefogás politikáját is tükrözte es kimondta, hogy a Varga Zsigmond: Ha józanul mérlegeljük... Fotó: Dupsi nemzetközi helyzet megköveteli a béke valamennyi hívének tömö­rítését a politikai és világnézettől függetlenül. Ezt kell nekünk is tovább vinni. Rosza János pedig arról be­szél, hogy a nemzetközi munkás- mozgalom egységének lehetőségét tárta fel a kongresszus. Bőséges az anyag. Nem két órát, hanem ennél sokkal több időt lehetne eltölteni azzal, hogy beszélgetnek róla, megtárgyalják az olvasottakat a hallgatók. Ám az idő sürget. Már befejeződnék a marxista középiskola foglal­kozásai. Legközelebb az össze­foglaló-beszámolóra készülnek majd. Mindenesetre ez a kon­zultáció is bizonyította, mennyi­re élénk az érdeklődj az embe­rekben a politikai események iránt. Kasnyik Judit

Next

/
Thumbnails
Contents